Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-15 / 244. szám
A betegség nem bűn :staa9*«tas32ssxa>9BS£ss» ssaasssssssss«*»«* ff Őszinteségre csak őszinteséggel... Hányszor halijuk a kétségbeesett panaszt szülőktől, hogy fiuk—lányuk valósággal elzárkózik előttük, nem beszél, alig mond valamit otthon az iskolai dolgairól, úgymond teljesen „elvadult”. Az egykor aranyt», kedves kisgyerek jóformán csak enni és aludni jár haza, előkelő idegenként él a házban —, mondják — s már csak akkor vált szót velük, ha faggatják. Hogyan lehet ezt elkerülni, hogyan érhetjük el, hogy a gyerekünk őszinte legyen és az is maradjon hozzánk? Erre csak egy recept van: őszinteségre csak őszinteséggel nevelhetünk. Minden szülő vá_ gyik arra, hogy gyermekének bi_ zalmasa, barátja, elsőszámú tanácsadója lehessen, csakhogy ezt nem minden szülő éri el. A nyíltságot ugyanis nem lehet a gyerektől megkövetelni, arra a szülőnek érdemessé keli válni. Hogyan?! Nyíltsággal és őszinteséggel. A ,k«ttős nevelésnek” ugyanis létezik olyan tartalma is, hogy mást beszél és mást cselekszik a szülő, s ezt a gyermek igazságkutató röntgenszeme becsaphatatlanul és mindig felismeri. Ha azt mondjuk: kisfiam, ne hazudj, akkor magunk sem eshetünk ebbe a hibába. Ha sajnáljuk, hogy nem ér rá eljönni egy nagynéni látogatóba hozzánk, s ez*t megmondjuk neki a telefonbeszélgetéskor. s aztán a hallgatót letéve örvendezünk az elmaradt vendégeskedésnek. A gyermek fennakad ezen a kis hazugságon is, zavarba jön, csökken szülei iránti bizalma és megbecsülése, és maga is kömy- nyűszerrel válik füllentővé. Nemrég a tűzoltókat kellett éjszaka kihívniuk az egyik háztömb lakóinak, miután az egyik hatodik emeleti erkélyen két pizsamás kisgyerek sírt és jajgatott az éjszakában a szülei után. Hogy mi történt? A szülők este lefektették a kicsiket, úgy tették, mintha maguk is nyugovóra térnének, aztán elmentek hazulról. A gyerekek valamire felébredtek, a papának, mamának csak hült helyét találták, s ettől kitört a pánik. Hogy ezek után hisznek-e szüleik őszinteségében ezek a gyerekek, az kérdéses, mint ahogy kérdéses az is, hogy az életükbe ilymódon őszintétlenség következmények nélkül marad-e. Koshely* hogy a gyermek sok tekintetben olyan felnőtté válik, amilyenné a család formálja, hiszen életreszóló emlékei. a jellemét formáló példákat elsősorban a szülői házból, a szülei életéből és maga- 4' tartásából meríti. Sok szülő haj- | lamos arra, hogy ezt elfelejtse, > mint ahogy azt is, hogy ő is volt ■ egyszer gyermek s benne ugyan- • olyan folyamatok mentek végbe. : A szülők nevelési balfogásai és S túlzásai különösen elősegítik S tehát azt, hogy a gyermek las- : sanként elszakadjon otthonról, s örömeinek és gondjainak meg- s osztását máshol keresse. Elefgge elterjedt szülői gyakorlat, a próbáratevés. A délelőtt otthon tartózkodó dél- utános gyermekeknek, többnyi, re megtiltják, hogy bekapcsolja a televíziót, s kiszabják számára a tanulnivalót. Ezek után egy kis jelet is helyeznek a kapcsolóra, s ha a gyermek megszegi a tilalmat, megszégyenítik, kikiáltják hazugnak. Ezzel eltúlozzák, felnagyítják benne a csekély vétséget, nem hagynak szinte visszautat arra, hogy őszintévé váljon. Gyerekeket nevelni csak végletek nélkül lehet, és csak a gyermek „teherbí- rásához” mért követelmények- : kel. Ahol a szülő ezt megérti 5 és maga sem „játssza” a csalha- S tatlant, ott jó marad a kapcsolat ; közte és gyermeke között. De : ehhez tudni kell beismerni azt £" is, ha valamit felnőtt fejjel el- S vét az ember, és a hibát a gyér- « meknek nyíltan meg is kell tud- jj ni mondani, még a szégyenér- ! zetet sem titkolva, emiatt. Á SS ti Ili a gyermek jó ! kapcsolata tehát sokszor azon áll, vagy bukik, hogy a szülő mennyire válik alkalmassá szü_ lői szerepére, mennyire tud és mer frázisok és nagyotmondá■ok nélkül, hibáival és erényei- s