Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
Kezdeményezés A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. OKTOBER 18.. SZERDA Ara: 80 fillér Jelentős beruházások a tervidőszakban Csaknem kétmilliárd forint az élelmiszeripari vállalatok és szövetkezetek fejlesztésére Ä szocializmus politikai, gazdasági és kulturális építésében a társadalmi, csoportos és egyéni kezdeményezést egyaránt érdemes ösztönözni. A társadalmi kezdeményezés általában az egész rendszer fejlődését szolgálja. Ezt lehetett tapasztalni a felszabadulást követően a földesúri birtokok felosztásakor, majd a gyárak, bankok államosításakor, a város és a falu szocialista átszervezésekor. A forradalmi jellegű társadalmi változásokhoz hasonlóan nagy a jelentősége az üzemi, a termelőszövetkezeti, csoportos kezdeményezéseknek. A kisebb-nagyobb termelő, tervező, kutatócsoportok közös összefogással nagyon sok értékes cselekedettel támogathatják a társadalmi haladást A társadalom- és természet- tudományok fejlődésével való lépéstartásban nélkülözhetetlen az üzemi, tsz-i, intézményi dolgozók megértő és segítő támogatása. Rendszerünkben az egyéni képesség kibontakoztatásának is nagy a jelentősége. Ha a munkások, parasztok, értelmiségiek, tudatosan vesznek részt a társadalom alakításában, az üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi kollektívák szervezésében, akkor bőséges lehetőségük van az egyéni kezdeményezésre. Államunk akkor tölti be történelmi hivatását, ha a társadalmi, csoportos és egyéni kezdeményezés összhangba kerül és a szocializmus építését hatásosan szolgálja. A társadalmi, csoportos és egyéni kezdeményezés egységét nem mindig ismerik fel. Bár a társadalmi kezdeményezés a legfontosabb, hiszen az állampolgárok összességét szolgálja, a hétköznapi életben a csoportos és egyéni újításnak, ésszerűsítésnek is nagy a jelentősége. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az egyéni újítás, ésszerűsítés, a közösségi társadalmi kezdeményezés részévé válik. Bizonyos, hogy az ezernyi — sokszor az egymástól elszigetelten kialakuló — kezdeményezésnek nehéz közösségivé válnia. A rendszer tudatos szervezői e tekintetben is sokat tehetnek. Az emberek nevelése, formálása segít annak felismerésében, hogy az egyéni képesség akkor válik a legértékesebbé, ha abban a társadalom tudatos fejlesztése is kifejezésre jut. Amikor az ember a kölcsönös összefüggéseket felismeri, és társadalmi tudata elmélyül, akkor kezdeményező készsége erősebb indítékot kap. Ennek gyakorta lehetünk tanúi. Egyéni és csoportos kezdeményezéssel mind megfontoltabban történik a termelés és értékesítés, a művelődés és a kultúra fejlesztése. A munkafeladatok mennyiségi túlteljesítése, amely a kicsi és nagy közösség ügyét egyaránt szolgálja, mindig dicsérendő cselekedet. A brigádok szerveződése és szocialista tartalommal való telítődése mutatja, hogy a kezdeményezés miként válik és fejlődik társadalmi jellegűvé. Tervező, termelő és értékesítő intézményekben járva tapasztalható, hogy a kezdeményezés nem szűkül a gazdasági folyamatokra, hanem fejleszti a politikai tisztánlátást is. E nagyon fontos valóság felismerése is megerősíti azt, hogy a mozgalmi szerveknek azért is érdemes politikai, gazdasági és kulturális kezdeményezőket ösztönözniük, mert azok a társadalmi egységet is táplálják, fejlesztik. L. S. Egy éve alakult meg Békés megyei Tanács mellett működő Termelési és Ellátási Bizottság, amely negyedévenként tartja ülését. A mostani ülésén, amelyre tegnap, október 17-én került sor Gyulán, a városi tanács vb- termében, nagyjelentőségű napirendi pontok megtárgyalása szerepelt. A bizottság elnöke Csatári Béla bevezetőjében üdvözölte a bizottság tagjait, valamint az ülésen részt vevő Baukó Mihályt, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetőjét, majd megkezdődött a vita az írásos beszámolók felett. Elsőként a helyiipari, az élelmiszeripari, a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek negyedik ötéves tervben szereplő beruházásainak helyzetét elemezték. A helyiipari vállalatok és szövetkezetek a tervidőszakban 438 milló forintos beruházást valósítottak meg. Közülük a jelentősebb — a nyomdaipari, a kötöttáruipari, a bútorgyártás, a j konfekcionált szőrmeáruk tér-1 melésében, valamint a lakossági I javító-szolgáltató — tevékenysé- j get végző vállalatoknál 112 mii- { lió forintos beruházásra kerül sor. Ezen belül fejleszteni kíván- , ják — csaknem 50 százalékkal a nyomdaipar kapacitását. Meg- valósul a békéscsabai lapnyomda teljes rekonstrukciója, továbbá a gyulai telep technológiai | korszerűsítése és a szociális ellátás biztosítása. A kötöttáru termelés növelését 46,6 százalékban irányozták elő, itt főleg általános géprekonstrukció végrehajtásával. Jelentős szerep jut a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésének is, amelyben különösen a mosás, a vegytisztitás, valamint a fűtésszerelés növelését kívánják elősegíteni. A tervek szerint új vegytisztító szalonok is- létesülnek. A megye kisipari szövetkezetei a fejlesztési célok megvalósítására 326 millió forintot irányoztak elő. A főbb célkitűzések között szerepel a bútoripar fej- j lesztése, amelyre 53 millió forintot fordítanak. Ennek csak- ! nem felét, 21 millió forintot a j gépesítés növelésére fordítanak, j Legjelentősebb az Endrődi Ci-1 pész Ktsz célkitűzése, amely 48 ■ millió forintos beruházással a 1 jelenlegi évi 600 ezer pár cipő termelését 1 millió párra ki- , vánja emelni. Gépgyártásban legfontosabb célkitűzés az oros- házi samott tégla alitáló üzem megvalósítása, valamint a műszaki feltételek biztosítása a THERMOPRESZ kazáncsalád sorozatgyártásához. Ehhez az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is támogatást nyújt, j Az élelmiszeripari vállalatok és szövetkezetek beruházásainak helyzetéről szólva kitűnt, hogy az élelmiszeriparban még soha nem tapasztalt nagyságú beru- ; házás valósul meg a tervidő-, szak alatt. Az erre fordítandó Összeg megközelíti a kétmilliárd forintot, ami közel négyszeresen az előző tervidőszak beruházásainak. A fejlesztési program első helyén áll a beruházás összegének nagyságrend- I jét és jelentőségét is tekintve az állami húsipar rekonstruk- j ciós terve, amely várhatóan év ; végére készül el. A rekonstruk- ' ció alap- és járulékos beruhá- ! zásainak és forgóalap fe’töltésének várható költsége meghaladja a 700 millió forintot. A terv elkészülése után a Gazdasági Bizottság elé kerül elbírálásra. Ha ez megtörténik, az építkezés befejezéséhez előreláthatóan három esztendő szükséges. Megvalósulás esetén a vágóhídon évi 650 ezer sertés vágására nyílik lehetőség. Ez a szám a jelenleginek hétszerese. , Fontos helyet foglal el a tej- I ipar gyulai üzemének fejleszté- i se is, amelyre 114 millió forin- | tot fordítanak. A beruházás jó | ütemben halad és csupán az ! hátráltatja némileg, hogy az ; NSZK a megrendelt gépeket ké- i sedelmesen szállítja. A tervek ! szerint a rekonstrukció ez év: végére befejeződik. Ezzel elérhető lesz a napi 100 ezer liter tej porítása, és 50 ezer liter városa tej, tejtermék gyártása. A gabonafeldolgozóipar beruházása azt a célt szolgálja, hogy megszűnjön a még jelenleg fennálló gabonatárolási helyhiány. Még ez évben befejeződik j Békéscsabán a kétszer ezer- j vagonos gabonasiló építése, 1973-ban pedig elkészül a vésztői és gyulai 320—320 vagonos gabonatároló. Szeghalmon kétezer vagonos tároló épül, amely előreláthatóan 1974-ben készül j el. Ugyancsak jövőre kezdődik j az építése a mezőkovácsházi kétezer vagonos tárolónak, ez várhatóan 1976-ban fejeződik be. A cukoripar beruházásaira csaknem 300 millió forintot fordítanak. A Sarkadi Cukorgyár 180 millió forinttal részesedik ebből az összegből. Itt készül el az új mészégető kemence, a répaszelet szárító és raktár. A dolgozók munkakörülményeinek javítására szociális létesítményre a sarkadi és Mezőhegyesi Cukorgyárban 100 millió forintot fordítanak. Jelentős összeggel | segítik a cukorrépatermelés és betakarítás gépesítését. A rekonstrukció megvalósítása után az ipar naponta csaknem 550— 600 vagon répa feldolgozására lesz képes. Szó volt még a szövetkezetek békéscsabai húsüzemének, tejüzemének, valamint a tanácsi sütőipar beruházásainak helyzetéről. Jelentős összeget használnak fel megyénk kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. A tervidőszakban előirányzott ösz- szeg megközelíti az 500 millió forintot. Ezt követően a mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatal szakemberek munkáját értékelték és javaslatok hangzottak el továbbképzésük megszervezésére. Harmadik napirendi pont „A kereskedelem politikai irányelvének érvényesülése a mezőkovácsházi és gyulai járásban, valamint Békéscsaba városban” címmel hangzott el. A beszámolóhoz sok hozzászólás, javaslat hangzott el és határozatok születtek, melyeket a megyei tanács vb elé terjesztenek. XXVII. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM Ülést tartott a Mezőgazdasági Ifjúsági Tanács Tegnap délelőtt a KISZ Központi Bizottságának székházában összeült a Mezőgazdasági Ifjúsági Tanács. Az értekezlet napirendjén szerepelt az ÁFÉSZ területén dolgozó KlSZ-szerve- zetek helyzetének, tevékenységének elemzése — a témáról dr. Fekete József, a Tanács főtitkára tájékoztatta a KISZ-vezetőket. Egyebek között elmondotta, hogy jóllehet a legutóbbi években jelentősen megnövekedett az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek fiatal tagjainak száma, a 30 esztendőn aluliak még ma sem vesznek részt tagsági arányukat indokló számban a szövetkezetek választott testületéinek munkájában. Jelenleg az ÁFÉSZ-eknek körülbelül a felénél, 248 szövetkezetnél dolgozik önálló KlSZ-szer- vezet, valamivel több mint 7 500 taggal. Kedvez az idő a betakarításnak Kedden a MÉM-ben ülést tartott az őszi mezőgazdasági munkák meggyorsítására létrehozott operatív bizottság, amely megállapította hogy a kedvezőre fordult időjárást jól kihasználták a mezőgazdasági nagyüzemek. Mindenfelé teljes erővel dolgoznak a vetésen és a betakarításon, de még sokat kell tenniük azért, hogy behozzák azt a kiesést, amit a növények késői beérése és a nyári munkák elhúzódása okozott. A búza tervezett vetésterületének 40 százalékában van földben a vetőmag. saofiasmaaags&sacBeaBassas&asaoaaaaBssaeeaaaaaBBsaEaBsaaaaaasBaaaaaaBaaaRaBsaaaaaaaaaBaaaaBaatsaRaeaaae' Minden erővel Nincs könnyű dolga a kétsopronyi Rákóczi Tsz tagságának a cukorrépa-betakarításban. Az esős napokban is szedték a répát, mert a gyár kérte a termést. A földről elszállítani csak lánctalpas traktor segítségévei tudták. Helyenként agyig süppedt a répával megrakott kocsi kereke, így bizony a lánctalpas traktornak minden erejét össze kellett szednie ahhoz .hogy a műútig vontassa az édes terhet. Képünkön Szász Pál traktoros Vozár Imre fogatost segíti át a feneketlen sáron.» Fotó: Demény
