Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

DOBOZI RIPORT Ballag, zörög a szekér. Átjut a hídon és bent van a faluban, Dobozon. Elsuhan mellette egy busz, aztán a többi. A község­táblától jobbra üresednek a putrik, költöznek a családok. Be a faluba. Ott kaptak új la­kást a tanácstól, kedvezménye­sen. Mások is építkeznek. Itt- ott már tető alatt az új családi ház. Magas, tágas, nagy abla­kokkal. Lehet, hogy nem is tud­ják már, hogy kié lesz? Lehet. Megszokták már az építkezést. Kilencszáz év. Ennyi idő óta laknak itt a doboziak. Sok ház bújt ki a földből ezidő alatt, de egyszerre ennyi és ilyenek soha sem. Közhely ezt elmon­dani? Az. Mégis el kell monda­ni. Ez jelzi, hogy megszűnt a szegénység. Nemcsak kívül, be­lül is. Az embereikben. Igénye­sebbek lettek. A falut körgát öleli körül. Két vége, újfalu és újtelep kö­zöt négy kilométernyi a gya­logút. ötezeregyszáz lakos, öt­száz tv, ezernyolcszáz rádió, fél­ezer eljáró munkás. Ezek a leg­jellemzőbb adatok. Régen az erdő. a sok madár, a halászat, a vadászat, madará­szat jellemezte e vidéket, meg a település egyes helyeinek ne­vei: Tökföld, Nagyégés, Here­föld, Bagi-derék, Asászúg és Ráccsapás. Ma már csak emlé­kek ezek. Igaz, most is ezer ka- tasztrális holdat tesz ki a do­bozi erdő, de nem belőle élnek az emberek. Az itthonmaradot- tak közül hatszázan dolgoznak a Petőfi Tsz-ben, háromszázan a harisnyagyárban. Megoldatlan volt a dobozi asszonyok helyzete. A tsz mun­kaigényes növényekkel dolgozott csakis azért, hogy dolgozhassa­nak az asszonyok. Aztán három évvel ezelőtt döntöttek az ille­tékesek, és üzemet telepítet­tek a kultúrházba. Vitathatatlanul szükség volt erre, hiszen egyszerre kétszáz­húsz embernek adtak munkát a gyulai harisnyagyár dobozi telepén. Szükségszerű volt ez 1969-ben. Még akkor is, ha nagy volt az ára: azóta tulaj­donképpen nincs művelődési ház Dobozon. Ami van, az csak­ugyan ideiglenes. Egy nagy­terem, ahol vetítenek, szomba­ton meg táncestet rendeznek. Rendkívüli állapot ez. A mű­velődési ház igazgatónője min­dent megtesz, erőn felül is, de négy helyen működnek a klu­bok, a szakkörök és így ne­héz valami komolyabb dolgot csinálni. A közönség sem jön el, úgy, mint azelőtt. Otthon szépen bútorozott lakásuk van. Maradnak hát inkább abban, minthogy eljönnének az olajos padozatú, nyikorgószékű nagy­terembe. Színházi műsorra is alkalmatlan ez a jelenlegi hely. Szépen meszelt, tiszta, de még­sem színházi előadáshoz való... Akusztikailag is rossz, ^a film­vetítés alatt is torz a hang. A korábbi években messze ismert dobozi népi együttes sem lépett fel mióta kijöttek a régi mű­velődési házból. A Kacsintga- tós-tánc, a Dobozi lakodalmas, a Dobozi tollfosztó azóta sem került közönség elé. Nincs pró­ba és szereplési lehetőség, és talán a régi tagokat is nehéz lenne már összehívni. Ennek el­lenére van kulturális élet Do­bozon. Az ifjúsági klub dicsérő oklevelet és ajándékot kapott a legutóbbi klub-pályázaton. Es­ténként a pártház tanácstermé­ben jön össze a lelkes kis tár-, saság. Minden érdekli őket, vi­tatkoznak, kérdeznek — amo­lyan igazi klubéletet élnek. Az öregeik klubjába' is sokan járnak, nem akarnak magukra maradni a dobozi öregek. A bé­lyeggyűjtők klubja is népszerű és rendszeresen összejön a ci- terazenekar. Gyűjtik a dobozi népdalokat. (Műdalok is be­csempésződnek ugyan a gyűjte­ménybe.) A baj az, hogy nincs a községben zeneszakos tanár. Mennyire kellene pedig! Ponto­san Dobozon, abban az ősi köz­ségben, ahol Bartók Béla gyűj­■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■*■»■■■■•*•■■■•»»■■■■* turálás kapcsolataink terméke­nyek és sokoldalúak. A Novo- szibirszki Állami Opera- és Ba- ,lettszínház színpadán sok neves magyar műves* lépett fel. Töb­bek között: Mátyás Mária, Jo- viczky József, Orosz Júlia, Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Komlóssy Erzsébet, Réti József. Opera- és balettművészeink többször vol­tak a baráti Magyarország ven­dégei, A novoszibirszki Operettszín­házban sikerrel játsszák Kál­mán Imre: Marica grófnő és Csárdáskirálynő című darabjait. Népszerűek a magyar filmek is. A magyar zeneszerzők műved előkelő' helyet foglalnak el a Novoszibirszki Állami Filharmó­niai Szimfonikus Zenekar hang­versenyein. Egyre aktívabbá válnak a novoszibirsziki, vala­mint magyar írók és újságírók közötti kapcsolatok. Sajtónk, rádiónk és televí­ziónk bőségesen informálja a szibériaiakat a magyar dolgozók életéről. Magyarországon járt tudósok, munkások és fiatalok írásait közli. Mi pedig mindent megteszünk, hogy a nálunk tar­tózkodó magyar vendégek minél több maradandó emlékkel térje­nek vissza hazájukba. Aki pedig nem jut el hozzánk, elégedjen meg egyelőre a Szibé­ria „fővárosáról” szóló alábbi néhány sorral: Novoszibirszk Szibéria legjelentősebb városa, nagyon fiatal. Alig több mint 70 éves 1 millió 300 ezer lakosa van. Novoszibirszk történelmében hűen tükröződik egész soknem­zetiségű országunk élete, a szov­jethatalom első napjától a Kol- csak-bandáikkal folytatott ke­gyetlen harcokon, az első falusi tanácsokon és kolhozokon ke­resztül az olyan hatalmas ipari óriások felépítéséig, mint a „SZIBSZELMAS”. Novoszibirszk hatalmas ipari központ. Gépgyártói, műszerké­szítői, kohászati, vegyészeti és a többi vállalatok kollektívái évente 4 milliárd rubel értékű árut termelnek. A Novoszi- birszkben készült műszereket, szerszámgépeket és más beren­dezéseket a világ 60 országába exportáljuk. Sok termékünket állították ki különböző nemzet­közi vásárokon és bemutatókon. A novoszibirszki területet a VIII. ötéves tervben elért sike­reiért másodszor tüntették ki Lenin-renddel. A város Szibéria és a Távol- Kelet tudományos központjává vált. Jelenleg a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Szibériai Tagozatának 30 tudományos ku­tatóintézetében folytatnak kuta­tásokat. A városban 17 felsőok­tatási intézmény és 6 állandó színház működik. S befejezésül a városunk éle­tét tükröző statisztika három lé­nyeges adata: 1971-ben a novo­tött 1906-ban népdalokat. Ki folytatja ezt? Ki ápolja a nagy hagyományt? A harisnyagyári telep terjesz kedett. Tavaly megvették a községtől a régi kultúrházhoz tartozó szép mozit is 1 millió 100 ezer forintért. Közben új tervrajzot kellett készíteni az új művelődési házhoz, mert ki­derült, hogy kevés a pénz. Most már a községnek kell megépí­tenie a kultúrházat, így szük­ség lesz a társadalmi munká ra, a lakosságra. A fiatalok már elkezdték a munkát, be kellene kapcsolódni mindenki­nek. Mozgalmat indítanak ezért. „Egy nap a kultúrházért!” Igen, össze kell adni a pénzt. Ez mindenkinek érdeke Dobozon, hiszen csakis így lesz jövőre új művelődési ház. Szombaton esténként öregebb- je-fiatalabbja kint áll az Ibo­lya Eszpresszó előtt. Nem fér­nek be. várni kell, hogy be­jussanak. Máshová nem tudnak menni... — Amikor kész lesz a kultúr- ház. haza kellene hozni az el­járó munkásokat. Üj üzemet telepíteni a községbe. Ezzel a községfejlesztésre is több lesz a oénz. — Ez a véleménye Tóth Károlv tanácstitkárnak, de másoknak is Most még ki­csi a községfejlesztési alap és ebből nem lehet megoldani a gondokat. Szükség lenne egy új négytantermes iskolára is. A mostani 16 tanteremre 23 ta­nulócsoport jut. A külterületeken kicsik a boltok. A központi ABC- áruház nagvon szép, de regge­lente kétszázan állnak sorban itt. Hamarosan kellene bolt máshová is. A napközis kony­ha bővítése, korszerűsítése is időszerű, öten főznek kétszáz­harminc emberre egv szűk he­lyen, széntüzeléssel. Hiába van­nak már ott a gépek, oda kel­lene vezetni a három fázist, de az újabb nyolcvanezerbe ke­rül... Szekerek zörögnek át a hí­don, de többször látni már au­tóbuszokat. Kilencszáz éves év­fordulóját ünnepli az ősi köz­ség 1975-ben. Nem mindennapi ünnep! Fel kell készülni rá. Tudják a dobozi emberek és a községvezetők, hogy nem elég látványos ünnepi programot tervezni... Ezért oly nyugtalanok. Réthy István Gyalogosok a közúton A KRESZ 34. paragrafusa előírja: „A közúti forgalom min­den részvevőjének éberen, kellő figyelemmel és úgy keli közle­kedni, hogy magatartása a sze­mély- és vagyonbiztonságot ne veszé'yeztesse, másokat a köz­lekedésben indokolatlanul ne za­varjon, és a közút használatában ne akadályozzon.” Szeptemberben 27-ig két gya­logos lelte halálát a közúton, egy személy súlyos, négy pedig könnyű sérülést szenvedett. D. I. körösladányi lakos, 61 éves, egy személygépkocsi előtt akart féktávolságon belül átha- haladni az úttesten, az összeüt­közés elkerülhetetlen volt, a gya­logos a helyszínen belehalt sé­rülésébe. K. S. 82 éves, orosházi lakos egy álló tehergépkocsi mögött akart figyelmetlenül áthaladni az úttesten, egy motorkerékpáros elütötte. Korházba szállítás után sérüléseibe belehalt. Sorolni lehetne az ilyen fi­gyelmetlenség miatt megtörtént baleseteket. Kié a zebra? A zebra mindenkié. Csakhogy a jogszabályoknak megfelelően kellene használni úgy a gyalo­gosoknak, mint a jáművezetőnek egyaránt. A gyalogosok — saj­nos — gyakran sétatérként hasz­nálják a zebrát. Ez a járműfor­galmat lassítja és zavarja. A KRESZ 42. paragrafusa előírja: „A gyalogosnak az úttesten ké­sedelmeskedés nélkül kell átha­ladnia és az áthaladás során tartózkodnia kell minden olyan váratlan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavar­hatja vagy megtévesztheti.” A zebránál a gya'ogosoknak áthaladási elsőbbségük van a járművezetőkkel szemben. Ezzel a jogukkal — sajnos — gyak­ran vissza is élnek, egyrészt oly módon, hogy akkor is lelépnek, amikor a gépjárművezető már csak nehezen tud megállni az átkelőhely előtt, másrészt, egyenként lépnek le, ahelyett, hogy csoportosan ke1 nének át, ezzel nem kényszerítenék a gépjárművek vezetőit, sokszor elég hosszú ideig a várakozásra. Elsőbbségi jog illeti még meg a gyalogosokat a kanyarodó jár­művekkel szemben is. Egyes gyalogos úgy él vissza ilyen he­lyen elsőbbségi jogával, hogy a már kanyart vevő gépjármű előtt lép le az úttestre. A gyalogos akkor sem léphet le a járdáról, ha nyilvánvaló, hogy a jármű vezetője a gyalo­gos áthaládási elsőbbségét jár­Hírek a Szarvasi Öntözési Kutató Intézetből A Szarvasi Öntözési Kutató Intézetben fűnemesítésben ki­magasló eredményeket értek el az elmúlt években. Olyan új fajtákat állítottak elő többek között, amelyek szárazságtűrők, sótűrők, bőtermőek. Műrétek telepítésére, legelőj a vitásra, pá­zsitkészítésre alkalmas füvekből magot kémek nemcsak hazánk minden táján, de külföldön is. Legutóbb például angol és francia megbízottak jártak a Szarvasi öntözési Kutató Inté­zetben. A szarvasi Óriáslevelű Fehérheréből például 65 mázsa elit magot kértek. Ezenkívül továbbszaporításra szeretnének vásárolni Szarvasról a dr. Grú- ber Ferenc által nemesített Vö­rös Csenkeszből. Köztudott, hogy a nyugati államokban té­len sózzák az autóutakat. Nos, a hóolvadás után a sóslé lefo­lyik az útszéli pázsitra s kiöli a füvet. A Vörös Csenkesz azon­ban sótűrő növény, nem pusztul komfortos lakást kaptak, s ez a szám 1972-ben eléri a 18 ezret. Jelenleg minden nap 50 novo­szibirszki család költözik új la­kásba. M. Alferov, az SZKP Novoszibirszki Területi Bizottságának titkára 3 Békés MÍEYB^t 1972. OKTÓBER 10. ki a sós hólétől, ezért ebből/ sze­retnének pázsitot telepíteni az autóutak mentén. A szarvasi ÖKI természetesen az adottsá­gokhoz mérten teljesíti a kül­földiek igényét. A sárréti szikes talajokon „pol­gárjogot nyert” a szarvasi ne- mesítésű takarmánycirok. Töb­bek között Szeghalmon és Okányban termesztettek na­gyobb területen szarvasi takar­mánycirkot s összehasonlításul közvetlen mellette szemes, illet­ve silókukoricát vetettek. Köz­tudott, hogy a szikes talajon fő­ként száraz időjárás esetén gyengén terem a kukorica. A siló- és a szemes cirok azonban jó termést ad. A silócirkot pél­dául kétszer kell tartósításra betakarítani s idényben így ked­vező időjárás esetén is legalább 150 százalékát hozza a silókuko­ricának. A takarmányértéke a silóciroknak igen jó. A szarvasi ÖKI nemcsak vetőmaggal, de szaktanáccsal is szívesen segít azoknak a gazdaságoknak, akik a számukra még ismeretlen, de a gyakorlatban jól bevált takar­mánycirok termesztésére szeret­nének berendezkedni. művének kötelező lassításával vagy megállításával sem képes biztosítani. Ne ilyen helyen kényszerítsék a gépjárművek ve­zetőit a fékek kipróbálására. A KRESZ e'őírja, hogy a gya­logos áthaladási szándékát kar­jának felemelésével jelezheti. Az ilyen jelzést — sajnos — még nevetségesnek tekintik, pe­dig ezzel is sok balesetet előz­hetnénk meg. Hol haladhat át a gyalogos az úttesten? Elsősorban is a kijelölt gya­logátkelőhelyen. amennyiben az útkereszteződésben kijelölt gya­logátkelőhely nincs, a járda meghosszabított vonalában, amenyiben a közelben egyik sem található, úgy az úttesten bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban, derékszögben. Tapasztalható, hogy egyes gép- járművezetők csak a kijelölt gyalogátkelőhelyeken biztosítják a gyalogosok áthaladási elsőbb­ségét, sokszor csikorgó fékezés­sel. Gyakran látni a mindkét irányból zebrára lelépő gyalo­gosok között áthaladó gépjármű­vet is. Miért ez a türelmetlen­ség? A türelmes magatartás a gépjárművek vezetőire is köte­lező. Különösebb figyelmet érdemel a gyermekek és az idősebb átha­ladásának biztosítása. Az idős emberek mozgása lassúbb, ne­hezebb, a helyzeteket, körülmé­nyeket lassabban, gyakran téve­sen ítélik meg, sem fizikumuk, sem idegzetük, sem lelkiviláguk nem képes alkalmazkodni a mai „rohanó”életformához és külö­nösen nem az utolsó tíz évben egyre rohamosabban növekvő, gyorsuló közlekedéshez. A gyermek is másként visel­kedik az úton. Figyelmét egé­szen kicsiny erősségű ingerek is könnyen eltéríthetik. Ha a gép- járművezetők e sajátos tulajdon­ságokkal rendelkezőknek tekin­tik őket, akkor nagyon sok gyer­mekbalesetet tudunk a közleke­désben is megelőzni. Megyénk­ben 4 halálos baleset történt szeptember 1-től 28-ig, ebből két hatvan éven felüli gyalogos lelte halálát szabálytalan közle­kedése miatt. A gépjáművezetők körültekin­tő, óvatos vezetésükkel segítsék elő a gyalogosok biztonságos áthaladását az úttesten, legye­nek előzékenyek, udvariasak, tü­relmesek a KRESZ szabályokat még nem kellően ismerő gyalo­gosokkal szemben. A szabályok betartásán túl ér_ vényesülni kell a kölcsönös ud­variassági szabályoknak is, hogy a biztonságos és balesetmentes közlekedést minél szélesebb kör­ben meg tudjuk valósítani. Békési Imre rendőrőrnagy A gyulaiak is kaplak jutalmat a megyei társadalombiztosítási napon A szocialista társadalombizto. sítás 22. évfordulója alkalmából a megyei társadalombiztosítási napon a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának székházában megtartott ünnepségen a jó munka jutalmául a gyulai kiren­deltség dolgozói közül Kiváló Dolgozó jelvényt kapott Tóth Erzsébet szolgáltatási főelőadó, aki több mint huszonöt éve hű­séges dolgozója az intézetnek. Tizenöt évi társadalmi munka megbecsülése alapján a törzsgár­da bronz fokozatát kapta Szeke­res Sándomé nyugdíj főelőadó, míg 10 éves tevékenység elis­meréseként oklevelet kapott Szilágyi Ferenc nyugdíj csoport- vezető, dr Juhász Istvánná sta­tisztikus, Haász Istvánná járu­lékügyi előadó és dr Kraszna- horkai Györgyné járulékügyi előadó. A kitüntetettek pénzju. tatomban is részesültek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom