Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-28 / 255. szám

Hétszázezer mázsa kender Az alföldi táj őszi képéhez tar­tozó jurtákra emlékeztető ken­derkúpok kevés kivétellel „el­tűntek” a határból. Ez azt je­lenti, hogy lényegében befejez­ték a kendertermés betakarítá­sát. Több mint 600 ezer mázsát raktak óriási asztagokba, ezenkí­vül jelentős mennyiséget szállí­tottak egyenesen a kendergyá­rakba, ahol megkezdődött az új termés tömeges áztatása. Az idény ben 700 ezer mázsá- nyi kendert dolgoz fel az ország 15 kendergyára, ami jó ered­ménynek számít. Amatőr szlovák népdalgv/űjUik Szarvason Az újratelepítésének 250. év-1 fordulóját ünneplő Szarvas vá­ros lakossága sokoldalúan be- j kapcsolódik a jubileumi év gaz- j dag programjának megvalósítá­sába. Sorra keresik fel a lakó-1 sok ^többek között Ruzicskay j György festőművészt, hogy a vá-; ros néprajzi hagyományaiból be- j rendezett „házimúzeum” szá- j mára értékes anyagokat adhas- J sanak. Medyegy Györgyné idős í asszony például 77 sz’ovák nép- i dalt írt le egy füzetbe, gondosan I bekötötte s úgy nyújtotta át a j Ruzicskai-féle házimúzeum 1 számára. A szlovák amatőr nép. dalgyűjtő olyan régi, Szarvason jólismert dalokat írt le és éne­kelt el, amelyek lassan feledésbe merülnek. Tomasovszki Pálné pedig mintegy ötven szlovák népdalt énekelt magnóra. A jubileumi évben Szarvas város történelmi múltjának feltárása, a népszo­kások, hagyományok felkarolása társadalmi rangra emelkedett, s ehhez az egyszerű fizikai mun­kásoktól a történészekig, igen sokan nyújtanak segítséget. Sorozatos bűncselekmények a jaminai garázdálkodók lajstromán Elítélték az Orosházi úti galeri tagjait A BŰNÜGYI STATISZTIKA szerint az utóbbi években megr nőtt az erőszakos bűncselekmé­nyek száma. Az agresszivitás különösen a garázda és a nemi erkölcs ellen irányuló cselekmé­nyekben jut kifejezésre. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy ezeket a bűntetteket a fiatalko­rúak csoportokba verődve, gale­riben követik el. Békés megyében a galeri-bű­nözés csupán kisebb súlyú ga­rázdaság, vagy lopás sorozatok­ban nyilvánult meg. Hiszen a nyomozószervek még a súlyo­sabb bűntettek elkövetése előtt leleplezték a csoportokat. A békéscsabai Orosházi úti gale­ri ügye azonban elgjozdolkoztat és figyelmeztet: a rendőrség munkája csak akkor lehet ered­ményes, ha párosul a szülőknek, az iskolának, a munkahelynek a fiatalok iránt érzett felelősségé­vel. A 12 fiatal ügye megrendí­tő választ ad arra, hogy a nem­törődömség a közönyösség miatt magukra maradt fiatalok alkal­mi csoportosulása hogyan válik bűnöző csoporttá. SÜLYOS VÁDDAL került a 12 fiatalember a Békéscsabai Váro_ sa Bíróság elé. Katler Sándor, Zahorán Mátyás és tíz fiatalko­rú társuk ugyanis csaknem két éven keresztül sorozatosan kö­vetett el nemi erkölcs elleni bűncselekményeket Valameny- nyien Békéscsaba Erzsébethelyi kerületében laktak. Kiskoruk­tól ismerték egymást. Szabad­idejükben hol a téglagyár köze­lében, hol pedig az Orosházi! úton lévő bérház előtti téren csoportosultak. A csoportulás- nak a hecceléssel és tréfálko­zással tarkított időtöltésen kí­vül éveken keresztül semmi cél­ja nem volt. Ahogy nőttek, ér­deklődésük a lányok felé terelő­dött. Ez a természetes érdeklő­dés viszont nem párosult a má­sak nem iránti tisztelettel. Meg­vetésüknek leggyakrabban si­kamlós szavakban adtak kifeje­zést. Idővel a csoport tagjai igyekeztek egymást túllicitálni, később ez oda vezetett hogy már csak, a kezdeményezés hiányzott ahhoz, hogy a szemé­remsértő kijelentéseket sziemé- remsértő tettek kövessék. A CSOPORT legidősebb tagja Zahorán Mátyás hívta fel tár­sait a cselekvésre. 1970-ben, a nyári szünidőben az egyik défc után kiszemeltek egy kislányt, aki a bérház előtti téren magá­nyosan ült a pádon. Kártyázás ürügyével magukkal csalták az egyik fiú szüleinek lakására. A szülők nem voltak odahaza. Mi­kor a kislány belépett a szobába, hirtelen rávetették magukat és levetkőztették. Majd elengedték, hogy felöltözzön, ezután pedig újra megismételték előbbi tettü. két. Csak akkor engedték el a kislányt, mikor valaki becsen­getett a lakásba. Az sírva kap­kodta macára a ruhát, s elro­hant. Édesanyjának a szégyen miatt nem merte elmondani az esetet. Pedig a vádlottak tartot­tak attól, hogy tettük kitudódik. Egy időre meg is húzták magú- 1 kát. A közösen elkövetett sze­méremsértő tett azonban egyre erősebben láncolta össze őket, egymáshoz. 1971-ben újra bátor­ságra kaptak. A nyári szünidő­ben a-MÁV fűtőház közelében lévő erdőbe rándultak ki. Zaho­rán kerékpárjával egy lányt is kivitt magával. Egyikük pedig erre az alkalomra bort vásárolt. Az erdőben nagy ovációval fo­gadták a kislánnyal érkező Za­horán t. Szó, ami szó, a lány is örült a jókedélyű társaságnak. Sőt, még a borból is ivott. Jó kedve viszont hamar elszállt Zahorán intésére hirtelen földre rántották és levetkőztették. Hiá­ba tiltakozott, kézzel-lábbal, az erőszaknak nem tudott ellenáll­ni. Közben a bor is hatott Mi­kor elengedték, felöltözött, majd ismét kényszerítették, hogy le­vesse a ruháját. HASONLÓ MÓDON a nyár folyamán még több bűntettet követtek él Cselekményeik egyre drasztikusabbakká váltak. Novemberben az egyik vádlott lakására ismét felvittek egy lányt. Miután erőszakkal levet­kőztették, felszólították, hogy válasszon magának egy part­nert. A lányt a barátnője ko­pogtatása mentette meg. 1972. április 4-én házibulit rendeztek. Az estének ismét egy lány volt a központi szereplője. Most azonban nem elégedtek meg a levetkőztetéssel, hanem kilen­cen erőszakot követtek el rajta. Az eset olyan súlyos következ­ményekkel járt, hogy a kislányt édesanyja másnap elvitte az or­voshoz, és feljelentést tett a rendőrségen. Így derült fény az Orosházi úti galeri gátlástalan tetteire. A TÁRGYALÁS SORÁN a bí­róság arra is feleletet keresett, hogy mik voltak azok a készítető tényezők, amelyek a csoportot a bűn útjára vitték. A nyomozati anyag egyértelmű választ ad: a céltalan időtöltés. A vádlottak ipari tanulók voltak. Az iskolai foglalkozások után sok szabad­idővel rendelkeztek. Hogy ide­jüket mivel töltik, azt senki sem kérte számon tőlük: sem az is­kola, sem a szülők. Nem csoda, hogy tanulmányaikat elhanya­golták. Közülük ketten megbuk. tak, egyet pedig kizártak az is­kolából. fiatal koruk ellenére gyakran szeszes italt fogyasztot­tak. A környezettanulmányból az is kiderül, hogy a vádlottak otthoni körülményei rendezet­tek voltak. Ám annak ellenére, hogy gyakran éjfél után 2 óra­kor mentek haza, szüleik ritkán vonták őket felelősségre. Magá- rahagyatottságukban a csoport tagjai egyre inkább a rossz irányába hatottak egymásra. Az egymásrahatás nemcsak a fele­lőtlen gondolkodásban, hanem a szexuális ösztönök egyre dur­vább megnyilatkozásában is ki­fejezésre jutott. Cselekedeteik bizonyos mérvű érzelmi elsivá- rosodásról és tompultságról ta­núskodnak. S félreérthetetlenül arra internek, hogy a szülőknek, az iskolának, az ifjúsági szerve­zeteknek sokkal több figyelmet kell szenielniük a fiatalok er­kölcsi és érzelmi nevelésére. A magárahagyatottság, mint ahogy a példa is igazolja, könnyen a bűn táptalajává váÚk. A VÁROSI BÍRÓSÁG többek által azonos alkalommal elkö­vetett erőszakos nemi közösülés, valamint folytatólagosan és társ. tettesként elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette miatt Katler Sándort és Zahorán Má­tyást 4 év és hat hónap szabad­ságvesztésre ítélte, mellékbün­tetésként 3 évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. Sza­badságvesztésüket szigorított börtönben kell letölteni. A. Lászlót 4 év, B. Mihályt 2 év, K. Istvánt 2 év és 6 hónap, L. Tibort 2 év és 6 hónap, B. Mi­hályt 2 év. és 6 hónap, K. Mi­hályt 1 év és 6 hónap, valamint T. Eleket 2 év és 6 hónap sza­badságvesztéssel sújtotta. Bün­tetésüket a fiatalkorúak börtö­nében kell letölteni. Szemérem elleni erőszak bűntette miatt a bíróság B. Józsefet 1 év, R. Isib- vánt 8 hónap, R. Józsefet pedig 6 hónap a fiatalkorúak fogházá­ban letölterdő szabadságvesztés­re ítélte. A vádlottak enyhítés­ért fellebbeztek. (Serédi) | Járdaépítés, gyakorlati foglalkozáson Az Üt építő és Fenntartási Szakközépiskola di­ákjai Békéscsabán, a Gyulai úton négyszáz mé­ter járdát építenek gyakorlati foglalkozáson a Kertészeti és Köztisztasági Vállalat megbízásából. A pénzből, amit munkájukért a vállalattól kapnak, az iskola szertárát és műhelyfelszerelését egészítik ki. Képünkön a III. és az I. C. osztály tanulói a betonozás előtt felszedik az elavult téglajárdát. (Fotó: Demény) 'seflseeaaasasHSBaMBaaBBacBisBSB! Gerencsér Miklós: Fekete tél 17. Valósággal nagyúrinak hatott a jelenség: a főispini dolgozó- szoba pasztellsárga boltívei alatt pontosan a fényűző ara- beszkekkel teli bokharai szőnyeg, közepén öt férfi ülte körbe a cseresznyefa kerékasz­talt. Kényelmesen elfértek a ko­rongóriás körül, ami különösen Edmund Volkhardtnaik, a puha századosnak Vált előnyére, de Szöllősi Jenő helyettes minisz­terelnöknek is jólesett elterpesz­kednie nehézkes tagjaival. Zűr­zavaros, kövér arca, amelyet méginkább áttekinthetetlenné tett a sötét bőr és a rengeteg ri- pacs, kifényesedett a jóllakott­ságtól. Túl a pohárköszöntőkön és mindenféle ünnepélyeskedé­sen abba a szakaszába érkezett a vacsora, amikor következett a szivar, a fogpiszkálás, az ado­ma. Ügy vélte Magyarffy Gyula főispán, a házigazda, hogy neki illik valami érdekes történettel szórakoztatnia a társaságot — Nem tudom, hallották-e az urak, Budapesten járőrben volt két talpraesett pártszolgálatos testvér és igazo’tattak egy hon­véd hadnagyot. Kemény felszólí­tásukra ijedten a belső zsebébe nyúlt a tiszt és felmutatta iga­zolványát. Azonnal főbelőtték. Ugyanis a honvédhadnagy — szovjet ezredes volt. Zavarában az ellenkező zsebébe nyúlt, nem oda, ahol a magyar tiszti igazol­ványát tartotta. Magyarffy próbált példát mu­tatni a nevetésben, de a rozoga Szöllősy nem hajlcptt a derűre, mert rosszul értett németül, a Gestapo tisztjeiből pedig hiány­zott a humorérzék. Gerhard Prinz őrnagy rácáfolva ‘látszóla­gos jelentéktelenségére, eléggé tapintat’an megjegyzést fűzött a történethez: — Tréfának elég komikus. Va­lójában még az orosz hírszerzők sem lehetnek annyira buták, hogy maguknál hordozzák az ellenség háta mögött ezredesi igazolványukat. De ha ennek el­lenére mégis találtunk egy ilyen ritka ezredest, nem a legszak­szerűbb eljárás azonnal főbe­lőni. A társaság ötödik tagjaként Szénási József Gestapo-főhad- nagy ült Volkhardt és Magyarffy között. Protokoll szerint ő szá­mított a legkevésbé, valójában fontosabb volt, mint akár a mi­niszterelnök-helyettes. Szerepét egyik se becsülte alá, de most, hogy részt vehetett a fejesek zártkörű vacsoráján, beosztása különös nyomatékot kapott. Magyarffy rosszul sikerü't anekdotája után Szálasi helyet­tese próbált segíteni a feszengő hangulaton. Makói patikus korá­ban, amikor még Naszluhác Je­nőnek hívták, gyakorlottan te- re-ferélt a kispolgári társaság­ban, most azonban Szöllősy Jenő miniszterelnökhelyettes létére, zavartan bajlódott a kifejezé­sekkel. — Legyen ez a nap a nagyobb elszántság kezdete... Arra kérem a főispán urat, aki egyúttal Du­nántúl hadműveleti kormány- biztosa, hogy ne ismerjen le­hetetlent.. Épp olyan aktív baj- társiassággal segítse Prinz őr­nagy úr munkáját, mint ahogy Volkhardt százados urat támo­gatta. — Önként köszönnék le tiszt­ségemről, ha bármily csekély okot adnék a csalódásra — haj­totta le tisztelettudóan a fejét a főispán. A németek tartózkodóan hall­gattak. Mivel komorsággal fe­nyegetett a szótlanság. Szöllősy Jenő iparkodott megőrizni az öröm látszatát. — Hungarista hazánk sorsa végre kezd jóra fordulni. Ezek­ben a napokban változik ellen­kezőjére a hadműveletek iránya. Taktikai visszavonulások helyett stratégiai offenzívák következ­nek. Ilyen helyzetben különösen indokolt megőrizni a közvetlen hátország tökéletes rendjét. Volkhardt gondterhelt bóhntá- sát csak a képzelőerő vélhette helyeslésnek Ellentétben Szöllő- sy Naszluhác optimizmusával, ő inkább a borúlátásra érzett haj­lamot, hiszen ez a búcsúvacsora annyit jelentett, hogy jó száz ki­lométerrel nyugatabbra kellett hurcoikodni a közelgő front elől. — Ha átmenetileg el is szaka­dok az önök szivélves környeze­tétől — fordult a főispánhoz —> bajtársi érzelmeinkben továbbra

Next

/
Oldalképek
Tartalom