Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

A MEGYEI PÁRT BIZ 0 T T S ÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 197a. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Ära; SO tiller XXVn. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM MA KÖZÖS ÜTO.V REGI BARÁTAINKKAL (4. oldal) NAPIRENDEN AZ UTÁNPÓTLÁS- NEVELÉS (Snort) (6. oldal) Helyenként máris elérte a télire várt szintjét a talajvíz Rendkívüli intézkedések nx őszi mezőgazdasági munkák hidrológiai feltételeinek javítására Az. utóbbi hetekben mintegy 100—110 milliméter eső áztatta a Körösók térségét. A mezőgaz­daság szeptember végén, októ­ber elején szokatlanul nagy mennyiségű esőt kapott. így az őszi betakarítási munkáik na­gyon megnehezedtek. A Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság ál­lományával, technikai berende­zéseivel az olyan hallatlan nagy mennyiségű csapadék elvezeté­sét is biztosítja, mint amilyen a mostani. Mégis bizoriyos ér­telemben a vízügyi igazgató­ságot is váratlanul érte a mos­tani esőzés, hiszen a korábbi években szeptember második fele és október nagy része nap­fényes szokott lenni. Az igazi vénasszonyok nyara most el­maradt, helyette olyan időjárás jött, amilyet senki sem várt. Helyenként máris elérte a téli­re várt szintjét a talajvíz. A vízügyi társulások és a vízügyi igazgatóság általában szeptember második felére és októberre tervezi a belvíz-el- vezető csatornahálózat takarítá­sát. Bár a mostani időjárás ha­tására nem késlekednek ezzel a munkával. Emberek és gépek ezekben az esős napokban is megtalálhatók' a csatorna-parto­kon és a nyáron elgazosodott, náddal, gyékénnyel benőtt csa­tornákat tisztogatják, készítik a víz szabad útját. A békés- szentandrási és a békési duz­zasztóművek zsilipjeit megnyi­tották, így a víznek szabad le­folyást biztosítanak a Körösö­kön. A főbb befogadók torko­latainál épült szivattyú-telepek a nap bármelyik szakában in­díthatók és indítják is őket — mondotta Takács Lajos, a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke —, ameny- nyiben a víznek nincs szabad befolyása a Körösbe. A főmű­veik mellett a hordozható szi­vattyúk is üzemképesek, Ha szükséges, ezeket is bármikor felállíthatják, hogy a mélyebb fekvésű lakott területeken ösz- szegyűlt vizet továbbítsák. Akad azonban feladata az őszi mezőgazdasági munkák hidrológiai feltételeinek javítá­sában az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek is. A vízügyi igazgatóság veze­tője azt ajánlotta, hogy a no­vember végén, decemberben meghúzásra tervezett barázdá­kat már most készítsék el. A cukorrépa, a kukorica és a nap­raforgó táblákon összegyűlt vi­zet gyorsan elvezethetik. A kö­zeli napokban keresi a jó együttműködés felújításának le­hetőségét a vízügyi igazgatóság a vízi társulatokkal és a mező- gazdasági üzemekkel, hogy erői­ket a télvégi, kora tavaszi bel­vizek elvezetéséhez hasonlóan most az őszi mezőgazdasági munkák jó feltételeinek meg­teremtésére fordíthassák együt­tesen. D. K. Leningrádból jelenti munkatársunk : Kitűnő a hangulat, mindenki jól érzi magát Szombaton érkezik vissza a békevonat a Szovj etunióból Befejezte munkáját az országgyűlés Szerdán délelőtt ár. Dímeny Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fa­gazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vi­tával folytatta tanácskozását az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökej Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként ár. Szekér Gyu­la nehézipari miniszternek adott szót. Szekér Gyula felszólalása Tegnap délelőtt szólalt fel Székéi- Gyula, nehézipari mi­niszter és beszédében először a mezőgazdasági termelés utóbbi években lezajlott gyors fejlődé­séről, a termelési viszonyok for­radalmi változásáról beszélt. El­mondotta, hogy: „A termelőerők fejlődésében és átalakulásában a mezőgazdasági tényezők mellett a kemdzálásnak és a gépesítés­nek is igen nagy a szerepe. A kemizálással egyre jobban, tu­dományosan szabályozható a mezőgazdasági termelés amyag- körfolyamata. Mezőgazdaságunk korszerűsé­gének egyik mutatója az, hogy ma mái- a termelés anyagjellegű ráfordításainak fele ipari anyag. Népgazdaságunk igen nagy erő­feszítéseket tesz a mezőgazdaság kemizálásáért. Az 1950 és 1975 között a vegyipari beruházások egyharmad részét, körülbelül 25 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemizálására.” A miniszter elvtárs szólt ar­ról, hogy a terméshozam eme­lésének leghatékonyabb eszköze a műtrágyázás. Csak korszerű módszerekkel növelhető gyor­san és nagymértékben a talaj termőképessége. Az idei évben mezőgazdaságunk már négymil­lió tonna műtrágyát használ fel. „Minden remény megvan arra, hogy a nagyarányú mű­trágyázás széles körű elterjesz­tésével, a technológiai fegyelem javulásával néhány év múlva országosan is elérjük a ma élen­járó gazdaságok eredményeit”. Szekér Gyula beszélt a nö­vényvédelem rendkívüli fontos­ságáról. A kártevők, kórokozók és gyomok által okozott kár az elmúlt két évtizedben felére, az idén várhatóan mintegy négy- milliárd forintra csökken. A népgazdaság számára ez súlyos tehertételt jelent és megelőzéséi re az idén 25 millió dollár ér­tékben külföldi növényvédószie- reket is vásároltunk. A korszerű áUattakarmányo- zás is elképzelhetetlen a vegy­ipar sokoldalú közreműködése nélkül. A keveréktakarmányok összeállításához a különböző vegyianyagok; vitaminok, anti­biotikumok, aminosavak, ásvá­nyi sók, stb, nélkü özhetetlenek A kox-szerű összetételű takarmá­nyok jelentős megtakarításokat eredményeznek. Egy kilogramm élősúly ráhizlalására sertésnél négy és fél kilogramm, barom­finál három kilogramm abrak­takarmány kell. Terjed a különböző műanya­gok, műanyagfóliák mezőgazda- sági és kertészeti felhasználása is. A mezőgazdaság egy főre ju­tó energia fogyasztása 11' év alatt tizenháromszorosára, ta­valy mintegy 650 kilowattórára nőtt. Benzinből, gázolajból, tü­zelőolajból egymillió tonnát használ fel idén a mezőgaz­daság Az iparág feladatáról szólva dr. Szekér Gyula hangoztatta: „Minden erőnkkel azon le­szünk, hogy negyedik ötévé© tervünk, legnagyobb 9 milliárdos beruházását a Péti Nitrogénmű­vek több mint egymillió tonna műtrágyát kibocsátó üzemét, határidőre megépítsük. E gyár üzembehelyezésével lehetőség nyílik arra, hogy kétszázötven, kilogramm hektárónkénti nitro­gén, foszfor, kálium műtrágya hatóanyagot adjunk a mezőgaz­daságnak, ami azt jelenti, hogy hazai termeléssel tudjuk meg­(Folytatás a 2. oldalon) w « r •* ■ I !nBaazBzaBaBWBseB3*sss93SBBa«»ssaaBHH«MBBaM»aaMaaH*MK3«i ii ■■*»aaB**Bmsa«aBBB»aBBaaBBBaaaBBBaBai Vises a riss I Azzal kezdem tudósításomat Leningrádból, ahol a Békés me­gyeiek békevonata jelenleg ál­lomásozik, hogy kitűnő hangulat, mindenki jól érzi magát. Azért is kezdem ezzel, mert az otthoni hozzátartozók, ismerősök bizo­nyára nagyon várják onár a hí. reket a Békés megyéből októ­ber 6-án indult XjX. béke és ba­rátság különvonat utasainak hogy'.étéről. Nos, de mi is történt október 6. óta? Kora hajnalban futott ki 320 utasával a szerelvény a bé­késcsabai vasútállomásról, ma­gyar idő szerint pontosan 10 óra 32 perckor gördültek át a kere­kek az országhatáron. Most már szovjet földön folytatódott uta­zásunk át a Kárpátokon, egészen szombat reggelig, amikor meg­pillantottuk első állomásunkat, Kijevet. A pályaudvaron autó­buszokra ültünk, elkezdődött Ukrajna fővárosának megtekin. tése. Lehetetlen most felsorolni a sok-sok nevezetességet, amit láttunk, hiszen szinte egész nap jártuk a várost. Megismerked­tünk a szovjet emberekkel, s bi­zony hiányos nyelvtudásunk mi­att valaki közülünk megjegyez­te: Szégyellhetjük magunkat, hi­szen itt egy kisgyerek is igen folyékonyan beszél oroszul. A mozgalmas szombati nap után elbúcsúztunk az éjszakai fények­ben úszó Kijevtől, s indulás Le- ningrádba! Észak Velencéjébe hétfőn reggel érkeztünk és há­rom napot töltünk itt. A Szov­jetunió második legnagyobb vá­rosában, egyebek között felke­restük az Ermitázst, az Izsák székesegyházat, s az Auróra cir­káló fedélzetéről nézhettük a Néva hullámait. Szerdán délelőtt a közeli Pus- kinoba utaztunk, majd az esti órákban ismét Leningrádban ba­ráti találkozóra került sor. Éj­félkor indultunk Moszkvába, ahol csoportunk koszorút helyez el a Lenin mauzóleumnál. Ellá­togatunk a Kremlbe, a népgaz­dasági kiállításra, a Tretyakov- képtárba. A szovjet fővárosból pénteken délután fut ki vona­tunk és Békéscsabára szomba­ton 23 óra 50 perckor érkezünk. Yitaszek Zoltán Országszerte megkezdődött a rizs aratása. A dévaványai rizs- hántolóba már szeptember vé­gén megérkezett az első szál­lítmány a Körösi és Szeghalmi Állami Gazdaságból. Azóta — az időjárástól függően — na­ponta 5—12 vagon érkezik a malomba, ahol eddig 210 va­gonnal vettek át. Sajnos a ked-, vezőtlen csapadékos időjárás miatt a rizs víztartalma igen magas, s ezért feldolgozás előtt a szárítása hosszabb időt vesz igénybe. Az elmúlt három hét alatt 50 vagonnyi rizst hán­toltak, amely nemcsak a Bé­kés megyei gazdaságokból érke­zik, hiszen ide szállítják Csong- rád, Heves és Szabolcs megye gazdaságai is. A tervek szerint az idei szezonban Dévaványán több mint 1000 vagon rizst dol­goznak feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom