Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
ise-BSBSCi9BBBBa>ieBBa«KaBiaa««HaaaEaaiaaai«iiBaBsc«Bieaaa*asaaasaBasBaa«aaa*aaa*a*«aa*aaiaasBfBBatBMiBrtBfl««»e Jobb feltételek korszerűsödő oktatás Óvodák, általános iskolák Békéscsabán ••••••BBBaBBBBBBBaaaBBBBaaBBi krónika szerint Békéscsabán az első óvoda 1860-ban létesült. Egy lelkes, altruista gondolkodású óvónő hívta életre. A felszabadulást követő években egymás után nyíltak meg az óvodák. Napjainkban a fejlődés ezen a területen is új feladatokat ír ellő. A nők fokozottabb foglalkoztatása az óvodai férőhelyek számának növelését, az eredményesebb nevelés pedig korszerű pedagógiai eszközellá- tottságot igényel. Ezzel a kettős feladattal kell megbirkóznia az óvodákat fenntartó városi tanácsnak és az üzemeknek. Jelenleg a megye székhelyén 20 óvoda működik; közülük 13 tanácsi, 7 pedig üzemi óvoda. 1967-ben 1241 férőhelyre 1201 meglévők bővítéséhez. Erre a célra 16 üzem évente másfél- millió forintot fordít. Ez az együttműködés tette lehetővé egy óvoda építését az Achim L. András lakótelepen. Ugyancsak vállalati segítséggel bővítették a Vilim utcai és az Orosházi úti óvodákat. 1967/68-as tanévben kísérletképpen új nevelési programmal indult meg az oktatás három óvodában. A program célul tűzte az óvodáskorú gyermekek iskolára való felkészülését, valamint az esztétikai, , testi és pszichikai nevelését. Éppen ennek a programnak a megvalósítása követelte meg, hogy fokozatosan a város valamennyi óvodáját korszerű bútorokkal lássák el. A bútorok a gyermekek méreteihez igazodnak, tetszétősek, praktikusak. Ugyancsak a nevelés nélízlik az ebéd a Vilim utcai óvodásoknak. A városi tanács évente hatmillió forintot fordít az óvodák fenntartására. gyermek jutott, 197Ö-ben 1426 férőhelyre 1590 gyermeket vettek fel. A férőhelygondokon sokat enyhített az 1971-ben az úttörőház átalakításával létesített Tanácsköztársaság úti óvoda. Jelenleg ebben az óvodában 220 gyermek tölti napjait. ,A múlt évben ugyancsak bővült a város két legkorszerűbb óvodája, a Vilim és a Szegfű utcai óvpdák. Ezenkívül két- vállalat —• a ■ Férfi Fehérneműgyár és a téglagyár — is jelentős összeget fordított az óvodák bővítésére. Ebben az évben 1590- re nőtt a férőhelyek száma, 1971 gyermeket vettek fel. Erinek ellenére 280-at utasítottak el férőhely-hiány miatt. A békéscsabai tanács és a város üzemei között a közelmúltban olyan megállapodás született, hogy az üzemek anyagi támogatást nyújtanak a tariácsnak új óvodák építéséhez, valamint a külözhetetlen kellékeivé váltak ó különféle szemléltető eszközök, tornafelszerelések* a gyermekek készségét fejlesztő játékok. Bészerzésülkre évről évre egyre többet költenek. Az ötletes eszközök nagy népszerűségnek örvendenek a kicsinyek körében. S nemcsak a játélk szerepét töltik be, hanem egyre inkább a tanulást, a nevelést szolgálják. Az új nevelési program, amely először a Kölcsey, a Vilim, majd a Luther utcai óvodákba vezettek be, ma már általánossá vált a város valamennyi óvodájában Ez tette lehetővé, hogy bár az óvodák zsúfoltak, a nevelői munka egyre színvonalasabb és eredményesebb. A városi tanács a központi költségvetésből évente több mint 6 millió forintot költ az óvodák fenntartására. A 15 éves kulturális fejlesztési terv készítése során a városi tanács nem feledkezett meg az óvodákról sem. Már napjainkban hat óvodában szlovák nyelvet tanúló csoportok működnek. A további korszerűsítés. valamint az óvodáknak az iskola előkészítő feladata egyre inkább azt igényli, hogy a nevelés speciális feladatoknak eleget tegyen. A Beloianisz utcában létesítendő központi óvodában testneveléssel, énekkel, zenével kiemelten foglalkoznak majd. Ehhez hasonlóan, tagozatos csoportokat hoznak létre a Szigligeti utcai, a Tolnai utcai, valamint a KISZ-lakótelepen és a Mokri-lakótelepen épülő óvodákban. A Szarvasi Óvónőképző Intézettel együttműködve gyakorló-óvoda létesítését tervezik. A tagozatos iskoláknak megfelelően az óvodákban orosz, angol nyelvi előkészítő, valamint testneveléssel és zenével kiemelten foglalkozó óvodai csoportok fognak működni. * • * A város 15 általános iskollá- jában 5041 gyermek tanul. A pedagógusok arra törekednek, hogy fokozzák az oktató—nevelőmunka hatékonyságát, s a meglevő tárgyi feltételeket minél ésszerűbben hasznosítsák. Napjainkban már csak 3 iskolában oktatnak két műszakban. A tanulócsoportok létszáma is csökkent. 1962/63-as tanévben még 50 tanulót számlálló osztály isx volt, napjainkban az átlagos osztálylétszám 24. Ezek a tények pozitívan hatottak a nevelőmunkára. Az általános iskolák tanulóinak átlageredménye 3,5 és ,3,6 között ingadozik. A továbbtanuló fiatalok jód állják meg a helyüket a középfokú oktatási intézményekben. Az iskolákban munkatervi feladat a bukások szamának csökkentése. Az 1970/71-es tanévben a tanulók 3,68, százaléka bukott meg, 1971/72-es tanévben pedig a tanulók 3,3 százaléka. Ez nem a liberálisabb értékelés következménye, hanem a pedagógusok lelkiismeretes munkájának és azoknak a korszerű oktatási módszereknek köszönhető, amelyekkel a nevelők a tanulók képességeinek nagyobb mérvű kibontakoztatását segítik elő. A közelmúltban vezették be az iskolákban a tagozatos osztályokat. Jelenleg matematika, angol, orosz, testnevelés, zenetagozatú iskolák működnek. Az utóbbi években sokat javult az oktatás tárgyi feltétele. Az általános iskolák 188 tanteremmel rendelkeznek, a szükségtantermek száma 45. Üj iskola épült a Kulich Gyula lakótelepen és a Rózsa Ferenc utcában. (A 3-as és a 9-es számú iskola új tantermekkel bővült. Az iskolareform bevezetése óta fokozatosan korszerű berendezésekké! látják^el az Üj iskola a város munkáskerületében. A Rózsa Ferenc utcát 11-es számú iskolában egész napos oktatás folyik. iskolákat. Az audio-vizuális oktatás szükségessé tette a különféle szemléltető eszközök: televízió, magnetofon, diavetítő beszerzését. A tanács és az üzemek segítségének köszönhető, hogy ma már a város valamennyi iskolája rendelkezik az audio-vizuális eszközökkel. A különféle kísérleti eszközök beszerzéséhez az elmúlt két évben a városi tanács a fejlesztési alapból mintegy 300 ezer forinttal járult hozzá. Az iskolák fenntartására és működésére pedig évente az állami költségvetésből több mi’nt 21 millió forintot fordít. Az iskolák nagy súlyt fektetnek a fizikai dolgozók gyerA 9-es számú általános iskolának jól felszerelt műhelye van. A szemléltetőeszközök, a szerszámok és a gépalkatrészek értéke mintegy 100 ezer forint. Papír, fa; fém megmunkálásával, valamint gép- és villanyszereléssel ismerkednek a felsőtagozat tanul ói. A város egyik legkorszerűbb iskolája, a 10-es számú iskola a Kulich Gyula lakótelepen épült fel. mekeinek támogatására. Jelenleg a tanulók 71 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A pedagógusok és a szülők együttműködésének, valamint a korszerű oktatással magyarázható, hogy a tanulók többsége eredményesen fejezi be az általános iskolai tanulmányait. A város munkáskerületében a 11-es számú Iskolában egész napos oktatás folyik. 150 gyermek reggel 8-tól délután' 5 óráig, a pedagógusok felügyelete, irányítása alatt tanul, étkezik, játszik, felkészül a következő napi foglalkozásra. Ezt az iskolarendszert a 15 éves távlati terv szerint a város más iskoláiban is bevezetik. A városhoz tartozó 3 tanyai iskolában 322 ! gyermek tanul. Gondjaikat úgy próbálja orvosolni a városi tanács, hogy 1974-ben Békéscsabán a tanyai tanulók részére kollégiumot létesít. Az általános iskolának nemcsak az intellektuális, hanem a manuális készségek és képességek fejlesztése is fontos feladata. A gyakorlati foglalkozások számtalan lehetőséget nyújtanak a tanulók képességeinek ki- bantakozásához. S ami a legfontosabb, az elméleti tárgyakból gyengébb eredményt elért tanulók is sikerélményhez jutnak. Példák igazolják, hogy gyenge tanulók a gyakorlati foglalkozáson igen jó eredményt tudnak felmutatni. Másrészt ez az oktatási forma segítséget nyújt a pályaválasztáshoz. A tanulókban felébreszti az érdeklődést a különféle szakmák iránt. A városban ma már valamennyi iskolának van gyakorló műhelye. Az ipari műhelyeken kívül olyan helyiségeket is fenntartanak, ahol a tanulók a háztartás különféle teendőivel is megismerkednek. A 11-es számú iskola pedig mezőgazdasági gyakorlókertet létesített. Az ipari műhelyek kialakításához a szemléltető eszközök beszerzéséhez a város üzemei is jelentős segítséget nyújtanak az iskoláknak. A javuló óvodai és iskolai feltételek révén egyre korszerűbbé válik az oktató—nevelőmurika. A pedagógusok is keresik a hatékonyabb oktatás lehetőségeit. Üj oktatási formák, a tantárgy-csoportos oktatást már második éve alkalmazzák a 3-as számú iskolában. A jövő évben a 2-es számú iskolában bevezetik az osztályozásmentes oktatást. (-) ceasuaaaaaaaeaaaaaaBaaaaaaai BaaBBBiBBBiBaaBBBBBiBBaBBBiaaBBBUBiaBaBaiiaiiBHaBBBflBiiaiiaBBaBHiiaiianBB aaaaaaai^Baaaa *
