Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

M A A MEGYEI TANÁCSÜLÉS ÁLLÁS FOGLALÁSA (3. oldal) • LOGOPÉDIÁT — DE NE GYULAI MÓDRA (4. oldal) • Egységes műveltség Újfent divatossá vált két­féle műveltségről, vagy még pontosabban egymással szem­be állított kultúráról és civili­zációról beszélni. A kultúr- sznobok pedig egyenesen ket­téhasadt tudatot emlegetnek, mintha a világ kétféle ember­típusra vált volna: egyesekre — a kevesekre —, akik elsajá­tították és őrzik az emberiség gazdag kulturális örökségét és másokra, akik „csak” szaktudás­sal rendelkeznek. Mondani sem kell, hogy ilyen szélsőséges eseteket nagyítóval kell keresni .továbbá,, hogy az emberiség kulturális örökségé­be nemcsak az eposzok, a drá­mák, a szobrok és a képek tar­toznak .hanem a kőtábláktól a napírig fejlődött technika esz­közei és eljárásai csakúgy, mint a szobrok vagy a művészi épü­letek és készítésmódjuk — te­hát a szakismeretek is. A kul­túrának és a civilizációnak a polgári eszmevilágból eredő szembeállítását az emberiség története cáfolja. Az egyetemes kultúrgyarapodás fejeződik ki a civilizációnak egy-egy kor­szakban elért fokában. Ugyanakkor lehetnek és van­nak is különbségek az embe­rek műveltségében kortársak között is. Ezgk a különbségek részben természetesek, részben elfogadhatatlanok. Természe­tes, hogy nem egyforma az em­bereik képessége, érdeklődése, Különböző foglalatosságot foly­tatnak. Ám elfogadhatatlanok az olyan különbségek, amelyek a társadalom osztálymegoszlá­sából erednek, és a tulajdonos- munkavégző ellentétét, a ki­zsákmányolást akarják fenn­tartani. Márpedig a műveltség monopóliuma ezt a célt szol­gálja. Ezért az egységes mű­veltség célja a haladást, a való- ban demokratikus társadalmi fejlődést, a szocializmust szol­gálja. Amikor a felszabadulás után iskolarendszerünket átalakítot­tuk, a fő cél éppen az volt, hogy a műveltséghez mindenki hozzáférjen. Az általánosan kötelező iskola egységes mű­veltségi alapot adott mindenki­nek ,és megnyílt az út a közép­fokú és főiskolai, egyetemi ta­nuláshoz a munkások és pa­rasztok tömegeinek gyermekei, sőt a felnőttek előtt is. S nem­csak megnyílt, hanem szorgal­maztuk is, hogy éljenek vele. Iskolarendszerünk ezután alapjaiban megfelelt a várako­zásnak. Az idő azonban halad, a tudományok, a szakterületek fejlődtek, s ma nagyobbak a műveltségi igények is. A mai ember — márcsak a televízió révén is — sokkal több hírt és újdonságot fogad be a világból, s hogy ezeket helyére tudja tenni, több ismeretet, nagyobb tájékozottságot, műveltséget igé­nyel. Elérkezett az idő, hogy továbbfejlesszük helyes alapo­kon haladó oktatási rendsze­rünk munkáját. Ez a felismerés vezette a Magyar Szocialista Munkáspártot arra, hogy alapos vizsgálatok után a Központi Bizottság megtárgyalja az álla­mi oktatás helyzetét, és határo­zatot hozzon a továbbfejlesztés­re. A határozat részeletesen ki­tér az oktatás egész területére és valamennyi fontos kérdésére. Egyik célja éppen az, hogy az egysgges műveltség megala­pozását, kialakítását erősítse. Ez ma főként minőségi felada­tokat jelent. Az általános isko­lában például — amely szerve­zetileg eleve ezt a célt szolgál­ja — a színvonal egységes, ma­gasabb szintre történő fejlesz­tését tűzi ki célul. Ismert, hogy a magasabb iskolába — így általánosból középiskolába, vagy onnan egyetemre — azo­nos érdemjeggyel kerülő tanu­lók gyakran nagyon különböző eredményt mutatnak fel. Ezt a különbséget csak az egysége­sebb képzési színvonallal lehet csökkenteni. De nemcsak ezen a téren — s ezen belül az is­kolák felszereltségében, az ok­tatók munkájának színvonalá­ban — van mit tennünk az egységes műveltség megalapo­zásáért. Ennek a célnak nem mond ellent a szakképzés — így a szakközépiskolai, vagy a szakmunkásképzés — színvo­nalemelési igénye. Az oktatás tartalmát és módszereit kell fejleszteni, hogy még képzet­tebb szakemberek kerüljenek ki az oktatás műhelyeiből, olyanok, akik egyszersmind ál­talánosam tájékozottak, az új is­meretek befogadására nyitottak. Ilyenformán az egységes mű­veltség igénye szemléleti igény is. Olyan általános ismeretek és tájékozottság . kialakítását feltételezi, amely a dolgok egy­séges megítélését teszi lehető­vé, a társadalom felfogásbeli, tudati egységét erősíti. Az egységes műveltség jel­szavában tehát az általánosan művelt ember, mint egyéni cél és érdek találkozik az együtt­élő emberek, a társadalom kö­zös érdekeivel. N. F. Kulturális Hapok M esőkorácsházán Október 10-től 20-ig KPVDSZ kulturális napokat rendeznek Mezőkovácsházán. A program első eseménye Boros Béla ka­rikaturista „Görbe tükör” cí­mű kiállítása lesz. A kiállítást október 13-án nyitják meg a művelődési központban. Októ­ber 16-án nyílik Szokolay Sán- . der tótkomlósi festőművész tár- I lata, megnyitót Csicsely Sámu­el mond. A békéscsabai Balassi Néptáncegyüttes október 19-én vendégszerepei Mezőkovácshá­zán, október 20-án pedig Be- reczki József, az IBUSZ idegen- vezetője tart a művelődési köz­pontban „Magyarország tájain’ címmel, színes filmek vetítésé­vel egybekapcsolt előadást. BÉKÉSI SZEMMEL A DÓZSA TUDOMÁNYOS KON FERENCl ÁRÓL (4. oldal) Megemlékezések a megyében Koszorúzások, csillagtúra megyénk felszabadulásának 28. évfordulóján 1944. október 6-án szabadult fel Békés megye. Az évforduló tiszteletére megyeszerte koszo­rúzásokat, megemlékezéseket tartanak. Békéscsabán október 8-án az úttörők a „Forradalmi elődök, forradalmi utódok” jelmondat jegyében emlékeznek meg az év-1 fordulóról. Ennek során a város-; ban található valamennyi emlék- j táblát, — amely kapcsolatban | van a felszabadulással—, meg-: koszorúzzák. Az ünnepségek után ugyancsak október 8-án az! úttörők csillagtúrát rendeznek a munkásmozgalmi emlékműhöz — a Bandika-fához —, ahol munkásmozgalmi veteránokkal közösen emlékeznek meg a vá­ros felszabadulásáról, valamint a 48-as vértanúkról. Gyulán, október 6-an, pente­Nemcsak a mezőgazdaság termelőüzemeinek, hanem az őket ellátó vállalatoknak is több gondja van ilyenkor az őszi munka idején. A Békéscsabai AGROKER feladatai is sokasodtak az utób­bi két hónapban. Augusztusban és szeptemberben 30 teljes cukorrépabetakarító gépsort adtak át a megye termelőszö­vetkezeteinek. Ezen felül még tizet tudnak igény szerint biz­tosítani. A kukorica betakarítá­sához 35 darab Braud-adaptert és 48 ZMAJ-csőtörőt szállítot­tak, a különböző egyéb szárbe- takarííó — és zúzógépekből pe­dig 150-et. A további igénye­ket folyamatosan tudják kielé­gíteni október közepéig. A talajelőkészítés és a ve­ken délelőtt 11 órakor rendez­nek koszorúzási ünnepséget a felszabadulási emlékműnél, ahol Kovács Lajos, a városi pártbi­zottság titkára tart ünnepi meg­emlékezést. Békésen október 6-án, dél­után fél 4 órakor megkoszorúz­zák az emlékművet, ahol a nagy­községi pártbizottság, a tanács és a KISZ helyez el koszorút. Ezt követően ünnepélyes keretek között avatják fel Csíkszentmi- hályi Róbert szentendrei szob­rászművésznek a békét jelké­pező bronzszobrát. Avatóbeszé­det Mészáros Sándor, a párt községi bizottságának munka­társa mond. Hasonló ünnepséget rendez­nek megyénk több városában és községében is. fcés gépeivel is el tudják látni- a megyét. Eddig 50 különböző típusú traktort és 80 pótkocsit vittek el a gazdaságok, de a DT—75-ös lánctalpas és a D—4 KB-traktorokból továbbra is van amennyi kell. Ugyan­így a pótkocsikból, a szállító­gépekből, a talajelőkészítő ekék­ből és a vetőgépekből is. A tárolótér növelésére al­kalmas acélvázas szerkezetek — amelyeknek megvásárlásához az állam anyagi támogatást is ad —, szintén szükség szerint állnak rendelkezésre. Újdonságként a kukorica propion-savas tartósítására al­kalmas csávázógépek is meg­érkeznek az AGROKER-hez, október közepéig. A „MÓRA FERENC” EMLÉKÉRME» (5. oldal) Napirenden A békéscsabai KISZ-tagoL tevékenysége Tegnap délelőtt Békéscsabán, az Ifjúsági és Űttörőházban ülésezett a KISZ Városi Végre­hajtó Bizottsága, ahol Ilovszky Lajos titkár megnyitója után 4 napirendi pontot tárgyaltak meg. Elsőként a dolgozó' fiatalok KISZ-vezetőinek és aktíváinak továbbképzéséről volt szó, majd a Volán 8-as számú Vállalat KISZ csúcsvezetőségének és aiapszervezeteinek munkájáról hangzott el beszámoló. A vál­lalatnál 569 KISZ korosztályú fiatal dolgozik, akik közűi 208 tagja van a KISZ-szervezetnek. Mázán László, a vállalat KISZ csúcstitkára elmondta, hogy a közeljövőben a fizikai dolgozók közül kívánják bővíteni az alapszervezetek létszámát. Szólt arról is, hogyan segíti a vál­lalat pártszervezete és a gazda­sági vezetés a KISZ munkáját, a fiatalok munkahelyi beillesz­kedését. A KISZ Végrehajtó Bizottsága ezután az Ifjú Gár­da jelenlegi tevékenységéről és további feladatairól tanácsko­zott. Nincs fennakadás az őszi munkák gépeliátásálian Szövőnők munka közben Nem könnyű a szövőnők munkája, A fonal útján percnyi megállás nélkül kell figyelni a gé­neket. Képünkön a Békéscsabai Pamutszövő asszonyai. (Fotó: Dcmény Gyula)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom