Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

M T A Érlelődik a remény, hogy a mezőgazdasági közvélemény be- , látható időn belül új betűszóval ismerkedik meg. Ez a KTA; a termelőszövetkezetek Kölcsönös Támogatási Alapja lesz. Az előkészületek a termelőszö­vetkezetek második országos kongresszusa határozata szerint folynak. Az érdeklődés ország­szerte jelentős. Szükség lesz még egy pénzügyminiszteri ren­deletre, de ennél is inkább a téeszek önkéntes elhatározására ahhoz, hogy mondjuk egy fél év, vagy egy év múlva a területi szövetségek mellett megalakul­janak az első ilyen intézmények. Amit elöljárójában tisztázni kell: a KTA nem lesz mezőgaz­dasági szövetkezeti bank és nem óhajtja átvenni a Állami Bizto­sító szerepét sem. Nézzük ennek bizonyítékait. A pillanatnyi elképzelések sze­rint a téeszek a KTA rendelke­zésére bocsátanak évenként bruttó jövedelmük egy százalé­kát. Ez a szövetkezeti mozga­lom méreteihez képest nem je­lentős összeg. Nagyon durva szá­mítással szövetkezetenként mintegy százezer, országosan kö­rülbelül negyedmilliárd forint lenne. Ha arra gondolunk, hogy a szövetkezetek kívánatos biz­tonsági tartalékának meg kelle­ne haladnia a hétmilliárd fo­rintot, akkor látjuk, hogy a KTA évenként ennek csupán a har­mincad részét gyűjtené össze. Ha viszont a várható összeget a Magyar Nemzeti Bank ren­delkezésére álló hitelek keret­összegéhez hasonlítjuk, akkor is legfeljebb annak néhány száza­lékát teszi ki a téeszek saját pénze. Nem alakul tehát új bankszervezet. Nem alakul új biztosító intézet sem. Milyen célt tűzhet akkor ma­ga elé a Kölcsönös Támogatási Alap? Legelőször talán azt, hogy megvalósítsa a szövetkezésnek egy reges-régi elvét ,az egymás­ra utaltságot, a bajban történő összefogást. A másik: támogas­sa az egyes szövetkezeteket az utóbbi időben kissé túl nagyra növekedett kockázat biztonsá­gos elviselésében« A legjobb szövetkezettel és a legjobb szándék mellett is elő­fordulhat, hogy átmeneti pénz­zavarba kerül. A KTA nem gaz­dálkodik sok pénzzel. Az évi bruttó jövedelem egy százaléká­nak átutalását az a szövetkezet, amelynek beváltak a számításai, könnyen elviseli. A területi szö­vetségenként és évenként így összegyűlő néhány millió forint azonban adott esetben megold­hatja a pillanatnyi problémákat. Esetleg csupán néhány hónapra átengedett összeggel a csődtől menthetnek meg így egyébként „vétlen”, tehát önhibájukon kí­vül bajba került közösségeket. Elképzelhető az is, hogy közös beruházás finanszírozásához já­rul hozzá a támogatási alap, sőt, a legegyszerűbb esetben talán az is elegendő lesz, ha a KTA sa­ját pénzügyi alapjára támasz­kodva csupán garanciát vállal egy-egy szövetkezetért, amely a Nemzeti Banktól kér hitéit, de hitelképessége pillanatnyilag nem éri el a bank által megkí­vánt szintet. Mindaz, amit leírtunk, persze ina még csupán elképzelés. Mert a Kölcsönös Támogatási Alapot, — illetve mivel ezek te­rületi szövetségenként alakul­nának: alapokat — maguk a szövetkezeti gazdák szervezik majd meg az önkéntesség elvé­nek szigorú betartásával, min­dig közgyűlési határozat alap­ján. És maguk szerkesztik, hagy­ják jóvá a, alapszabályt, a se­gítségnyújtás elveit és technikai módszereit is. Ahogy az egész alapot maguknak csinálják. F. B. A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA 1912. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM Budapestre érkezett Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke tíosoncsi Pálnak, a Magyart Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és feleségének meg- j hívására szerdán hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba érke- ; zett Henryk Jablonski, a Len-1 gyei Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Politikai Bízott- í ságának tagja és felesége. A lengyel államfő kíséretében | Magyarországra érkezett Kazi- I mierz Olszewski miniszterelnök- i helyettes és felesége, Stanislaw Kowalczyk, a LEMP Központi Bizottságának titkára, Wincenty Krasko, az Államtanács tagja, a SZEJM Külügyi Bizottságának j elnöke, az Interparlamentáris! Unió Lengyel Csoportjának el­nöke, a LEÍMP KB tagja, Kazi- mierz Secomski, az Állami Terv­bizottság első elnökhelyettese, Edmund Boratynski, az Államta­nács irodájának vezetője, Jozef Czyrek külügyminiszterhelyet­tes, Roman Paszkowski altábor­nagy, Tadeusz Kalinowski pro­tokollfőnök. A lengyel vendége­ket a szobi határállomáson pse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és felesége, valamint1 Ké­pes Imréné, a Külügyminisztéri­um Protokoll Osztályának meg­bízott vezetője fogadta. Itt csat­lakozott a lengyel államfő kísé­retéhez Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A testvéri szocialista ország államfőjét, feleségét és kíséretét ünnepélyesen fogadták a Nyugati pályaudvaron, amelyet lengyel és magyar zászlók, vörös lobo­gók díszítettek, magyar és len­gyel nyelvű üdvözlő felirat kö­szöntötte a hazánkba látogató kedves vendégeket. A téren dísz­őrség sorakozott fel csapatzász­lóval. A lengyel vendégek fogadásá­ra megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és felesége, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnöke, Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Bondor József, építésügyi és városfejlesztési mi­niszter, dr. Korom Mihály igaz­ságügyminiszter, dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter, Pár­ái Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke, az Elnöki Tanács több tagja, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt Németi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagykövete is. Megjelent a fo­gadtatásnál a budapesti diplo­máciai képviseletek sok vezető­je. A lengyel államfő különvona- ta a Rákóczi induló hangjai mel­lett 10 órakor gördült be a pá­lyaudvar csarnokába. Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással üdvözölte a Lengyel Népköztár­saság Államtanácsának elnökét, feleségét és kíséretét. Amikor kiléptek a térre, díszjel harsant, majd a díszőrség parancsnoka jelentést tett a lengyel, államfő­nek. Felcsendült a lengyel és a magyar- himnusz. Henryk Jab­lonski Losonczi Pál társaságában ellépett a díszegység előtt, s kö­szöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a testvéri lengyel nép küldöttei­nek, akik ezután a fogadtatásuk­ra megjelent magyar közéleti ve­zetőket, diplomáciai képviseletek vezetőit és tagjait, valamint a lengyel kolónia tagjait üdvözöl­ték. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek gépkocsikba ül­tek és magyar államférfiak tár­saságában, rendőri díszmotoro­sok kíséretében szállásukra haj­tattak. Az MTI hazai és külföldi hírközléseit, munkáját ismerhetik meg 6 előadásban Békéscsabán A Megyei Művelődési Köz­pont és a Magyar Távirati Iro­da vezetőinek megállapodása értelmében különleges feladat­ra vállalkozott az idei évad­ban a „Politikai írók” soroza­tának rendező szerve. 1972. no­vember 5 és 1973. április 2 kö­zött hat előadást tartanak Bé­késcsabán a Megyei Művelődési Központban az MTI vezetői, tudósítói, kommentátorai. Az első dlőadást november 5-én 19 órakor tartják „A technika és a Hírközlés” címmel, ame­lyen megismerhetik az érdek­lődők: hogyan szerzik s továb­bítják a hazai és a külföldi hí­reket az MTI munkatársai, mi­lyen korszerű eszközök állnak rendelkezésre ? Többek közöt aktuális külpo­litikai beszámolók hangzanak el később, sportbeszámölót is hal­hatnak az érdeklődők. A záró­rendezvényre az MTI vezetői­nek jelenlétében 1972. április 2-án kerül sor. Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsá­nak elnöke szerdán délután lá­togatást tett Losonczi Pálnál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökénél az Országházban. A szívélyes baráti találkozón jelen volt Marjai József kül­ügyminiszterhelyettes, Németi József, a Magyar Népköztársa­ság varsói nagykövete, valamint Jozef Czyrek külügyminiszter­helyettes és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Szerdán délután az Országház Munkácsy Termében megkez­dődtek a magyar—lengyel tár­gyalások. A két államfő meleg, baráti légkörben lefolyt megbe­szélésén kölcsönös tájékoztatók 'hangzottak el a két testvéri or­szágban folyó szocialista építő- munka eredményeiről, további terveiről. Megelégedéssel állapí­tották meg. hogy az országaink, népeink közötti kapcsolatok az élet minden területén jól fejlőd­nek, s mindkét fél törekszik az együttműködés további erősíté­sére. Az államfők foglalkoztak a legfontosabb időszerű nemzet­közi kérdésekkel is. Megállapí­tották a nézetek teljes azonos­ságát. (MTI) A KISZ KB elismerése a Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumnak ( Tudósítónktól) A KISZ Központi Bizottsá­gának középiskolai osztálya 1970-ben kétéves kísérletet in­dított 53 középfokú tanintézet­ben, amelynek lényege, hogy % hagyományos osztály — alap­szervezetek helyett vegyes élet­korú alapszervezetek működje­nek, emelve a tanintézeti KISZ- munka színvonalát. Kedden délután, október 31- én Budapesten, a Hotel Ifjú­ságban rendezett ünnepségen a kísérletben részt vett iskolák­nak kitüntetéseket adott át a KISZ Központi Bizottsága. Ez alkalomból a békéscsabai Ró­zsa Ferenc Gimnázium KISZ- szervezetét a kísérletben vál­lalt feladatok eredményes meg­valósításáért a KISZ KB di­csérő oklevelével tüntették ki. Ugyanekkor kapta meg Papp Zoltán, az iskola volt KISZ- titkára — időközben elvégezte a gimnáziumot — az Aranyko­szorús KISZ-jelvényt­Tegnap, november 1-én a KISZ Városi Bizottsága a Köz­ponti Bizottság megbízásából dicsérő oklevéllel és pénzjuta­lommal fejezte ki elismerését a gimnázium Ságvári Endre alapszervezetének a kísérletben végzett munkájáért. K. J. Jubileumi iskolagyülés Battonyán A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. A ne­gyedszázados jubileum alkalmá­ból ünnepségsorozatot rendez­nek, mely október 31-én, kedden kezdődött. Tegnap, november 1-én a jubileumi iskolagyűlést rendezték meg a művelődési központ nagytermében. Megnyi­tót dr. Takács László igazgató mondott, majd Gácsér József, a Békés megyei Tanács Művelő­désügyi Osztályának vezetője köszöntötte a jubiláló tanintéze­tet, az iskolagyűlés résztvevőit. — Az elmúlt negyedszázad az iskola életében immár történe­lem lett — mondotta. A felsza­badulás után hatalomra jutott dolgozó nép művelődési igénye, a felnövekvő nemzedék iránti felelősségérzete elodázhatatlanul szükségessé tette, hogy Batto­nyán, e nagy kiterjedésű község­ben középiskolát hozzanak lét­re. A gimnáziumi oktatás szor­galmazói új úton indultak el, hiszen egy évvel megelőzték az 1948-as általános tanügyi refor­mot is. A továbbiakban napjaink köz­oktatási feladatairól, a batto­nyai intézmény életéről, a közok­tatásban betöltött szerepéről szólt, és elismeréssel nyilatko­zott az 1962—63-as tanévben megnyitott szakközépiskolai ok­tatásról is. — A 25. tanévet kezdte meg szeptemberben a battonyai Mi­kes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola — mondotta. — E 25 év alatt a magyar közok­tatás szilárd végvára lett hazánk délkeleti részén. Bízunk abban, hogy a férfikorában járó intéz­mény továbbra is élen halad a feladatok megvalósításában. Az ünnepi beszéd után Nagy János, a Békés megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket adott át a legkiválóbb battonyai nevelőknek. Mag István igazga­tóhelyettes és dr. Takács László- né az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést, Németh Lajos Szocialista Kultúráért kitünte­tést kapott, Miniszteri Dicsére­tet Magyar György és Nagy Im­re, Kiváló Dolgozó kitüntetést Tóth Ferenc hivatalsegéd. A jubileumi iskolagyűlésen felszólalt Heszler József, az is­kola nyugalmazott igazgatója és Mag István igazgatóhelyettes, majd Kmetykó Gyula, a Hazafi­as Népfront járási titkárának javaslatára megalakult az „Öregdiákok Mikes Kelemen Köre”. Az iskolagyűlés résztve­vői ezután nagy tapssal jutal­mazták az irodalmi színpad és az énekkar műsorát, valamint testvérintézményük, a Zalka Má­té Katonai Műszaki Főiskola táncegyüttesét. Az ünnepségsorozat ma 9 óra­kor „Mikes Kelemen ülésszak­kal” folytatódik, délután pedig felavatják az iskola új klubját» i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom