Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
100 ®W© egyesült Pest, Buda és Óbuda sulit az ország nagyipari dolgozólétszámának 55, az ipar termelési értékének 54, a gépjármű-állományának 54 %-a. A tudományos életben és a felsőoktatásban is nagyfokú koncentráció ment végbe. A második világháborúban a főváros és környéke hadszíntérré vált & hatalmas károkat szenvedett. Az első hároméves terv időszakában a háborús károk helyreállítása mellett a túlzott ipari koncentrációból eredő arányok felszámolására megtették az első lépéseket. (Néhány súlyosan megrongálódott üzemet nem építettek újjá és befejezték a háború előtt megkezdett vidéki beruházásokat. Ezen intézkedésekkel a főváros súlya némileg csökkent. 1949-ben a fővárosban tömörült a foglalkoztatottak 51, az ipari termelés 45 %-a. A főváros területe 1950-ig csak kismértékben növekedett, a lakossága 1949-ben 1 590 300 főt tett ki. Budapest területe — 1950. január 1-től a szomszédos településeknek a fővároshoz való csatolásával — 525,5 km2-re növekedett és 22 kerületre tagolódott. Az első ötéves terv beruházásainak 20 százalékát valósították meg a fővárosban. Az ötvenes években az ipar funkciójának emelkedése a lakosság növekedését és az agglomeráció kiterjedését idézte elő. Az 1956-os ellenforradalmi események során az illegális külföldre távozások következtében 90 ezerrel csökkent a főváros lakosságának száma. Az MSZMP VII. Kongresszusának egyik célja Budapest túlzsúfoltságának mérséklése. Ennek során a fővárosi iparban foglalkoztatottak száma — 1960—1970 között — 44 %-ról 37 %-ra, a termelés értéke 42 %-ról 36 %-ra csökkent. Mivel a főváros munkaerőtartalékai kimerülőben vannak, a fővárosi üzemek az elmúlt 4 évben 200 ipari üzemet létesítettek vidéken a termelés növelése érdekében. Budapest — hazánk fővárosa — nemcsak az ország politikai, törvényhozási, közigazgatási központja, hanem vezető helyet foglal el a gazdasági és kulturális életben is. Med to befejezése vol t a Kulturális esem ínyeidben rendkívül gazdag Kör<>smenti Kulturális Heteknek a jókési járási könyvtárban a Jzene és költészet” címen tartóit író—olvasó találkozó. Garai Gábor Kossuth-díjas I költő, az Élet és Irodalom szerkesztője családias, barátságos I légkörben töltött el néhány óráit békési olvasóival. Közben a ze-' nőiskola tanárai Mbzart-műve- ket. Kodály-feldolgozásokat adtaik elő, kifejezve a zene és költészet együvétartozásáf. A költő legújabb verseskötetéből, kézirataiból olvasott fel, majd a zsúfolásig megtelt könyvtárteremben az olvasók kérdéseire válaszolt s könyveit dedikálta. Kép, szöveg: Márton László Hazaérkezett a szakszervezeti küldöttség Aradról A Roman Szakszervezetek Arad megyei Tanácsának1 meghívásán t dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár vezetésével a múlt héten szerdán háromtagú küldöttség utazott megyénkből' Agadra. A küldöttség szombaton este érkezett haza. Négy napos kinttartózkodása idején tanulmányozta az Arad megyei szakszervezetek tevékenységét, felkeresett több üzemet, vállalatot és intézményt. Európa polgármestereinek 1972. szeptember 26—28. között, tartott budapesti találkozója nyitotta meg a főváros egy évig tartó centenáriumi ünnepség- sorozatát. Az évszázados évforduló arra utal. hogy Budapest a kontinens egyik legfiatalabb fővárosa. Valójában a legősibb városok egyike. Csaknem két évezreddel ez_ előtt — a mai Óbuda helyén — a Római Birodalom Duna-menti nagyvárosa Aquincum helyezkedett el, amely 90 ezer lakójával, virágzó kereskedelmével az altkori Európa fontos centruma volt. A mai Pest helyén élénk kereskedőtelep létezett. IV. Béla a tatárok súlyos pusztítása után alapította a fallal körülvett Budát. amely a következő századokban európai fontosságú kul- túrcentrummá fejlődött. A török pusztítások után a három város — Pest, Buda és Óbuda — a romokból újjáépült. A három város egyesítésének gondolata a reformkor társadalmi követelései között fogalmazódott meg és Kossuth Lajos 1849. június 24-én jóváhagyott rendeletével lépett a megvalósítás útjára. A magyar szabadságharc a reakció túlerejével szemben elbukott így a nemes terv megvalósítása csak két évtized múlva kerülhetett ismét napirendre. Budapest nagyvárossá fejlődé se az 1867-es kiegyezés után kezdődött. A főváros (1872-ben 4 íMMMSS 1972. OKTÓBER 16. 194,4 km" terület, kb. 300 ezer • lakost számlál) kiépítését a nem- : zeti függetlenségi törekvések —; mint politikai célt — nemzeti! üggyé emelték és minden mó-: dón támogatták. Ennek jele a; vasutak Budapest centrikus vo- » nalvezetése és a túlzott iparosi- • tás. A múlt század végi agrár-; válság, az olcsó vidéki munkáé- • rőfelesleg, az iparosodó város * munkaerő-kereslete egyre több 5 gyár alapítását eredményezte. • 1870-ben az iparban foglal- • koztatottak száma 45 000 volt, S 1970-ben pedig több mint 603 000 ■ főt tett ki. A megindult ipari ! fejlődés nagy lökést adott a: nagyvárosi infrastruktúra kiala- * kításához is. Megkezdődött az • utak, közhivatalok és közintéz- : mény-hálózat kiépítése a népes- * ség nagymértékű beköltözése és ; a szellemi életnek a fővárosba : való tömörülése. Az ipari kon- j centráció magával hozta a mun- > kásosztály szervezetté válását is. : 1910-ben az akkori országte- ; rület lakosságának majdnem 5 S %-a, a nagyipari vállalatok 32; %-a, a gyáripari munkásság 31! %-a, a kiadott újságok és köny- 5 vek 50 %-a jutott Budapestre. • Az első világháború idején léte- 5 sült hadiipari üzemek tovább: növelték a főváros gazdasági sú- ; lyát. A világháború után az or- « szágterülei csökkenésével emel- S kedett a fővárosi ipar súlya. Az ■ ipari termelés 1925—29-es kon- ■ juktúra idején 50 %-kai nőve-: kedett. A főváros kedvező köz- ■ lekedési helyzete továbbra is • fontos ipartelepítő tényező ma- • radt, a fejlődésnek induló tex- ■ til-, papír- és vegyipar számára. • Budapest gazdasági és ipari je- jj lentősége a két világháború kő- ; zötti német orientációval foko-» zódott. 1938-ban itt összponto- £ Gerencsér Miklós: Tekete tél A villa könyvtárszobája úgy maradt, ahogy tulajdonosa a háború előtt berendezte. Harmonikus tónusokba olvadtak össze a könyvsorok színei az egyszerű mahagóni polcokon, Leonardo da Vinci és Dürer grafikáinak reprodukciói díszítették a falakat, Goethe öregkori portréja szunyókált az alkonyaiban, közel a kandallóhoz. Karcsú, magas galambszürke öltönyös úr vizsgálódott sízóra- kozottan a mahagóni polcok előtt. — Derűssé teszi az embert a magyarok nagyzolása — mondta furcsán sistergő szavakkal. — Olyan gyönyörű díszkctésben adják ki íróikat, mintha világra szóló klasszikusok lennének. Jókai... Mikszáth... báró Eötvös... kik ezek? Egyébként a villa tűrhető. Ehhez képest kissé kedvetlennek látom, százados űr. Mintegy szelíd tiltakozásképpen mosolyra húzta csőrszerű ajkait Edmund Volkhardt százados, a Gestapo győri parancsnoka. Próbálta kitalálni, miért hozta el Mosonmagyaróvárról babaszappan illatát ez a vén ké_ jene, Kóburg-Góthai Rajner főherceg, a Kancellária bizalmasa, a Volksbund magyarországi szürke eminenciása. Eszak-Du- nántúlon és a Csallóközben. Magyarország határain belül senki nem parancsolt neki, de azért okká] gyanakodhatott a főhercég titokzatos összeköttetéseire, amelyeknek még az óvatos firtatását sem látta tanácsosnak. — Igen, ami a villát illeti, meglehetősen tűrhető — erősítette meg szerényen a főherceg véleményét és elhatározta, hogy a legcsekélyebb mértékben sem lesz bőbesztdű. Noha Kóburg-Góthai Rajner főherceg viselte a civil ruhát valahogy rr égis katonásabbnak hatott, mint a puha testű, nehézkes mozgási! Volkhardt. — Képzelje, százados úr, Albrecht Habsburg főherceg válni akar Bccskay Katalintól. Hát nem érdeke;? A fanyar I gúny, amely a légiesen előkejlő arisztokrata fony- nyadó arcán bujkált, csak rossz mimika volt. Edmund Volkhardt inkább az' engesztelhetetlen irigységet (olvasta ki belőle. Alaptulajdonsága, a gyanakvás óvatosságra' intette: jobb lesz mellőzni a csevegést Albrecht Habsburg intim ügyeiről. Nem tartotta ma, iát illetékesnek beleavatkozni a két főherceg gáláns vetélkedésébe, még akkor sem, ha erre eléggé-meghökkentő módon alkalmat kínált magas vendége. Ami a legjobban érdekelte — Kóburg-Góthái Rajner pillanatnyi titkos kapcsolatai a hatalom nagyjaival — arról, fájdalmára keveset tudott, de ismerte a szikár főherceg pályafutását. Kifürkészte róla. hogy még a harmincas évek közepén Hitler személyes megbízottjaként próbálta előkészíteni Ausztriában az Ansehluss-t, ám kiutasítottál?: és Magyarországra jött, főfoglalkozásként autóügynökséget nyitott, valójában a Volksbund szervezését irányította a háttérből. Azóta változatlanul a Magyarországon élő né- metajkúak tényleges politikai vezére, s a nehéz kötelesség közepette romatikával igyekszik felüdíteni közérzetét. Főherceg létére csak természetes, hogy egy másik főherceg szeretőjét tartsa magához méltónak. Volkhardt leengedte az elsötétítés miatt kötelező fekete ab- laíkrolettákat, közben arra gyanakodott, hátha benzint akar tőle koldulni a főherceg, mint mindig, ha betéved hozzá. — Mostanában minden este szórakoznak velünk az orosz repülők — próbálta ijeszteni vendégét, mivel még sok volt a munkája. — Alig sötétedik be, jönnek és bombáznak. Magyaróváron is?’ — Ott szinte béke van — mondta a főherceg könnyedén és maga is békebeli derűvel sétált a torontáli szőnyegeken. — Már-már kételkednék a háborúban, ha nem botlanék itt-ott szökött katonákba. Tisztelettudóan figyelte sétáló vendégét a százados. — Német katonákba?... — Dehogy. Magyarokba. — Hálára kötelezne főherceg úr, ha alkalom adtán értesítene... Kóburg-Góthai Rajner főherceg nádszál testén elegánsan mozdult a galambszürke öltöny Békési találkozó Garai Gábor költővel
