Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-17 / 271. szám

vezetni a megrendelőt és a szállítót egyaránt (kötelező szerződéses árak rendszerét.

1 — A kötött építőipari árak

arányát a jelenlegi 60 százalék-, ról 90 százalékra kell növelni. Az építőipari költségeket kötelező normatívák alapján kell felszámolni és maximálni kell a haszonkulcsot.

— A Központi Bizottság, mérlegelve a helyzetet és megvizsgálva az illetékes állami gazdasági szervek idevonatkozó javaslatait, elfogadta, hogy néhány fogyasztási cikknél — különböző okoknál fogva — most áremelést kell végrehajtani. Ezek a következők:

A ráfordítási költségek megközelítése és az állami ártámogatás csökkentése céljából a tej és tejtermékek fogyasztói árát átlagosan 30 százalékkal kell felemelni. Az utalványra adott csecsemőtej ára nem emelhető. Az élelmezési normák felemelésével, a költségvetés terhére a gyermekgondozó intézmények, a kórházak és hasonló intézmények tej ellátásának eddigi szintjét fenn kell tartaná.

A tej ég tejtermékek fogyasztói ára emelkedésének részbeni ellensúlyozásául, az áremeléssel egyidejűleg a -nyugdíjakat, a járadékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 Ft-tal fel kell emelni.

A költségvetés bevételeinek növelése céljából fel kell emelni az égetett szeszes italok és a cigaretta árát.

A költségvetés bevételeinek növelése céljából, valamint a gépjármű-közlekedés nagyarányú növekedése miatt szükséges járulékos beruházások (útépítés, stb.) költségeinek részbeni fedezésére fel kell emelni a személyi tulajdonban lévő gépkocsik adóiát — a gépkocsik nagyságától függően differenciálva — átlag havi 100 Ft-tal, a motorkerékpárokét havi 20 Ft-tal.

A Központi Bizottság megvizsgálta a nagy állami hozzájárulást igénvlő fogvasztói húsárakat is. Ügy foglalt állást, hogy a , hús fogyasztói árának indokolt és szükséges felemelésére 1976-ban, a következő ötéves terv elején kerüljön sor. Akkor is úgy, hogy a hús árának felemelését ezzel egyidejűleg és annál nagyobb mértékben bér- ég szociálpolitikai intézkedésekkel, valamint a textil-, ruházati és egyéb iparcikkek árának csökkentésével kell ellensúlyozni.

A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a most elhatározott áremelések után az alapvető élelmiszerek árait az ötéves terv hátralévő részében maximálisan stabilizálni kell. A IV. ötéves terv végéig aT alapvető fogyasz- , tási cikkek hatóságilag rögzített árai nem változhatnak. A szabadáras cikkek körét nem lehet bővíteni.

W Országunk adottságai — • különösen nyersanyag-szegénységünk — következtében népgazdaságunk. s annak fejlődése nagymértékben függ a nemzetközi gazdasági tevékenységtől. Nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi forgalomban realizálódik és ma már a nemzeti jövedelem 1 százalékos növelése a külkereskedelmi forgalom 2 százalékos növelését igényli.

Mindennek következtében Magyarország széleskörű gazdasági kapcsolatokat épített ki. s azokat növelni kívánja a jövőben is elsősorban a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal. Gazdasági kapcsolatainkat bővítjük a féjlődő országokkal és a fejlett kapitalista országokkal is.

Külkereskedelmünk az elmúlt négy év alatt is lendületesen fejlődött, 1968—69-ben a tervezett arányban, 1970—71-ben azonban nem a tervezettnek megfelelően. Összességében az import négy év átlagában évi 15 százalékkal, az exoort csak évi 12 százalékkal növekedett. Mivel ez az arány tartósan

(Folytatás a 2. oldalról)

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i üléséről

egészségtelen, az illetékes pártós állami szervek 1971 decemberében határozott intézkedéseket hoztak és ennek eredményeként 1972 első 9 hónapja alatt az import 4 százalékkal csökkent, az export viszont 23 százalékkal növekedett. Ez azonban csak átmeneti és részeredmény. A népgazdaság megfelelő fejlődését, az ország nemzetközi fizetési mérlegének kívánatos alakulását az export és az import egészséges arányának tartós megteremtésével leihet csiak biztosítani.

U Nemzetközi gazdasági kap- • csolataink különleges fontosságú eleme a KGST-országok közötti szakosítás és kooperáció gazdag lehetősége, amellyel ez- ideig még csak kis mértékben tudtunk élni. Az együttműködés új, magasabb formáját nyitja meg az önálló nemzetgazdaságokon alapuló szocialista gazdasági integráció közösen kidolgozott komplex programja, amelynek megvalósítását a Magyar Nép- köztársaság minden tőle telhető módon előmozdítja.

1 A X. kongresszus gazda- ságpolitikai határozatainak végrehajtása folyamatban van, de ez még sokirányú és lendületes munkát kíván az illetékes párt-, állami, gazdasági szervektől, a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt. E határozatok végrehajtásától függ népgazdaságunk erősödése, az életszínvonal további emelkedése, szocialista társadalmunk fejlődése A tennivalók gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztése érdekében 1975-ig:

— A népgazdaság irányítóinak meg kell vizsgálniok a gazdasági fejlődést eddig hatékonyan segítő, de a nagy állami vállalatok műszaki, gazdasági fejlődését ma már inkább fékező eszközlekötési járulók csökkentésének, esetleg megszüntetésének lehetőségét.

( —• 1975-ig a közszolgáltató vállalatok gazdálkodási rendjét újból átfogóan felül kel) vizsgálni és tovább kell fejleszteni az

13.

V. ötéves terv feladatainak megfelelően.

A feladatok megoldása érdekében a gazdasági vezetőknek intenzíven kell dolgozni- ok a Központi Bizottság és a kormány üzem- és munkaszervezésről szóló határozatának végrehajtásán. El kell érni, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség. Ennek során gátat kell vetni az adminisztratív létszám egészségtelen felduzzadásának is. E folyamatot a pártós szakszervezeti szervék fokozott mértékben ösztönözzék, segítsék és ellenőrizzék.

— Jó, hogy az utóbbi időben a szocialista munkaverseny- maagalomban egyre inkább a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a hibátlanul végzett munka követelménye kerül előtérbe. Fontos politikai feladat, hogy ezek a célok és követelmények a munkaversenyben, a szocialista brigádok vállalásaiban még nagyobb súlyt kapjanak és a mozgalom egészére kiterjedjenek.

— A munka hatékonyságának rendszeres emelése útján biztosítani kell, hogy a termelés szélesebb területein csökkenjen a termékek önköltsége, főként a korszerűség és a nagy sorozatokban való gyártás fokozáséval. Intézkedni kell az irányítás és a végrehajtás minden szintjén a munka termelékenységének további javítására, a korszerű termelői kapacitások fokozottabb kihasználására, az előállított termékek minőségének javítására, valamint a termelés önköltségének, a rezsi- és az általános költségeknek a csökkentésére.

— Az ötéves terv végrehajtása megkívánja a fegyelmezett és intenzív munkát, a normáknak a bevezetett új technikával és technológiával lépést tartó folyamatos karbantartását

ugyanúgy, mint a jobb munka megkülönböztetett díjazását, a szocialista bérezés elvének jobb érvényesítését.

IV.

Életszínvonal, szociális kérdések

A X. kongresszus újólag megerősítette pártunk politikájának azt az alaptételét, hogy a szocialista társadalom építésének rrle- netében a do’gőzök életszínvonalának rendszeresen emelkednie kell, és több döntést hozott az életszínvonal kérdésében.

A X kongresszusnak az élet- színvonalra vonatkozó alaptétele és határozatai a gyakorlatban megvalósulnak. A lakosság teljes foglalkoztatottsága lényegében megoldódott. Minden dol- dozó asztá'y és számottevő réteg kereseti- és lakásviszonyai, fogyasztása, egészségügyi, szociális. kulturális ellátottsága javul. életszínvonala rendszeresen emelkedik.

A kongresszus óta központi intézkedésekkel emeltük az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egészség- ügyi, az igazságügyi, és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és he’yi intézkedés nyomán javult a nők. a fiatal dolgozók helyzete.

Ez a kedvező összkép azonban nem homályosíthatia el. hogv az elmúlt két évben a kereseti viszonyok és az életszínvonal általános javulása mellett egyes dot

1.

2.

3.

gozó családok — különösképpen, amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyermek — é'etszínvonala alig, vagy nem emelkedett. Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jövedelmek közelítsenek egymáshoz...

Külön probléma, hogy az alapvető dolgozó osztályok és rétegek közül általában a munkások, különösképpen az állami nagyüzemi munkások keresete viszonylag kisebb mértékben emelkedett. A nyereségrészesedés egyenlőtlen, néha igazságtalan megoszlása is rendezést kíván. A fogyasztási cikkek egy részének áremelkedése is érezhető teher a dolgozók számottevő részénél.

A kongresszus életszínvonalra vonatkozó határozatainak megfelelő végrehajtása érdekében az alábbi intézkedések szükségesek:

A népgazdasági tervnek megfelelően — az előző évek bérfejlesztéséhez hasonlóan — a. bérből és fizetésből é'ő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedjék.

Ezen túlmenően 1973. március 1-től külön központi bérintézkedéssel az állami ipar munkásainak és művezetőinek

bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 százalékkal fel kell emelni.

A béremelést vállalatok és foglalkozások szerint, a közelmúltban végrehajtott bérfejlesztéseket is szem előtt tartva differenciáltan kell végrehajtani. Figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a teljesítményt, a nehéz fizikai munkát és előnyben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató, több műszakban dolgozó üzemeket. E központi bérin téz- kedés az állami lakbérhozzájárulás mértékét nem csökkenti.

A tanácsi dolgozók jutalomkeretét a béralap 6 százalékára kell felemelni.

4 A Központi Bizottság fon- • tosnalc tartja, hogy a munkaszerinti elosztás, az anyagi érdekeltség szocialista elve következetesebben megvalósuljon. A megfelelő kereseti arányok biztosítása érdekében a bértarifa rendszer részeként ki kell dolgozni a szakmai bérek országos táblázatát. Ezúton fokozottabban érvényt kell szerezni annak, hogy az egyes szakmák azonos gyakorlattal rendelkező, azonos teljesítményt nyújtó munkásai ugyanazon skálájú alapbért kapjanak az egész országban, függetlenül attól, melyik iparágban, nagy- vagy kisüzemben, az állami, a szövetkezeti, vagy a magánszektorban dolgoznak. A szakmai bértáblázatban is kifejezésre kell juttatni, hogy a magasabb képzettséget, a nagyobb erőkifejtést igénylő, illetve kedvezőtlen körülmények közölt végzett munkát az átlagosnál nagyobb alapbér illeti meg. A dolgozók munkaidejének csökkentését előirányzó program szerint az iparban már megvalósult a 48 órás munkahétnek 44 órás munkahétre való csökkentése. További tennivaló:

— Az iparon kívüli egyes területeken lehetséges munkaidőcsökkentés keretében 1973. június 1-én kerüljön sor a 44 órás munkahét bevezetésére — többlet-létszám és bér igénybevéteíe nélkül — az államigazgatás területén.

— A további munkaterületeken lehetséges munkaidőcsók- kentésre, valamint ennek központi irányítására és ellenőrzési rendszerére a kormány a miniszterekkel és szakszervezetekkel együttesen dolgoztasson ki programot

A X. kongresszus az é’et- színvonal, illetve a szociális ügyek központi kérdéseként foglalkozott a lakáshelyzettel, amelyben a kongresszusi határozatok végrehajtásával ugyancsak nem lebecsülendő javulást értünk el.

1971-^-72-ben a tervezett 143 000 helyett mintegy 155 000 lakás épül. A lakásépítés struktúrája azonban eltér a terve5.

6.

zettől, mert 8 ezerrel kevesebb az állami építésű lakás és 20 ezerrel több a lakossági építésű lakás, a 4. ötéves tervben elhatározott 400 000 lakás felépítése összességében 1975. végére teljesíthető, ami a lakáshelyzet lényeges javítását eredménvezi. Ezen belül azonban az állami segítséggel épülő magánlakásépítés jelentős túlteljesítése mellett az állami lakásépítésben a

4. ötéves tervre előirányzott feladatok, anyagi okok következtében, mintegy féléves késéssel valósulnak meg. Biztosítani kell, hogy a lakásépítési terv keretében ' a Budapestet és az öt kiemelt várost arányosan megillető lakások felépüljenek.

A lakáshelyzet további javítása érdekében:

— A folyó ötéves tervben évente növekvő számú, éspedig 1973-ban 33—34 ezer, 1974-ben 36—37 ezer, 1975-ben 40—41 ezer állami lakás építését kell előirányozni.

— Lakótelepek tervezésével, a beépítendő területek közművesítésével és más módon is fel kell készülni az 5. ötéves terv mainál nagyobb állami lakásépí' tésére.

— A lakásépítő szövetkezeteknél a készpénz előtörlesztés ösz- szegét lakásonként átlagosan 20 000 forinttal csökkenteni kell; többgyermekes munkáscsaládoknál egyedi elbírálás alapján az előtörlesztést teljesen el lehet engedni.

— Ösztönözni kell a vállalatok munkáslakás építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben.

A lakosság szükségleteit szolgáló építkezések és az életszínvonalat növelő más célok érdekében fel kell lépni a túlzott igényű, költséges, tisztán dekoratív célokat szolgáló városközpontok, valamint a luxusjellegű ma gánv illák, s hasonlók építése ellen.

7 A Központi Bizottság * a bérek, a szociális és lakáskérdések kapcsán felhívja az illetékeseket, hogy a tervezett intézkedésekhez szükséges pénzügyi, anyag- és árualapok fedezéséről gondoskodjanak. Ismét hangsúlyozza, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk, és a ki- bocsájtott pénznek megfelelő árufedezettel kell rendelkeznie.

A X. pártkongresszus kötelezte a végrehajtó szerveket: intézkedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés és harácsolás lehetőségeinek felszámolására.

A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés történt.. A visszaéléseket gátló szigorításokra került sor a mellék- és másodállásoknál. Jogszabályokat alkottak a lakás- és telekűzérkedés fe’szá- molására. Az árdrágítás, a spekuláció anyagi és büntetőjogi megtorlása erőteljesebb és hatékonyabb lett.

Az igazságos közteherviselés érvényesítése érdekében, további intézkedésként meg kell vizsgálni a nem munkából eredő jövedelem (öröklés, ajándékozás stb.), az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségeit

8.

V.

flz ideológiai helyzetről

Az ideológiai munkában, a tömegpropagandában, a tudományos és kulturális területeken is eredményesen folyik a X. kongresszus határozatainak végrehajtása. Tovább erősödött társadalmunk egyetértése szocialista céljainkkal. Az ideológiai életben nőtt a marxista— leninista eszmék befolvása. A közgondolkodásban erősödött a szocialista szemlélet, tömegesebb és határozottabb a szocializmus normáitól idegen jelenségek, ideológiai és politikai torzulások elítélése.

Pártunk számol azzal a ténynyel is, hogy társadalmunk világnézetileg még nem egységes. Az ideológiai élet, a közgondolkodás alapvetően kedvező irányú fejlődésével egy időben és azzal ellentétesen érvényesülnek a szocializmustól idegen jelenségek és folyamatok is. Időnként felerősödnek a polgári, kispolgári jelenségek, a szocializmus nagy történelmi érdekeit és távlatait szem elől tévesztő individualizmus, önzés legkülönbözőbb formái, egyrészt jobboldali, másrészt ultra- radikális nézetek jelentkeznek.

(Folytatás a 4. oldalon)