Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

Csáváznak Mesőkováeshásán A mezőkovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben a növényvédő brigád csávázza az őszi vetéshez szükséges búzát-. Erre a célra MOBITOX-gépet használnak. A gép a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár terméke, melynek jelentős részét a Békési Gépgyárban készítik. (Fotó: Demény) Példás kezdeményezés Tüxrendésxeti Hét a konzervgyárban Alkotmányunk érvényesülésének biztosítékai Á Békéscsabai Konzervgyár­ban 1962-ben nyolc taggal ala­kult meg az önkéntes tűzoltó­testület. Az eltelt 10 év alatt a létszám alaposan megnőtt és ma már 25-en tevékenykednek a testü­letben és 80-ra tehető a pártoló tagok száma. Köztudott, hogy a vállalatnál nagy mennyiségű faládát hasz­nálnak a termékek szállítására, csomagolására. Jelenleg 250 ezer faládát tárolnak, valamint a csomagoláshoz tekintélyes mennyiségű szalmát, és így ter­mészetes, hogy a nagy tűzve­szélyességre való tekintettel a gyári önkéntes tűzoltóknak ál­landóan résen kell lenniük. Megelőző munkájukat dicséri, hogy a gyárban már évek óta nem volt komolyabb tűzeset. Működésüket a vállalat párt- és gazdasági vezetői is elismerik, amit az is bizonyít, hogy éven­ként jelentős összeggel támo­gatják a testületet. Jutalmazá­sokkor is mindig , lehet találni a névsorban önkéntes tűzoltót. Most példás kezdeményezés­sel a tűzrendészetben úttörő je­lentőségű tervet valósítottak meg. 1972. október 23-tól 28-ig rendezik meg a gyárban a Tűz­rendészet! Hetet. Ennek célja a tűzrendészed ismeretek bővíté­se, népszerűsítése, propagálása és megismertetése. Október 23-án a tűzrendészed hét kiállítással kezdődött, ame­lyet Várnai László, az üzemren­dészet vezetője nyitott meg. Október 24-én „A nyolc óra minden percében” címmel isme­retterjesztő filmet vetítettek. 25-én ugyancsak filmvetítést tartottak „A tűzrendészed sza­bályok helyes és helytelen al­kalmazása” címmel. Október 27-én tűzoltási be­mutatóra kerül sor a tűzoltó­szertár melletti úton. A leggaz­dagabbnak a tűzrendészed hét utolsó napja ígérkezik, amelyen értékelik a gyárban kiadott 13+1-es tűzrendészed totót. A beérkezett szelvények közül tí­zet jutalmaznak 1500 forint ösz- szeggel. A jutalmakat Zele- nyánszki György igazgató adja át. Ugyanezen a napon az ön­kéntes tűzoltók közül tizenegyet összesen 3400 forinttal jutalmaz­nak meg. A rendezvénysorozat szombaton este a vállalat ebéd­lőjében közös vacsorával zárul. Társadalmi gazdasági rendünk alappillére — az 1949. évi XX. törvény, vagyis az al­kotmány — 23 évig állta az idő áradatának, gyakran heves, hullámait. Az áj gazdasági mechanizmusra való áttérés következményeként azonban al­kotmányunk sem kerülhette el számos más, alacsonyabb rendű jogszabály sorsát. Ennek szük­ségességét ismerte fel az MSZMP X. kongresszusa, ami­kor az alkotmány módosítása mellett döntött és megállapítot­ta ,hogy az új alkotmánynak tükröznie kell társadalmi, gaz­dasági, politikai és kulturális életünkben bekövetkezett je­lentős változásokat. Az ország- gyűlés 1972. április 17-i ülésén, ennek az igénynek megfelelően iktatta törvénybe az új alkot­mány szövegét. Az alkotmány olyan lényeges kérdéseket szabályoz, mint pél­dául az államszervezet felépí­tése, a választások alapelvei, az állampolgárok alapvető jogai (a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jog, stb.) és kötelességei (a nép vagyonának védelme, a társadalmi tulajdon szilárdítása, a haza védelme). Az alkotmány rendelkezéseinek megtartása, az alkotmányossúg, valamint az alkotmány alapján kiadott különböző jogszabályok tiszteletben tartása, a törvé­nyesség, különös fontossággal bír, mivel főként az alkotmány gyakori megsértése, alkalmas volna megrendíteni szocialista államunkba vetett bizalmat. Az alkotmány és az alkot­mányos jogszabályok érvénye­sülésének általános és speciális biztosítékaival, ezért maga az alkotmány is foglalkozik. A 77. §-ában ugyanis kimondja, hogy: „Az alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az állam valamennyi szervére és az állam minden polgárára egy­aránt kötelezőek. Az állam minden szervének és minden állampolgárának kötelessége, hogy az alkotmányi., az alkot­mányos jogszabályokat megtart­sa és feladatkörében eljárva megtartassa.” Ezen az általános biztosítékon túl azonban az al­kotmány meghatározott, köz­ponti és helyi, állami szervek­hez, mint címzettekhez szóló speciális biztosítékokat is tar­talmaz. Központi szerveink között e tekintetben is kiemelt helyet foglal el az országgyűlés, mivel egyik alapvető feladata a társa­dalom alkotmányos rendjének biztosítása, az alkotmány meg­tartásának ellenőrzése. E fel­adatkörében az országgyűlés megsemmisítheti az állami szer­veknek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. A egyes országgyűlési idő­szakok között az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gya­korolja. Az Elnöki Tanácsnak az alkotmány értelmében ugyancsak kötelessége az alkot­mány végrehajtásán őrködni és minden olyan jogszabályt, ál­lamigazgatási határozatot, vagy intézkedést, amely az alkot­mányba ütközik megsemmisít­het, illetve megváltoztathat. Külön kiemeli az alkotmány az Elnöki Tanácsnak azt a kö­telezettségét, hogy alkotmányos- sági felügyeletet gyakorol a ta­nácsok tevékenysége fölött és feloszlathatja azt a tanácsot. amelynek működése alkotmány­ba ütközik, vagy a nép érde­keit súlyosan veszélyezteti. E joga, illetve kötelezettsége gya­korlásában az Elnöki Tanács az ügyészségtől kap hatékony támogatást. Alkotmányunk a mindennapi életben, az annak alapján ki­adott és kiadandó konkrét jog­szabályokon keresztül érvénye­sül. Biztosítja például az al­kotmány az öröklési jogot, azonban annak részletszabályait a Polgári Törvénykönyv rende­zi. Védi továbbá a házasság és a család intézményét, amelyek viszont a családjogi jogszabá­lyokban nyernek további rész­letezést. Ezeknek és más jog­szabályoknak a betartása, a tör­vényesség, szorosan összefügg az alkotmányossággal. A törvényesség biztosításában a Minisztertanácsnak a koráb­binál jelentősebb szerep jutott, mert az új alkotmány szerint feladata többek között, az ál­lami, társadalmi rend és az ál­lampolgárok jogainak védelme, biztosítása, a tanácsok feletti törvényességi felügyelet ellátá­sa és az alkotmány, a törvé­nyek, törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása. A Minisztertanácsot is megilleti a jog, hogy az alárendelt szervek által hozott minden olyan jog­szabályt, határozatot, vagy in­tézkedésit megsemmisítsen, il­letőleg megváltoztasson, amely törvénybe ütközik, vagy köz­érdeket sért. A Minisztertanács részé­re megállapított jogosítványok­kal természetesen még nem le­zárt az a biztosítékrendszer, jogszabályainkat és az ügyész- amely a törvényességet és ezen keresztül az alkotmányosságot hivatott érvényre juttatni. Töb­bi központi szervünket (minisz­tériumok, országos hatáskörű szervek, stb.) is terheli a tör­vényesség betartásának és be­tartatásának kötelezettsége. A törvényesség biztosítása ér­dekében jogszabályaink a he­lyi szervek tevékenységét is jo­gi biztosítékokkal bástyázzák körül, ami annál is inkább je­lentős, mert az állampolgárok döntő többsége csupán e szer­vekkel (tanács, ügyészség, bí­róság, stb.) kerül közvetlen kapcsolatba és e szervek tevé­kenységén, esetleg mulasztásán keresztül érzékeli a szocialista , törvényesség, egészséges, önbi­zalmat adó jelenlétét. Helyi szerveink közül a ta­nácsok állnak a legszorosabb kapcsolatban az állampolgárok­kal, ezért a törvényhozó külö­nös figyelmet fordított e vonat­kozásban is a tanácsokra. A tanácsoknak a törvényesség be­tartásával és betartatásával kap­csolatos kötelezettsége egy­részt az alkotmányból, más­részt az új tanácstörvényből következik. Ezek alapján gon­dolkodni kötelesek a jogsza­bályok végrehajtásáról, a szo­cialista törvényesség és a tár­sadalmi tulajdon védelméről és erősítéséről, az állampolgári jogok és kötelezettségek érvé­nyesülésének biztosításáról. A tanácsok rendeletéi és határo­zatai nem lehetnek ellentétesek a felsőbb szervek által kiadott jogszabályokkal. A törvényesség biztosítását szolgálják továbbá azok a jogosítványok, amelyek­kel az alkotmány a tanácsok felügyeletével megbízott szer­veket felruházta. Az ország- gyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács e vonatkozású feladatain túlmenően, az al­kotmány feljogosítja a minisz­tereket is arra, hogy figyelem­mel kísérjék és ellenőrizzék a jogszabályok végrehajtását és halasztó hatályú' előterjesztést | tegyenek a Minisztertanácshoz a tanács végrehajtó bizottsá­gának jogsértő határozatával szemben. Az alkotmányosság és törvényesség biztosításában el­sődleges szerepe az ügyészsé­geknek van. Az alkotmány sze­rint az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szö­vetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák. Tovább részletezve ezt a ren­delkezést, az új ügyészi törvény feljogosítja a legfőbb ügyészt és az alárendelt ügyészeket a bűnügyi nyomozás és a bünte­tésvégrehajtás törvényességi felügyeletére, valamint abban való közreműködésére, hogy a bíróságok helyesen alkalmazzák a törvényeket. Az általános tör­vényességi felügyelet körében pedig elősegítik, hogy a Mi­nisztertanácsnál alacsonyabb szintű államigazgatási szervek, a tanácsok és más jogalkalma­zó szervek, valamint az állam­polgárok a törvény rendelke­zéseit megtartsák. A törvény« sértések orvoslása céljából az ügyész óvással felszólalással és figyelmeztetéssel élhet, Társa­dalmunknak különösen fontos érdeke fűződik ahhoz is, hogy a jogi konfliktusokat feloldó, illetve eldöntő bíróságaink, al­kotmányunk és törvényeink szellemének megfelelő ítélete­ket hozzanak. A bíróságokra vonatkozó új törvény megfe­lelő garanciákat tartalmaz a bírósági munka törvényességé­nek biztosítására. Ezt a célt hi­vatott szolgálni a népi ülnökök rendszeresen és az ügyészi fel­ügyeleten túl, a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékeny­sége is. Úgy a (központi, mint a he­lyi szerveinknél tehát olyan jelzőlámpákkal * ellátott több- csatornás biztosítékrendszer alakult tó, amelynek jelzőlám­pái érzékenyen villannak fel bármely alkotmány vagy tör­vénysértés esetén. A törvényes­ség és alkotmányosság biztosí­tékainak egyéb összetevői közül kiemelendő még a pártirányí­tás és pártellenőrzés, a tanács­tagokon keresztül gyakorolható társadalmi ellenőrzés és külön­böző szervek közötti megfelelő kapcsolat pozitív szerepe is Mindez garantálja, hogy állami szerveink akár jogszabályt al­kotnak, akár jogot alkalmaz­nak, nem sértik meg alkotmá­nyos rendünket, illetőleg annak megsértése esetén biztosított e jogsértés felfedezése és a sé­relem megszüntetése. Az alkotmány és az alkot­mányellenes jogszabályok be­tartása az állampolgároknak is alapvető kötelessége. Ahhoz, hogy az állam polgárai az al­kotmánynak és jogszabályainak megfelelően tudjanak élni, min­denekelőtt az szükséges, hogy megismerjék alkotmányunkat és alkotmányos jogszabályainkat. A sajtó, a rádió, a televízió jogszabályokkal kapcsolatos kommentárjai, konkrét esetekre adott válaszai alkalmasak az ismeretek ilyen irányú bővíté­sére, de a tanácsoknak is kö­telessége gondoskodni arról, hogy a lakosság megismerje ségeknek is részt kell vállal- niok a törvények tiszteletére való nevelésben és a jogtudat fejlesztésében. Állami szerveink jogal­kotók, jogalkalmazók, gazdál­kodó szervek és állampolgárok alapvető kötelessége az alkot­mány és az alkotmányos jog­szabályok megtartása. A fenti biztosítékrendszer messzemenő­en alkalmas e kötelezettség pontos teljesítésének szolgálatá­ra, alkotmányos rendünk to­vábbi szilárdítására. Dr. Tamás Lajos egyetemi adjunktus A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet, Békéscsaba, Vörös Október sor (Faipari Ktsz- nél) azonnali belépéssel felvesz asztalos szakmunkásokat, asztalos műhelybe férfi és női segédmunkásokat, valamint hivatalsegédet (kifutónak). Jó kereseti lehetőség. 44 órás munkahét. Minden szombat szabad. Jelentkezni a fenti címen. 229178

Next

/
Oldalképek
Tartalom