Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-18 / 272. szám
A MEGYEI PÁRJBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. NOVEMBER 18., SZOMBAT Ara 1 fonni XXVII. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Gondjaink egy fejlett társadalom közoktatási gondjai Megyei nagyaktíva Békéscsabán, az Ifjúsági és Úttörőházban Enyedi G. Sándor vitaindítóját mondja Tegnap délelőtt 9 órakor Nagy Jenő, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg Békéscsabán, az Ifjúsági és Üttörö- házban azt a nagyaktívát, mely az MSZMP KB június 15-i határozatának alapján az állami oktatás helyzetével és továbbfejlesztésével kapcsolatos Békés megyei feladatokról tanácskozott. A nagy- aktíván résztvevő párt-, tanácsi és ifjúsági vezetők, a Hazafias Népfront-szervezetek titkárai, iskoláink vezetői és a pedagógus pártalapszervezetek titkárai elsőnek Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titkárának vitaindítóját hallgatták meg. Az eltelt negyedszázad történelmi eredményeket hozott MR ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS <2. oldal!) A BÉKÉS MEGYEI BERUHÁZÁSOK HELYZETÉRŐL (4 oldal) • KETTEN AZ IKARUSZON (S. oldal) • MA KEZDŐDIK A CENTRUM DECEMBER REJTVÉNYBALYAZAT (11. oldal) I • A JÖVŐ HETI RADIO, ÉS TV-MÜSOR (6. oldal) Nem minden végrehajtó bizottsági ülésről lehet elmondani, hogy olyan nagy érdeklődést kiváltó napirendje lenne, mint a tegnap megtartott vb-ülésnek, Békéscsabán. A városi tanács elnökének, dr. Haraszti Jánosnak, a lejárt határidejű vb-ha- tározatok végrehajtásáról szóló jelentése után Martincsek László, az OTP megyei igazgatója tájékoztatta a választott testületet a lakásépítési program végrehajtásáról. A beszámoló többek között kiemelte, hogy az OTP hitelezési tevékenységében Békéscsabán, döntő helyen a családi- ház és a társasház-építés támogatása, a lakásgond megoldása szerepel. Az új lakásügyi jogszabályok lehetővé tették, hogy általában növekedhetett az igénybe vehető kölcsön felső határa, s a korábbi támogatás helyébe a szociálpolitikai kedvezmények kerültek bevezetésre. Ebben az időben kezdődött meg a lakásépítő szövetkezetek szervezése, és hitellel történő támogatása is. Számot adott a tájékoztató arról, hogy a városban a családi házak építése 180—200 ezer forintba kerül, az egyéni társasházak építése 250—300 ezer forintba és 210—320 ezer forintba az OTP saját beruházású társasházlakásai. A pénzintézet 1971-ben és 1972-ben összesen 857 esetben támogatta kölcsönnel a lakás- építkezéseket és mintegy 150— 200 lakás épült fel ez alatt a két év alatt, amelyhez nem kértek kölcsönt. Ebben az időben egyéni lakásépítkezéshez és régi lakások korszerűsítéséhez 37 millió 300 ezer forintot kölcsönzött az Igazgatóság. Szó volt arról is, hogy a két év alatt alakult lakásépítő szövetkezetek közül Békéscsabán csak az Építők Szövetkezete rendelkezett olyan anyagi eszközökkel ,hogy ez év novemberében befejezi a lakásépítkezést. A negyedik ötéves terv lakásépítési célkitűzéseinek végrehajtása érdekében öt év alatt 1439 lakást kell építeni a me* gyeszékhelyen. A beszámoló időpontjában ez a program terv szerint halad és 1972 végén mindössze négy lakás elmaradással számolnak. A tájékoztatót követő vitában! a végrehajtó bizottság hét tagja és a Hazafias Népfront Bé- I Le Dúc Tho Párizsba érkezett Párizs Le Due Tho, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének különleges tanácsadója pénteken röviddel dél után Moszkvából megérkezett a párizsi Le Bourget repülőtérre. (AFP) késcsabai Városi Bizottságának elnöke tett fel kérdéseket az OTP igazgatójának. Az igazgató válaszából többek között lényegesnek tartjuk, hogy az 1971. szeptemberi végrehajtó bizottság előtti beszámoló óta elsősorban a módosult árak és a vonatkozó változások, lehetővé tették az OTP számára, hogy a negyedik ötéves terv végére a tervezetten felül 800 lakást építhet fel Békéscsabáit. Ebből 400 lakás a Bartók Béla út, Vécsey utca, Gábor Áron utca és az Álmos utcai részen, mintegy 1ÜO lakás, a Kinizsi utca és a Tanácsköztársaság út sarkán levő területen, 70 lakás az Irányi utca és a Tanácsköztársaság út, Sebes György Közgazdasági Technikum közötti részen, 70—80 lakás pedig a Március 8 téren épül meg. Ezenkívül mintegy 140 lakás épül a foghíjak területén. S végre a jövő évben hozzákezdenek a Széchenyi u 7. számú ház helyén annak a társasháznak, vagy öröklakásoknak az építéséhez is, amellyel együtt felépül a Munkácsy Mihály Múzeum új részlege is. 1972-ben pedig végre elkészül az elmaradt KISZ-lakások első épülete isi, amelyben 28 lakást vehetnek át a fiatalok. A vitában többen hangsúlyozták, hogy kevés az a hozzájárulás, amit dolgozóiknak a vállalatok adnak. Vantara János, a városi tanács elnökhelyettese hozzászólásában azt javasolta az OTP- nek, hogy még ebben az évben tárgyalják meg a városi tanács vezetőivel, milyen lehetőségek vannak az MSZMP KB november 14—15-i ülését követő időben a lakásépítés meggyorsítására. Arra is javaslatot tett, hogy vizsgálják felül a középblokkos lakások építéseinek számát, s ezzel párhuzamban a paneles építkezések arányát Az OTP megyei igazgatójának tájékoztatóját a végrehajtó bizottság elfogadta és megfelelő határozatokat hozott, kifejezte elismerését az OTP igazgatóság dolgozóinak az eddig végzett munkájukért. Ezt követően Dénes Lajos, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője sízámolt be a felújítási alap kezeléséről és felhasználásáról, majd bejelentések, indítványok következtek. a j. Enyecfi G. Sándor vitaindítójának bevezető részében elmondotta, hogy a tanácskozásra a megyei pártbizottság döntése alapján került sor azzal a céllal, hogy a, állami oktatás helyzetéről és fejlesztéséről szóló határosat egységes végrehajtásáról cseréljék ki gondolataikat. — A párthatározat és az ebből következő állami intézkedések megvalósítását társadalmi üggyé, minden magyar állampolgár személyes ügyévé kell tenni — mondotta a továbbiakban. Feladatunk igen nagy, hiszen olyan munkát indítunk el, melynek célja a közoktatás személyi és tárgyi feltételeinek jobb biztosítása a hatékonyabb szocialista nevelőmunkához, az iskola nyújtotta alapismereték szilárd elsajátításához, az önképzés igényének és készségének már az iskolában történő kifejlesztéséhez, az egészséges társadalmi mobilitáshoz szükséges egyenlő feltételek megteremtéséhez, ahhoz, hogy a fiatalok tehetségének kibontakozását és érvényesülését ne határozza meg alapvetően családjuknak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, vagy földrajzi elhelyezkedése. — Az előttünk álló feladat a X. kongresszus határozatai végrehajtásának folyamatába tartozik. A kongresszus — elébe- menve a problémáknak — kö- rulítekintő elemzés alapján határozatban mondta ki: „Társadalmunk szocialista fejlődésének egyik alapkérdése a dolgozók általános műveltségének emelése ég szakképzettségének növelése. A kongresszus megállapítja, hogy oktatási rendszerünk magasabb színvonalra emelése a társadalom szocialista fejlődésének egyik fő követelménye. Ezért szükséges, hogy a párt és a kormány vezető szervei vizsgálják meg az állami oktatás égés, rendszerét és gondoskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről.” Ennék alapján született meg a KB-határozat, amelynek végrehajtásáról tanácskozunk. — Az állami oktatás mégyei helyzete alapvetően egybeesik az országoséval: a megtett negyed- százados út történelmi eredményeket hozott nálunk is. Megteremtettük a munkásosztály hatalmát, létrehoztuk és eredményesen fejlesztettük a szocialista termelési viszonyokat, s emellett páratlan eredményeket mondhatunk magunkénak a szocialista kultúrforradalom területén. Eredményesen számoltuk fel a volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumát. 1941-ben a 15 évnél idősebb lakosság 7,6 százaléka rendelkezett csak 8 'általános iskolának megfelelő végzettséggel, ma 44 százalék, de a 15—20 évesek 92 százaléka, a 15—40 évesek 75 százaléka. Szélesre tártuk minden iskolánk kapuját a dolgozó emberek, s gyermekeik előtt. Megszüntettük a közoktatási zsákutcáikat, ma az általános iskolát végzetteknek köztél 80 százaléka tovább tanul. A mennyiségi változások mellett nem kisebb jelentőségűek azok a tartalmi változások, melyek e rövid negyedszázad alatt bekövetkeztek. Megvalósítottuk az egységes iskolahálózatot, amely a 8 általános, kötelező általános iskolán alapul. A szocialista iskolát ugyanakkor nemcsak „felfelé” tágítottuk, hanem az iskolaelőkészítésre az óvodák is felelősségteljes munkát folytatnak. A felszabadulás előtt a, óvodáskorúaknak negyede sem járt óvodába, ma az általános iskola első osztályába lépő gyenmékék 75 százaléka volt óvodás, illetve vett részt előkészítőn. Igen komoly anyagi áldozatok nélkül e változás nem történhetett volna meg. Ilyen anyagi ráfordításra ilyen rövid idő alatt csak szocialista rendszer képes. Az előbbi adatokból is következtetni lehet arra, hogy a múltból örökölt tárgyi feltételek és azok struktúrája elért eredményeinkhez csak töredéket nyújthattak. Negyven éve 641 elemi iskolai tanterem volt, a mai 1600 általános iskolaival szemben. A megyében volt hét, többségében 8 osztályos középiskola 1600 tanulójával szemben . ma 8700 középiskolai tanulóról gondoskodunk 23 iskolában, 264 tanteremben. Régen ismeretien volt a napközis és műhelyterem, a kiterjedt kollégiumi rendszer. Kétségtelen, hogy a fejlődés gyors üteme nem egyszer szükségmegoldásokra kényszerítette a tárgyi feltételek biztosításában Békés megyét is. így vált az egykori eredmény mai gonddá. (Folytatás a 3, oldalon) A negyedik ötéves terv végére 800-al több lakás épül Békéscsabán a tervezettnél Az OTP megyei igazgatójának tájékoztatója a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén
