Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-15 / 295. szám
Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (MTI fotó—KS) f (Folytatás az í. oldalról) sadalmi tu’ajdonba-vételének szükségességéről. Márpedig a termelési eszközök társadalmasítása elengedhetetlen feltétele az egész társada• lom érdekeit szolgáló átfogó nép- gazdasági tervezésnek. A szocialista gazdaságban a tervezésnek • fontos feladata javaslatok ki. • • dolgozása a gazdaságpolitikai elgondolások, cé'kitűzések továbbfejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista társadalom építésének mostani időszakában a társadalmi követelmények újabb és a korábbiaknál is bonyolultabb feladatokat adnak. Nem- , csak konkrét feladatokról van szó, hanem arról a tapasztalaton alapuló felismerésről’, is, hogy a - gazdasági célok csak akkor old- . hatók meg sikeresen, ha a kijelölt célok és eszközök a haladó társadalmi megítéléssel is összhangban. vannak. Szocialista államunk gazdaság- politikáját a gazdaságirányítás egységes rendszere útján valósítja irieg. E rendszerben a központi irányítás a népgazdasági terven alapszik. A tervezés: tudatos felkészülés a jövőre. I A jövőre való tudatos felké- 'szülés megköveteli a különböző társadalmi, gazdasági és a műszaki tudományos folyamatok előrejelzését. A prognózis azon. ban még nem terv. A terv ennél több: a terv a jövő tudatos formálásának eszköze, a gazdaság béfolyáso’ásának, az állam 'gazdaságszervező tevékenységének alapja, amely megszabja az állami szervek, vállalatok és szövetkezetek munkáját. A népgazdasági terv tehát a gazdasági célok megvalósítását szolgáló eszközök és módszerek összehangolt rendszerének megteremtésére is kiterjed. A népgazdasági terv célkitűzéseit alapvetően gazdasági módszerekkel valósítjuk . meg, ezért ji’h'agyfóntossá'gú a gazdasági szá-i ■ bályozóknak, terelő és befolyá. soló eszközöknek a fejlesztés^ célokkal összehangolt tervezése. A népgazdasági terv döntően köz- gazdasági módszerekkel történő megvalósítása új feladat; de nem kevésbé új gazdasági és politikai feladat a terv megvalósítását szolgáló gazdasági szabályozók: e’sősorban az árpolitika, a pénzügyi politika — ennek keretében a költségvetési és a vállalati jövedelemszabályozási politika; a hitelpolitika, valamint a külkereskedelmi politika sza. bályzozói hatásainak előrejelzése és tervezése. Gazdaságpolitikánk ’ehetővé teszi, hogy a gazdasági szabályozás ' eszközei és módszerei hosszabb távra érvényesek legyenek és ezzel a tervszerű munkát minden szinten elősegítsék. Ez nem jelentheti azt, hogy valamiféle idealizált és fetisizált stabilitás érdekében figyelmen kívül hagyjuk azokat a folyamatos változásokat, amelyek a világban vagy országunkban év. ről-évre végbemennek és amelyek befolyásolják gazdasági céljaink megvalósítását. Ezért folyamatosan vizsgáljuk a gazdasági szabályozás eszközeinek hatását és ha úgy találjuk, hogy egyik-másik szabályozás már nem szolgália valamely fontos gazdasági folyamat tervszerű alakulását, akkor az Ilyen szaTisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat központi állami döntés körébe utalja a népgazdaság szerkezeti fejlődését ' érzékenyen érintő és a társadalmi-politikai hatás szempontjából elsősorban fontos gazdaság- fejlesztési programokat, a központi állami beruházásokat, a . vállalati beruházások és a műszaki fe’iesztés állami támogatásának, irányénak és mértékének megállan'tását, a lakosság életszínvonalát érintő központi inté"’*edé*eket. az ál’ami tartalék'-*" mértékének és összetételének me«é’l»nfH='‘t és más hasonlóan fontos kérdéseket. Ezek a döntések e’sősorban erszágos jelentőségű gazdasági feladatokra vonatkoznak, amelyeknek nagyságrendje, erőforrá- sa-fedezetük megteremtése, belső és külső gazdasági kapcsolódásaik