Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

Ülést tart a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége

Szerdán Puskin utcai székhazában összeült a Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége A tanácskozáson — amelyen részt vesz Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a ! Központi Bizottság titkára is — | a szakszervezeti vezetők, megvitatják a tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait: a témáról dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke tartott

Jobb volt az ellátás

Kedvezően alakult a nyári zöldség- és gyümölcsfélék szeptember 31-ig tartó főszezonja. Sokkal több paradicsomot és némileg több zöldpaprikát értékesítettek a lakosságnak mint tavaly, s ebben közrejátszott a jobb termés mellett a jobban szervezett áruellátás is. Paradicsomból egyébként a múlt évi 1308 vagonos nyári forgalommal szemben az idén 1450 vagonnyit adtak el a ZÖLDÉRT boltjaiban. Több volt az uborka is, mert noha most 130 vagonnal többet dolgoztak fel a savanyító üzemekben is, kétszeresére nőtt az apró csemege, illetve kovászolni való áru exportja.

A burgonya — zöldség — és gyümölcs összeségét tekintve a felvásárlás a tavalyihoz képest 6,2, az export 13, az ipari értékesítés pedig 34 százalékkal nőtt, a lakosság összfogyasztása 96 százalék körül alakult. A hiányzó néhány százalékot az magyarázza, hogy például zöldborsóból, zöldbabból, kevesebb volt mint tavaly, és jónéhány olyan árucikkből, amelyből a múlt évinél lényegesen nagyobb mennyiség állt rendelkezésre, kevés fogyott.

tájékoztatót. A kétnaposra tervezett vezetőségi ülés első napján hangzott el dr. Prieszol Olga főtitkár referátuma a Közalkalmazottak Szakszervezete állami munkát segítő tevékenységének aktuális kérdéseiről. (MTI)

Tanácshozás az őszi megyei könyvhetekről

Az őszi megyei könyvhetek előkészítésére október 7-én. szombaton délelőtt 9 órakor megbeszélést tartanak Békéscsa bán. a Hazafias Népfront helyiségében azok a szervek és intézmények, amelyeket a könyvheteik alkalmával feladatokkal bíznak meg.

A tanácskozáson megvitatják az ..Olvasó népért'’ mozgalom eredményeit is.

Magyar vígjáték és NDK— lengyel fantasztikus film

a hét moziműsorán

de az elmúlt fél évszázad története sajátos módon sok olyan helyzetet produkált, amikor egyes emberekben ezek a rossz- tulajdonságok felerősödtek. Az új filmet a békéscsabai Szabadság mozi vetíti csütörtöktől.

A Brigád moziban NDK— lengyel ikoprodukciós filmet tűztek műsorra. A Meteorvadászok című film (képünik a film egyik főszereplőjét mutatja be), Carlos Rasch regényének motívumai nyomán készült. A XXI. században vagyunk... Az Ikaros nevű űrhajó elindul a világűrbe, hogy valóra váltsa az emberiség nagy álmát: idegen, értelmes lényekkel teremtsen kapcsolatot. Egy idő után az űrhajó nem ad többé hírt magáról. minden keresés hiábavaló, nem sikerül nyomára akadni. ..

A film a sei-fi kedvelők számára különlegesen nagy élményt nyújt, szép színes felvételei emlékezetesek maradnak. A film alapjául szolgáló regény 1968-ban Meteorvadászok címen megjelent a Táncsics Könyvkiadónál.

A héten új filmet vetít a ja- minai Terv mozi is, ezúttal október 5—6-ón az Eper és vér című nagysikerű amerikai filmet láthatják a nézők.

Boróka úr, a kopaszra nyírt gyáva kis fodrász a főhőse Bacsó Péter új magyar filmjének. Címe: Forró vizet a kopaszra! A rendező egyik nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint a Borókához hasonló típusok, ha a történelmi helyzet kritikus pillanatokat produkál, félelmetesekké tudnak válni. Ellenmondásos természetükből a legembertelenebb tulajdonságok kerülnek előtérbe. Elég talán utalni a nyilas idők budapesti városparancsnokára, aki „civilben” tyúkszemvágó volt... Ez csak egyetlen példa.

Logopédiát — de ne gyulai módra!

Kevesen ismerik még ezt a görög eredetű szót — logopédia. Egy tudományágnak a neve ez, tudomány, amely a beszédzavarokkal. azok megelőzésével és gyógyításával foglalkozik.

Hazánkban a beszédjavító (logopédiai) hálózat kiépítése. — szervezett formában — tulajdonképpen csak 1968-ban indult meg, de azóta egyre erőteljesebben terebélyesedik. A hálózat fejlesztését segíti a 35/1971. (XI. 3.) sz. Kormányrendelet is, amely megteremtette annak az elvi feltételeit, hogy a legfontosabb szakmai és szervezeti kérdésekben — országos szinten is — egységesen járjanak el az illetékes közoktatási szervek.

Dicséretes módon megyénkben is kedvező visszhangot, majd eredményes indítást eredményezett a Jelzett határozat. Következésképpen, mind több óvodás és alsótagozatos iskoláskorú gyermekcsoportot alakítottak és alakítanak ki azzal a nemes céllal, hogy a különféle beszédzavarban szenvedő gyermeket tiszta szókiejtésre és folyamatos beszédre tanítsák a hozzáértő pedagógusok.

Ám, ez az indokolt oktatási forma, a személyi feltételek biztosításán túl, jelentős anyagiberuházást is igényelne. A feltételes mód használatára a gyulai helyzet késztet elsősorban, de nem egyedülálló ez a példa.

Nem kívánok bizonyító-fejtegetésekbe bocsátkozni annak igazolása végett, hogy a beszédhibás gyermekeink gyógyításának milyen felmérhetetlen jelentősége van — a Gyulán az 1972/73-as tanévre beíratott 106- os létszám önmagában is egy segélykiáltás —, tehát át kell éreznUnk az igény jogosultságát.

aztán meg kell teremteni a célt szolgáló, speciális intézeti formát a gyógyítást igénylő gyermekek és azok pedagógusai részére.

Nagy vonalakban kontúroz- nám a feladat gyakorlati megvalósításának feltételeit:

— a beszédjavító csoportokat központi fekvésű általános iskolában vagy óvodában kell (!) — lásd a rendeleteket — elhelyezni;

— a helyiség speciálisan felszerelt (logopédiai tükör, védőköpeny, logopédiai foglalkozási anyagok, nyomtatványok stb, és higiéniailag kifogástalan, jól fűthető, szellőztethető, otthonias szoba kell, hogy legyen;

— lehetőleg orvosi rendelőiéi ellátott, vagy orvosi rendelő közelségében nyerjen elhelyezést a tanulószoba, a várakozó szülők részére várót is biztosítva.

Elrémitö példaként a gyulai áldatlan helyzetet említem meg. ahol a gyógyításra szorult gyermekeknek az „Erkel Ferenc” Művelődési Központ egyik színészöltözője szolgál tanulószobaként, rossz világítással, gyenge szellőztetés! lehetőségekkel, „felnőtt’ asztalokkal, hozzájuk ugyanolyan székekkel s egy piciny kétrészes szekrénnyel, amelynek csak az alsó része használható a foglalkozási eszközök tárolására. S ha még ehhez hozzávesszük, hogy ez az odú sem egy stabil otthon — szükség szerint rosszabbakkal is fel kell néha cserélni —, vitathatatlanul joggal kérhetjük a nomád helyzet megszüntetését Gyulán, s az ehhez hasonló körülmények között működtetett logopédiai csoportoknál Is.

— ah —

A BÉKÉSCSABAI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT OROSHÁZI GYÁRA

férfi és női segédmunkásokért

azonnali belépéssel felvesz.

* Jó kereseti lehetőség.

Jelentkezni: a gyár munkaügyi irodáján.

(x)

A Mezőberényi Műszaki és Vasipari KSz

felvételre keres hegesztő, lakatos szakmunkásokat, valamint női segédmunkásokat

azonnali belépéssel. Bérezés a 7/1971. Mü. M. rendelete alapján. Kéthetenként szabad szombat.

Jelentkezni lehet a személyzeti vezetőnél; Mezőberény, Népköztársaság úti központi telephelyen. x

Békési szemmel a Dózsa tudományos konferenciáról

Ipari üzem pályázatot hirdet

általános gépészmérnöki, vegyészmérnöki vagy vegyésztechnikusi állás betöltésére

Fizetés megegyezés szerint, 1973-ban szolgálati lakás biztosítással.

Ajánlatokat a békéscsabai hirdetőbe Feltétel: legalább 5 éves szakmai gyakorlat.

„UNIVERZÁLIS” jeligére kérjük leadni.

30849

Az országos Dózsa-ünnepsé- gek csúcspontját, egyben záróaktusát jelentette a Magyar Tudományos Akadémián rendezett négy napos nemzetközi tudományos konferencia.

A konferencia tematikája 1514 történetének elemzését kiterjesztette egész Közép-Kelet- Európa XVI-XVII. századi parasztmozgalmára általában. A vizsgálódás eredményeképpen született általánosítás mellett világosan rajzolódott ki a magyarországi, Dózsa György nevével összeforrt felkelés sok új vonása. Egy vaskos kötetre való anyag gyűlt össze a magyar S és Európa szinte minden országát képviselt előadók, felkért hozzászólók megállapításaiból. Ezúttal midössze két vonatkozásra térünk ki, mivel ezek Békés megye helytörténetét egészítik ki. — Mit tud a tudomány mai állása a Dózsa-fé- le parasztháború ideológiájának születéséről és ceglédi-e a „ceglédi beszéd”? — erre a kérdésre keresünk választ, továbbá kitérünk egy gazdaságtörténeti adalékra.

A kérdést Szűcs Jenőnek, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának „A közép- kelet-európai parasztmozgalmak ideológiájához” című előadása alapján válaszolhatjuk meg, aki az újabb kutatások eredményét ismertette. — Régtől vizsgált téma a magyarországi és az azt tíz év múlva követő németországi paraszt- háború egybevetése, az a talány, hogy míg az 1524—5. évi németországi parasztháború eszmei előkészítése ötven éven át nyíltan folyt, addig az 1514. évi magyarországi szinte néhány hét alatt robbant ki, és az utóbbi célkitűzései miért voltak reálisabbak az előzőénél.

Az újabb kutatások eredményei alapján biztonságosabban magyarázhatók az események. Tudjuk, hogy a pápa által kibocsátott török ellenes keresztes hadra szólító bullát Balkócz érsek 1514. április elején bocsátotta útjára. A templomokban kihirdetett érseki felhívás a vártnál lassabban talált visszhangra, mire az érsek a nagy létszámú, szervezetileg jól épült ferences szerzetes rendre bízta a mozgósítást. Az eddigi hiányos ismereteink miatt nem figyelhettünk fel arra, hogy 15T4. május elején a ferences központok — Abaújszántó, Gyula, Sárospatak és Várad — körül robbantak ki azok a népfelkelések, amelyek később a Dózsa vezette fősereget is magával rántotta. Május 2-án már menekült a megyei nemesség a nép haragja elől a gyulai várba. Amikor Dózsa főserege Cegléden áthaladva május második hetében Békésbe érkezett, még nem a nemesség ellen igyekvő had. Ezt ma már megalapozottan állíthatjuk, tehát Cegléden áthaladva Dózsa nem mondhatta el a neki tulajdonított beszédet. Dózsa május 15-e körül Békésben értesül Bakócz érsek keresztes hadjáratot letiltó, a sereg feloszlatását elrendelő parancsáról. Itt csatlakozik seregéhez a Váradnál a nemesi haddal már csatázott Lőrinc pap vezette egység, amelyet úrgyülöletében már visz- sza se lehetett volna tartani.

A parasztháború ideológiája kérdésénél maradva: Ismeretes, hogy a ferences renden belül egy idő óta a rend reguláját mindenben elfogadó konzervatív és a feudális terhektől nyögő nép szenvedése ellen is tiltakozó, a szerzetesi konzervativizmussal szemben álló tábor élt együtt. Az utóbbiak vagy az ő hatásukra a hadra hívó megyei hadnagyok — áthangolva a keresztes hadra hívó bullát is — az önkényeskedő birtokosokkal szembeni harcra buzdí- tottalk. „Az ilyen urakkal szemben bárki védekezhet”, a „nép panasza eljut a mennyei úrhoz” — hangzottak az efféle buzdítások. Az adó-és vám- megtagadás, az adót préselő urak elleni közösségi bosszú legitimitásának gondolata bekerült a megyei hadnagyok felhívásába (summáriumába). Bár nem egytényezős a felkelés ideológiája, hiszen szerepet játszik abban az a székely osztálytagozódás mentes társadalmi modell is, amelyet Dózsa közelről ismert, de a ferences barátok szerepét nem vettülk eddig számításba. Bakócz érsek a keresztes had feloszlatását is a ferences rendre bízt», miként a megszervezést. A feloszlató iratban már szó esik az arposz- tata (eretnek) szerzetesekről, akik a május eleji helyi felkelésekben részt vettek.

Azokban a napokban, május 20-a körül, amikor pl. az aba- újszántói ferences kolostorban már folyik a „vétkes” barátok vallatása, Dózsa Békésben ér-