Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

I Jhcfr&U md — kislányoknak T ámítás-lélektan az orvos szemével A fiatal és felnőtt diákok világában az ősz jelenti a ta­nulás újrakezdésének időszakát. Érdemes tehát abból a hatal­mas ismeretanyagból, amit „ta- nulás-lélektan”-nak neveznek, néhány apró mozzanatot felvá­zolni, hogy könnyebb és haté­konyabb legyen a tanulás. Ax emlékesei raktározása Biztosan ritkán gondolunk arra, hogy mi történik a gyer­mek agyában, amikor a betű­vetés és az olvasás tudományát elsajátítja. Voltaképpen a ta­nulás nem más, mint emlék­tárolás agyi idegsejtjeiben. Az olvasni tanuló gyermek a két keresztberakott vonal, az X-be- tű láttán megjegyzi, hogy ez az X-hanggal azonos. A látott be­tű és a hallott hang tulajdon­képpen nem más, mint a kör­nyező világ fizikai hatásainak szemünk és fülünk révén Való érzékelése. Ha tehát olvassuk a „Talpra magyar”-t, akkor — miközben a leírt szavakat lát­juk — valahogyan képzelet­ben a kiejtett hangokat is hall­juk. Történik ez azért, mert tanulás közben az olvasott szö­veg és a hallott hang azonosí­tását sajátítjuk el. Egész sor tapasztalat szó) amellett, hogy a gyermekkori élménygazdagság, az érzékszer­vi benyomások sokasága jóté­konyan hat a későbbi években a tanulás-készségre. Ezért ta­nulnak általában gyorsabban és jobban azok a gyemekek. akik­kel kicsi korukban többet fog­lalkoztak. Tanulás kedvvel Ősi megfigyelés, hogy a lel­kesedéssel, jókedvvel végzett munka gyorsabban készül el és eredményesebb, mintha ugyan­azt kedvetlenül, vagy unalom­mal végeznék. Ugyanez érvé­nyes a tanulásnál is. Ha vala­mire különösen kíváncsiak va­gyunk, ha érdekel bennünket, akkor hallatlan gyorsan történik az anyag megismerése, és rög­zítése. Az pedig, hogy kit nri érdekel, nem véletlen és nem sorsszerű. Jórészt a szülőkön, de méginkább a pedagógusokon múlik, hogy kedvet ébressze­nek a tanulással, illetve egy meghatározott tantárggyal szemben. A diák, akinek fel­keltették az érdeklődését és mohón vágyódik bizonyos is­meretek birtokába jutni, játsz­va, könnyedén, minden nehéz­ség nélkül tanul. Cukor, vagy ostor A kedv, az érdeklődés fel­keltése meggyorsítja és meg­könnyíti a tanulást. Fordítva: az oktalan büntetés, az értel­metlen szigor — és nemritkán a hagyományos feleltetéssel egybekötött nem éppen meg­nyugtató élmény komoly gátat jelenthet a tanulásban. A si­kertelenség, a szidalmazás, s az ettől való félelem hallatlan mértékben lerontja a diák ön­bizalmát. Az így kialakuló ki­sebbségi érzés egyenesen kerék­kötője lehet minden eredmé­nyes tanulásnak. Fordítva: egy- egy szülői biztatás, tanári mo­soly vagy éppen dicséret olyan rejtett értékeket hozhat felszín­re a diákban, amelyek az ilyen érzelmi-emberi segítség nélkül sosem kerültek volna elő. Mindebből következik, hogy a tanulás nem egyszerűen emlék­képek rögzítése az agykéreg­ben, hanem a mindenkori ér­zelmi, hangulati állapotunk függvénye is. Világosság, csend* rend A gyermek, vagy felnőtt diák tanulásának hatásfoka a tanu­láshoz fűzött kedven, az ismét­lések számán kívül még .sok tényezőtől függ. Az első és leg­fontosabb a rendezett környe­zet. Aki rendszeresen tanul, an­nak legyen valahol, a lakás va­lamilyen zugában állandó he- helye, ahol elrakja holmijait és ahol zavartalanul dolgozhat. A rend mellett a tanuláshoz jő világítás is kell. A természe­tes fény lehetőleg közvetlenül világítsa meg a könyvet, vagy a füzetet, a mesterséges fényt pe­dig irányítsuk úgy, hogy ugyan­csak élénk fényt vessen a könyvre. Tehát látóterünknek le kell szűkülnie ahhoz, hogy figyelmünket összpontosíthas­suk. Egyenesen esztelenség in­tenzív tanulás közben lemez­játszót, magnót, vagy rádiót bömböltetni. Talán nem érdektelen meg­említeni, hogy telt gyomorral nem lehet tanulni. Az iskolá­ból hazatért diák ebédje után játsszon legalább egy órát és csak akkor kezdjen el tanulni. Igaz, a fordítottja is igaz: éh­ség állapotában sem jó tanul­ni. Egymagában ezért is kívá­natos, hogy a diák iskolába- indulás előtt 'bő, kiadós regge­lit és ennek keretén belül va­lamilyen fehérjét: húst, tojást, túrót, vagy tejet is fogyasszon. A tízóraira fogyasztott tejnek nemcsak az egészséges testi fejlődés miatt, hanem a tanu­lás hatásfokának javítása mi­att is különös jelentősége van. Megerőltető tornaórák után legalább tíz perces pihenésre van szükség ahhoz, hogy ered­ményes és nehéz szellemi mun­kát végezhessünk. Dr. Szendéi Ádám A derékban kissé karcsúsított modellek azonos mintával ké­szülnek. A kisebb mellény 200, anagyobb 300 g fonalat igényel 3 1/2-es tűvel horgolva, A minta leírása: 1. sor: 3 láncszem, 3 egyráhaj - tásos pálca az alap pálca sor pál­cáira öltve, 3 láncszem, 3 pálca kimarad, ismétlés, végül 4 egyrá- hajtásos pálca. 2. sor: 6 láncszem, 3 pálca az ívbe, 3 láncszem, ismétlés. 3. sor: 3 láncszem, 3 egyráhaj. tásos pálca, 3 láncszem, ismétlés, végül 4 egyráhaj tásos pálca. 4. sor: mint a 2. sor, 5. sor: mint a 3. sor, 6. sor: mint a 2. sor. 7. sor: 5 láncszem, 3 kétráhaj. Az ember és az időjárás Védekezés lehetőségei a frontbetörések ideién RECEPTEK KELVIRÄG SÜTVE A kelvirágot megmossuk, ró­zsáira szedjük, gyengén sózott vízben majdnem puhára főzzük. Leszűrjük, szitán jól lecsurgat­juk Kivajazott tűzálló tálba rak_ juk, meghintjük törött borssal, reszelt sajttal, és bőven apróra vágott petrezselyemmel, ízlés szerint megsózzuk, majd meglo­csoljuk tojással elkevert tejfel­lel. Megsütjük, 10 perc alatt kész. (Vaj helyett használhatunk RÁMA vitaminos margarint, el­sőrangú növényi zsiradék!) A karfiol levét használjuk fel le­vesnek egy kis Vegetával ízesít­ve). RAKOTT KARALÁBÉ A karalábét meghámozzuk, ap­róra vágjuk és kevés sósvízben puhára főzzük. Adagonként szá. mítva, 7—10 dkg rizst megpáro­lunk, majd fedő alatt puhára * főzzük. Adagonként számítva, 10 —10 dkg főtt húst ledarálunk. Kivajazott tűzállótálba a követ­kezősorrendberakjuk. Egy réteg rizs, egy réteg darálthús, egy ré­teg karalábé, majd újra rizs stb. A tetejére olvasztott vajat locso­lunk. Két deci tejfelben elkeve­rünk két egész tojást, 1—2 cso­mag apróra vágott zöldpetre­zselymet, kevés törött borst és egy-két kávéskanál Vegetát és ráöntjük a rakott karalábéra. Megsütjük. Salátával tálaljuk. uatsjm&a || 1972, SZEPTEMBER 3. AZ EMBER ES KÖRNYEZETE elválaszthatatlanok egymástól. Ezt már a Nobel-díjas tudós Pavlov professzor megállapítot­ta. Sőt nemcsak az ember, az ál­lat is megérzi a környezet, az időjárás, a kiírna változásait. Egyesek tréfásan még azt állít­ják, hogy a befőttesüvegben tar­tott levelibéka pontosabban meg­jövendöli az időváltozást, mint a leggondosabb meteorológiai előrejelzés. Nos az évszakok befolyásolják a közérzetet. Főleg, ha különö­sen érzékeny valaki. De a gyor­san váltakozó időjárás már az erősebb szervezetet is megviseli. A különböző légtömegek össze­ütközését és harcát — az úgy­nevezett frontbetörést — pedig szinte már mindenki megérzi. VAJON MI OKOZZA EZT? Ilyenkof — rendszerint hirtelen — megváltozik a hőmérséklet Néha egy napon belül 14—16— 18 fokot is süllyedhet. A légnyo­más is gyorsan csökken. Meg­változik a levegő párateltsége. Vele együtt az elektromos töl­tése is. A sugárhajtások is átala. kulnak. A fény és árnyék vál­tozása — még nem eléggé tisztá­zódott módon — lenyomó-, dep­ressiv-, vagy feszítő-excitatív — hatással van ez emberre. Ezt fo­kozza az esetleg orkánná erősödő szél és a vihar alatt jelentkező — indokolatlan, vagy indokolt — félelem és izgalom, ami még a legbátrabb állatot is a vackába kényszeríti. A FRONTHATÁSNAK megfi­gyelhető, orvosilag is észlelhető tünetei vannak. Az ember ide­gessé, feszültté, ingerültté, ér­zékennyé válik. Görcskészsége növekszik. Talán ez a magyará­zata annak, hogy front alatt a szülések száma növekszik. A vérnyomás emelkedik, vagy az arra hajlamosaknál lezuhan. Megszaporodnak a trombózisok, a szívinfarktusok, a súlyos szív­es vérkeringési ártalmak. Ma már ott tartunk, hogy ha a mű- ! tét nem életmentő, fronthatás: alatt a sebészek -nem is operál- ■ nak szívesen. Azt pedig min-\S denki bizonyíthatja, hogy várat, jj lan időváltozás, komoly front- : betörés előtt már órákkal, esetleg ; napokkal megerősödnek az úgy_ ! nevezett reumás fájdalmak. Nem : is ritka est, végtag, derék — eset- ; leg tyúkszem — fájdalom alap- • ján megjósolja az időjárást. .És 5 sokszor el is találják. ■ A legjellemzőbb tünet mégis« esak az idegesség, az idegfeszült- ! ség. Tréfa, de igaz! Ha két em- : bér a forgalmas utcán összeüt- ; közik, nyugodt időjárás esetén • azt mondják: pardon! Fronthatás ; alatt egymásra vicsorognak és • válogatás nélküli jelzőkkel ille- ! tik egymást. MI HÁT A TENNIVALÓ? Le. 5 hét védekezni az időjárás ártal- j mai ellen? Igen! Ilyenkor min- 5 denki fokozottabban törődjék az 5 egészségével és gondoljon nyu- ! galma megőrzésére. Gondosan — £ a hőmérsékletnek megfelelő : ruhát öltsön. Korábban induljon, jj ha készül valahova. Ha teheti,: ne kezdjen nagyobb feladathoz. 5 Céltudatosan, akaratlagosan fé- ■ kézzé lépéseit, tetteit, még a sza- i vait is. Kerülje az összetűzése- : két, a vitákat, a nézeteltéréseket.; a feszültséget és iparkodjék nyu. • godtan viselkedni. Tartózkodjék : vagy, mérsékelje a dohányzást, ■ a szeszesital-fogyasztást és köny. I nyen emészthető táplálékot fo- ! gyasszon. A lehetőségeken belül | többet pihenjen, könnyű szóra- koz tató feladattal foglalkoztassa magát, gondosan szedje a szá­mára rendelt gyógyszert, esetleg — ha másként nem megy —. kérjen és szedjen valamilyen nyugtató orvosságot. Higyje el mindenki, hogy ezeket megszív­lelve. könnyebben átvészeli az időjárás szeszélyének ártalmait. Dr B, L tásos pálca az ívbe, 3 láncszem* ismétlés. Végül 4 kétráhajtásos pálca. A 2. sortól ismételjük a mintát. A munka menete: Munkánkat a hátrésszel kezdjük, hattal oszt­ható + 4 láncszemmel. A meg­felelő hosszúságú láncszemsort behorgoljuk két soron rövid pál. cával, majd folytatjuk munkán­kat a fenti mintával a szabás­mintának megfelelő fogyasztás­sal, a karöltő és nyak kerekíté­sével. Elejét a hátával azonos módon, horgoljuk, csak mélyebb nyakkivágással. Kidolgozás: Az egyes darabo­kat a szabásmintának megfele­lően kitűzzük és átgőzöljük. Ösz- szevarrjuk az oldalakat és a vádi- részeket! Ezután körülhorgoljuk az elejét és a nyakkivágást, va­lamint karöltőt három soron, első sor szorosszem, a második sor egy rövidpálca, egy lánc­szem, egy pálca kimarad és egy rövidpálca. Az eleje két felső sarkánál a sarok szembe mindig három pálcát öltünk minden so­ron. A harmadik sor ismét szo­rosszemes sor lesz. Befejezésként a horgolófonai 5 szálával zsinórt fonunk a meg­felelő hosszúságban és ezt be­fűzzük tetszés szerinti hosszú­ságban és szélességben. „Nem dohányzom és mégsem hízom *• Igaz-e, hogy aki felhagy a do­hányzással, hízásnak indul? Aki ezzel a kifogással él, csupán késleltetni akárja a „nagy le­mondást” — mondja egy szív­ás tüdőbetegekkel foglalkozó amerikai intézet két kutatója. Erre a meggyőződésre jutott George Comstock és Richard Stone, miután 501 férfi súlyvál­tozásait kísérte figyelemmel hat évig tartó kísérlet során. A 40 —60 év közötti, férfiak súlygya­rapodása általában 80 deka kö­rül mozgott a dohányzás abba­hagyása után. Ez ä hízás azon­ban nagyon megéri — mondják a kutatók —, hiszen a dohány­zásról lemondani számos előny­nyel jár az ember egészségére. Csak a nagyon erős dohányo­sok híztak meg jelentősebb mér­tékben a dohányzással felhagyás után. „Őket azonban kizártuk az át­lagszámításból — jelentette ki Comstock —, hiszen az ő ese­tük természetellenes”. Az átlagosan 80 dekás súly­többlet tehát semmiképpen sem jelent nagyobb infarktusve­szélyt, bár sokan így igyekez­nek beállítani a dolgot. Kétség­telen, hogy az elhízás jelenté­kenyen elősegíti az infarktus fellépését, azonban a két ame­rikai kutató kísérlete világosan kimutatta, hogy a cigarettáról leszokásnak az infarktusveszély­hez nincs köze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom