Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

Városiasodnak ilágszerte megfigyelhető ” folyamat, az urbanizáció. Amiből ez a szó ered, az urbs a régi rómaiaknál nagybetűvel kezdve magát Rómát, „a” vá­rost, a fővárost jelentette. S va­lóban, az urbanizáció — vagy most már magyar szóra fordít­va: a városiasodás — elsősorban a fővárosok, a nagy világváro­sok sajátossága. De nemcsak a városok városiasodnak! E fur­csaság miatt érdemes egy kicsit elidőznünk a szó tartalmánál. Valójában olyan folyamat az urbanizáció, amely térben és időben, az egész világra kiter­jedően és történelmi folyamat­ban mutatkozik. Egyik feltűnő és lényeges jele az, hogy a Föld népességének mind na­gyobb hányada él városokban, azaz több tíz-, százezres, sőt milliós tömeget magába foglaló településeken. A tanyai ember maga áshat kutat, emésztőgöd­röt, megtermelheti táplálékát, viszonylag jóval kevesebb do­logban van mások közreműkö­désére utalva. Természetesen ő is él a társadalmi munkameg­osztás előnyeivel, a civilizáció hozzáférhető javaival, de lakó­helyi körülményei olyanok, hogy nagyobb mértékben képes len­ne önellátásra, mint a nagyvá­ros lakója, aki nemcsak táplálé­kát kénytelen üzletben beszerez­ni, hanem ivóvizét, fűtőanyagát vagy a fűtést, a villanyáramot, a szemét elszállítását és a szennyvíz elvezetését és a tö­megközlekedési járműveket va­lójában nem nélkülözheti — az ilyen szolgáltatásokra szervező­dött intézmények és vállalatok teszik lehetővé városi életmód­ját. |E* példából 5s kirajzolódnak ““ a városias életmód külső velejárót S elég, ha körültekin­tünk az országban, máris lát­juk, hogy nemcsak a város­lakók igyekszenek hozzájutni a városi életmód civilizációs elő­nyeihez. Az urbanizáció nemcsak a vá­rosokba áramlást jelenti, hanem a városias életmód feltételeinek terjedését — még a városok ha­tárain túl is. S ez nagyon egész­séges folyamat csakúgy, mint vi­déki városaink fejlődése, gya­rapodása is. Így különösen vi­déki városaink növekedése — a népesség gyarapodásával együtt, de azt meghaladva, azon túl is — egészséges és az emberek igényeiből következő természe­tes folyamat. Mindemellett nyil­vánvalóan a főváros és — kü­lönösen — környéke is tovább fog növekedni egy valamivel enyhébb, ésszerűbb ütemben, s így adódik több lehetőség kor­szerűsítésére, csinosítására. Hi­szen a városok fejlődésének a lakosság növekedésével is lépést kell tartania — s emellett álla­guk, intézményeik fenntartása és ezen túl a szükséges korsze­rűsítés is nagy munka, Az anyagi jellegű gondok kö­zepette sajátos — nem elhanya­golható — társadalmi, tudati problémákkal is jár az urbani­záció. Olyan jelenségcsoporttal, amelyet a szociológusok vizs­gálnak és elemeznek. Így a vá­rosba telepedők magatartásának, életmódjának, tudatának válto­zásaival foglalkoznak, vagy ku­tatják a régi és új lakónegye­dek lakóinak „elvárásait”, meg­ítélésüket és igényeiket környe­zetükkel, körülményeikkel, szomszédságukkal kapcsolatban. Eí ontosak ezek és a hasonló, ■ kutatott kérdések, hiszen végül is a városiasodás értelme, célja a jobb körülmények, a ki­egyensúlyozottabb életmód, az elégedettebb, emberibb élet fel­tételeinek kialakítása. Ember és környezet összhangját kell meg­teremteni fokozatosan — ahogy lehetőségeink' engedik —, s eh­hez időről időre „mértéket kell venni”, folyamatosan tájékozód­ni annak véleményéről, igényei­ről és vágyairól, akinek ez a környezet készül. N. F, következő. Mi sem Világosait*, hogy ebből a németek aligha maradhatnak ki. Nos, WiiM, há­nyadán állunk azokkal a Kétsé­gekkel? Mintha macskát babusgatott volna Heinike, finoman simo­gatta a fotelkarfa kék szattyán- bőrét. — Grandiózus dolognak lát­szik, Edmund. Csupán az fáj, hogy másokkal is osztoznunk kell a győzelemben. Nem tartotta fontosnak a Gestapo-főnök, hogy megjegy­zést fűzzön ehhez a kijelentés­hez. Viselkedése edhétköznapda- sodott, mintegy visszazökkent a maga szerényebb helyzetébe. — Lássuk a medvét. Remélem, te is tudsz új hírrel szolgálni. — Feltétlenül — mozdult ki az igazgató-kém is elmélázó helyzetéből Szeplős arca csupa elevenség lett, szürke szemgo­lyói kissé kidudorodtak a me­rev pillák alól — Biztos nyo­mon vagyunk. — Nem túlzód él? — dőlt hátra óvatosan Volkhardt. — Engem is meglepett. Kép­zeld, a csoport irányítója az én gyáramban dolgozik. — Hogy hívják? — Stelczer Lajos műszaki tisztviselő. — De kérlek, a múltkor még azt mondtad, hogy Német Lász­ló János a szervezkedés feje. Megtorpanását némi erőltetett nevetéssel hidalta át William Hednike. — Kérlek, az is lehetséges, hogy mindketten. Tény, hogy Stelczer Lajos rendkívül tévé- : kény. Az már egészen biztus, hogy a városi katonai nyilván­tartóból különféle nyomtatvá­nyokat szerez hamis igazolvá­nyokhoz. Ezekkel látja el a ka­tonaszökevényeket, meg a buj­káló zsidó muníkaszolgáiatoso- kati — Ezek természetes főbenjá­ró bűnök és az a bizonyos Stelczer meg fogja kapni a ma­gáét — jelentette ki indulat nélkül Volkhardt és épp ilyen halvérűen tette hozzá: — De csak hadd buzgólkodjon egye­lőre. Az a fontos, hogy a lábán legyen a madárgyűrű. Szépen elvezet bennünket madártól madárig és rövidesen be fogja látni, hogy a Gestapónak kitű­nő ornitológusai vannak. Eddig hány kapcsolatot sikerült fel­térképezni? Heinike jól tudott ugyan ma­gyarul, de a neveket csak a leg­nagyobb nehézségek árán volt képes fejben tartani. Papírról sorolta: — A már ismert Németh László János, Balogh Mihály, Baranyai Mihály, Kiss István, Juhász Lajos. Kucsera László, Novák Jánossi Péter, Kurella Mátyás ... Mind a vagongyór- ban dolgoznak, többen közülük a dobozgyárban, ahova áttele­pült a bombázások miatt az autógyár szerszámüzeme. Nem panaszkodhatott a Ges­tapo győri főnöke. A barátja ál­tal közölt tényeket valóban ko­moly eredményként kellett érté­kelnie. (Folytatjuk) OKTOBER TÓTKOMLÓSON A tanácsháza Tótkomlóson valóban a község centruma. Szemben vele ott a Komló, az, hogy szálloda már nem írható le, mert megszűnt benne a szál- • lás-lehetőség, a másik oldalon a templom, messzi határon hí­res szép tornyával, kissé távo­labbi szomszédságában pedig a Rózsa-fürdő. A tanácselnök szobája egyszerű. Íróasztal; két fotel, kanapé, dohányzóasztal és szek­rény. Az elnököt Lehoczky Ist­vánnak hívják. Népszerű ember Komlóson, rengetegen ismerik személyesen is. Közülük való, ennyi az egész. Tartása, szavai, mozdulatai és gondolatai mind ezt sugallják és bizonyítják. Tárgyal. Rendkívüli megbe­szélés. A bölcsődében végleg tönkrement a kazán, a gyerekek fulladoznak a széngáztól. Nem értik miért nem jó, pedig nagy pénzt adtak ki érte. Üjat kell venni. Sürgősen. Aki jött, elmegy. Intézkedik. A tanácselnök a szekrényhez lép. Kinyitja ajtaját, színes raj­zokat mutat. Tótkomlós címe­rének tervei. Már döntöttek, me­lyik lesz. Szép. És aki tervezte, az ig itt született, de már régóta Pesten él: Lehoczky András grafikus. Csináltatnak bronz­plakettet és jelvényt is. Haladni kell a korral. Megérdemli ez a község. Nagymúltú, forradalmi múltú, sokan indultak él erről a tájról, hogy befussanak a magyar közélet magas állomá­saira ... De most nem ez a témánk. A tanácselnök szíves-szavú, érti, szereti a közművelődést. Még akkor is szereti, ha sok vele a gond, a törődés, a beszél­ni való. Meg a vitatkozni való is. Amit már Tejsi Mihály, a kultúrigazgató említett, ott folytatjuk ezúttal. A koordiná­ciós bizottság megalakulásával. Amiről ott beszéltek. Nem első­sorban azt keresték, mi a jó. Hanem azt, hogy ami nem jó, azon hogyan lehetne túladni? Ott kezdődik minden hiba forrása, mondja, hogy nincs megfelelően községi szintre emelve a kuturális tervezés ... A különböző szervek önmaguk tervezgetik, bonyolítják a kul­turális életet. Egymástól elsza­kadva, sokszor vitatható «színvo­nalon .. Ahogy egyre többen mondták: nem jól van ez így, úgy érett meg a gondolata an­nak, hogy csinálni kell egy bi­zottságot, majd az koordinálja a dolgokat. Mi olyan bizottságot szeretnénk, amely tényleg alkal­mas lesz erre. Ez most a legfon­tosabb feladat. A járási pártbi­zottság is'határozatot hozott er­ről... Egyszóval: a tótfkomlósi koor­dinációs bizottság megalakult. Első ülésén elhatározta, hogy minden gazdasági szerv, ter­melőszövetkezet, ktsz ésatöbbi készít egy tervet arról, hogy mit akar, mit szeretne? A kö­vetkező lépés pedig az lesz, hogy ezt a tervet egybeolvaszt­ják, készítenek egy nagy ter­vet, megosztják a feladatokat, felmérik az anyagi erőket, a forintot magyarán, és nekilátnak megreformálni a község közmű­velődési életét. Tudják, hogy nagy a fa, a®>- be a fejszét vágták, de azt is tudják, hogy ez már a tizenket­tedik óra előtti tett, nem lehet tovább halasztani a dolgot. Bí­rálták a kultúrházat, de bíráltak másokat is. Elhatározták, hogy nem kívánnak lehetetlent sen­kitől, de azt igen, ‘ hogy az adott lehetőségeket kihasz­nálják. Mert véleményük sze­rint sokkal nagyobbak a lehe­tőségek, mint amennyit abból a köz javára felhasználnak. Ott van például a vegyesipari kul­túrterme, klubszobái. Hétvégi táncesteken kívül, nos, más nem nagyon történik ott. Modern, szép épület a község szívében. Jószerével üres, nem tölti meg pz az úgynevezett — tartalom... Lehetetlen az egyórás beszél­getés minden jelentősebb részét felsorolni. Talán csak távirati stílusban: aktivizálják a kutúr- ház társadalmi vezetőségét, ez a jó kapcsolatok kiépítésének egyik fontos oldala... A Rózsa­fürdőt gyógyfürdővé szeretnék fejleszteni... A tanács vb leg­utóbbi ülésén a községi könyv­tár tevékenységével foglalko­zott és azt jónak találta... Bő­vítik a szlovák tájházat, mely egy év alatt a község nevezetes­sége lett... Tovább kell ápolni, a legkülönbözőbb formában, a tótkomlósi szlovák népi hagyo­mányokat, a népkultúrát... Mind külön egy riporttéma. Egyszer majd ezekre is sor ke­rül, néhányra azonban már most, riportsorozatunk kereté­ben. Végigsétálunk később a kom- lósi utcán. Dereng a napfény, dereng. A piacon, a modem áruházzal szemben, illatos, friss kenyeret vesznek az asszonyok, és dércsípte rózsacsokrot árul egy szelídmosolyú öregasszony.» Sass Ervin Következik: Művészek és nép­művészek. 5 ÍNtPUJSUj 1912. OKTOBER 17. Lehoczky István tanácselnök érti, szereti a közművelődést. Fenti két link: a község centruma, az új áruház és az OTP- palota, (Mihalik József felvételei) Egy óra a tanácselnökkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom