Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
(Folytatás a 2. oldalról) toe tartása. Ez úgy érhető el, ha a központi árintézkedéseken túl a szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. Ezúttal is alá kell húzni, hogy ennek biztosításában felelősségteljesebb szerep hárul árhatóságainkra. A hatásosabb árellenőr- zés első jeleit az utóbbi időben már tapasztalhattuk, de az állami és a társadalmi szervek fellépése sem nélkülözhető a jogtalan áremelések teljes megszüntetése érdekében. Az első félév folyamán sor kerül a textilfélék árának leszállítására, néhány százmillió forintos keretben. Megvizsgáljuk, hogy Hülyén intézkedéssel lehet az állandó minőségű gyermek tömegruházati cikkek árstabilitását hosszabb időszakra biztosítani. Nagy erőfeszítéseket, tesz az állam annak érdekében, hogy a családi jövedelmek minél kiegyenlítettebbé váljanak, hogy tehát a gyermeknevelés terheiből, és az öregek eltartási költségeiből minél nagyobb részt vállaljon a közösség. A nyugdíjjárulék kulcsainak rendezése után, 1973. január 1-től kerül sor a tsz-járadékok 100 forintos, a tsz özvegyi és házastársi járadékok 60 forintos emelésére és még néhány intézkedésre. Ezek hatásaként a tsz- tagok és a munkaviszonyban állók nyugdíjrendszerbeli különbségei tovább csökkennek. A jövő évtől kedvezőbbek lesznek a nyugdíjmegállapítás feltételei, és javulnak a nehéz fizikai munkát végző dolgozók nyugdíjazási körülményei. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reál- jövedelem 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb, mint ebben az évben. A kormányzat nagy súlyt helyez arra, hogy a személyi jövedelmek növekedése mellett, a társadalmi közös fogyasztás egyes területei a társadalmi fejlődéssel összhangban bővüljenek. A korszerűbb egészségügyi és kulturális szolgálatásokra nagyobb összeget fordítunk; az előirányzat 1973-ban megközelíti a 30 milliárd forintot. Az országgyűlés által tavasszal elfogadott egészségügyi törvény eredményeképpen az ingyenes egészségügyi szolgáltatás ma már a gyakorlatban minden állampolgárra kiterjed. A fejlődést jellemzi, hogy amíg a III. ötéves terv befejező évében egy állam- po'gárra kereken 790 forint egészségügyi kiadás jutott egy évben, a jelen javaslatban már több mint 1000 forint ez az előirányzat. Művelődéspolitikánk jelentős állomása volt az állami oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozat. Csaknem kétmillió állampolgár vesz részt az állami oktatás valamilyen formájában. A jövő esztendőben általános iskolai felszerelések, szemléltető eszközök beszerzésére 125 millió forint külön céltámogatás áll rendelkezésre részben a tanácsoknál, részben központi előirányzatból. Az igények teljesebb kielégítése érdekében központi és helyi erőforrásokból 1973 végéig megvalósul az óvodai helyek gyarapításának az egész ötéves időszakra szóló terve. Három év alatt csankem 40 000 új óvodai hely létesül — ez kimagasló eredmény. Széles körű kívánságot teljesítünk azzal, hogy 650 millió forint többletet irányozunk elő a gyermek- és diákjóléti, valamint egészségügyi intézmények élelmezésére. Ez a tej- és tejtermékek áremelkedésének ellensúlyozásán túl, lehetővé teszi az élelmezés minőségi javítását is, változatlan térítési díjak mellett Az összes közületi kiadások több mint egynegyedével a tanácsok gazdálkodnak. A tanácsi gazdálkodás rugalmasabbá tétele érdekében megengedjük, hogy a megyei tanácsok a helyi tanácsokra vonatkozó szabályozókat, Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka az eltelt időszak tapasztalatait alapján, szükség esetén módosíthassák. A lakásépítés finanszírozásából mind a központi költ- | ségvetés, mind a magánépítők kiveszik a részüket. 1973_ban a tervek szerint 81—82 ezer lakás épül. Az összes új lakásnak kereken egyhaimada tanácsi építésű. Bár - jövőre a hatósági árnövekedés összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének ösz- szehangolására a meglevő anyagi és műszaki gondokat csak lassan és fokozatosan lehet megoldani. A lakásprogram megvalósítása érdekében a magánlakásépi- tés hitelfeltételeit a jövő évtől kedvezőbbé tesszük, egyszersmind mérsékeljük a lakásvásárlásoknál a lakosság egyszeri készpénzbefizetési terhét. Jobban segítjük a munkások vállalati lakásépítési akcióit, úgy alakítva ki ennek szabályait, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. Pénzügyi politikánk erőfeszítéseit az is mutatja, hogy 1873-ban a lakosságnak több hitelt nyújtunk, mint amennyi betétet várunk tőle. S mivel a lakásépítési hitelek túlnyomú részét kedvezményes kamatfeltételekkel folyósítjuk, a költségvetés sokszáz millió forint kamatkiadást vállal. Az adóztatási rendszerben változatlanul fenntartjuk a lakás- és lakóházépítés támogatását, a házadó erre irányuló kedvezményeit. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági haladás emelői nemcsak a tervek, a költségvetés és a szabályozók, hanem a közgondolkodás is. Összefogás és a közös értékelés igénye nem zárja ki, hogy gazdasági fejlődésünkről többféleképpen vélekedhessünk. Eredményeink számottevőek mind nemzetközi összehasonlításban, mind pedig korábbi gazdasági helyzetünkhöz képest, Az elégedettséget azonban nem szabad túlozni, mert az elfedné a tennivalókat, visszafogná az erőket. A másik véglet sem kevésbé hátrányos, az olyan türelmetlenség, amely a lehetőségeket meghaladó igényeket támaszt, s irreális feladatok kijelölésére késztet. Közös terveink szempontjából haladó és segítő felfogás, magatartás az, amely tárgyilagosan értékeli helyzetünket. A társadalmi és az egyéni törekvésekre alapozva, reális célokért lendít jobb munkára mindenkit. Terveink olyan feladatokat fogalmaznak meg, amelyek történelmi és nemzeti értelemben is kimagaslóak. Leninváros és a vegyipar új, nagy létesítményének megvalósítása nem kisebb dolog, mint Dunaújvárosé és az acélműé volt. A magyar mezőgazdaság soha annyi beruházással nem büszkélkedhetett, mint éppen ezekben az években. Nyolcvanezernél több lakás még egy évben sem épült az országban. És így folytathatnánk még a sort. Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet, országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfon-, tolások között, gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiért született és a társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvény- javaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresztóczy Miklós, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága előadójának, Varga Gyulának adta meg a szót. A vitában ezután felszólalt dr. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.), Szurgyi Istvánná (Szolnok megye, 4. vk.) és Magyar Sándor (Pest megye, 29. vk.) országgyűlési képviselő. Ezután ebédszünet következett. Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra. Pullai Árpád beszéde Tisztelt Országgyűlés! Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben, részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is. A közéleti érdeklődésnek több forrása is van. Engedjék meg, hogy ezek közül kettőt külön is megemlítsek: Mindannyiunknak maradandó élménye a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása hazánkban. Pártunknak, népünknek szóló megtiszta1 tetősnek tekintjük, hogy a küldöttséget személyesen Brezsnyev elvtárs, a nemzetközi élet kiemelkedő személyisége, a magyar nép jó barátja vezette. Tárgyalásainkat a nyíltság, szívélyesség és az elvtársi egység szellemében folytattuk; azok kölcsönösen hasznosak és sikeresek voltak. Az összes tárgyalt kérdésben ezúttal is teljes elvi nézetazonosság és politikai egyetértés nyilvánult meg pártjaink, kormányaink, országaink között. A másik esemény, amire utalni kívánok: pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Mostani vitánkat segíti, hogy a Központi Bizottság ezen az ülésen áttekintette a X. kongresz- szus óta végzett társadalmi és gazdasági építőmunkát. Mi szolgáltatott indítékot erre? Egy gyakorlatias szempont. A párt X. kongresszusát két esztendeje tartottuk .A végrehajtásban most érkeztünk el a „félidőhöz”. Itt volt az ideje és megvolt a szükségessége, hogy tapasztalatainkat rendszerezzük és áttekintsük, az eredményeket összegezzük, fogyatékosságainkat feltárjuk és kijavítsuk. Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetés természetéből eredően, elsősorban gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A költségvetéssel szemben követelmény, hogy igazodjék ötéves tervünk időarányos célkitűzéseihez, reálisan, jól tükrözze az elért eredményeket, valamint a soron következő feladatokat. Előirányzatai álljanak összhangban adottságainkkal, és lehetőségeinkkel. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a i gazdaságpolitikai törekvéseknek, I amelyeket Központi Bizottságunk állásfoglalása meghatározott Mivel tételei révén a költség- vetés gazdaságunk társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, vitáján szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi életünk összes főbb kérdései. A tények sokoldalú vizsgálata alapján pártunk Központi Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy előbbre léptünk a! szocializmus teljes felépítésének útján. Állásfoglalásában országunk fejlődését — fő vonásaiban — sikeresnek minősítette. Negyedik ötéves tervünk időarányos feladatai a legfontosabb területeken tervszerűen teljesültek. Népgazdaságunk alapvetően a X. kongresszus által megszabott követelmények szerint lendületesen fejlődik. Irányítási rendszerünk eredményesen szolgálja a szocialista építést. A kongresszusi határozatok, a IV. ötéves terv megvalósítása közben vannak gondjaink is. A gondok egy része objektív okokból ered, és ez a belátható jövőben is így lesz. Többféle ellentmondás születik például abból, hogy népgazdaságunk anyagi lehetőségei nem engedik meg egyszerre valamennyi jogosnak I minősíthető igény kielégítését. Közöttük rangsorolnunk kell. A gondok másik csoportja a végrehajtás folyamataihoz kapcsolódik: ezekben munkánk fogyatékosságai, hibái és bizonyos következetlenségeink tükröződnek. Alapvetően a fejlődés során keletkező ellentmondásokkal, a végrehajtás gondjaival állunk tehát szemben. Ezek — összességükben — azonban politikai ki- hatásúak is. Ennek tudatában kell megítélni őket és dolgoznunk megszüntetésükért. A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gondjaink más természetűek, mint 5—10 évvel [ ezelőtt, vagy szocialista fejlő-! désünk kezdetén. Nagyok az ön- ! magunk elé állított követeimé- ! nyék. Az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk felemelkedni. Ez- • által emelkedhet a dolgozó népünk jóléte, kultúrája, javulhat élete. Mindezt értik és támogatják hazánkban a szocializmus hívei. Ha környezetünkben e céloktól eltérő jelenségeket is látnak, azt nem támogatják — és helyesen. Tisztelt Képviselőtársaim7 A Központi Bizottság novemberi ülésén megtárgyalta az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit és kialakította álláspontját. Pártunk nevében kérem az országgyűlést, hogy a terv irányelveit a költségvetés érdemi elbírálásánál vegye figyelembe. Az új költségvetési esztendőben biztosítani keli: — A népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — A gazdasági egyensúly további javítását; — A magyar gazdaság aktív részvéteiét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket is; — Életszínvonal politikánk folytatását. A népgazdaság fejlesztése' 1973-ban konkrétan azt követeli meg, hogy az iparban elsősorban a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó időszerű feladatokat hatjsák végre. A gazdaságos termelés, a versenyképes termékek aránya bővüljön. A mezőgazdaságban is vannak ismert és megvalósulóban lévő kiemelt teendők. Mindezeket tükrözi a pénzügyminiszteri expozé. A költségvetés ezért — helyesen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsékeltebben növekedjék a nemzeti jövedelem emelkedésénél. Ennek megfelelően 1973-ban is fenn kell tartanunk az idén életbelépett beruházási gyakorlatot. Ez azt jelenti, hogy mintegy 113 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Az építőanyagárak emelkedéséből származó többletkiadásokat az állami költségvetés a tanácsoknak biztosítja. Az ország külgazdasága összhangban all terveinkkel —■ és stabil. Ezt minden mértékadó, komoly üzletfél elismeri: a Magyar Népköztársaság fizetőképes, megbízható külkereskedelmi partner. Tisztelt Országgyűlés! Most a fejlődés olyan szakaszában vagyunk, amikor a tervszerűség további erősítésével és fejlesztésével különösen sokat tehetünk a gazdasági építésben. Így oldhatjuk mag gondjaink jelentős részét is. Milyen időszerű tartalmat adjunk a tervszerűség növelését célzó munkának? Fontos feladat a mennyiségi tervmutatók és a pénzügyi előirányzatok összhangjának megteremtése a tervben is és a végrehajtásban is. A meny- nyiségi tervcéloktól való elmaradás zavarokat idéz élő a termelők és a fogyasztók ellátásában. A pénzügyi előirányzatok túllépése, ha az a költségvetést terheli, azzal a következménnyel jár, hogy más fontos célokra nem jut pénz: ha pedig a vállalatokra hárul, akikor ,a termelői árak emelkedését vonja maga után. A nagyobb tervszerűségnek, ma elsősorban az eredményesebb gazdálkodásban kell testet öltenie. Az eredményesebb gazdálkodás pedig mindenekelőtt a javuló hatékonysággal azonos. Mivel nemzeti jövedelmünk — az országot 1970-ben ért ismert természeti kárdk, a rendkívüli kiadások és egyéb kedvezőtlen tényezők tartós hatásai miatt — egy százalékkal még mindig elmarad az ötéves tervben mostanra tervezett szinttől, a termelésben rejlő összes tartalékainkat' fokozott gonddal keli. feltárnunk és hasznosítanunk, A közgazdasági szabályozást, illetően ésszerű rugalmasságot tanúsítunk. Szocialista államunk olyan helyzetben van, hogy ezt kockázatok nélkül megteheti: kezében összpontosul a gazdasági irányítás 'mechanizmusa, a befolyásolás egész eszköztára. A jelenleg érvényes közgazdasági szabályzók egyikét sem szabad valamiféle bűvös hatalommal" vagy vélt történelmi állandósággal felruházni. Szükség esetén megváltoztathatjuk közülük azokat, amelyeken túlhaladt a gazdasági élet A tervszerűséghez (tartozik, hogy amikor az érvényes tervtől bárhol és bármiben — egy minisztérium, egy vállalat vagy egy műhely esetében — eltérés mutatkozik, minden illetékes szerv és személy hozzáértően, határozottan lépjen fel, cselekedjék. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk nagy figyelmet fordít az életkörülmények rendszeres javítására. Azt hogy ez így van mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet a nemzeti jövedelem termelésében 1972- re még nem értük el az ötéves tervben számított növekedési ütemet, viszont az egy főre jutó raáljövedelem mértéke félszázaíléklkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig csaknem félszázalékíkal már fölötte van az 1972-re tervezett színvonalnak. A jövő esztendőben 82 ezer lakás épült fel, ezzel az 1971—73. években több mint 230 ezer új lakás létesült, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden igényt még nem tudunk kielégíteni, különösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordítani arra, hogy ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai hely- létesítésével számolt. Az 1973. éri tervet is figyelemlbevéve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. (Folytatás « 4, oldalon)
