Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-21 / 249. szám
Csapatbajnoki versenyek — de hogyan? Beszélgetés Gutman Józseffel, a Diósgyőri VTKszakedzőjével Megkezdődtek és javában zajlanak a szabadfogású birkózó csapatbajnokság küzdelmei. Az Orosházi Spartacus gárdája ma és holnap rangadót vív a Csepel és a Szamuely SE együttesével, s ezeken a mérkőzéseken dől el: felkerül-e az NB I-be a szövetkezeti csapat, vagy... jövőre újra kezdhetik. Most, a rangadó előtti várakozás izgalmai közepette eszembe jut egy beszélgetés, amelyre jó néhány héttel ezelőtt és jó snéhányszáz kilométerrel távolabb, Münchenben került sor. A XX. Nyári Olimpiai Játékok fináléjában, a Marien platz aluljárójában, a, egyik kirakatba helyezett színes televízión néztem a birkózó versenyek közvetítését. Éppen Hegedűs Csaba i,gyúrt”... A hatalmas embergyűrűben — hamarosan magyar nyelvű „szakszövegre” figyeltem fel. Aki kommentálta az eseményeket — az Gutman József, a Diósgyőri VTK birkózó szakosztályának vezető edzője volt. Később egy társaságba kerültünk, értékeltük kötöttfogású birkózóink kitűnő szereplését. És nemsokára — gondolatban — már otthon is voltunk! Arról beszélgettünk, hol és mikor kezdődik a montreáli olimpiára való felkészülés?! A diósgyőri szakedző, aki szinte az egész világot bejárta válogatott versenyző korában, már a beszélgetés elején kijelentette, hogy nem szeretne az országos szakemberekre tartozó dolgokba beavatkozni, de a klubokat közvetlenül érintő kérdésekről szívesen beszél! Számomra kapóra jött ez a kijelentés és nyomban — a csapatbajnoki küzdelmekről kértem ki véleményét. Tettem ezt annál is inkább, mivel a Békés megyét képviselő Oh. Spartacus vezetőinek nyilván a diósgyőriekhez hasonló gondjaik vannak. — A birkózás egyéni sport. Éppen ezért van-e értelme az országos csapatbajnokságnak? Ha van. jó-e a mostani rend- | szer? Nem kell-e valami re- j form? — kérdeztem Gutman Józseftől. — Feltétlenül változtatni kell a jelenlegi helyzeten, mert a negatívumok sajnos már túlsúlyban vannak — felelte, majd így folytatta: — Hogy mik azok? A két fogásnem fordulóit hat egymást követő szombat-vasárnap szokták lebonyolítani, két csoportban. más-más helyen. A mér- , kőzésekre való utazgatás mint- i egy 25 ezer forint költséget igé- ( nyel — szakosztályonként. Ez, nagyon sok egyéni versenyen J München. \T olimpiai torony és a „tető” egy része. (Fotó: Ilovszki Lajos) való részvételre volna elég! A jelenlegi csapatbajnoki sorozatmérkőzések ugyanakkor nem teszik próbára az élvonalbeliek tudását, mert a komolyabb ellenfelekkel rendre „elkerülte- tik” őket. Azután az is előfordul — jaj de sokszor! —, hogy fogyasztaniuk kell a fiúknak, ami következtében óriási „biológiai zsarolásnak” teszik ki szervezetüket! A hétről hétre való fogyasztás összmennyisége sokszor eléri a 25—30 kilogrammot. A hat hétig tartó koplalás és szom- jazás ugyanakkor éppen azoknak a fiúknak a leggyötrőbb, akik a kötelező hazai versenyeken kívül — a nemzetközi mérkőzéseken ég világversenyeken is sokszor , teszik próbára tudásukat! — Ezek szerint nem vált be a csapatbajnoki versenyrendszer? — Véleményem szerint a tíz évvel ezelőtt bevezetett csőrendszer a sportág népszerűsítésében nem hozott említésre- méltó eredményt. És a legtöbb sportszerűtlenség éppen a csapatbajnoki fordulók során szokott előfordulni. A kiesés sorsát, a dobogós csapatok sorrendjét, gyakran még az érdektelenek is kétkedve fogadják. Az Rusznyák, a DVTK olimpiás, kitűnő birkózója — egy tavalyi sétamérkőzésen — mintha csak „talicskáztatná” ellenfelét. ÍFotó: Gutman József) ellenérveik további felsorolása helyett még csak annyit: ebben a formában — sportágunkban — nincsenek világversenyek! A nemzetek rangsorát jegyzik ugyan, de ezt csak — kizárólagosan — az egyéni teljesítmények alapján! — Mi lenne hát a megoldás? — Távol áll tőlem, hogy a cső megszüntetéséről beszéljek! Inkább reformokat javaslok! A nyolc NB I-es és két csoportos, nyolc csapatos NB II együttesei részére — minden súlycsoportban egyéni körmérkőzést kellene rendezni! A csapateredmény így végül is az egyéni teljesítményekből adódna (mondjuk a 7—1, esetleg a 8—1 pontrendszer alapján). így minden bizonnyal rangos verseny alakulna ki, amely fogásnemenként egy-egv szombat-vasárnap lebonyolítható lenne. Ez a verseny- forma megfelelne a kilátásba helyezett minősítési reformoknak is, de az egyes súlycsoportok évi rangsorának összeáll fásához is jó információt nyújtana! ' — Na, és a költségek, és .. * a fogyasztás kérdése? — Számításaim szerint legalább kétharmaddal kevesebb költség terhelné a szakosztályokat, a fogyasztás hosszan tar tó kínjai nem gyötörnék — sokszor sportérték nélkül — a fiukat. A csapatbajnokság új rendszere a még fel nem sorolt tényezőkön kívül talán éppen abban hozna forradalmi változást, hogy fiatalításra kényszerülnének a csapatok, mert az említett két nap alatt, 7 mérkőzésre — az eredményesség érdekében — már nem állhatnának ki a nagyon tapasztalt, rutinos, de már nem aktív versenyzők! Mindebből az is következik, hogy az általam említett rendszer az érintett csapatokat a minden súlycsoportban való gondos nevelésre is ösztönözné. Ezen túlmenően kizárólag a fej- lődőképes versenyzők küzdelméből születne meg a cső végeredménye. Megítélésem szerint így sokkal reálisabb és tisztább képet kapnánk az egyesületek nevelési munkájáról. A két fogásnem szétválasztását dinamikusabban segítené, mert a már egy fogásnemre specializálódott versenyzők — az egyéni versenyrendszerben nem tudnának egyformán eredményesek lenn;’ — Ez az elképzelés reálisabbá tenné-e a bíráskodást? — Feltétlenül, mert a bíráskodásban még előforduló szubjektív ítéletek alaposan visszaszorulnának — éppen abból kifolyólag —. hogy a csb végső sorrendje, csak a verseny befejeztével derülne ki pontosan. A bíráskodás tisztaságát fokozhatná még az is. hogy az ót alsó, illetve öt felső súlycsoport versenyeit egyidőben, két városban rendeznék meg. Olyan variációt is elképzelnék, hogy az egyik fogásnem soronlevő fordulóját az egyik nagy sport- centrumban, a másik fogásnem küzdelemsorozatát egy másik városban bonyolítanák le! Befejezésül azt szeretném még mondani, őszintén hiszem, hogy a birkózó szövetség vezetői — mint már annyiszor — e téren is új elképzelésekkel, reformokkal lépnek elő. amelyek feltehetően magukba foglalják a fenti, vagy az ehhez hasonló elképzeléseket! Eddig tartott a Gutman Józseffel folytatott eszmecsere. Amiről a kiváló edző beszélt — megszívlelendő, megfontolandó, helyes elképzelés! Egészen bizonyos, hogy ebben a témában az orosházi szakemberek is el fogják mondani véleményüket. Ezt — kíváncsian várjuk! Machalek István Pástra léptek a fiatal vívók Békéscsabán, • megyei szakszövetség rendezésében került sor a 14 I —17 éves fiú és leány tőrvlvók, kar- dozók versenyére, melynek célja a Bcs. VTSK, Oh. Spartacus és a Gyulai Erkel Gimnázium szakosztályaiban folyó utánpótlásnevelő munka felmérése, az ifi- és serdülő-korú vívók versenyeztetése és nem utolsósorban a területi versenyen való részvételi jogosultsághoz szükséges helyezések megszerzése volt. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy a színvonal a fiatalkori! versenyzők tudását tekintetbe véve — megfelelt a várakozásnak. Kardban az orosháziak bizonyultak a legjobbnak, az elsőség kérdése Berta és Flossberger között, holtversenyben dőlt el — utóbbi javára. Kettőjük küzdelme nívós, taktikai, elgondolásokban színes csör- tét hozott. A 16—17 éves fiúk tőr- versenyében az első hely sorsa a gyulai Kertész, Horváth és Mekis (VTSK) holtversenye után dőlt el —, szoros küzdelemben — Erdész javá- ra. A 14—15 évesek között Hajtmann (VTSK) veretlenül nyert klubtársa, j Andö előtt. A lányok versenyét — a két korcsoportban — a papírforma szerint Gyarmati Márta és Gubucz Ildikó , kiemelkedő vívással, veretlenül nyerte. Nem "mulaszthatjuk el kiemelni a 14—15 évesek között versenyen kívül Induló Kazár Éviké,, teljesítményét, aki 12 éves korát meghazudtolva, meglepetést keltő ügyes, nyugodt vívással Gyarmati mögött második lett! Teljesítménye dicséretet érdemel, annál is inkább, mir vei edzője utasításait maradéktalanul betartva — a páston tudásának százszázalékát hozta. Ha továbbra is „szófogadó” lesz, és az edzéseket szorgalmasan látogatja — még sokat hallhatunk róla! . Eredmények. Tör. 14—15 évesek. Leányok. 1. Gyarmati Márta, 2. Balia Márta, 3. Nagy Andrea, 4. Szász Györgyi (valamennyien Bcs. VTSK). Fiúk: 1. Hajtmann János, 2. Andó András, 3. Ancsln László, 4. Gajdos László (Bcs. VTSK), 16—17 évesek. Leányok. 1. Gubucz Ildikó, 2. Me- dovarszki Erika, 3. Szerencsi Zsuzsa (VTSK), 4. Nádudvari Éva (Gy. Enkel). Fiúk. 1. Erdész Béla, 2. Horváth László (Gy. Erkel), 3. Mekis György (VTSK), holtversenyben, 4. Bíró János (VTSK). Kard. 1. Flos»- berger Péter, 2. Berta József (Oh. Spartacus) holtversenyben, í. Dél Lajos (Oh. Spartacus), 4- Erdész Béla (Gy. Erkel). . Teke-híradó: Vereséget szenvedett • a Gy. Lendület A megyed teke csapatbajnokság 1». fordulójában a Gyulai Lendület meglepetésre vereséget szenvedett a Battonyai SZSE-tői és ezzel a bajnokjelölt pontelőnye kettőre csökkent. A Gy. MEDOSZ tartalékok 457 fás (!) csapatátlaggal nyertek. Lesz tehát izgalom a hátralevő három fordulóban, hiszen az osztályozóra utazás jogát még három együttes kivlvhatja4 Eredmények: Gyulai MEDOSZ— Gyulai MEDOSZ B. 7:1 (2742:2283). Ld: Frolyó 493, 111. Nagy 446. Bcs. MÁV—Oh. Üveggyár 5:3 (2397—2335). Ld: Szilágyi 438, 111. Máté 415. Battonyai SZSE—Gyulai Lendület 6:2 (2628:2513). Ld: Klem 477, ül. Wen- geter 469. Mezőtúri ÁFÉSZ—Mezö- berényl Textil 2:6 (1880:2099). Ld: Mester 343, ill. Karczag 388. Gyulai Lendület B.—Bcs. Előre Sp. B. 3:5 (2332:2414). Ld: Tölcsér 437, ill. Banki 426. Bcs. Előre Sp.—Battonyai ÁFÉSZ 7:i (2359:2029). Ld: Tóth 429, ül. Galambos 328. A bajnokság állása 1. Gy. Lend. 19 15 4 108:44 30 2. Gy. MED. 19 14 5 104:48 28 3. Batt. SZSE 19 13 — € 95:57 26 4. Mb. Textil 18 12 1 5 85:59 25 5. Bcs. E. Sp. B. 19 11 1 7 89:63 23 6. Bcs. MÄV 18 1« 8 75:69 28 7. Oh. tTvegrgyár 19 8 2 9 72:80 18 8. Bcs. E. Sp. 18 7 1 10 68:76 18 9. Batt. * ÁFÉSZ 18 6 1 11 58:86 IS 10. Gy. Lend. B. 19 5 14 55:97 18 11. Gy. MED. B. 18 4 2 12 51:93 19 12. Mezőt. ÁFÉSZ 18 2 — : 17 28:118 4 Tartalékcsapatok nélkül 1. Gy. Lendület 14 11 — 3 82:30 22 2. Gy# MEDOSZ 14 1« — 4 76:36 20 3. Blatt. SZSE 14 9 — 5 69:43 18 4. Mb. Textil 14 8 1 5 59:53 17 5. Bcs. MÁV 13 8 — 5 56:48 16 6. Oh. Üveggyár 13 5 — 8 43:61 18 7. Bcs. Előre Sp. 14 4 1 9 48:64 f 8. Batt. ÁFÉSZ 13 4 — 9 38:66 8 9. Mezőt. ÁFÉSZ 13 1 — 12 17:87 2 A NŐI NB H-BEN mindkét csapatunk pályára lépett vasárnap. A Bcs. Előre Spartacus meglepetésre 5:3 (2292:2162)-re legyőzte otthonában a Postás SE-t, míg a Bcs. MÁV együttese 6:2 (2238:2174) arányú vereséget szenvedett a Győri Lenszövőtől. A bétyeqgyűjtés további tárgyi feltételeihez tartozik a nagyítóüveg. A bélyegek épségének, valódiságának vizsgálatához a bélyeg-képek részletesebb megismeréséhez szükséges a nagyító. A bélyegfogazat sűrűségének megállapítására szolgál a fogazatmérő. Ügy használjuk, hogy a bélyeget ráhelyezzük a fogazatmérő lapra, s óvatosan csúsztatva megkeressük azt a pontot, melyeknek pontjai két centiméteres darabon pontosan közéesnek a bélyeg fogainak, vagyis a fogazat közeit kitöltik. A bélyegek fogazatai igen eltérőek. Vannak, melyeknek mind a négy oldala azonos fogazató, > annak, melyeknek más a vízszintes és más a függőleges oldalú fogazata. Egyes bélyegen pedig három, vagy esetleg mind a négy oldalán eltér a fogazat egymástól. A vizielvizsgáló lehet egyszerű fekete kartonlap vagy üveglap. Ha a bélyeget nyomtatott oldalával befelé ráhelyezzük, a vízjel jól láthatóvá válik. Ha a vízjel így sem állapítható meg a bélyeg hátoldalára, gyógyszertári, úgynevezett sebbenzint cseppentsünk, amitől a papír átlátszóvá válik. A benzinre ér-» zékeny bélyegeket a katalógusokban meg szokták jelölni. A következő kellék a katalógus, amely szintén hozzátartozik a gyűjtő munkájának megkönnyítéséhez. Szakszerűen a bélyegeket csak katalógus segítségével lehet osztályozni, elhelyezni, tárolni. A magya t anyag rendezéséhez az évenként megjelenő „Magyar bélyegek katalógusa” című kiadvány, ugyanígy van a német Michel, a francia Yvert, valamint amerikai, svájci, angol bélyegek elrendezéséhez is hasonló kiadvány. Az' európai anyagok átrendezéséhez igen jól használható az általános elterjedtségnek örvendő Zummstein katalógus. Az általános katalógusokon kívül vannak azonban szakkatalógusok is; légiposta, klasszikus (régi) bélyeg, magyar okmánybélyeg, továbbá motl- vumbélyeg katalógusok (sport, virág, állat, stb.). A katalógusokban az első oszlopban a használatl-m, a másodikban a használt bélyegek árai szerepelnek. Van esetenként egy harmadik ároszlop is, ez a borítékon levő használt bélyegek ára. A bélyeggyűjtés tárgyi kellékeinek ismertetését legközelebb folytatj'ik. Vas Tibor
