Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

Megsúgom Magának f :.hogy az egyik ismerősöm hetedikes fia már az új tanév kezdetén hármast kapott orosz­ból. Jogosan kérdezi, miért sugdosok ilyesmit Magának, hiszen mások is kaptak már hármast, sőt fognak is kapni. Nos, a dolgot az teszi érdekes­sé, hogy az említett kisfiúnak a dolgozatában csupán egyetlen hiba volt. De a külalak.... Hát igen, az rontotta le az osztály­zatot. Maga szerint melyik a lénye­gesebb? A tartalom, vagy a forma? Ugye, hogy a tartalom. De hát ezt az élet más terüle­tein sem mindig vesszük figye­lembe. Itt van az asztalomon egy hivatalos jelentés, misze­rint Békéscsabának a nemistu- doménmilyen tömegversenyén 40 ezren vettek részt. Nocsak! Csaknem az egész lakosság, a ma született csecsemőktől kezd­ve a végelgyengülésben szenve­dőkig. Ez igen! Ezért dicséret jár. Szép a külalak, a jelentés szerint nagyon jól mozgósítot­ták a tömegeket. Am ha a tar­talmat nyomozzuk, kiderül, hogy a verseny számos fordulóból állt, s ezeken egy ember több­ször is rajthoz állt, így jött ki a 40 ezres szám. Érdemes végére járni a dol­goknak, nemcsak megelégedni a nagy számokkal, a sok min­dent takaró felszínnel. „A tá- valyinál 10 százalékkal többet termeltünk’• — mondja az igaz­gató, s nem szól az elmúlt évi 80 százalékos tervteljesítésröl, amely xazt bizonyítaná, hogy a tavalyi tervet az idén is csak 90 százalékra teljesítették vol­na. A forma viszont szép, s szép a tálalás. És ha már a tálalásnál tar­tunk, Megsúgom Magának, a szépségversenyek csillaga sem ragyog már annyira. Legutóbb nem szépségkirálynőt választot­tak, hanem „Ideális Európai Nőt”, aki amellett, hogy a for­mája kifogástalan, többek kö­zött jól tud főzni. Félre ne értsen, ételt. De térjünk vissza a „leérté­kelt” dolgozatra. Az orosz nyelv ismerete nyilván fontosabb a külalaknál, s egy óriásit ugró hasonlattal élve: nagy íróink, költőink sem arra törekedtek, hogy szépen írva vessék papír­ra gondolataikat. Természete­sen az iskolákban — és nem­csak ott — törődni kell a kül­alakkal is, de az ne rontsa le ennyire a tartalom értékét. Végül Megsúgom Magának, én sem tudok szépen írni.,. Vitaszek Zoltán Tizenhatmilliós export, huszonöt milliós import — tanszerekből Felkészült az új tanévre az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat Alig több. mint két hónapja, 1972. június 15-én határozatot hozott az MSZMP Központi Bi­zottsága az állarrfi oktatás anya­gi, tárgyi feltételeinek javításá­ról. A határozat óta fokozódott az érdeklődés és a figyelem az oktatás korszerűsítésében je­lentős szerepet betöltő hagyomá­nyos és újabb taneszközök iránt. Az Országos Tanszergyár­tó és Értékesítő Vállalat a kö­zelmúltban sajtóértekezletet tar­tott Budapesten, melyen a tan­szerellátásról, az iskolák kor­szerű felszerelésének és beren­dezésének lehetőségeiről tájé­koztatták a résztvevőket. A vál­lalat 1972. évi értékesítési ter­ve 340 milliót forint. Ebből kö­zel 270 millió forint a kimon­dottan óvodai, iskolai szemlél­tető eszközök, felszerelések és bútorok értéke. Tervük össze­állításakor már az 1972/73-as tanév előkészítésének segítését is feladatuknak tekintették, és az első félévben kiszállított felszerelések már lényegében az új tanév előkészítését szolgálták. A második félévben mintegy 1,73 millió forint értékű megren­delést teljesítenek, a további igények kielégítésére pedig 15 millió forint értékű bútorkész­lettel és 45 millió forint értékű szemléltető és egyéb eszközzel rendelkeznek. Az iskolák taneszköz beszer­zéseit az elmúlt évben az jel­lemezte, hogy a taneszközöket egyre nagyobb mértékben a vál­lalat boltjaiban vásárolták meg. Ez a beszerzési forma — mint ahogy az a sajtóértekezleten el­hangzott — azért vált kedvelt- té, mert az oktatási intézmények a tanácsok által rendelkezésük­re bocsátott összeget azonnal el­vásárolhatták, megtekinthették és kiválaszthatták az igényelt taneszközt, és azt azonnal elvi- hették. Az Országos Tanszer­gyártó és Értékesítő Vállalat je­lenleg öt boltban árusítja ter­mékeit, és ezek a boltok az idei tanév kezdetére is megfelelő áruválasztékkal várták a vá­sárlókat. Különös gondot fordí­tottak a tanulók öntevékeny ta­nulásához szükséges felszerelé­sek biztosítására (laboratóriumi eszközök, optikai eszközök, ok­tató játékok), amelyekből mint­egy 3 millió forint értékű áru­készletet halmoztak fel. Kner Albert látogatása Gyomán A híres Kner család egyik tagja Kner Albert — aki 1938- ban került a tengeren túlra, s kiváló tipográfiai tehetségével csakhamar magára vonta esjf árucsomagoló anyagokat gyár­tó cég figyelmét — egy nagy­kereskedelmi cég igazgatója lett —, hazalátogatott a közelmúlt­ban. Többek között járt Gyo­mán, megcsodálta a nyomda­ipari történeti múzeumot, a felújított Kner Nyomdát. Nagy elismeréssel nyilatkozott a nyomda jelenlegi munkájáról s jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a Kner család emlékeit meny­nyire tiszteletben tartja a szo­cialista Magyarország. Jutalomként négynapos tanulmányút Lipcsébe A Medgyesegyháza és Vidéke [ Bőr- és Textilruházati Ktsz j jutalomként két dolgozóját küldte el a Lipcsei Őszi Vá­sárra, tánulmányútra. Kocsis Mihály műszaki veze­tő és ifj. Pécs Mihály műveze­tő szeptember 8—12-ig elsősor­ban a szakmájukba vágó áru­cikkeket tekintik meg és tanul- : mányozzák a vásárvárosban. ■ Tgvaly szintén ketten utaztak : a ktsz-ből a Lipcsei Őszi Vá- : sárra, s amint a szövetkezet- ■ ben elmondták: a tanulmányút ; tapasztalatait jól hasznosították ■ munkájukban. » Szó volt ezután a vállalat ár­politikájáról, és a taneszközök! árairól is. Elmondották, hogy az! árakat a megfelelő árformák szerint alakítják ki, ezek nagy része a maximált árformába tartozik, melyek jóváhagyása a Művelődésügyi Minisztérium hatásköre. Bizonyos alapanyag­árváltozások miatt azonban né­hány taneszköz ára emelkedett és ez több, a maximált árfor­mába tartozó tanszerre is vo­natkozik. A nemzetközi kapcsolatokról szólva tájékoztatták a sajtó képviselőit arról, hogy együtt­működési megállapodást kötöt­tek az NDK. a bolgár, a cseh, a szlovák, valamint a jugoszláv partner vállalatokkal. Ez az együttműködés kiterjed a kuta­tásra, ^tapasztalatcserére, koope­rációs oktatófilm gyártására és filmcserére. A felsorolt orszá­gokkal kereskedelmi kapcsola­tuk is van, és a vállalat évente 16—17 millió forint értékben szállít különféle szemléltető­eszközöket külföldi megrende­lőinek, mintegy 15—20 ország­ba. Az import évente 25 millió forint és főként a szocialista országokból hoznak be tanszere­ket. Az importált taneszközök jól egészítik ki a hazai vá­lasztékot. elsősorban az audiovi­zuális cikkek tekintetében. A vállalat állandó törékvése, hogy a pedagógiai, a módszerta­ni kultúra fejlődésével lépést tartva korszerűsítse a régebbi típusú taneszközöket, valamint új taneszközöket, iskolai búto­rokat és berendezéseket bocsás­son az oktatási intézmények rendelkezésére. Bejelentették, hogy ez évben többféle új tan­eszköz és bútor készült el, és került, vagy kerül forgalomba. ÍJj óvodai eszköz például a Minimat-készlet, amelynek se­gítségével még iskoláskor előtt a gyermekek tapasztalati úton sajátíthatják el a mennyiségi, forma- és térismereti fogalma­kat. Ezen felül négyféle új dia­sorozát is készült az óvodák ré­szére. Megkezdték a Maci-bútor- garnitúra és biztonságos kivite­lű, esztétikus óvodai székek gyár­tását is. Bejelentették, hogy az idén korszerűbb kivitelben kap­ható az első osztályos betűtáhla, a második-negyedik osztályos applikációs készlet a nyelvtan oktatásához, és a a harmadik és negyedik osztályos környezetis meret tanításához. Az idegen nyelvek oktatását segítik a prog­ramozott orosz nyelvtani gyakor­latok az általános iskola nyol cadik osztálya és a gimnáziumok második osztálya részére, továb bá a programozott angol nyelv­tani gyakorlatok a gimnáziumok első osztályai részére. Valameny- nyi alkalmas a nyelvi laborató­riumi munkához is. Az általános iskolai élővilág tanításához a már korábban elkészült madár­hangok hangszalag folytatása­ként kapható az „Állathangok” című hangszalag, amelyről a há­ziállatok, az erdők, mezők és ide­gen világrészek állatainak hang­ját ismerhetik meg a tanulók. A középiskolai földrajz-oktatást segíti a „Képek a szocialista vi­lág gazdasági életéből” című dia­sorozat, mely bemutatja a szo­cialista országok népgazdaságá­nak helyzetét, iparát, közlekedé­sük, mezőgazdaságuk, tudomá­nyos és műszaki kutatásuk, fej­lesztésük eredményeit. Oktató­film-gyártásunk ez évre 19 új oktatófilm készítését, továbbá öt külföldi oktatófilm átvételét és a magyar iskolák tantervi igé­nyeinek megfelelő átdolgozását . tervezi. Végül elmondották, hogy a tervek szerint 1975-re elkészül és megkezdi a termelést az új debreceni tanszergyár, mely korszerű mechanikai, elektromos és optikai eszközöket készít majd iskoláink számára. Elkészült és rövidesen üzembehelyezik Buda­pesten a Tanszergyártó Vállalat új üzemrészét, ahol műanyagból gyártanak biológiai szemléltető eszközöket minden eddiginél na­gyobb mennyiségben és világszín­vonalon. S. E. K ÓPIUM - MORFIUM - CSANDU H HASIS- MARIUHAN A - MESZK AL - LSD Megrázó adatok A kábítószerek fogyasztóira vontkozóan sincsenek áttekint­hető statisztikai adatok. A szór­ványosan nyilvánosságra kerülő becslések azonban utalnak e szörnyű kór elterjedésére. Idé­zünk néhányat minden rend­szer és célzatosság nélkül. A Tempo című olasz lapot már idéztük. - Ebben a lapban olvastuk dr. Raspa szakvéle­ményét is: „A kábítószer tö- megjeleriséggé vált.” „Mi a helyzet Franciaország­ban?” — tette fel a kérdést a Baris Match ez évi január 23-i számában. A válasz: „A ren­dőrség kartotékain 3000 kábító­szer-élvező neve szerepel, de a rendőrség maga beismeri, hogy tíz közül csak egyre tud rá­bukkanni. (Az orvosok szerint száz közül mindössze egy drog­evő kerül orvoshoz.) A kábító­szereket legalább 50 000 fiatal próbálta ki. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy az 1968-tól 1970. júniusáig terjedő időszakban a kábítószer-fogyasztók száma 10 százalékkal emelkedett és további növekedése várható volt, akkor megállapíthatjuk, hogy a ragály rohamosan ter­jed.” A Panorama című lap sze­rint „Afganisztán fővárosában közel kétmillió hippi él. Átla­gos ' életkoruk 20 év. Többnyi­re amerikaiak, de szép szám­mal vannak németek, angolok, franciák, hollandok, a skandi- náv-országok fiai és elvétve egy-egy olasz is ... A kábító- szeres fiatalok minden pénzü­ket hasisra költik. Borzalmas higiéniai körülmények között élnek, keveset és rosszul táplál­koznak, gyorsan megbetegsze­nek. A nem steril injekciós tűk használata révén májgyulladás tizedeli soraikat.” Mennyire nincsenek a kábí­tószerekkel élőkre megbizható adatok, arra utal az ENSZ egyik, 1965-ben kiadott sajtó- közleménye is. Ezt írja: „Egyes kormányok, amelyek kezdetben azt hitték, hogy országukban a Békéscsabán készül az ország gyógyszer- és vegyipari gyárainak címkéje és doboza A békéscsabai Kner Nyomda világszínvonalon állítja elő a több színnyomásos címkéket, csomagolóanyagokat. A kül­földi megrendelők számára vál­lalják az idegennyelvű felira­tókat is. Évente mintegy 2 500 tonna címke és 8 000 tonna doboz hagyja el az üzemet. Gyógyszergyárak, vegyiművek, likőripari vállalatok, hűtőhá­zak, édesipari üzemek kérnek a Kner Nyomdától címkét, díszdobozt. A békéscsabai Kner Nyomdát minőségi üzemmé jelölték az illetékes szervek s itt készül az ország gyógyszergyárainak és vegyi üzemeinek a csomagoló­anyaga, címkéje. Természetesen sok szép ter­mék kerül külföldre is. A leg­nagyobb exportmegrendelő a Szovjeunió, ahova több száz tonna címkét, díszdobozt szál­lítanak. Legutóbb szovjet gra­fikusok tervei alapján kaptak mintadobozokat édesipari és likőripari termékek csomagolá­sához. Többek között a régi Moszkva látképével díszített dobozokban hozzák forgalomba repülőtereken s idegenforgalmi hivatalokban az italt, az édes­séget. A nemzetközi piacokon nagyon keresett kisüveg garni­túrák díszdobozaihoz is kaptak mintát. A kísérleti dobozok el­készültek, jól sikerültek s az el­ső százezeres megrendelés tel­jesítéséhez máris hozzáfogott a Kner Nyomda kollektívája. Ősszel Moszkvában rendeznek csomagolóanyag-kiállítást, ame­lyen bemutatkozik legszebb ter­mékeivel a békéscsabai Kner Nyomda. A. R, drogoknak nincsenek fogyasztói, utóbb rádöbbentek, hogy bi­zony vannak, s méghozzá igen nagy számmal. Az egyik ilyen országban megállapították, hogy másfél millióan rabjai a kábító­szernek, egy másik ország, ame­lyik 9000 drogevőről számolt be, később 200 000-t jelentett.” London egyik peremvárosá­nak 60 000 lakosa van, lakóinak 41 százaléka 21 éven aluli. A rendőrség rájött, hogy a fiata­lok 1,4 százaléka drogevő. Az orvosi vizsgálatokból azonban arra következtettek, hogy a kábítószer-fogyasztó fiúk ará­nya eléri a 14,75 százalékot. A rendőrség szégyenkezve adott igazat az orvosoknak. Egy ilyen indirekt adat a kö­vetkező is. A dél-amerikai kó- kalevéltermelés 38 000 tonna, ami 192 tonna kokain-készlet­nek felel meg. Gyógyászati célra 1,3 tonnát használnak fel. Nyilvánvaló, hogy a kü­lönbség a titkos csatornákon a fogyasztókhoz kerül. A Dél-Afrikai Köztársaság egy alkalommal azt jelentette, hogy egyetlen kábítószer-élvező sincs területén. Ugyanakkor rendőrségük adataiból kiderült, hogy egy év alatt 21 430 sze­mélyt vett őrizetbe, vagy körö­zött hasis rejtegetéséért. * * * A drogok legnagyobb mennyi­sége az USA-ba áramlik. A Healt Preserve Service magán- szervezet szerint több mint 8 millió amerikai mértéktelenül kábítószer-élvező. A már em­lített TASZSZ-jelentés szerint csak a heroin élvezőinek száma 120 000—180 000 között van. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom