Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-08 / 238. szám
Magyar Pénteken este wit a Jókai Színház évadnyitó bemutatója. Bornemissza Péter—Móricz Zsigmond Magyar Elektra című müvét, és Baranyi Ferenc: A lónak vélt menyasszony című keretjátékát mutatták be. Képünkön: Dénes Piroska (Kórus) és Gumik Ilona (Elektra). Szentlrmay Sva Klitemnesztra és Szűcs András Öresztesz szerepében. A Mester: Gálfy László, Piládész királyfi: Csernák Árpád, Égisztusz: Bicskey Károly. (Demény felv.) Építészetileg is impozáns létesítménnyel gazdagodott a nagyközség. Művelődési ház-avatás Nagyszénáson Felszabadulásának 28. évfordulóján új létesítménnyel gazdagodott az orosházi járás egyik nagyközsége, Nagyszénás. Október 6-án, pénteken este ünnepélyes keretek között adták át a tízmillió forint költséggel készült impozáns művelődési házat. Az ünnepségen jelen volt Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Kovács Pál, az MSZMP Orosházi Járási Bizottságának titkára, Káplár Károly, az orosházi Járási Hivatal elnöke, Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője, a község párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek több képviselője. Gyurka János, a községi párt- bizottság titkára köszöntötte a vendégeket, majd Nagy János mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben megemlékezett a megye és a község felszabadulásáról. Egykori dokumentumok alapján beszélt arról, milyen körülmények között éltek a fel- szabadulás előtt a község nincstelen, cselédsorsra ítélt lakói, s milyen utat tettek meg az eltelt csaknem három évtized alatt. Pártunk politikája nyomán gazdasági, kulturális változások egész sora jelzi a szebb, gazdagabb életet. A szovjet hadsereg által elhozott szabadsággal e község lakói is éltek, 8 ma az orosházi járás egyik legerősebben fejlődő települése leth Két erős termelőszövetkezet gazdálkodik a községben, s ha kicsit később is, de megteremtődtek a kulturális felemelkedés lehetőségei. Amiről ötven esztendővel ezelőtt a község néptanítója, Czabán Samu álmodott, ma valósággá vált. Idézte a jeles pedagógusnak a mára is érvényes egyik mondását: Irányadó szempontunk legyen, hogy sokat cselekedjünk és keveset beszéljünk. Ennek a cselekvésnek nagyszerű bizonyítéka az új művelődési ház is, amely közös összefogással valósult meg. A megyei tanács, a nagyszénási Dózsa és Lenin Tsz, a Moziüzemi Vállalat és a község anyagi hozzájárulásával vált lehetővé, hogy felépüljön az impozáns létesítmény. A korszerű követelmények figyelembevételével kialakított színházterem méltán vált ki elismerést a látogatóból, a táncterem, a klubhelyiségek, a könyvtár és a filmszínház együttesen szolgálja a lakosság kulturális igényeit. Végül köszönetét tolmácsolta mindazoknak, akik anyagiakkal, munkájukkal hozzájárultak az orosházi járás egyik legkorszerűbb művelődési házának megvalósításához. Ezután jelképesen átadta a község vezetőinek, lakóinak a Czabán Samu nevét viselő művelődési házat. Az ünnepség után sor került az első színházi előadásra, a Szegedi Nemzeti Színház művészei Tennessee Williams: A vágy villamosa című drámáját mutatták be. EL F. A házban kapott helyet a könyvtár is. (Fotó: Gyevi) Filmművészet Fuss, hogy utolérjenek... Ügy tűnik, mintha Keleti Márton, a neves rendező egyedül kívánná törleszteni a magyar filmgyártás évekre visszamenő adósságát, s mindent elkövetett, hogy széles igényt kielégítő filmvígjáték kerüljön a közönség elé. Csakugyan e furcsa című film a közönség legszélesebb s hozzátehetem legváltozatosabb igényére épül. Van is benne sok minden — operett-idézet, musical-részlet, krimi és vígjáték, — akár három filmre való is. A baj csak az, hogy ezek a különböző részelemek, sőt különböző stílusok szinte semlegesítik egymást s végső soron nem elégítik ki a közönség egyetlen rétegét sem. Ügy érzem, hogy Keleti Márton ez alkalommal biztosra akart menni, nem vállalt semmiféle kockázatot, mindent előre kiszámított, kidolgozott és a sztárokra, a jónevű színészekre építette fel filmjét. A moziban persze minden kiderül. Kiderül, hogy mennyire laza és gyengécske volt a film alapjául szolgáló forgatókönyv, amelyet Lenkei Lajos novellájából Kállai István irt. de kiderül az is. hogy még a tehetséges színészek sem tudják a1 fogadtatni az ósdi filmekből kölcsönvett szakállas ötleteket. Hogy mást ne mondjak, ebben a filmben az öregedő primadonna féltékeny az ifjú és csinos énekesnőre, aki viszont érvényesülését biztosítandó finoman felajánlja magát az öregedő karnagynak, az ifjú korrepetitor musical-sikerről álmodozik és szerelmes az énekesnőbe, a nyugati kémek közben hétpecsétes titokként őrzött találmány után kutatnak, de a két táskát elcserélik, s így a zsákmány nem több, mint egy sjágergya- nús zenei szerzemény. Nem folytatom tovább a sablonelemek felsorolását. Az az igazság, hogy jó ötlet, friss ötlet. olyan, amelyen jóízűt nevethet a közönség, alig egy-kettő akad ebben a filmben. Pedig a közönség sok mindent vár egy jó vígjátéktól, legfőképpen, hogy szórakozzon, hogy felszabadul, tan nevethessen. Sajnos, minden igyekezet ellenére — éppen ezt a jó szórakozást nem nyújtotta Keleti Márton fi’rnje. Nem. mert az alkotók nem vállalták az önálló műfajt, sem a krimit, sem a musicalt, de még a színházi világ csipkelődő iróniáját sem (mert elemeiben ez is fellelhető a filmben) helyette egyvelegfélét kapott a közönség. A pécsi balett betétje például valóban ragyogó, de jön a krimi, amely megzavarja ezt, aztán az operett, a magyar nóta majd egy kis verekedés és minden, ami belefér. A történetet nem mesélem el, hadd legyen a közönségnek is egy kis szórakozása. Mert közönség azért lesz a mozikban, s ilyen szempontból célt értek el az alkotók. Ami a szereplőket illeti: rég láttam ennyi rangos színészt egy „műsorban”. A főszerepeket Pécsi Sándor, Bodrogi Gyula, Páger Antal, So- mogyvári Rudolf "és Bárdi György alakította, az epizódsze, repeket Huszti Péter, Németh Marika, Zenthe Ferenc, Ráto- nyi Róbert, Koós János és a többiek. Sajnos a forgatókönyv nem a tehetségekhez szabta a feladatot, így elmaradtak a kiemelkedő alakítások. Zalatnay Sarolta szépen és jól énekel, csak az a baj, hogy prózát is kellett mondania, s az bizony nem ment. Egy zenés filmben természetesen főszerepe van a melódiának is. Fényes Szabolcs zenéje hangulatos keretet adott a történetnek, s talán egy-két számból még sláger is lehet. Hildeb- rand István, az operatőr mindent elkövetett azért, hogy a képsorok látványa lekösse a nézőt. Többet nem tehetett, ennyi sikerült is neki. Lehet, hogy kissé szigorú e filmről alkotott vélemény. Lehet. De a mércét maga Keleti Márton állította fel. Nem is egyszer. Ugye emlékeznek még a Tizedes meg a többiek című filmre? Azt is Keleti Márton rendezte. Igaz, nehéz megismételni egy igazi nagy sikert. De táján megközelíteni azt lehet... Márkusa László
