Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-16 / 219. szám

A mátfori halom titka Szeptemberi folyóiratok A FÄKLYA A Fáklya szeptember lfl-én | megjelent számában több cikk | ad képet a szovjet iskolarend­szer és közoktatás fejlődéséről, arról ,hogy a 180 ezer iskola 3 millió pedagógusa milyen mód­szerekkel készíti fel 50 millió növendékét a ma igényeinek és a jövő követelményeinek meg­felelően. Az egyik írásból meg­tudhatjuk, milyennek képzelik el ma a Szovjetunióban az 1980- as évek iskoláit. A moszkvai színházi élet érde­kes évfordulót ünnepel: a Ma­jakovszkij Színház fennállásé- j nak 50. évfordulóját. A társulat j tagjait emlékezetes események fűzik Magyarországhoz, ponto­sabban a magyarokhoz. Amikor a Forradalom Színháza néven megalakult az együttes, élére i Zalka Máté került és két éven ! át igazgatója volt. A másik ér- ! dekesség: ez a társulat mutatta be először Illés Béla egyik szín­padi művét. A lap bemutatja Viktor Ka- raszjovot, az egykori partizán­parancsnokot, aki ma a Szovjet —Magyar Baráti Társaság El­nökségének tagja. A JELENKOR A folyóirat hagyományos in­terjú-sorozatában ezúttal Vas Istvánhoz látogatott el Bertha Bulcsú. A beszélgetéshez kap­csolódik Vas István: Hát nem furcsa? c. költeménye. A lírai rovatban emellett töb­bek között Bertók László, Da­los György, Káldi János, Orso- vai Emil és Pákolitz István ver­seit olvashatjuk. A költemények jelentős része a Dózsa-évforduló ihletésében született. Figyelmet érdemel Várkonyi Nándor: Pergő évek című öné­letrajzi írásának részlete, vala­mint Granasztói Pál „Városok, álmok, zene” című írása. „A föltámadt magyar közép­kor” címen Juhász Ferenc írá­sát olvashatjuk Móser Zoltán esztergomi fotókiállítása kap­csán. A szám illusztrációi be­mutatják a fiatal művész kö­zépkori műemlékekről készült fotóinak jelentős darabjait. A szám kritikai rovatából ki­emelkedik Futaky Hajna Költé­szet és megismerés című írása, melyben Devecseri Gábor, Som­lyó György és Szécsi Margit új versesköteteit elemzi. (KS) agiiSBiSBB ■nSSiiSccii« :::: manraaisssiia MHBBMUUUiiftBttaaaaattMU — ..........- •• III*IP 1 1 ** •"vwwaa*«w«!»®'v.T'gl OBHBaBICB Bt85BBBBÍj BBBMBBBH HfflUUBUBfflU SUHWBWBllUBIIÍRIHHBBIlJIfllBí liiSiiiiüiiSSatiSjHiüiiiiiiSiSiiKKSiSiiiiiSSiiSiga A kiolvasott újság is érték! Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen, kötegelt újságpapírt kilónként 1 forintért, a színes újságokat, a folyóiratokat, a nyomtatott füzeteket, a puhafedelű könyve­ket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 fillérért, a papírgyártásnál felhasználható, vegyes papírhulladékot kilónként 40 fillérért megveszi a A templom szentély felőli részén jól látható az egyik téglával körberakott sír. A feltárt alap­falakat ideiglenes borítással védik az időjárás viszontagságai ellen. Helyére kerülnek a csontok a régész keze nyo­mán. Szöveg és kép - Esztergály Keve Békés megye északi részén a régi Sárrét területén még ma is fellelhetők az egykori mocsarak’ lápok szigeteinek emlékei — halmok és kiemel­kedő hátak formájában. Ilyen kimagasló, sok titkot rejtő emléke a környéknek a Szeg­halom Vésztő közötti út mel­lett fekvő mágori halom is. A mágori kettős domb csak addig maradt titokzatos, míg egy kíváncsi tudós tanító, Szeghalmi Gyula ásója 1908- ban ki nem fordította az első emberi csontot. Egy téglá­val kirakott sírt bontott ki. A téglák alakjából arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy ko­ra Árpád-kori temetkezési helyre talált. A sírból két Szent László korabeli dinár- és egy bizánci stílusú szét­nyitható ereklyetartó bronz­kereszt került napvilágra. Az első ásatás óta egy em­beröltő telt el, míg a mágori halom teljes és szakszerű feltárását elkezdték. A Sárrét ősrégi lakhelye volt a törté­nelem során az erre vetődő népeknek. A halom északi ol­dalán bronz, réz és új'kőkori kultúrák rétegződtek. Itt két felnőtt csontvázat találtak az ácsolt fakoporsó maradvá­nyaiban. Ez szenzációs lelet volt, mert Európában ilyen koporsóé temetkezés az újkő- korból nem fordult elő. A mágori halom kettős dombja más meglepetést is tartoga­tott vallatói számára. Az ása­tások során 1100 körül épült háromhajós — a főhajó 36 méter hosszú — román stílu­sú templom és apátság alap­falaira bukkantak a régészek. A török kivonulása után még álltak a templom falai. A XVIII. század végén azonban a közeli Vésztő lakói szét­hordták a templom és a mo­nostor köveit. A földdel be­temetett romokra szőlőt te­lepítettek. A legfrissebb ása­tások során feltárták a há­romhajós templom alapfalait. Itt is megtalálták a téglával kirakott sírokat .amelyekből már egyet Szeghalmi Gyula is feltárt. A sírból előkerült ezüst dinárok III. István pén­zed voltak, A nagyszabású, több évre szóló ásatás leletei között márványlapokat’ már- vényoezlopot, turbános fejű oszlopfőt, kutyát ábrázoló márványtöredékeket is talál­tak. Valaha az Árpád korban tíz falu népe is felkereste vasárnaponként a templomot. Ma még csak régészeti kö­rökben ismertek a mágori ha­lom leletei. Lehet, hogy a közeli jövőben az Alföld egyik ritkaság számba menő romkertjéhez zarándokolhat­nak a történelmi kövek imá­dói. Síz—100-as lánctalpas traktorvezetőtanfolyamra 18 éves kortól jelentkezőket felveszünk. A tanfolyam ideje alatt teljes ellátást és munka, bért biztosítunk. CÍM; Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat. Békés és Csongrád megyei Irodája, Szarvas, Budai Nagy Antal u. 5. sz. x í Mezőberényi Faipari Kisipari Termelőszövetkezet Mezőberény Keresse fel Szövetkezetünket Budapesten „Otthon ’73” kiállításon a BNV területén i ■ ■ , B ■ 1 W m * Nemzetközi Lakberendezési B és Bútor Kiállítás w n m ahol az ország összes nagyobb bútoripari vállalatai és na­gyobb szövetkezetei vesznek részt. 5 B A kiállítás szeptember 22-én nyílik és 10 napon át tart. Meg­tekinthető a 8-as pavilonban: hálószobaberendezés, kárpitos- garnitúra és egészen újtípusú egyedi bútorok láthatók. m Szeretettel várunk minden kedves látogatót * a Szövetkezet Vezetősége í ®B**Bft*BWBsaBa*»sBesB»BBsamssaBS3iaaBBseaeBS*aB9aBiasitBaBiaBBiBiaBBBBBBBiBB*BiBBas»9B9aeisiBSBBBBisss*ssaBiBaai«*«*«saBB«isss»Si*eessíiSB#ss*aBess«SBa! laBaseaaai ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom