Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-13 / 242. szám
Évadnyitás a színházban Magyar Elektra Elektra és Kórus — Gumik Ilona Jászai-díjas és Dénes Piroska. (Demény felv.) Sokféle célja lehet a színház-' nak, amikor bemutat egy drá-. mát. Persze, ezt a sokféle célt i a nagy egészen belül értem, azon belül, hogy az alapvető: a művészi élmény eszközével formálni, jobbítani az embert. Ha jól meggondoljuk, irtózatosan nagy és nagyszerű feladat! És a sokféle cél — ezen belül? Azt hiszem, a sokféle lehetőség elsősorban. Nézzük a Jókai Színház évadnyitó darabját. a Bornemissza Péter lutheránus prédikátor-iró (1535— 1585) Móricz által átdolgozott Magyar Elektráját. Mennyi mindent szolgálhat jól ennek játszásával a színház! Először: a Magyar Elektra első, igazi drámánk Első felnövekedésünk az európai irodalom színvonalára, Shakespeare előtt. Tehát ismerni, látni, átélni — minden, tudásában nyughatatlan ember számára kötelesség. Játszása tehát irodalomtörténeti tett. Másodszor: korokat átívelő iszonyatos dilemmát hordoz. Bornemissza Péter fogalmazásában: „Szabad-e erőszakkal szembeszállni a zsarnokkal, vagy pedig arra kell-e várni, hogy az idő hozza meg az orvosságot?" Kis zsarnokok és nagy agresz- szorok, kinek-kinek életében ez is, az is; de tűi egv-egy emberen, a nagy közösségek, a népek kegyetlen zsarnokai is ott kísértenek, ott élnek ebben a veretes, megdöbbentő játékban. Ne is keressük az újabb részlet-célokat. vagy nevézzük másképp, mindegy — a lényeg ezúttal is az, hogy a színház egy jó előadás erős élményének hatásával visszahathat a közösségre, amelynek része, és formálhatja, jobbíthatja az embert. Hiszem, hogy a Magyar Elektra játszása ezt teszi, annál is inkább, mert Bornemissza kiáltó tiltakozása ez a dráma. Szenvedélyesen siratja a meggyilkolt Agamemnónban Mátyást. az igazságost, a nép javára nagy királyt, és gyűlöli a koncon marakodó, gyilkos-sötét főurakat, akik a nép zsarnokai már, akiknek mindegy a haza sorsa, a né4 Békés Hierum 1912. OKTOBER 13. met-török járomban nyögő ország jövője. Ehhez, hogy ezt elmondja, hogy hite szerint vádoljon, vette Szophoklész antik tragédiáját és írta meg, költötte ót Magyar Elektrává. Amit Móricz hozzáadott, csak frissítés, feszesebbre igazítás volt. Mindaz, amiről eddig beszéltünk aláhúzza, hogy milyen nagy vállalkozás a Magyar i Elektrát játszani, és hogy miért az. Lovas Edit főrendező, az előadás színpadra állítója tisztán látta a roppant feladatot. Amit akart, röviden összefoglalható: Bornemissza által szólni a sorsokat formáló nagy kérdésről: szabad-e erőszakkal szembeszállni az erőszakkal? Hát, hogy úgy mondjam, ezt azért Bor- nemissza Péter sem tisztázza j teljesen. Oresztes királyfi, a hős ] visszatér, hogy meggyilkolt aty- j ját megbosszulja. A bosszú j azonban csak Oresztes élete j árán teljesedik be: Elektra győz, j de győzelme tragikus, mert fivérét veszíti el a bitorló vesztése árán. És végül szól az új uralkodó. Piládes királyfi: „Mint legközelebbi rokon, Stró- fius fia, én veszem az ország kormányzását. Boldogtalan rtép, a zsarnokságnak vége ..De valóban így lesz-e? Az előadás élményteli. Elektra szerepében a bemutatkozó Gumik Ilona ha nem is bontja mélyebb árnyalatokra az atyjáért bosszúra esküdő lány ön- maga-emésztő küzdelmét, alakítása emelkedő, és a végső jelenetekben igen hatásos. Dénes Piroska Kórusa a csak komikának hitt művésznő megragadó sikerű játékát hozza. Hitelesek a többiek is: Szentirmai/ Éva Klitemnesztrája, Bicskey Károly Égisztusa, Kalmár Zsuzsa Kri- zothemise, és nem utolsósorban Szűcs András Oresztese. És akik még a sikert erősítették: Gálfy László, Körösztös István, Csernák Árpád. A Magyar Elektra előtt korhangulatot teremtő előjátékként Burányi Ferenc „A lónak vélt menyasszony” című eléggé vaskosra sikerült komédiáját játszották, tetszett ez is. és rendezői bravúr, hogy harmonikus, kifejező színházi est lett a két darabból. A díszlet-jelmez (Csó- nyi Árpád és Vágvölgyi Ilona munkája) hibátlan, az előadást szolgálta mind a kettő. Sass Ervin MIÉRT tCRJCK? Megjelent az SZMT Elnöksége Híradójának legújabb száma Megjelent a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksége Híradójának legújabb száma. A Híradóban egyebek közt igen figyelemre méltó Balász János munkavédelmi felügve'ő így is lehet című írása, amelyben a Békés megyei Tég'a- és Cserépipari Vállalat munkavédelmi tevékenységét követendő példának ajánlja. Ugyancsak a munkavédelemmel kapcsolatos Valenti- nyi Márton A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatáról és Vágréti Lász'ó A kátérítéről című cikke. Megdöbbentő cím: Kétszázezer felnőtt nem végezte el Békés megyében az általános iskola nyolc osztályát, mely alatt Róta Pál megyei felnőttoktatási felügyelő nemcsak a tényeket írja le, hanem tájékoztatást ad arról is, hogyan tudják a dolgozók az elmaradást pótolni. Véleménye szerint a szakszervezeti bizottságok nagyon sokat tehetnek a felnőttoktatás fellendítéséért. Általános érdeklődésre tarthat számot még Lipcsei Imrének, az SZMT Közgazdasági Munkabizottság vezetőjének A kereskedelmi társadalmi ellenőrzés tapasztalatai megyénkben című írása. Farkas Károly testnevelő tanár pedig A dolgozó nők tornája cím alatt az asszonyoknak ad hasznos tanácsokat a fiatalság, szépség, egészség megőrzésére. Lassan nem tud az ember hova elfordulni, napjában számtalanszor úgy tenni, mintha sähet lenne, és nem hallana semmit, annyira ellepi az utcát, a munkahelyeket, a szórakozóhelyeket a káromkodás és a durva beszéd. Es ha csak a „csudába” Rülde- nék egymást e sport művelői, vagy azt mondanák ..anemjó- játl”, s ettől pillanatnyi mérgük lecsillapodna. Csakhogy nem erről van ám szó, hanem a féktelen drasztlkumról, a trágárságról! Legszembetűnőbben a kisiskolások és a kamaszok között szedi áldozatait a csúnya beszéd, de persze nem kiméit az éltesebb férfiakat sem. Sokszor úgy tűnik, hogy az erősebb nem képviselői már-már egymással versengenek, ki tudja durvábban, közönségesebben és brulálisabban kifejezni magát és mindezt teszik a nők jelenlétében, a nők fiilehailatára, mintha ezzel a legtermészetesebb módon járnának cl, mintha Irodalmi nyelven beszélgetnének. A nők többsége megrotten-e gátlástalan beszéd hallatán. Pedig nem is olyan régen anyáink jókora pofonokat osztogattak volna, és rendre, tisztességre intették volna mindennek a tizedéért is a környezetüket, amit mi. emancipált nők, zokszó és neheztelés nélkül már-már belenyugodva a sorsunkba tudomásul veszünk. Nem lehet az igaz, hogy ezt a káromkodás] hullámot cl kell fogadnunk és el kell tűrnünk a mai kor, a „gyorsuló idő” vele- lejárójaként. Mindezt ugyanis nélkülözni tudnánk. Jó lenne, ha akadnának férriak, akik ebben segítségünkre sietnének. Mert már ott tartunk, hogy az újabb brutalitástól tartva, ezeket a fenegyerekeket nem merjük megkérdezni; vajon így beszélnének édesanyjuk, feleségük, menyasszonyuk, esetleg kishúguk előtt, és eltűrnék-e, hogy más férfiak így társalogjanak a hozzájuk tartozó nők füle hallatára?! A legelemibb tiszteletadás, ha egy férfi nem beszél durván és közönségesen nők társaságában, tlgy tűnik, mintha az ifjú nemzedék egy része erről mit sem tudna. Egyre inkább tért hódit és polgárjogot nyer mindenfajta társasérlntkezénben, úton és útfélen a csúnya beszéd. Persze igazán eredményes és hatásos az lenne, ha hallatán mi lányok- asszonyok nemcsak elpirulnánk és süketet tetetnénk, hanem mernénk felháborodni, tiltakozni és megszégyeníteni is azt, aki megsért bennünket. Kocsis Éva Bőséges a VASÉRT tiixelési-cikk kínálata A fűtési idény előkészületei tulajdonképpen befejeződtek, hiszen a legtöbb helyen már fű- tenek. Aki mégis ezután akarja beszerezni tüzelőjét s a fűtés j egyébb kellékeit, még most is bőséges választékot talál. A tüzelőkereskedelemnek egy-más- félhavi forgalomhoz elegendő készlete van. a hazai szeneken, briketten és fán kívül Budapesten és Pest megyében NDK brikett is kapható. A VASÉRT — amely a főváros és négy megye ellátásáról gondoskodik — ugyancsak megfelelő kínálatról adott tájékoz-. tatást. Minden igényt kd tud elé-I gíteni a vállalat olcsóbb, hazai gyártmányú hagyományos tüzelésű kályhákból, s a választékot igényesebb kivitelű import széntüzeléses kályhákkal gazdagították. A múlt évi tapasztalatok alapján a vállalat kétszázezerrel több fekete és zománcozott füstcsövet hoz forgalomba, a keresletnek megfelelő méretválasztékban. Egyenlőre nem hiányzik a raktárból a széntárold kanna, a szeneslapát, a kályha elő- és alátét sem. Sokféle olajkályha áll a vásárlók rendelkezésére, kétféle teljesítményű salgótarjáni és nyolcféle Mekalor típusú kályha. között válogathatnak a vevők. A korlátozott kapacitás miatt viszont kevés a Minikalor, a Gemenc és a H 68-as jelű olajkályha. A városi és földgáztüzelésű gázfűtőtestek, készülékek választéka ugyancsak megfelelő, a nagykereskedelmi vállalatnál. Igaz, a VASÉRT kínálata nem azonos a kiskereskedelmi vállalatokéval, a boltokéval, amelyek hely hiányában természetessen kisebb választékot tudnak tartani. Ezért a VASÉRT felkészült arra, hogy a boltok, a vállalatok megrendeléseire azonnal szállítani tudja az üzletekből hiányzó keresett fűtőberendezéseiket, tüzelési cikkeket. Gerencsér Miklós: Fekete tél 4. Ezt a kijelentést durva sértésként vette tudomásul Wein- hoffer. hiszen —- amint a vak is láthatja — az üvegszemére célzott a főispán. Ép balszemét dühösre hunyorítva hallgatta a huszárosán járkáló Magyarffy leckéztetését. — Elegánsan, nagyvonalúan, feltételezve rólunk, hogy legalább középfokon intelligensek vagyunk. Értse meg végre, a deffenzív munkához nem elég a gumibot. Hiába ver nekem agyon’ minden reggelre öt-hat zsidót, ha közben a kommunisták kiröhögnek bennünket! Ilyen goromba hangot még nem használt Weinhofferrel a főispán. Hasztalan merevedett vigyázzba, ettől nem lett nagyobb az önbizalma. Rekedt hangja úgy hatott, mintha valamitől kifulladt volna, Alázatosan jelentem, nem értem... — Furcsa. — Nagyon furcsa — mérte meg végre közelebbről is Magyarffy. — Azt hiszem, én mindent értek. Talán a szentimentalizmus áldozata, ha a vörösök bitangolásáróí van szó! Nézze! — és a főispán az asztalán heverő gyűrött cédulákra csapott, felmarkolta a három darab papírszeletet, meglobogtatta a felderítő parancsnok orra előtt. — Röpcédulák! Olvassa! Fennhangon! Követelem! A megdermedt Weinhoff er csaknem elfelejtette a papírokat, amikor a szövegre pillantott. Motyogva suttogta: — Vesszenek a fasiszta gyilkosok... — Fennhangon! — rivallt rá Magyarffy. — Halál a német megszállókra és nyilas bérenceikre! Éljen a Szovjetúnió! Éljen a béke!... — Na látja, Weinhofíer, ezeket a vörös röpcédulákat is a német bajtérsak adták át ma reggel. Hát mit képzel, majd mindent a németek fognak csinálni helyettünk? Kaparja elő ezeket a bolsikat és ajándékozzon meg minél hamarabb az irhájukkal. Távozhat! — Parancsára, méltóságos úr... Finom köd szitált és márvánnyá fagyott, ahogy rátapadt az aszfaltra, a kalapok karimájára, a katonai gépkocsikra, a nyilas járőrök karabélyára. Alig múlott délután három óra, de estéli sötétség borult a városra. A lim-lom tüzelőtől büdös füst szorult a házak közé, némán, gömyedten siettek az emberek az utcán, mégis kihaltnak tűnt a város, valahogy olyannak, amilyennek önmagát érezte Urbantsok Tibor főmérnök, a vagongyár építési osztályának vezetője. Gyűrött felöltőjében, ápolatlan cipőjében senki nem ismerte meg. Álmatlanságtól, fogságtól püffedt arcát többhetes szakáll borította, kis kucsmáján sár tapasztotta csomókba a prémet. Tanácstalanul ácsorgott a Baross-híd feljárójánál, gyámoltalanra gyengülve a fáradtságtól és a, éhségtől. Két nappal a nyilas hatalomátvétel után letartóztatták, a komáromi Csillagerődbe hurcolták, most végre elengedték, sőt csodálkoztak a csendőrnyomozók, hogy miért nyilvánították Győrött megbízhatatlan elemnek. Mindenek el 5tt egy bögre forró teát kívánt, hálás lett volna érte alkkor is, ha eperfalevélből főzik. Szocsiban a hőség ellen ittak teát, most viszont a csontvelőig átjárta a hideg, lehűtötték testét az erődbörtön nyirkos falai. Hogyan vergődjön haza Táp- lány-pusztára? Nyolc kilométer az egész, semmiség lenne gyalogszerrel, ha nem sinylené ilyen átkozottul a hetekig tartó koplalást, az örökös didergést, és persze, ha idillikus sétának számítana az út. nem pedig életveszélyes kockázatnaik ezekben a pogány időkben. Túl a maga baján, lehangolta a város vigasztalan állapota. Idegenül, riasztó elhanyagoltsággal feketélettek a bombasérült házak, a Fehér Hajó romhalmaza, a Vilmos császár út
