Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-17 / 271. szám
Szerelik a gázkonvektorokat A Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat a Kulich Gyula lakótelepen hatszáz gázkonvektort szerel fel a konyhába és az étkező helyiségekbe. Remélik, hogy a szerelési munkálatokat decemberben befejezik és a lakók rendelkezésére bocsátják. Képünkön a szellőzőrács felszerelését végzik. (Fotó: Demény) A 8zarvasmarhatenyésztés fejlesztéséért Szakemberek, szakmunkások O jl valaki tíz évre viaszame- nőén végignézi azt, hogy az egyes munkaterületeken miként alakult a terme1 ©szövetkezeteikben dolgozó emberek róstze_ sedése, könnyen megállapíthatja: a fizikai munkások közül a legnagyobb mértékben rendszerint a szarvasmarha-tenyésztők keresete nőtt. Ugyanakkor az adatokból az is kiolvasható, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a legnagyobb az évi össz- kereset. Kivétel persze akad. de ez nem változtat az általános helyzeten. Egy másik jelenség: a leggyakrabban a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók személye változott. Közöttük kevés a fiatal, a szarvasmarha-tenyésztéshez tartozó munkakörökbe nehéz új embert beállítani. A keresetek és a fluktuáció között látszólag nagy az ellentmondás. Pedig törvényszerűen alakultak így a dolgok. A gazdálkodásnak ezen a területén aránylag keveset változott a munka jellege. Miközben az üzemén belül a búzatermesztés, a kukoricatermesztés, a baromfitenyésztés régi, hagyományos munkafolyamatai a gépesítés és a kemizálás révén alapvetően módosultak itt az esetek nagy részében a fő munkaeszköznek megmaradt a villa, maradt a rendkívül hosszú munkanap, s nem egy helyen még a kézi fejés is. A munkakörülmények keveset javultak, s bár a heti egy szabadnapot legtöbbször kiadják, a szarvasmarha-tenyésztésDolgozók beszélnek a munkahelyről Kilencszaz tőrzsgárdatag a Szarvasi Állami Gazdaságban A 22 ezer holdas Szarvasi | Állami Gazdaságban bensőséges j ünnepség résztvevői voltunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. jubileuma ártalmából. A, új, impozáns irodaházban került sor a gazdaság törzs- gárdatatgjainak meg jutalmazására, munkájúik, hűségük értékelésére. Felemelő érzés volt az ünnepség után részletes adatokait, véleményeket hallani arról, menynyire szeretik munkahelyüket, milyen nagyarányú a törzsgárda tagjainak száma, ami egyben záloga a további szép termelési eredményeknek. Farkas József revizor, a gazdaság törzsgárda bizottságának elnöke a következőket mondotta: — A Szarvasi Állama Gazdaság vezetői nagy anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítik azokat a dolgozókat, akik munkájukkal, magatartásukkal a gazdaság iránti hűségűkről adnak tanúbizonyságot. Ez alkalommal 278 dolgozó részesült hűségjutalomban. 278 azoknak a száma, akik ebben az évben érték el 5, 10, 15, 20 illetve 25 éves tagságukat, munkaviszonyukat a gazdaságban. Hűségjutalomként most 266 400 forintot osztottunk szét közöttük. Ez a szám nem meglepő gazdaságunkban ,hisz nyugodtan mondhatjuk, hogy minden évben hasonló pénzösszeg talál gazdára nálunk. Tavaly 800 000 forintot osztottunk ki törzsgárdatagja- ink között. Nem kis büszkeséggel mondhatjuk, hogy a Szarvasi Állami Gazdaság nem átjáró- ház. Nálunk jól érzik magukat az emberek. Ezen állításomat mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az 1200 állandó dolgozó közül 900 tőrzsgárdatag. Ez azt jelenti, hogy a 900 dolgozó minimálisan öt éve nálunk dolgozik. Persze jelentős azoknak a dolgozóiknak a szánna, akik 20, 15 illetve 10 éve kiváló dolgozói gazdaságunknak. Talán nem lenne érdektelen, ha né- hánnyal elbeszélgetne és tőlük hallaná, hogyan érzik magukat gazdaságunkban. Nagy József az állami gazdaság igazgatója gondoskodott orról, hogy az igazgatói szoba, ahol a beszélgetés folyt, néhány percen belül egy olyan kisebb fajta kerekasztal-beszelgetés színhelye legyen. Hatan voltak, akik keresetlen szavakkal mondták el hűségük okát a gazdasághoz és azt, hogy hány éve dolgoznak a Szarvasi Állami Gazdaságban. Bagi István gépkocsivezető: Ennek a mammut gazdaságnak megalakulása óta dolgozója vagyok. Sőt — talán kevesen mondhatják el magukról — már jogelődjének, a szarvasi tangazdaságnak is dolgozója voltam, összesen 37 évet dolgoztam ezen a munkahelyen, amiből 35 évet ismertek e] és így lettem az „aranygyűrű” tulajdonosa. A Szarvasi Állami Gazdaságban 770 000 kilométert vezettem balesetmentesen. Jól érzem itt magam. Háromszor nyertem el a Kiváló Dolgozó kitüntetést és az azzal járó anyagi elismerést. Kiss Mátyásné könyvelő: Húsz ' éve dolgozom a gazdaságban. Jój érzem itt magam. Innen szeretnék nyugdíjba menni. Most ünneplem húsz éves tagságom jubileumát és úgy gondolom, hogy a harminc éveset is munkatársaim körében töltöm. Utána jön a nyugdíj... Lubics Istvánné Húsz éve dolgozom az állami gazdaságban. Jelenleg a gazdaság pártbizottságán, mint nőpolitikái felelős tevékenykedem. Talán azért van az, hogy ebben a beszélgetésben is ennyi nő vesz részt... Igyekszem a jövőben is sókat tenni azért, hogy asszonyaink és leányaink minden munkaterületen hasonló megbecsülésben részesüljenek, mini a férfi dolgozók. A fiatalabb generációt Uhlyár Zsuzsa képviselte. Mindössze 25 éves. Ennek ellenére már nyolc éve dolgozik a gazdaságban. Az ő példája is mutatja: az állami gazdaság vezetői az anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett lehetővé teszik a fiatalok számára a továbbtanulásit is. Uhlyár Zsuzsa nyolc évvel ezelőtt mint gépes gyorsíró kezdte munkáját. Köziben elvégezte a közgazdasági technikumot és most mint statisztikus nagyon jól érzi magát a nagy családban. Eredményes munkája elismeréseképpen a gazdaság „Kiváló Dolgozója”. Kurcz Istvánné az idősebb generációt képviselte a közvetlen hangú beszélgetésen. Szerénységére vall, hogy keveset beszélt munkásságáról. Lubics Istvánné azonban elmondotta róla, hogy már húsz éve példásan végzi munkáját és két i ízben kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Két év múlva nyugál- ) lományba vonul. Gombán Pál a szakszervezeti | bizottság titkára. Tíz éves törzs- j gárdatag, Kiváló Dolgozó, 1968- ban miniszteri kitüntetésben ré- j szesült. Nagy szerepe volt most; is a törzsgárdatagok ünnepségé- j nek megrendezésében. Azzal a jó érzéssel búcsúz- j tunk a Szarvasi Álami Gazdaság törzsgárdatagjaitól, hogy ebben j a mezőgazdasági nagyüzemben j nem lehet különösebb probléma az emberek megbecsülésével. Ez pedig nagyon nagy szó. Nagy szó és talán a legfontosabb, a legértékesebb minden ember életé' ben. — K. — sei járó folyamatos lekötöttség sem tette vonzóvá e tevékenységet. A szarvasmarha-tenyésztés, a tejtermelés, hizlalás megváltozó közgazdasági szabályozói, lassacskán kibontakozó új lehetőségei nagyon helyesen arra ösztönzik a legtöbb nagyüzem szakvezetőit, hogy tüzetesen megvizsgálják gazdaságukban a szarvasmarha-tenyésztés helyzetét. Mindezt pedig teszik azért, hogy pontosabb programot állíthassanak össze. Érdemes egy ilyen elemzés során külön kitérni a szarvasmarha-telepeken kialakított munkarendre, a munka minőségére, s arra, hogy mennyire fegyelmezetten tartják be a tehenészetekben, a borjú-, a növendék-nevelésben, a hizlalásban előírt követelményeket. Melyek a munkarend, a fegyelem megsértésének leggyakoribb okai, milyen a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók szakmai felkészültsége, mennyire rendszeres és következetes az ellenőrzés, s milyen annak szakmai színvonala, minősége? Olyan kérdések ezek, amelyeknek tisztázása lényegesen hozzájárulhat a sikeres munkához, a szarvasmarha-tenyésztéshez újabban fűzött üzemen belüli remények megvalósításához. A* természetes £ényteha nem is lehet egycsapásra megvalósítani —, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók munkakörülményei javuljanak. Ebben az ötéves tervben — miután új telepeket nem lehet tömegesen építeni —, a már meglevők korszerűsítése került előtérbe. A modernizálás, a nagyüzemi, iparszerű termelés megteremtésének lehetőségei szerteágazóak. A meglevő épületeik méretétől, típusától függően formálható a tartástechnológia rendszere. Az épületek egy-egy telepen belül is gyakran mások és mások. Ez bonyolulttá teszi a megoldást, s a szakemberek elé nagy feladatot állít: hol, milyen módon változtassanak, egyáltalán érdemes-e változtatni? Amikor új telep átadásáról van szó, lassacskán természetes lesz minden gazdaságban az a követelmény, hogy szakmailag képzett emberek irányítsák, szervezzék ott a munkát, s a végrehajtásban résztvevők is rendelkezzenek szakmai ismeretekkel. Ám hiba lenne figyelmen kívül hagyni a szakmai fel- készültséget, a már meglevő telep korszerűsítésekor. Nagyon, de nagyon ráfér a legtöbb gazdaság tehenészetére, a szakmai ismeretek, a szakképzettség, a hozzáértés „korszerűsítése” is. Jelenleg évente a fiatalok képzése során mintegy 500 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás szerez bizonyítványt. A felnőttek közül ennél kevesebb — háromszáz ember — sajátítja el az ismereteket szakmunkás szinten, s a felnőttek közül hatszázan betanított munkás képesítést szereznek. Nem mondhatjuk tehát, hogy túlságosan sokan tanulnak a szakmunkás- és betanított munkás képzés itézmé- nyeiben. S gond az is, hogy közülük jó páran nem a tanult szakmájuknak megfelelő munkakörbe kerülnék. A kővetkező JggJ 200 állattenyésztő üzemmérnök és félezer mezőgazdasági mérnök kerül ki esztendőnként a felsőfokú oktatási intézményeikből. Az üzemmérnökök természetesen nem mind szarvasmarha-tenyésztők. Ennek ellenébe elmondható, hogy a szarvasmarha-tenyésztési programot követi az iskolai és tanfolyamos képzés. Aránylag nem túl nagy azoknak az állattenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteknek a száma, amelyekben nem dolgozik felsőfokú képzettséggel rendelkező szakember. Összetettebb fe'adat a szakmunkás-színvonal megteremtése a munkában résztvevőknél. Néhány tapasztalat azt mutatja, hogy a helyi képzés — különösen nagyobb gazdaságokban, amelyekben az oktatás szintje is megfelelő lehet — "varsán, eredményesen bővítheti a szarvasmarha-tenyésztésben dolgozók ismereteit. A leglényegesebb ben a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének, a termelés növelésének, a gazd iiságasság javításának anyagi, műszaki feltételeit vizsgálják a nagyüzemekben és e kérdésék tanulmányozására, megválaszolására szükségszerűen nagy energiát fordítanak, legalább ilyen következetességgel törődjenek a személyi feltételekkel is. Ha igaz az, hogy mindennek az ember a mozgatója, akkor igaz az is, hogy valamennyi elgondolás megvalósí- . tása olyan mértékben sikerül, amilyen mértékben értik a dolgukat azok, akik a kivitelezésben tevékenykednék. A. I. A Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezei felvételt kínál kőműves szak- és segédmunkás, asztalos szakmunkás víz- és központifűtés-szerelő szak. és szobafestő és mázoló szakmunkás segédmunkás munkakörök betöltésére Továbbá felveszünk, kivitelezésben nagy gyakorlattal rendelkező építészmérnököt, vagy technikust. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a személyzeti osztályvezetőnél. Cím: Szarvas, Szabadság út 64—66. Személyzeti osztályvezető s