jelentősége miatt mind a tervezésben, mind a megva’ósí- tásban kormányzati szintű elhatározást igényelnek. Mindezek alapján indokolt törvényben megerősíteni, hogy a terv — min'd a közép távú, mind az éves népgazdasági terv — kötelezően állapítja meg a Minisztertanács, a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek gazdaságirányftó tevékenységének egységes és összehangolt irányát és felelősségét a megvalósításban. A gazdálkodó szervezetek (vállalatok, szövetkezetek) tevékenységének is összhangban kell lennie a népgazdasági tervben foglalt célokkal. . Ennek érdekében kötelesek rendszeresen olyan tervekét készíteni, hogy azokkal a néogaz- dasági terv és a szabályozó eszközök útján kifejezett céloknak és követelményeknek a megvalósulását biztosítsák'területükön. A . fejlődés tervszerűségét a gazdasági élet azpn fő folyamatain mérjük, amelvek a néogaz- daság növekedésének ütemét, egvensúlvát, a társadalomooliti- kai célok megvalósulását meghatározzák. Fő figyelmünket a nemzeti jövedelemnek a hatékonyságon alanuló növekedési ütemére, a nemzeti jövedelem elosztásának a tervben előirányzott megvalósítására, á műszaki haladás fő tendenciáiénak érvényesül “<=*«*, egész nénünk és ezen belül az egyes osztályok és rétegék életviszonyának alakulására. nemzetköz! >a-^ssáei kapcsolataink. s áz ország nemzetközi fizetési mérlegének alakulására öss-nontosi+i'ik. VRmdg nem egyedül a növekedés ütemére. hanem az arányos növekedőre. , . y Ak* őssz-áSíis*ét jÚzve, ga?A- ságunk tervszerűen feüödik a negyedik,, ötéves terv fő céHaiti és arányait *— hároméves időszakaszt alanul véve. : — megvalósulónak tekinthetjük. A folva^^tolc tervs^oril befo]vásol9«ára hatékonyan al- kalmazzuk a gazdasági szabályozós eszközeit. Szükség esetén nem riadtunk vissza — a rendelkezésre álló szabályozó rendjei* alkalmazása mellett —• erőteljes köznonti intézkodőektöl sem. Gondolok itt elsősorban a beruházási kereslet mérséklése és az erőforrások koncentrálása érdekéken hozott int-^kedöekre. Gazdasáeiránvftásl módszereink fejlesztésében a tarveazHál- kodás valamiféle feladását kereső és kutató burzsoá nrnna»»n- disták vámi-álmaira, ai’oha válaszolhatunk mezf“'őkhen, mint! szocialista gazdaságunk eredményeivel. Most hazánkban törvénvszin- tű megerősítést nyer az a követelmény, hogv a népgazdasági tervezésnek elő k"ll mozdü.an'a a szocialista országok gazdasági integrációs céljainak megvalósulását. s a tervek me<*al«oozá-. sánál figyelembe kell venni az érvényes mertállanod'tsaknt és egyezményeket. — sőt, a lehetséges. a potenciális egvüttmflkö- dés kihasználásával' is számolni kell. Ez Jiozzátárul a komul ex program megvalósítás,áhog az Integráció elmélyítéséhez. A szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovietunióval folvó konzultációk és tervegvez- tető tárgyalások lehetővé teszik feU»szt,égi eéHa'nk lobh megalapozását. erőforrása1 nk összpontosításit a hatéVomrahh területek és tevékenységek fejlesztésére. Tisztelt Országgyűlés! A tervszerűség érvényesítőéhez kü’önMző lelle«Ű és kü'őn- hö»ö időtávra ható döntéseket kell ö»sz,*he«g"ln(. F< követ*l"'épvek egyetlen tervben nem elégíthetők ki, harem m"cf“’*»’ő módon öss-«’ren-soit vüiöokaző időtávra szóló (hosszú távú, kö-i zéptávú, rövid távú) tervek rendszerére van szükség. A hosszútávú népgazdasági terv a társadalmi-gazdasági célokat és feladatokat a termelés, a műszaki fejlesztés, a nemzetközi garrírsiS«! kaocso’atok bővítése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a terület- fejlesztési politika terén irányozza' elő. A hosszú távú — 15—20 évre szóló — néogazdasági terv irányt szab a közéotávú tervezésnek bizonyos társadalmi-gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosszabb időszak fejlődésének feltételei és követelményei alapján célszerű meghatározni. Ez hozzásegíthet bennünket ahhoz. hogy a középtávú tervekben öt évre előre tekintve, pontosabban felmérjük a hosszabb távú célok irányába mutató kie«ven- sűlvozott gazdasági fejlődés ütemét. mértékét, fő arányait és meghatározzuk a központi Irányítás feladatait. A középtávú, az ötéves terv az a tervkategória, amelv a vonatkozó Időszakra már tel’ | összefüggéseken komnlex módon megállapítja a néngazdaság fej- lődésóoek' ütemére, fő arányaira. a fontosabb szerkezeti változásokra és a nengaz.dasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai célokat és feladatokat. A gazdasági élet menetének állandó figyelemmel kísérése, a főbb területeken bekövetkezett változások, a jelentkező időszerű problémák rövid távon is megkövetelnek összehangolt kormányzati intézkedéseket, amelyeket a népgazdaság ötéves tervének szem a’ott tartásával az adott időszakban meg kell tenni. Ez a feladat az éves, operatív népgazdasági tervekre hárul. A tervek közötti szerves kapcsolat és összhang megteremtésének fontos feltétele, hogy helyesen, ..lehetőleg objektív ismérvek alapján válasszuk meg a különböző tervek időhorizontjának megfelelő folyamatokat és kitűzhető célokat Például, amíg a t.erii'etfejlesztési .politika, vagy az oktatáspolitika céljai többnyire, hosszú távra lrányozhatók elő, addig a nemzeti jövedelem növekedését, felhasználási arányait, a műszaki fej'esztés fő irányait, vagy a lakosság szociális, kulturális, egészségügyi és lakásellátásának feladatait közép távú, ötéves terveinkben lehet ( és kell )reálisan meghatározni, Az éves, operatív népgazdasági terv — többek között — a kezdődő és befejeződő egyedi nagyberuházások megja’ölesét, a termékforgalmat szabályozó intézkedéseket, az árpolitika jellegű központi intézkedéseket, a központi bér- és szociális intézkedéseket tartalmazza. A tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait és a gazdaságirányítás rendszerével fennálló összefüggéseket figyelembe véve, a törvényjavaslat az elmondottak alapján állapítja meg, hogy a népgazdaság tervszerű irányításának fő eszköze a közép távú 'népgazdasági terv, Ezt a tervet — ame'y az átfogó, cselekvési programot adó célokat, feladatokat, eszközöket tel'es összefüggésükben tartalmazza — a hosz- szú távú terv alapozza meg és készíti elő, majd az éves terv konkretizálja és időszerűit! rövid távra, A törvényjavaslat szerint az orszíggyűlés az eddigi gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is törvény formájában hagyja jóvá a közép távú, ötéves tervet, új vo. nás viszont az a rendelkezés, amely szerint a hosszú távú terv irányelveit az országgyűlés a jövőben megvitatja, Ügy véljük, hogy a távlati terv irányelv je’lege nem teszi szükségessé, hogy azt törvényben rögzítsük. A távlati terv fejlesztési koncepciójának az érvényesítését az ötéves terv-törvény, ben kell biztosítani. Az eddigi gyakorlatnak felel meg a törvényjavaslatnak az az előírása, hogy az év«» tervet a közép távú tervről szóló törAz ülésteremben. • vényben esetenként kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Ez a tapasz, tálát szerint erősíti a Miniszter- tanács felelősségét az ötéves tervek végrehajtásában, ezért javasoljuk fenntartani. Biztosítani kívánjuk azonban — és ezért erről a törvényjavaslat külön rendelkezik —, hogy az országgyűlés rendszeresen áttekintse az éves tervek céljait és megvalósítását. Célszerűnek látszik, hogy az országgyűlés ne csak a tervek évenkénti megvalósítását, hanem egy-egy közép-, vagy hosszú távú terv több év alatü megvalósulását is Vizsgálja meg. Tisztelt Országgyűlési Az előterjesztett törvényjavaslat a tanácsok és a-gazdálkodó szervezetek — a vállalatok és szövetkezetek — tervezési kötelezettségét is szabályozza. Ez azért indokolt, mert a különböző szintű tervek készítésének kötelezettsége és a népgazdasági térti elsőbbsége alapvető jelentőségű elvi kérdés szocialista társadalmunkban. A gazdaságirányítás reformja nyomán az egyik ja’entős új dolog a vállalatok ötéves terveinek készítése’ A vállalatok és szövetkezetek tervének biztosítania ke’l egyrészt a népgazdasági tervek tevékenységükre vonatkozó döntésének — például az államközi szerződések — megvalósításét, másrészt a szabályozórendszer által kifejezett hatékonysági követelmények érvényesülését. Gazdaságirányítási ' rendszerünkben a vállalati tervező munka sokoldalúbbá, bonyolultabbá és fele'őgség teljesebbé vált Mindenekelőtt azért, mert nem elégséges a meglevő erőforrásoknak az adott tervfeladatok szerinti felosztása, hanem a gazdaságpolitikai célok keretébe illeszkedő vállalati fejlesztési célokat is jórészt a vállalatnak kell megállapítania. A vállalati tervezéssel szemben támasztott fontos követelmény, hogy a vállalatok és szövetkezetek által a tervekben foglalt fejlesztési politika és erőforrás-igény összhangban legyen a népgazdasági tervekben megfogalmazott gazdaságpolitikai célokkal és a rendelkezésre álló A követelményeket csak út/ lehet érvényesíteni, ha a vállalatok és szövetkezetek terveik elkészítéséhez számottevő segítséget kapnak az irányító és felügyeleti szervektől. Ezért a törvényjavaslat kimondja, hogy a központi tervező szervek kötelesek rendszeresen télékoztatni a vállalatokat és szövetkezeteket a f r>éD^c'25^r’«:' rf. 1 1 dasági fejlődés előrelátható feltételeiről és segítséget nyújtani tervező munkájukhoz. Ez a szocialista társadalom feltételei között természetes követelmény. Népgazdaságunk tervszerű fejlődésében nagy szerepük van a fővárosi és a megyei tanácsoknak. A törvényjavaslat ezért úgy rendelkezik, hogy a népgazdasági és a tanácsi terveknek és tervezésnek szoros kapcsolatban kell lennlök. Az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is aktív szerep hárul a tanácsokra, nemcsak saját tervük kialakításában és megvalósításában, hanem a nép- gazdasági terv megalapozásában is. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék röviden szólni a tervezési munkát érintő két, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdésről: a tervezés tudományo* megalapozottságának javításáról és a tervezés demokratizmusának elmélyítéséről, E két követelmény közötti kapcsolat lényege, úgy vélem az, ho«y a tervezésben kerülni kell a voluntarizmust, a szubjektivizmust, a valóságtól elrugaszkodott célok kitűzését. Ebben segítségünkre lehet és van a tudomány, a közgazdaságtudomány, a szociológia, a demográfia, a műszaki tudományok, a statisztika, a számítástechnika. Az elmúlt években a tervezés előrelépett a tudományos eredmények szervezett alkalmazásé-* ban. A hosszútávú és a középtávú tervező munka különböző szakaszaiba bevontuk a kutató- intézeteket, az egyetemi tanszékeket, a nagyvállalatokat és nem kis számban kértünk tel közéleti személyiségeket is elgondolásaik kifejtésére, A mind sokoldalúbbá váló és gyorsuló világunkban a társadalomnak a változó feltételekhez, a társadalmi-gazdasági fejlődést meghatározó törvényekhez történő alkalmazkodása, megfelelő színvonalú tervezési tevékenység nélkül elképzelhetetlen. Ezért is számolunk a jövőben a tervezés tudományos megalapozottságának és a születő, új jelenségek iránti fogékonyságnak a növelésével, valamint a tervezés társadalmi funkciójának kiteljesedésével. A tervezés demokratizmusának elme yítése és ki— - '■ ;zo vényjavaslat leszögezi, hogy a népgazdasági tervezés során hasznosítani kell* a dolgozók tapasztalatait és javaslatait. A tervezés demokratizmusának elmélyítése és kiegészítés* természetesen csak abban az esetben lehet gyümölcsöző, ha világosan meghatározzuk a terv (Folytatás a 3. oldalon)