vei együtt őszinte emberként• megnyilatkozni gyermeke előtt. : A szülő őszintesége mindig 5 meghozza az eredményt, s a leg- I fontosabbal, a gyermeki őszinte- ■ séggel kamatozik. Kocsis Éva : MINDUNTALAN találkozunk szorongó emberekkel, akik va- . lamilyen testi fogyatékosságuk, ■ szépséghibájuk vagy betegségük S miatt „bűntudatot” éreznek. Ez • S a jelenség értelmetlen és alap- ; tálán ugyan, de mégis érthető. S Miért érez kisebbséget a beteg ember? Egyszerűen azért, mert sok-sok évezredre visszanyúló emlékképek — akarva, akaratlanul — ma is tovább rezegnek sok ember — sőt bátran állíthatjuk, az emberek többségének gondolatvilágában. A NAGY ÓKOKI ORVOS. Hipokrátész, már két és fél ezer évvel ezelőtt rájött arra, hogy az egyes betegségeket, a környező világnak a szervezetre kifejtett hatása, illetőleg a szervezetben magában létrejövő, az egészségestől eltérő folyamatok okozzák. Könnyű dolga volt, ha pl. a kelés és a láz közötti ösz- szefüggést kellett kiderítenie. Azonban szinte látnoki képesséSsoknyaváltosatok- FIATAL 1, Világos, düftin szövetből, buksza zsebes szoknya, sötétebb színű dísztűzéssel, a zsebek alatt kifele néző egy-egy hajtással. A szoknya háta sima. í. Piros-kék szövetből, féloldalt apró nyomógombbal csukódó lapszoknya. A gombolás mellett végig rojtozás, oldalt és hátul a szoknya berakott. 3. vékony sM»*BS**«M*M*ea**«i«*****»**«***«****R*»®«s RECEPTEK RUMOSKOCKÁK; 6 dkg zsírt, 2 tojást, 20 dkg porcukorral habosra keverünk, majd adunk hozzá 1/4 liter tejet, 17 dkg őrölt diót, 2 evőkanál kakaót, 1 csomag sütőport és 25 dkg lisztet Jól kikeverjük és SHIIIRIIIIIHINHIIflIIIHHMVIIIIIItlllIRSlCflSBICHIIIIIRIlKliaaflIlimHIIIIIIIHM 800 éves egészségügyi tanácsok Az egészségügyi sétát, amely napjainkban olyan divatos, Oroszországban már a tizenkettedik században ismerték. A mozgás, a mértékletesség az asztalnál, a tiszta levegő azóta sem szerzett magának erőteljesebb prófétát, mint Jevprakszija Misztiszlavovna volt. „Nézeteit „Gyógyír” című értekezésében foglalja össze; a mű a kor afféle „orvosi mindentudója’? volt Egy-egy fejezetet szentel a következő témáknak: a higiénia szabályai; csecsemőgondozás; szív- és gyomorbán- talmak elűzése; gyógyfű vek. Jevprakszija Misztiszlavovna a kijevi nagyherceg, Vladimir Monomachus unokája volt Halála 800. évfordulója alkalmából a osemyigovi Történeti Múzeum, a lvovi Gyógyszer Múzeum és a rigai Orvosi Múzeum kiállítást rendezett zsírozott tepsiben megsütjük. Ha kihűlt, kettévágjuk. A két részt rummal kevert gyümölcsízzel összeragasztjuk és kockákra vágjuk. Minden egyes kockára rumoslekvárral egy fél gerezd diót ragasztunk, majd egy tálca felett a süteményszeleteket pímcsmázzal leöntjük és száradni hagyjuk. Máz: 4 evőkanál vízből és 25 dkg porcukorból sűrű szirupot főzünk, citromlét és rumot adunk hozzá. KESZÖCE: Besztercei szilvából készítjük, télen 2—3 kanálnyit éhgyomorra fogyasztva jó emésztés-szabályozó hatású, 5 kiló besztercei szilvát, 1 kg kristálycukrot, 20 szem szegfűszeget larabosra főzünk, majd hozzáadunk egy fél liter rumot és egy kevés szalicilt, jól összekeverjük, üveglekbe töltjük, celofánnal lekötjük, helyére tesz- szük. Nem kell szárazgőzbe tenni! i P. K. alakra, sima sötétkék szövetből fél oldalán rakott szoknya. A hótokat csípőben két csat fogja le. i. Piros szövetből elől gombos szoknya, hajlott íves benyúló zsebekkel, a 5 zsebek vonalát követően tűzés díszítések. 5. Sötétkék vékony szövetből, körberakott szoknya. Az ővrészen és a hótokon csípőig fehér dísztűzések. A szoknya vékonyaknak, fiataloknak jő. S. Szoknya sötét és világos piros kás- mír anyagitól, derekán tíz eenti- méteres gumírozott rész, fiatalosan rágombolható kantár. 7. Elől gombolópánttal csukódó, fűzöld szövetszoknya, rátűzött zsebekkel, kétoldalt egy-egy hajtással. 8. Csíkos anyagból varrt szembehőlos szoknya, ívelt derékrésszel, elején három-három díszgombbal, két vízszintes gomblyukzsebbe]. 9. Beige szövetből szembehólos szoknya, a derékrész, a szembchól és a szoknya alja sötétebb színnel megtűzve. 10. Fekete-zöld kockás szoknya, két hóllal, két rátett zsebbel. Az egyik zseb alatt kicsi bukszazsebbel. 11. Sárga-fehér kockás szoknya, a derékrészen, a szoknya alján és a két zseben ferde pánt. 12. Sötétzöld szoknya, elől beadott gombold résszel, két-két szembehőllal. Bakó Hona mjMüum || 1972, OKTÓBER IS. ge volt akkor, amikor az epilepsziás önkívületben görcsösen rángatódzó betegről — akkori, ban „szent betegséginek hívták — azt állította: „az a nézetem, hogy a szent betegségnek semmi köze nincsen a túlvilághoz, hanem ugyanaz az eredete, mint a többi betegségnek.” — Pedig Hipokrátész az epilepsziások agyában nem talált semmi jelet, ami betegségre utalt volna, nem volt tudomása az agy, az idegrendszer és az izomműködés összefüggéseiről, amelyekről egyébként napjainkban már az általános iskolába járó gyermek is tájékozódik. DE NEMCSAK Hipokrátész szállt szembe az önkínzó tévhittel, hogy a betegség vaiami_ lyen bűn'' büntetése lenne, hanem az emberiség történelmének számos nagysága is. A modem tudomány és technika napról napra újjászülető, szemkápráztató eredményei sem voltak azonban elégségesek ahhoz, hogy a mai ember időnként ne tartsa bűnnek betegségét, amit feltétlenül szégyelnie kell. Nap mint nap kétségbeesett hangú levelekkel fordulnak jelentéktelen és veszélytelen betegségben szenvedők újságok szerkesztőségeihez és más fórumokhoz. így pl. akad olyan, aki arcának foltos elfehéredóse miatt — aminek oka ártatlan bőrfesték-hiány — nem mert emberek közé menni és kétségbeesésében szinte öngyilkosságra gondolt. Hasonló gyakran azoknak a viselkedése akiknek foltosán vagy egészen kihullott a hajuk. Ha csodakenőcs, a gyógyszerek serege nem hoz. változást, kétségbeesnek, pedig alapjában véve makk egészségesek. Mindössze egy paróka kell a fejükre és máris ugyanolyanok, mint a többi ember. SZÁNALOMRAMÉLTÖAK azok az emberek, akiknek látható bőrelváltozása — pl. pikkelysömör vagy lábszárfeké’ye van. Sokszor ők maguk tudva tudják, hogy pl, a pikkelysömör jóindulatú bőrelváltozás, és egyáltalán nem fertőző természetű, de a köröttük lévő emberek mégis húzódoznak tőlük, mert téves elképzeléseik vannak e betegség eredete felől Még rosszabb a helyzet a lábszárfe- kélyeseknél. Ennek, oka közismerten a visszeres keringés romlása és a bőr elégtelen vérellátása. Az emberek sokasága mégis a fekély láttán vagy hallatára fertőző nemi betegségre vagy éppenséggel bűnre gondol Pedig szegény ártatlan lábszárfe- kélyes — aki ráadásul sokat szenved a nyavalyától — soha életében nem találkozott nemi betegséggel, hanem pl. borbély, sebész, vagy bolti elárusítóként állva dolgozta végig életét és ezért kapott visszértágulatot. MI HÁT VÉGÜL a helyes szemlélet a betegségekkel kapcsolatban? Ha az ember maga szenved benne, lehetőleg igyekezzék az orvos segítségével betegségének természetéről tájékozódni és gyógyulása érdekében minden lehetőt elkövetni Hamis képet festenénk azonban, ha azt állítanánk, hogy az orvos ma már minden betegséget meg tud gyógyítani. Igen sok ártatlan és néhány súlyos betegség akad még, amelynek eredetét és gyógymódját az orvostudomány ma sem ismeri. Ilyenkor a leg- bölcsebb — igaz. nem mindig a legkönnyebb út az, ha a beteg megtanul egy kicsit barátságban élni, megbékélni a maga betegségével. Így könnyebb neki magának és környezetének is el- * viselni betegségét. IGAZ, NAGYON SOKAT SEGÍTENE a betegeken az is, ha a környezetükben élő egészségesek nem méregetnék a betegeket bűnt szimatoló gyanakvó pillán, tásokkal, hanem igyekeznének segíteni őket abban, hogy sorsuk mostohaságát könnyebben tudják — hol mosolyogva, hol fogcsikorgatva — elviselni. Dr. Szendéi Ádám
