Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
Megalakult az új nyugat-német kormány Az űrhajósok elhagyták a Holdat Jelentés as Apollo—17 útjáról Boehkor Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Pénteken délelőtt megalakult az új nyugatnémet kormány és a kabinet tagjai le Is tették hivatali esküjüket. A kormány Brandt kancellár elnökletével pénteken délután tartotta meg alakuló ülését. A szövetségi gyűlés reggel 10 órakor megnyílt ülésén Annemarie Renger asszony, a Bundestag elnöke ismertette a kormánynévsort, majd a miniszterek — szám szerint tizenheten — esküt tettek. A korábbá kabinethez képest nagy változások nincsenek, csak néhány személycsere, illetve egyes minisztériumok kettéválasztása újdonság. Az NSZK külügyminisztere Walter Scheel, hadügyminisztere Georg Leber, belügyminisztere Hans-Dietrich Genscher, igazságügyminiszteire Gerhard Jahn maradt. A gazdasági csúcsminisztériumot kettéválasztották, Helmut Schmidt kapta a pénzügyi tárcát és dr. Hans Friderichs lett a gazdasági együttműködési miniszter. Megmaradt posztján több más miniszter is, köztük Egon Franke, a belnémet kapcsolatok minisztere. Űj jövevény a kormányban Katharina Focke asszony, az ifjúsági, család véd almi és egészségügyi miniszter, aki a nyugdíjba vonult Käthe Strobel utóda lett. A postaügyi tárca dr. Horst Ehmkének jutott, aki egyben gazdája lett a felsőoktatási minisztériumból leválasztott kutatási és technológiai tárcának. A felsőoktatási, és tudományos ügyek most már szűkebb feladatkört ellátó minisztériumát változatlanul dr. Klaus von Dohnanyi vezeti. Megkapta a megígért miniszteri tárcát a Bajorországból felkerült Hans Jochen Vogel, volt müncheni polgármester is; az építésügyi és városfejlesztési minisztériumot fogja vezetni. A két új tárcanélküli minisztert is kinevezték: dr. Werner Maihofer professzort és Egon Bahr kancellári államtitkárt. Bahr a jövőben „a kancellár mellé beosztott, különleges ügyek minisztere” lesz. Az új kormány összetételéből is látható, hogy az SPD — igen szívód alkudozások után — külön posztokkal honorálta koalíciós partnerét, a novemberi választásokon a vártnál jobban szerepeit Szabad Demokrata Pártot. A 18 tagú kormányban (Brandt kancellárral együtt) öt szabaddemokrata miniszter kapott, helyet (Scheel, Genscher, Erű, Friderichs és Maihofer). A miniszterek felesketése után Brandt kancellár rövid nyilatkozatban vázolta a soronkövet- kező feladatokat. Brandt állást j foglalt az eddigi politika követ- | kezefes folytatása mellett. Kö-1 zölte: a két német állam alap- ; szerződésének december 21-én történő aláírása után a kormány a szükséges ratifikációs törvény- tervezetet még karácsony előtt a szövetségi tanács elé terjesz- | ts. I Le Dnc Tho nyilatkozata Párizs Le Due Tho, a Vietnammal foglalkozó párizsi tárgyalásokon résztvevő VDK-küldöttség tanácsadója pénteken Párizsból visszautazott Hanoiba. Elutazása előtt a következő nyilatkozatot tette: „Ma visszatérek Hanoiba, hogy tájékoztassam kormányomat azoknak a tárgyalásoknak a tartalmáról, amelyeket legutóbb folytattam Henry Kissingerro1. Hanoi tartózkodásom idején fenntartom a kapcsolatot Kissin. gerrel. Megállapodtunk abban, hogy sem dr. Kissinger, sem én nem teszünk semmiféle nyilatkozatot bizalmas tárgyalásainkról”. Az egyik újságíró kérdésére válaszolva, Le Dúc Tho közölte, hogy Párizsba való visszatérésének időpontját még nem határozták meg, (MTI) Houston Csütörtökön este, néhány perccel éjfél előtt az Apollo—17 űrhajósai búcsút vettek a Holdtól. 23 óra 55 perckor begyújtották a holdkomp felszálló fokozatának hajtóműveit, s a „Challenger” fénylő meteorként távolodott el nyugati irányban földünk áVandó útitársának felszínétől. Hetvenhárom méter magasban az automatikus vezérlő rendszer működésbe lépett, s mind nagyobb sebességgel vitte Cemant és Schmittet a kijelölt, holdkörüli pálya felé. Hét perccel és 20 másodperccel a rakétamotor begyújtása után a hajtóművek leálltak és a „Challenger” hurokformájú pályára helyezkedett, melynek a holdfelszíntől mért legkisebb távolsága 16 kilométer, legnagyobb távolsága pedig 88 kilométer volt. A 88 kilométeres magasságot a Hold túlsó oldalán érték el Cernanék, s amikor ismét láthatóvá váltak, már nem voltak magányosak: két kilométerrel a'őttük a fekete égbolton kirajzolódtak az anyaűrhajó, az „America” körvonalai. Alig két órával azután, hogy a „Challenger” elhagyta a Holdat — 2 óra 04 perckor — megtörtént a dokkolás. A manőverben ezúttal is volt némi fennakadás. hiszen az „America” fedésién hajózó Evansnak a kezdetben is makacskodó rugós zár- szerkezetek miatt első kísérletre nem sikerült a két egységet egymáshoz illesztenie. Másodszorra azonban már nemcsak az „Ame- ricát” és a „Challengert” összekötő gyűrű, hanem a rajta ’evő rugós zárszerkezetek is „fogtak” s így létrejöhetett a nagy találkozás a négy napja magányos Evans és társai között. Amint ismét együtt voltak, az űrhajósok meghallgatták Nixon üzenetét. Az elnök hangoztatta, hogy bár föltehetően ők a Hold utolsó földi látogatói ebben az évszázadban, a kutatás folytatódik. A percek ezután sem teltek munkátlanul. Cérnán és Schmitt kiürítette a „Challengert”; átvették az „America” fedélzetére kincseiket, a kőzet- és talajmintákat — közöttük a legértékesebbnek látszót, a narancsszínű port —, valamint a műszereket és a még szükséges berendezéseket. Három órán át — hajnali két. tőtől ötig — serénykedtek a két egység között, valahányszor átátbújva a holdkompot és az anyaűrhajót összekötő kicsiny és szűk folyosón. Végül a hivatását betöltött „Challengert” elválasztották az „Americától” és visszaindították a Hold felé. Ceman, Schmitt és Evans a tervek szerint vasárnap hajnalban, 32 perccel éjfél után tér le holdkörüli pályájáról, hogy elinduljon majd félmillió kilométeres útjára a Föld, pontosabban a Csendes-óceán vizei felé. Gratulál as ellenzék A Bundestag, a nyugatnémet ••^■•^•■■■■■■■■■■■■■•■■•■■•■•■■•■■■■■•■■••■••••■■•■••■■■■■•■■■■■■■■■■••■■■«•••■■■•aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa« aaaaaaaaaaaaa|, szövetségi gyűlés — a no vem- | bér 19-i választások utáni első i Republikánus elnök, demokrata kongresszus Wash’ngfoni tudósítás Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Willy Brandtot, a Német Szövetségi Köztársaság kance’lárjává történt újraválasztása alkalmából. (MTI) A nyugellátások folyósítására | vonatkozó rendelkezések értelmében, a nyugdíjasokat fogiau koztató munkáltatónak minden munkaviszonyban álló nyugdíjasról nyugdíjas nyilvántartó lapot ' kell vezetnie és azt évenként a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához beküldeni. Az 1972-ben bevezetett új nyugdíjas nyilvántartó lapok beküldésének határideje 1973. január 15. Eddig az időpontig kell minden nyilvántartó lapot tekintet nélkül a nyugdíjasok törzsszámára — a nyugdíjfolyósító igazgatóság címére, Budapest, V., Guszev u. 10 (Postacím: 1820. Budapest) benyújtani. A ' kitöltési hiányosságokból származó későbbi levo’ezés elkerülése, továbbá a begyűjtött 9 satsnm^s 1972. DECEMBER 1«. A Bundestag, a nyugatnémet szövetségi gyűlés — a november 19-i választások utáni első ülésszakán — Willy Brandtot választotta meg az NSZK kancellárjává. Képünkön: Barzel, az ellenzék vezére és kancellárjelöltje gratulál a győztesnek. nyilvántartások feldolgozásának megkönnyítése érdekében az igazgatóság az alábbiakat kéri a nyugdíjas nyilvántartó lapokat vezető munkáltatóktól: A nyugdíján nyilvántartó lapok minden rovatát pontosan töltsék ki és azokon a nyugdíjasok folyósítási törzsszámát minden esetben tüntessék fel. Közöljék a teljesített órák számát és a kifizetett munkaM-ek 't. Ezeket évi összegekben is közöljék. A nyugdíj összegére vonatkozó nyilatkozati résznél a szükséges adatokat jelöljék és azt a nyugdíjassal írassák alá. Az adatok közlésére csak az 1972-ben rendszeresített új nyugdíjas nyilvántartó lap használható. Közöljék, hogy a benyújtás teljesítésére későbbi határidőt adni nem áll módunkban. SZOT TÄRSADALOM- BIZTOSÍTASI FÖIGAZ. gatósAg nyugdíj. FOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA Mintha sokkal aktívabb lenne Nixon elnök most, amikor már túl van a választási kampányon; igencsak gondoskodik arról, hogy a kongresszusi szünet hetei ne minősüljenek belpolitikai üresjáratnak. Miközben néhány kibukott republikánus honatya azon panaszkodik, hogy októberben hiába könyörgött a Fehér Háznak, jönne Nixon egy kis kampány-támogatásra az államába, novemberben úgy adagolja az újságok szalagcímeit, mintha választásra készülne. Az amerikaiak szinte most kezdik megismerni elnökük táv’ati elképzeléseit; a választás óta több lényegbevágó nixoni belpolitikai fejtegetés jelent meg, mint annak előtte... Csak a sajtó elől bújik továbbra is Nixon: Camp David-i olimposzi magaslatáról küldözgeti üzeneteit, szervezi át majdnem úgy a washingtoni államapparátus vezérkarát, mintha elnöki őrségváltás ’enne. Ennek a sajátos, az elnök táborában idegességet keltő, a novemberi győzelem hangulatából kiábrándított őrségváltásnak még nem vonható meg a mérlege. Annyi mégis látszik, hogy Nixon folytatja a rá jellemző egyensúlyozgatást, s hogy nagy lendülettel készül a januárban összeülő demokrata többségű kongresszussal várt csatára. Amerikai e’emzők eltérően ítélik meg ennek a második Nixon-korszakot alighanem meghatározó belpolitikai küzdelemnek kilátásait. 'Ügy tűnik, az elnökválasztáson megnyilvánult jobbközép többséggel szemben a kongresszusi választások inkább egy árnyalattal liberálisabb ösz- szetételű T. Házat eredményezhetnek, s elmondható ez a szenátusról is. Az utóbbiban pedig az elkövetkező évek nagyon lényeges, messzeható változást érlelnek: mivel a kongresszusi hagyományok szerint mindig a rangidős szenátor elnököl az egyes bizottságokban, s mert több kulcspozíció déli, konzervatív birtokosa a nyolcadik évtizedét tapossa, hamarosan eljön az idő, amikor az immár régi szenátornak számító északi liberális demokraták, Edward Kennedy és társai veszik át e posztokat. Ha tehát Nixon ragaszkodik mostanában kifejtett aktívan konzervatív belpolitiká'á- hoz, valóban nagy küzdelem várható. Az elnök számára nem annyira az amerikai kongresz- szusban korántsem áthághatatlan párthatárok, tehát a farm'Is demokrata többség idegesítő, mint inkább a liberálisok mindkét pártban való térnyerése. Éppen ezért konzervatív stratégiájának kulcseleme az alkalom, a kezdeményezés megragadása. Ezért Nixon hamar értésére adta a demokratáknak, és a liberálisok által Roosevelt óta ápolt programok híveinek, hogy folytatja a szőnyegek kihúzásának politikáját. Emlékezetes, hogy Nixon újraválasztásában jelentős szerepe volt az ismert demokrata programok kisajátításának. Nemcsak a ke’et-nyugati politikában állította Nixon nyitott kapuk elé ellenfeleit, hanem a demokraták ár-bér ellenőrzési gazdaságpolitikáját is kisajátította. Most pedig újabb szőnyegeket akar kihúzni belpolitikai ellenfelei lába alól, amikor háborút indít az átlagembert persze idegesítő adók e’len, csökkenteni ígéri az állami költekezést. Ez a költekezés — kivéve az éppen nem csökkenteni ígért katonai kiadásokat — természetesen a kapitalista társadalom állami tüneti kezelése* a nixou la» Á Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közleménye
