Békés Megyei Népújság, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

*9 A mese széppé teszi életünket...” Pan cső Pancsev A négy süveg című mesejátéka a Jókai Színházban Bájos mesevilágot varázsoltak színpadra zsúfolásig megtelt házban hálás közönség előtt va­sárnap délelőtt a Jókai Színház művészei. Felszabadult móká- zás és mesélőkedv, jól elnelye- zett hangsúlyok egy-egy nevelő értékű mondaton, — íme a fel­nőtt szemlélő rövid összegezése az előadásról, amelyet a mai bolgár irodalomból kölcsönzött, és vitt színre Balogh Géza ren­dezésében a Gyermekszínház. Hagyomány már, hogy a Jókai Színház népszerűsíti a né­pi demokratikus testvérállamok drámairodalmát, ezt teszi akkor is, amikor Pancso Pancsev ma élő bolgár szerző mesejátékát választotta a Gyermekszínház az új évadban első bemutatójául. Hasznos ez ebben az esel ben el- j sősorban azért, mert A négy sü- j vég jó mesejáték, másrészt azért is, mert a közönség „fel­nőttebb” korosztályai összevet­hetik a látottakat a magyar me­sék világával, felfedezhetik a különbségeket és az azonosságo­kat, is, s így mindenképpen tá­gulnak ismereteik. Sajátos bolgár népi és táji környezetet teremtettek a szín-; pádon a rendező, a művészek, a! díszlet, és jelmeztervezők, s noha a szabályos színházi kriti­kákban erről a végén szokás ír­ni, én mégis szükségesnek érzem j mindjárt, itt megemlíteni, mert a gyermek számára rendkívül fontos a vizuális élmény, megha­tározó jellegű kölcsönösen a ki­sebb korosztálynál, s így a dísz­leteknek és kosztümöknek kie­meltebb funkciója van, mint a felnőtt-színházban. Ez a ,,vizuá­lis hangütés” jó volt a Négy sü­vegben, s végig a cselekmény és mondanivaló szolgálatában állt mértéktartó visszafogottsá­gával. „A mesében hinni kell, szép­pé teszi az életünket, és boldog­ságot hoz...” mondja a mesélő öreganyó mindjárt a játék ele­jén, s a közönség láthatóan hisz is abban, ami a színpadon tör­ténik a négy ikertestvérrel, akik közül mindegyik — noha lát­szatra a megkülönböztethetet- Ienségig egyformák — nagyon is elütő tulajdonságokkal bír. A siheder legénykéknek nem fűlik a foguk a munkához, an­nál inkább foglalkoztatja őket Bonika, akit valamennyien fele­ségül akarnak venni. Bonka . azonban nem tud választani kö­zülük, hiszen olyan egyformák, hogy csak a különböző színű sipkáikról lehet megkülönböztet­ni őket. Gena néni és Petkő gaz. da tehát úgy határoznak, azé lesz a lány keze, aki öt év múl­va a legszebb és legsúlyosabb aranykarperecet tudja felmutat­ni. Ám addig Bonkának is meg­van a maga feladata: el kell ké­szítenie kelengyéjét. Az első felvonásiban a négy testvér még komolytalanul ver­senyez a lányért, egy-egy vödör vizet isznak fejenként, de ezzel el is múlt a gyerekeskedés kora, meg kell mutatniok, mit érnek, mennyi az emberségük súlya. Ez a próba dönti el sorsukat, S míg a mese lejátszódik, ki­bontakoznak a különböző jelle­mek: az egyik a gazdag kereszt­apa kegyeit keresi, a másik ügyeskedő kalmár lesz, a barma, dik haramia, s csak a negyedik, a Sárgasipkás választja a szor­galmas munka útján, az arany­mosást. A lány türelmetlenül várja vissza őket, de a mesélő öreg­asszony jóvoltából megkapja a csodás ködsüveget, hogy útra kelve meggyőződhessen arról ,ki az, aki igazán méltó hozzá. Ked­ves lírai jeleneteknek lehetünk tanúi, amikor Bonka a Sárga- sdpkással találkozik, talán itt a legforróbb a játék, s mindez, ami utána történik, már csak tanulság-levonás és igazságtevőn — a. mesék örök törvénye sze­rint. „Tudod, ha az ember nagyon akar valamit, az valóra válik.. ” — mondja a Sárgasipkás kedve­sének, az G regasszony rreg e szavakkal fordul egy helyen közösségéhez: „Melyik vízcsepp tudott legtisztább maradni, meg­tudjuk, ha. kiállták a próbát...” Ilyen emberségre tanította kö­zönségét A négy süveg című mesejáték; / minden szereplője megérdemli az elismerő szava-,, kát, elsősorban Szűcs András, akinek négy jellemet kellett ala­kítania, s aki ezt különösen a harmadik felvonásban igen szé­pen oldotta meg. Üde játékos­ságéért külön meg kell említe­ni Varga Máriát. & végül talán még annyit: biztos vagyok ben­ne, hogy a jövő színháza szá­mára toborzott és nevelt közön­séget a vasárnapi bemutató is, s hogy ez mennyire fontos, azt hiszem nem keli bizonygatni. —fi Még erre as érre vállalunk lemezcsőgyártást 0 400-tól 3000 mm-ig, 14 mm vastagságig. Szükség esetén a nyomáspróbát is elvégezzük. Közmű- és Mélyépítő Vállalat Ipari Főművesetőség Budapest, VII., Wesselényi u. 4. Telefon: 423—541. Színházunk a Rádióban A Békés megyei Jókai Színház ezen a héten két alkalommal is bemutatkozik a Magyar Rádió műsorában. Ma este 19 óra 29 perckor „Színházi esték Békés­csabán’ címmel Csehov: A ma­nó című komédiáját közvetíti a Kossuth Rádió. A hét második bemutatója szombaton este 19 óra 58 perckor lesz szintén a Kossuth Rádióban, ez alkalom­mal az elmúlt évadban nagy si­kerrel játszott román komédia, a Közérdek kerül műsorra. A da­rabot Aurel Baranga írta, ren­dezője vendégként az Aradi Ál­lami Román Színház igazgatója, Dán Alecsandrescu volt. Új könyvek Tizenhárom finoman kimun­kált novellát válogatott össze Bojtár Endre, hogy bemutassa a hazai olvasóközönségnek a mai litván próza kiemelkedő alakját, Juozas. Grusast. A „Leány ga- lamboikkar’ című kötet rokon­szenves, az egyszerű emberi tör­ténetek mesterien megformáló alkotót állít elénk, ki vonzódik a drámai szituációkhoz; hazájá­ban drámaíróként is nagy megbecsülést élvez. A címadó novellán kívül különösen az Anupras lepottyant a magassá- gos égből; A napnál is szebb: Az angyal az, ami realitás és me­se keverésével, megértés és író­Sikkasztás miatt ítélték el Putnoki Gyula, Békéscsaba, Kulich Gyula lakótelep 28. épü­let 9. szám alatti lakos bűnügyét a Békéscsabai Városi Bíróság tárgyalta. A vádlott 1970-ben lett a Békés megyei Földhivatal vezetője. Bár havi keresete 4 600 forint volt, költekező élet­módja miatt gyakran pénzzavar, ban szenvedett. Hamarosan meg_ találta módját, hogy keresetét kiegészítse. Természetesen nem a tisztességes utat választotta. Első bűntettét 1970. novembe­rében követte el. Tanfolyamon való részvétel címén 1 800 forin­tot vett fel a földhivatal pénz­tárából. A tanfolyam befejezése után 763 forintot vissza kellett volna fizetnie. Putnoki a pénzt azonban saját céljára költötte. Ezt követően sorozatosan köve­tett el hasonló módon bűncse­lekményt. 1971. január 14-én ki- [ küldetési előlegként 600 forintot, március 24-én 590 forintot, szep­temberben pedig 600 forintot vett fel a pénztárból. 1971. de­cember 24-én tartott revizori vizsgálatig 2 007 forintot visz- szafizetett. 1493 forinttal azon­ban nem tudott elszámolni. 1970 október 20-án az Országos Föld­ügyi és Térképészeti Hivatal vezetőie 4 000 forint jutalmat engedélyezett a vádlott részére. A földhivatal pénztára ebből az! összegből nyugdíjjárulék címén 300 forintot levont. Putnoki fel­háborodott az eljárás miatt, s utasította a pénztárost, hogy a jutalmat úgy számfejtse, hogy a nyugdíjjárulék ne kerüljön levo­násra. Természetesen a pénztá­ros nem mert ellent mondani a hivatal vezetőjének. S így a vád­lott 300 forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. 1971. no­vemberében a felettes szerv ve­zetője újra megjutalmazta 2 000 forinttal. A vádlott ez esetben is megtiltotta a nyugdíjjárulék le­vonását. Putnoki minden alkal­mat kihasznált arra, hogy veze­tői beosztásával visszaélve meg­károsítsa a társadalmi tulajdont. 1971. decemberében az az ötlete támadt, hogy a megyei földhiva_ tál 70 törzsgárdatagja részére törzsgárda-jelvényeket vásárol. Ilyen címen 17 500 forintot visz- szatartott. s betétkönyvbe helye, zett. Ám 7 500 forintot saját cél­jára fordított. A bíróság a büntetés kiszabá­sánál súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlott hosszú időn keresztül folytatólagosan károsította meg a társadalmi tá­laidon!, Putnoki Gyulát folyta­tólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 8 hónap szabad­ságvesztésre ítélte. A büntetés vérehajtását 3 évi próbaidőre' felfüggesztette. S. J. nia váltogatásával egyéni arcú művésszel ismertet meg bennün­ket. A munkát az Európa Könyvkiadó gondozta. Ugyané kiadó újdonsága a Zsebkönyvek sorozatban Faulk­ner Vad pálmák-ja; sodró erejű, maradandó élményt adó mű. Látszatra két, össze nem tartozó kisregény, valójában — mint a könyvben is, váltakozó fejeze­tekkel egymásnak felelgető — tézis és antitézis szembesítése. A színhely egy amerikai tucat­város, s egy ültetvény, ahol fe- gyencek is dolgoznak. Az író a magatartások azonosságának eredőit kutatja, a felszínen férfi és nő, a mélyben ember és társa_ dalom mindig megújuló párvia­dalának döntő tényezőit. Faulk­ner remekét B. Nagy László fordította. A kiadó egy másik sorozatának, a Modem könyv­tárnak új köteteként Franz Füh- mann elbeszélései jelentek meg. Az öt hosszabb írás közül első­sorban a címadó — öidipusz király — és a Búcsúrepülésem az, ami legjobban jellemzi a szerző alkotói stílusát, a gyor­san pergő cselekmény, a drá­mai kiélezettség és a lírai ellá- gyulás összefonódását. Petőfi születésié 150. évfordu­lója alkalmából gyarapodik a reá emlékező művek száma, s ezek egyikeként — a legszéle­sebb közönségnek szánva — je­lentette meg a Kossuth Könyv­kiadó Hunyadi József munkáját, A viharmadárt A szerző — mint maga írja — Petőfi életé­nek „legérdekesebb mozzanata­it,” rakja egymás mellé, így igye­kezvén képet adni költőről, for­radalmárról, katonáról, ember­ré. Tények, tudományos felfedezé­sek, kutatási megállapítások tár. háza volt eddig a Kossuth Uni­verzum könyvtára. Most — sza­bályt erősítő kivételként — rend­hagyó mű látott benne napvilá­got, Stanislaw Lemtől a Summa technológiáé. Tudomány, civili­záció, jövő — ez a három alap­pillére a szerző nagylélegzetű tanulmányának, amely — ha esetleg furcsán hangzik is — le­hetetlenül izgalmas. Gerencsér Miklós: Fekete tél 21. — Tegnap óta eszedbe jutott valami? — kérdezte félig-med- dig szórakozottan. Weinhoffer lestrapált íróasztala mögött ült, tiszta papírlapok hevertek előt­te, azokra firkálgatott japán töl­tőtollával. Mivel nem kapott választ kérdésére, kurtán a fo­golyra dörrentett: — Süket vagy? A zömök, kerekarcú költő sá­padtan állt a veszedelmes kör­ben. Rajta is egyenruha volt, viseltes honvédmundér, ami­ben Kisbodakon letartóztatták. Válasz nélkül hagyta a gorom­ba kiáltást is. — Kíváncsi lennék a pesti elvtársaidra — mélyült el is­mét a rajzolgatásban Demeter. — Ki volt a kapcsolatod? — önállóan működött a cso­portunk. — Na ne kormozz, még idő­ben mondom. Valamit azért mi is tudunk. Szóval, ki volt a pesti kapcsolatod? Jogászhallgatóként hallott valamit a költő nyomozói ki­hallgatások természetéről, de annyira nem volt felkészült, hogy bátran vállalhassa a kí­sérteties párbeszédet. Annyit mindenesetre tudott, hogy a faggatásra kétféleképpen sza­bad csak válaszolnia: vagy ta­gadással, vagy hallgatással. Természetesen, kapcsolatban álltak a fővárosi antifasiszták­kal, Bíró Ernő gondoskodott az összeköttetésről, ám a letar­tóztatásuk előtt már hetekkel nem találkoztak. — Mondtam már tegnap is. Nem volt semmiféle pesti kap­csolatom. — Meséld be annak a kis- kunmajsai nagynénikédnek. Utoljára , kérdezem: melyik bűnbandához tartoztatok? Az úgynevezett Békepárthoz, az úgynevezett Magyar Fronthoz, vagy az úgynevezett Márciusi Ifjúsághoz? — Egyikhez sem —válaszölt jámbor eltökéltséggel a költő. Vinnyogva nyugtalankodott Faragó lábánál a farkaskutya. Gazdája megcibálta a pórázt, erre lehasalt a padlóra. Demeter elősétált az íróasztal mögül. Megkerülte a foglyot, majd eléje állt. — Egy bicskát kérek! — pa­rancsolt Dobra! őrmesterre. A Gélem termetű tiszthelyettes kinyitva nyújtotta át zsebkését. A főhadnagy Német László János ádámcsutkája felé köze­lített a bicskaheggyel, szándé­kosan húzta az időt, majd eré­lyesen a honvédzubbony gal­lérjának esett, fölfejtette az egyik, majd másik zöld parolint. — Hazaárülókat nem illet meg a fegyvernemi jelzés. — Ezzel letépte és a sarokba hajította. A cibálás megtántorította a költőt. Feszesebbre húzta magát és kihasználta az alkalmat, hogy közvetlen közelről égesse gyűlöletét a csendőrtiszt sze­mébe. Demeter tudomásul vette a megvetést, válaszul a költő álla alá támasztotta a bicska hegyét. — Meddig szeretne élni? — Még nem gondolkoztam rajta. — Akkor azon szíveskedj gondolkozni, hogy mi közötök van Kőbányához? — Semmi... — Pedig jobban szeretnék építeni a memóriádra. — Sajnálom... — Na. Hátha eszedbe jut egy kis szabotázs. Erősödött a bicskahegy nyo­mása, egyre kíméletlenebbül fájt az a pont, ahová Demeter támasztotta. Érezte Német László János, csak egy enyhe lökés kell még ahhoz, hogy az áll alatti lágy húsba szaladjon a késpenge. Fejét mind maga­sabbra emelte, mígnem nyaka teljesen hátra merevedett. Elszánta magát a legrosz- szabbra is, akkor sem beszél­hetett. Volt, igenis volt kapcso­latuk Kőbányával, a sörgyári pincékbe telepített repülőgép osztállyal, amelyet a bombázá­sok miatt költöztettek a föld alá 1944. augusztusában. — Mit tudsz a tévedésekről, a rossz fuvarlevelekről, meg a félrevezető csomagolásról? —

Next

/
Oldalképek
Tartalom