Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
■* 2 * >■ ■ m n * ; Évadkezdés a Jókai Színházban T izennyolcadik évadját kezdi a Békés megyei Jókai Színház. Az évadkezdés talán a legizgalmasabb időszak. Az előkészületek már hónapokkal előbb megkezdődnek, az igazgató, a főrendező, a rendezők és a dramaturg darabok után kutatnak, írókkal, zeneszerzőkkel tárgyalnak, hogy aztán megszülessen az a tizenegynéhány darabcím, mely a színház műsortervét alkotja. Az igazi munka, a megvalósítás, csak ezután kezdődik. Ismert, más színpadokon már sikert aratott művek esetében, valamivel egyszerűbb a helyzet, a színházak azonban felfedezni is szeretnek, bemutatni hazai színpadon még nem játszott darabokat. Ilyenkor az előkészületek jóval nagyobb körültekintést igényelnek, hiszen az ismeretlent kell meghódítani, színpadra állítani. Az idei évad műsorterve bizonyítja, hogy a Jókai Színház is szívesen vállalja ezt a nehezebb, ám hatásában jóval jelentősebb utat. Az új évadban hat olyan mű szólal meg a színpadon, melyet Magyarországon Békés megye közönsége ismerhet meg elsőként. Sikert jósolni soha sem Szabad előre, de, hogy a Jókai Színház műsorának alkotói gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a felfedezés terén, azt az elmúlt évek sikeres ősbemutatói igazolják: Páskándi Géza Vendégség-e, Csehov A manó-ja, Aurél Baranga Közérdek-e, vagy az évad utolsó negyedében bemutatott két nagysikerű zenés játéik, Fredro Hölgyek és huszárok-ja és Görgey Gábor Lilla és a kísértetek-je —, melyek közül többet viszontláthat az idei évadban az ország más színházainak közönsége is. v Az évad első fele Mire a Tisztelt Olvasó ezeket a sorokat kezébe veszi, már lezajlott az 1972/73-as évad első két bemutatója. Békéscsabán az egyik legrégibb magyar drámai emlék, Bornemissza Péter Magyar Elektra című tragédiájával nyitotta meg a kapuit a színház, bár ez a nagyszerű színpadi mű Móricz Zsigmpnd átdolgozásában több sikert aratott már az ország színpadain, egy kicsit ez is ősbemutatónak számít, hiszen Baranyi Ferenc a jeles költő mulatságos keretjátékot írt hozzá A lónak vélt menyasszony címmel. Lezajlott első zenés vígjátékunk premierje is Padisák Mihály A sztár is meztelen című fordulatos, mulatságos darabjához fiatal zeneszerző, Darvas Ferenc (a nagyszerű humorista, Darvas Szilárd fia) írt zenét. Mindkét bemutató többszörös bemutatkozás is egyben. A Magyar Elektrát a színház újonnan kinevezett főrendezője, Lovas Edit állította színpadra, aki vendégként többször rendezett már a Jókai Színházban. Bemutatkozott a- közönségnek Gumik Ilona Jászai-díjas, aki a Budapesti Madách Színháztól, Bicske Károly Jászai-díjas, aki a ■ Szegedi Nemzeti Színháztól és Szűcs András, aki a Debreceni Csokonai Színháztól szerződött Békéscsabára. A sztár is meztelen pedig egy fiatal rendező, Szűcs János és két fiatal színésznő, Jámbor Katalin és Csengeri Erzsébet első premierje megyénkben. Alighogy felhangzott az első gongütés a Magyar Elektra bemutatóján, máris megkezdődtek a két következő produkció előkészületei. Miszlay István Jászai-díjas igazgató irányításával újabb Páskándi dráma kerül színpadra, a nagy magyar tudós, Apáczai Csere János alakját idéző Tornyot választok. Érdekes, izgalmas drámai ösz- szecsapásokban kelti életre a kitűnő erdélyi író az első magyar enciklopédista, a magyar közoktatás újítójának harcát ellenfeleivel, a hatalom konok képviselőivel. A dráma nem csupán Magyarországon hangzik el először, de a kolozsvári premi- . ért is megelőzi. A főszerepekben Bicskey Károlyt, Lengyel Jánost, Körösztös Istvánt és a Szegedről megyénk színházához szerződött Jászai-díjas Bángyör- gyi Károlyt láthatja a közönség. Érdekesnek ígérkezik a karácsony előtti premierünk is. Zenés játék lesz, Szigligeti Ede Nagyapó című műve. A darabot 1851-ben játszotta a Nemzeti Színház, s azóta két felújítást ért meg nagy sikerrel: 1911-ben és 1925-ben. A lírai hangú kedves vígjáték most átdolgozva, felfrissítve, Behár György magyar hagyományokat idéző zenéjével került szín- . padra Balogh Géza rendezésében, Szentirmay Éva Jászai- díjas, Felkai Eszter, Cserényi Béla, Gálfy László, Lakky József és Flórián Antal főszereplésével. Január színházi eseménye Shakespeare-ciklusunk harmadik bemutatója, az V. Henrik. A Sándor János rendező értelmezésében trilógiaként színpadra kerülő drámasorozat záróakkordját még nem játszották a magyar színházak. A IV. Henrik cselekményének szerves folytatása ez a királydráma, amely az előző darabban trónra kerülő uralkodó francia hadjáratának és a francia királylánnyal kötött házasságának történetét mondja el. ’73 tavasza Nem kevesebb szórakozást és érdekességet ígér a színház második félévi programja. A Bolond vasárnap című komédia igazi nemzetközi produkció lesz: Katajev szovjet író művét két lelkes, tehetséges francia színpadi szerző, Marc-Gil- bert Sauvajon és Tamara. Dal- mat doflgozta fel és több esztendeig játszotta az egyik párizsi színház. A darabhoz ma- ■ gyár zeneszerző, Aldobolyi Nagy ! György írt kísérőzenét. A sze- : mélycserékkel, összetévesztő- i sekkel és sok-sok mulatságos ■ fordulattal tarkított komédia ; kora tavasszal kerül színre. • Magyarországi bemutató lesz : a második félév két prózai víg- ; játéka. Osztrovszkij A szép fér- 5 fi című komédiája a nagy orosz ! klasszikus egyik legderűsebb : alkotása, Baiesu mai román író ■ műve pedig A mennyei hol- « dogság Romániában az utóbbi ■ évek legtöbbet játszott darab- : ja. Baiesu művét Dán Alecsand- ■ rescu, az Aradi Állami Román ■ Színház igazgatója rendezi ven- : dégként. Az olasz vígjátékirodalom leg- • nagyobb mestere, Carlo Goldo- j ni a szerzője A hazug című ; komédiának, mely 200 éve hó- « dít a világ színpadain. Tavaly ! a Fővárosi Operettszínház mu- j tatta be a darab zenés váltó- : zatát Kerekes János muzsiká- ■ jával. Ezt játssza tavasszal szin- ■ házunk is. Az évadot kortárs S magyar vígjátékíró mai tárgyú i darabjával, Bárány Tamás A ■ szülő is ember című művével • zárjuk. Zeneszerzője Payer : András. : ■ > M *«* A gyermekszínház j ■ Fontos és kedves kötelességé- : nek tekinti színházunk a jö- ; vő közönségének nevelését, szó- ■ rakoztatását. Három éve ala- ! kult meg a gyermekszínház és : játszik Békéscsabán és a megye ■ művelődési házaiban — nagy ■ sikerrel. A régóta várt misszió • jelentőségét bizonyítja a mű- : sorterv gondos kialakítása is. Az • új évad érdekessége, hogy gyér- ; mekszínházunk ősbemutatóként ! játszotta november 5-én Pan- : cső Pancsev bolgár író A négy ; süveg című mesejátékát. Heltai | Jenő A szarvaskirály című £ darabjának előadásai tavasszal 5 lesznek, á gyermekszínház ed- ■ digi legnagyobb vállalkozása- ■ ként. Carlo Gozzi (A hazug • szerzőjének, Goldoninak kortár- i sa) művéből dolgozta fel Heltai ■ Jenő magyar színpadra, első ■ bemutatója a Budapesti Állami • Bábszínházban volt, 1951-ben. ; Végül még egy kedves megíle- ; petés a gyerekeknek: a színház ■ a két bemutatóval egyidőben j gyermekraj z-pályázatot hirdet ; és a legszebb rajzokból kiállí- ; tást rendez az előcsarnokban. ! * * * « ■ Izgalmas, változatos évadot 5 ígér a Békés megyei Jókai ■ Színház új programja. Hisszük, • hogy gyermekek és felnőttek, : tegnapi és mai fiatalok egy- ; aránt sok szépet és jót, bölcset ; és mulatságosat találhatnak eb- • ben a gazdag műsorban. Bemutatóinkra, előadásainkra * szeretettel hívjuk és várjuk a • Népújság Tisztelt Olvasóit. (-): Dénes Piroska és Szentirmay £va a Csaba Szálló előtt az • évadnyitó előadás képeit nézik. Bemutatjuk színházunk új művészeit Gumik Hona Bicskey Károly Bángjörgyi Károly színművész Szűcs János rendező Lovas Edit főrendező Szűcs András színművész színművész színművész ■ : • a : ■ IlfMIIIIHIIIHIinill« Körösztös István színművész linómetszete a színház épületéről.
