Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
T udomány ECHNIKA A légiforgalom utasszáma éviül évre emelkedik, nem is kis mértékben. Egyre nagyobb befogadóképességű, és egyre fokozódó sebességű gépóriások épülnek a világ repülőgépgyáraiban, hogy minél gyorsabban, kényelmesebben, biztonságosabban jutassák el úticéljaikhoz a „légivándorokat”. A .,gigantízmus:- mellett egy másik tendencia is fokozatosan teret hódít a légiközlekedésben: a kisebb gépek iránti igény. Az angol Britten—Norman cég a képen látható „családi repülőgép” gyártásával járul hozzá az ez irányú igények kielégítéséhez. A kétmotoros — egyenként 260 lóerős —, tízszemélyes „Islander- olcsó üzemű kistávolságú gép. melynek fel- és leszállásához csak minimális hosszúságú kifutópálya kell (szükség esetén akár az autópálya betonját is használhatja erre a célra). A vele való közlekedés nincs menetrendhez kötve, nem kerülhet a gép közlekedési „dugóba”, aminek az előnyeit jól kihasználhatják a repülőgépet megvásárló cégéi* és magánszemélyek. Légitaxinak, betegszállító- vagy futárgépnek is kiválóan alkalmas ez az óránkénti 300—400 kilométeres sebességgel repülő gépmadár. Harc a légkör szennyezése ellen A Szovjetunióban végrehajtásra kerülő szociális intézkedések sorából is kiemelkedik a levegő tisztaságáért folytatott küzdelem. Kutatók, intézmények foglalkoznak az ipari objektumok légkörszennyező tevékenységével. A cemenüparban már több mint két és félezer porfogő berendezést állítottak üzembe, amelyek évente 15 millió tonna cementport és más mellékterméket tartanak vissza. A beruházási költségek gyorsan megtérülnek. Egy sor kutatóintézet és laboratórium foglalkozik újrendszerű füstszűrőberendezések kialakításával. Jelentős munkálatok folynak az üzemek és gyárak parkosítása terén. 1972. OKTOBER 24 Beszélgetés a sebészetről dr. Mester Endre professzorral Az Ismert sebész-professzor csaknem egy évtizede áll a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem H. sz. Sebészeti Klinikája élén. Főleg általános és hasi sebészettel foglalkozik, ez utóbbin belül az epesebészet specialistája, mely témakörből sok tudományos értekezése látott napvilágot. Mintegy öt-hat éve pedig lézerkutatással is foglalkozik, e rejtélyes sugár biológiai és orvosi alkalmazásának lehetőségeivel. Erről szól a közelmúltban megvédett akadémiai doktori disszertációja. — Professzor úr, Ön szerint melyek a sebészet aktuális problémái? — Nagyon sok van, és ezért nehéz erre röviden válaszolni. Az utóbbi húsz-harminc évben a sebészet fejlődése hihetetlenül meggyorsult. Régen elsősorban . a kézügyességnek és a gyorsaságnak volt nagy jelentősége, ma azonban már * nem ez a helyzet: nem a sebész bravúros egyéni teljesítménye a döntő. Ma a sebész több szakemberből álló csoport élén áll, és az a feladata, hogy ennek a munkáját koordinálja. Az egyre fo- .kozódó specializálódás mellett nagy haladást jelent a sebészetben ez az integráció, mely azt jelenti, hogy az orvostudomány különböző szakágainak képviselői összefognak, és csoportos (team) munkában tesznek meg mindent a beteg érdekében. Mind a specializálódás, mind az integrálódás tendenciája elkerülhetetlen, és mindegyik előremutató változás. A jelen egyik aktuális problémája a rák sebészeti úton történő gyógyítása. De én úgy vélem, hbgy a jövő orvosa nem elsősorban sebészeti úton fogja a rákot gyógyítani, hanem olyan új módszerekkel, melyek ma még ismeretlenek. És természetesen akkor, ha már tudni fogjuk az okot, vagy okokat, melyek a rákos megbetegedést létrehozzák. Másik fontos problémája még ma is a sebészetnek a fertőzés elleni küzdelem. Rá kellett jönnünk, hogy az antibiotikumok nem mindenhatóak. Az érzéstelenítés, illetőleg az altatás ugyancsak a modern sebészet központi problémái közé tartoznak. Ma már inkább az a1 tatás hódít teret, különösen mióta az utóbbi években a gépi altatás került előtérbe; ezzel az altatás sokkal könnyebbé és veszélytelenebbé vált. Fontos kérdés továbbá a nagyon súlyos betegek ellátása, és az újjáélesztés. Ezt célozza az ún. intenzív ápolás, ami egyre nagyobb szerephez jut a modern kórházfejlesztésben. Nagyon komoly probléma a balesetek számának növekedésével összefüggő baleseti sebészet helyzete is. Mivél a sebész csak a baleset után kezd és tud a betegen segíteni, az a lényeges, hogy a baleseti sérült minél hamarább kerüljön orvoshoz. Ez már azonban organizáció kérdése. — A jelen problémáiról most térjünk át a jövő perspektíváira: a sebészeten belül hol, miben várja, a legnagyobb fejlődést? — A múlt század egyik legnagyobb sebésze, Billroth még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a szívhez sebészileg valaha valaki is hozzányúlhasson. Aztán ez még az ő életében bekövetkezett. Ma meg már a szívátültetésnél tartunk! Tagadhatatlanul ez váltotta ki az elmúlt években a legnagyobb szenzációt. Bár, szerintem nem ez a jövő útja, nem lesz mindennapos eljárás. Persze lehet az is ,hogy tévedek Másként áll a helyzet a veseátültetés terén, ami ma már néhány országban szinte rutin-műtétnek számít. A transzplantációnál én sokkal nagyobb lehetőségeket látok a műszerek beültetésében, egyes szervek műanyagokkal való pótlásában, kiegészítésében. — Ismeretes Professzor úr kiterjedt munkássága a lézerkutatás orvostudományi fel- használása terén. Ennek a jövőben, a gyakorlati orvostudományban hogyan látja hasznát? — ‘Ügy vélem, hogy a lézersugár orvosi alkalmazásának lehetőségéi nagyok és még távolról sincsenek kihasználva. Például lehetséges segítségévéi bizonyosfajta daganatok kezelése. A sebgyógyításban ugyancsak vannak lehetőségei a lézernek. Ezt klinikákon is kutatják. Néhány esetben már emberen is alkalmazhattuk a lézer jótékony, sebgyógyulást elősegítő hatását. A lézersugár nagy előnye, hogy rendkívül pontosan és parányi területre irányítható. Ez a tulajdonsága főleg a sejten belüli „sebészetben” nyit perspektívákat. — De egészében véve: nem akarok „jósolni”, mert az én képzelőerőm nem veheti föl a versenyt a valóság gyors és beláthatatlan fejlődésével. E. É. visznek egyik tengerből a másikba s ezzel együtt idegen organizmusokat. Különösen sebezhető e szempontból a Feketetenger, amely néhány ezer évvel ezelőtt még csaknem édes- vizű tó volt, s a vízében található élőlények még nem alkalmazkodtak az óceánok erősen sós vízéhez. Félő, hogy a hajókkal a Fekete- tengerbe hurcolt élőlények elszaporodnak, mert hiányoznak az őket szokott helyükön pusztító organizmusok, s a túlszaporodott szervezetek veszélyeztetik majd a krimi, a bolgár és a török strandokat. A folyóirat egy szakírója azt javasolja, hogy a hajók ürítsék ki tartályaikat, mielőtt egyik tengerből a másikba hajóznak, különösen a Fekete- és a Földközi-tenger felé haladva. Halászat és számítógép A Szovjetunióban egyre szélesebb körben alkalmaznak elektronikus számítógépeket a gazdaságirányítás szolgálatában. Kalinyingrádban létrehoztak egy számítóközpontot, amely azt a feladatot kapta, hogy a halászattal és a halfeldolgozó tevékenységgel összefüggő feladatokat koordinálja. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az év minden napján a hatalmas országnak több száz halászhajója járja a világtengereket. A halászszerencse forgandő, ugyanakkor viszont a tengerparton épült ha1 feldolgozó üzemeknek folyamatos nyersanyag- ellátását kell biztosítani.A zsákmányukkal hazatérő hajók tehát nem tetszésük szerinti helyen kötnek ki, hanem abban a kikötőben, amelyet a komputer-vezérelte információs központ megjelöl számukra. A halfehérje mind fontosabb szerepet tölt be a világ élelmezésében. Friss halhús, halkonzerv formájában jut el az értékes táp1 álék az embermilliók- hoz, de közvetett úton is hasznot hajt a tengerek hálóba került élővilága, amikor halliszttel nevelik a szárazföldi haszonállatokat. A felvétel a kalinyingrádi információs központban készült a programozó berendezésről és annak kezelőjéről (szaknyelven: operátoráról). „Családi repülőgép” „Potyautas” organizmusok szennyezik a tengereket Hogyan kerül az európai angolna a San Franciscoi-öbölbe? Hogyan jut az amerikai kék rák egyiptomi partokra, vagy az amerikai Delaware-öbölben honos rák a Visztulába? Egy amerikai folyóirat felhívja a figyelmet a „biológiai szennyezésre”, amelyet hajók okoznak, amikor ballaszt-tartályaikban vizet
