Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-06 / 263. szám
«ssvceaamosaassaeecaeaesssissBsasaatiSfiaifliBcifl; BÉKÉSCSABA, A DÉL-ALFÖLD KÖZPONTJA M ár a történelem hajnalán lakott ez a vidék, ahol most Békés megye székhelye, Békéscsaba fekszik. Közvetlen környékén, de a mai város területén is az elmúlt kultúrák számos emléke került, napvilágra. Érdekesek a bronzkori, a római-kori leletek, de gyakoriak a középkor tárgyi üzenetei is. A város ősét IIL András uralkodása idején Cha- bamezey-nek említi egy 1299- ben íródott oklevél; a XVI. században kis falu, amelyet a 150 éves török uralom töröl ei a föld színéről. A mai Békéscsaba a török hódoltságot követő általános pusztulás után, 1718-ban alakult újjá. A szerény, felvidéki szlovák telepesek által lakott falu kezdeti lassú fejlődése az 1780-as évek táján vált lendületesebbé, amikor a lakosság közös erővel megépítette a mocsaras terület belvizeit levezető élővízcsatomát, mai nevén Körös-csatornát, és ezzel megteremtette a mezőgazdasági művelés alapjait. A község fejlődése 1856-ban érkezett újabb, jelentősebb fejezethez. Ekkor épült fel az Arad—Fiumei vasútvonal egyik jelentős állomása Békéscsabán. Ettől kezdve az addig kizárólag mezőgazdasági jellegű község kezdetleges, majd egyre fejlődő iparral kezdett gyarapodni. Megvetik alapját a békéscsabai téglagyártásnak, amit a század elején a textilipar követett. Érdekes megemlíteni, hogy a XIX. század első évtizedeiben Békéscsaba iparosai céhekben tömjirültek. A csizmadia céh 1817-ben, a szűcs, a kovács, a lakatos és a kerékgyártó egyesült céh 1818-ban alakult meg. 1819-bén a molnárok, asztalosok fogtak össze, 1830-ban pedig létrehozták a szabó, szűrszabó és gombkötő céhet. Az 1845. évi örökváltság szerződés után a csabai határban is gombamódra szaporodtak az 50— 100. sőt ezerholdas birtokok. Aki városunk történelmének legjelentősebb eseményeivel kíván megismerkedni, annak felÁ Körös Motel és az Ifjúsági Ház. tétlenül szólnunk kell arról, hogyan lett Békéscsaba már a századfordulót megelőző években az agrárszocialista mozgalmak jelentős központja. 1891. május 2-án és 3-án tört ki az első nagy zendülés a városban, a tüntető tömeget csak a fegyveres túlerő oszlatta szét. Az egymást követő évek sem hoztak enyhülést. A mezőgazdasági munkásság mind nagyobb tömegei találkoztak a szocializmus eszméivel és indultaik harcba a feudális nagybirtok felosztásáért. Meg kell emlékeznünk Achim L. Andrásról, aki a békéscsabai szegényparasztok vezére lett, később az egész nép szószólója a parlamentben. Áchim ellen a város urai gyűlöletes hajszát indítottak, és 1911. május 14-én halálosan megsebesítették. A nagy parasztvezér másnap meghalt. A város további történelméből kiemelkedő dátum 1918: Békéscsaba nagyközség elnyerte a városi rangot. A két világháború közötti időszakot azonban igen lassú fejlődés jellemzi. A város ipara az 1920-as évek közepétől jóformán egyhelyen topog, sőt bizonyos vonatkozásban vissza Ol yolc oldalas propaganda mellékletünkben bemutatkoznak BÉKÉSCSABA város művelődési intézményei munikástömegeket foglalkoztató üzemek épültek (1000 vagonos hűtőház, a Kner Nyomda, a Kötöttárugyár bővítése, 400 lakásos poligonüzem, stb.). A harmadik ötéves terv időszakában jelentősen megnövekedett a szolgáltatások színvonala ás. , r Mezőgazdasági nagyüzemétől.jé jól fejlődtek, javult a közlekedés, a hírközlés, folytatódott az út- és járdaépítés, a Tanács- köztársaság útjának teljes rekonstrukciója mintegy 35 millió forintba kerül. Ezekben az években kapcsolódott be Békés- csaba a gázellátásba, lakásokat « és üzemeket szerelti&Ú^fel gáz- : fűtéssel. fojlélHOs. iiugy SJSflrí S Időszakbaj4~-J768 átjárni lakás! ,s 1970 végéig pe2tüt^64 OTP tár-V; sas- és örijktSkás''%RÜlt. A ne- J gyediji^őíéves tervreVjnintegy S 800"'állami és . 1500—200Ö"“ tár- *J saslakás építését irányoztuk elő. telt Olvasót-ágról in, hog# Békéscsaba kereskedelme, köz- művelődése soha nem gondolt mértékben fejlődött az utóbbi években. 1971-ben elkészült a város távlati kulturális fejlesztési tervprogramja, melynek kidolgozásában több száz szakember vett részt. A városi párt- bizottság és a városi tanács együttes ülése elfogadta az általános városrendezési terv felülvizsgálatát, és annak irányelveit. A jövő hatalmas feladatokat rejt magában. Békéscsaba több mint félszázezer lakosának életet kíván napról napra szebbé, tartalmasabbá, gazdagabbá tenni. Erre kötelez^.«**» az elmúlt két és fél évszázad1 történelme, harca, az elmúlt negyedévszázad számos nagyszerű eredménye, melyek az ember javára születtek. "Varosunk—bemutatása nem', lehet teljés e néhány' sorban, hisszük azonban^/hogy hozzájárul ahhoz, \^fgy azok is felkeressék, akik bddig nem jártak itt, lákói pedíg^jjiggtanul- jáik jobban becsülni és jobban szeretni. _______—————T í —i Ä várai torna; éptihüte. HmmtöKzatSt Vbt Miklós tervezte, ma, és a város munkássága csakhamar tettekben mutatja meg, hogy a társadalmi igazságtalanságok megszüntetése elodázhatatlan szükségesség. Kibontakozik a szakszervezeti élet, megszerveződik a Szociáldemokrata Párt, majd a proletárdiktatúra emlékezetes napjai következtek, hogy aztán az ellenforradalmi években a város fejlődése újból visszaessen. Üj iparágak ebben az időszakban lényegében nem születnek, a meglevők szerény bővítése sem hozott a város életében lényeges változást. , A felszabadulás óta eltelt' évek társadalmi és gazdasági változásai jelentős és kedvező átalakulásokat idéztek élő Békéscsabán. Szépül, gazdagodik és gyorsan múlja felül a korábbi két és fél évszázad ösz- szes eredményeit. Az iparfejlesztés eredményeként új, korszerű ipari vállalatok, s közművek jönnek létre. A mező- gazdaság szocialista átszervezése, valamint az iparosodás következtében aimondhatjuli—«*. Tisatelt Olvasónak, hegy- Békéscsabát egyre jobban jellemzik a városiasodás alapvető tényezői. Ezt a folyamatot állandóan gyorsítja az, hogy a városi tanács egyik alapvető feladatának tekintette és tekinti most is a város fejlesztését, a várospolitikai kérdésekkel való figyelmes foglalkozást.-—-Wégy-----észténél évei-----esolött, 1 968-ban ünnepeltük Békéscsaba újratelepítésének 250., városi rangra emelésének 50. évfordulóját. A nagyszabású ünnepség- sorozat a város minden lakójának emlékezetes maradt, és jól szolgálta a haladó hagyományokra épülő jövő további tervezését, a tervek folyamatos megvalósítását. Ab—elmúlfr-síw» üett&Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány településhálózat fejlesztési koncepciója értelmében Békéscsaba felsőfokú ellátási központtá lett, mivel olyan területen helyezkedik el, amely jelentős vonzást gyakorol a Dél-Alföld társadalmi -és gazdasági életére. faEosmú| ,e funkció ellátására Szerkezeti adottságai és alapvető lehetőségei következtében megfelel, fokozatos fejlesztése azonban elengedhetetlen. Ismeretes, a Tiszteit—Olvasó atőty hogy ' Békéscsaba infirm**- vük ötéves tervéne-ft. célkitűzései megvalósultak. Az iparfejlesztés koncentráltaIVrr:i váll. nncrv is ‘fejlődik. Rohamosan megizmosodott azonban az ipari munkásság szervezett mozgalöszi verőfény a Szabadság téren.
