Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-30 / 231. szám
Emlékek, inaséyek Egésznapos találkozón látja vendégül nyugdíjas dolgozóit a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. Sokszáz meghívottból háromszázan válaszolták, hogy ott lesznek Gyulán, régi munkatársakkal elevenítik néhány éves, néhány évtizedes közös emlékeiket. Erdei Ambrus és id. Vámos Sándor gátőr, Somoskeőy Ilona ingatlan-nyilvántartó, Csoór István technikus s a többiek mind bőven sorolhatják majd történeteiket: a ,.vizes” munka nem szűkölködik eseményekben .. j CSEPPENTŐ ZSIGMOND igazgatóhelyettes főmérnök 1967-ben ment nyugdíjba. Azóta is dolgozik azonban az igazgatóságon, most éppen a biharug- rai terület távlati komplex vízgazdálkodási tervét ellenőrzi három és fél évtized minden tapasztalatával. — 1937-től vagyok vízügyes szolgálatban Békés, Csongrád, Csanád vízügyeivel foglalkoztam, főleg öntözéssel. Szép és jő volt látni a fejlődést, e fejlődésben élni, azért tevékenykedni. Szóval ki sem lehet fejezni talán, hiszen öntözőtelepek százai álltak azóta munká-, ba, vitték a mezőgazdaságnak az éltető vizet. 1952—54-ig az albán kormány mellett voltam szaktanácsadó öntözési és egyéb vízügyi témákban. Hazatérve átvettem az igazgatóság műszaki vezetését s itt ismét sok irányban dolgozhattam: folyamszabályozás, ár- és belvízvédelem s természetesen öntözés. Sok-sok különleges, emlékezetes dolog történt velem eny- nyd idő alatt. Leginkább meg- rendítőek közülük az árvizek. Állandó az idegfeszültség, pillanatról pillanatra más-más irányba kell koncentrálni, szállítással, anyaggal, munkaerővel, műszaki feltételekkel törődni, s mindezt gyorsan tenni, mert ezen a tájon hirtelen jön a víz. Persze, amikor béke van, akkor gyönyörű a Körös. Selymes, simogató, s nagyon tiszta a vize. Volt időm rá, megismerhettem minden kanyarulatát;,. FEKETE MIHÁLYT nem a kubikostalicska mellett találja már, aki szót akar váltani vele. Pedig törte a markát jócskán a kerekes szerszám szarva, 1927- ben vette fel a talicskát Gyulaváriban s harminckét évig évente kétszer három hónapon át naponta három-négy köbméter földet mozgatott meg Saját erejével. Most, őszidőn frissentört, sárga kukoricacsomók mutatják, merre kell keresni Mihály bácsit a tengerisorok köri — a feleségének segít, aki a termelőszövetkezet tagja. —• Három holdam volt valamikor, nagyon kevés, nem lehetett belőle megélni. Kubdkolni jártam hát. Először a bátyám bandájában dolgoztam, aztán egy másikban mindig a gáton, s mikor elkerült tőlünk a bandagazda, én kerültem a helyébe. Munkát vállalni, pénzt fel- venni-elosztani volt a kötelességem ... Negyvenötig nagyon sokat törődtünk, utána jobb lett, rövidebb a munkaidő. Most meg nyugdíjat is kapóik, kézhez 972 forintot... Amikor időm van, akkor pedig citerá- zok. Muzsikáltam már a rádióban is. Meg itthon, a zenekarral. Csak most nem nagyon tudunk együtt játszani. Hiányzik hozzá egy jó zenekarvezető.;. GAZSÓ MÁTYÁS szivattyútelepi gépész — pedig csak szeptemberben vagyunk még — fűtött szobával fogadja a látogatót. Hűvös is van mór, meg talán a kint a szabadban töltött évek csontokban, izmokban, idegekben megmaradt hidege ellen is kell már a meleg. •— Negyven óvet töltöttem a vizeseknél. 1926-tól 1966-ig tartott a szolgálat. Ebből a7, utolsó negyedszázad a békési bel- vízszivattyú-telepen. Ahol most a fiam dolgozik, a menyem meg az unokám él. Sokszor én is ott vagyok még, javításoknál, üzemeléskor — mert kevés az olyan gépész, aki a gőz-üzemhez is ért. Az én időmben még azt csináltuk, négy és fél köbméter volt a teljesítmény. Azóta már villanymotor is került oda, a teljesítménye pedig tíz köbméterre nőtt. Változik a világ .. , Ha megint fiatal lennék, 1942 volna, újra ezt a szakmát választanám. Szép munka, jő, egészséges a kinti élet. sokat van az ember a szabad levegőn — csodálták is annak idején a tanítók, tanárok, hogy a gyermekeim télen se fáztak meg soha. Csakhát van persze hátránya ennek is: sokat kell ott egyedül lenni. Néha még a családtól is elszakadt az ember, mikor kotróval kellett dolgozni s hetekig távol voltunk, hajón laktunk... Most aztán bejöttünk a feleségemmel Békésre. Magam építettem a házat, jelenleg is magam bajlódom udvarral, kerttel. És segítek a szomszédoknak. Redőny, kerítés, kapu mindig hibádzik valahol, kell a hozzáértő kéz.. „ KÉPÍRÓ KÁROLY építésvezetőről senki meg nem mondaná, hogy hatvanhárom esztendős. Nemcsak azért, mert most is dolgozik a nagyzugi szivaty- tyútelep építésén, hanem sima az arca, hajában kevés a fehéredé szál, hangja meg szinte fiatal embereké. — Tanult mesterségem kőműves, építkezéseken, hidakon, átereszeken, szivattyútelepeken dolgoztam 1970 februárja előtt harmincöt évig. Kőművesként, építésvezetőként, s voltam öntözőtelepeken is munkavezető, miután elvégeztem a vízmesíer- képző iskolát, ami technikusi képesítést adott. Hosszú lenne felsorolni, hány hidat, szivattyútelepet építettem Sarkadtól a Bácskáig, Peckestől Vizesfásig. Most itt, Mezőbe- rény mellett dolgozunk. Belvíz- szivattyú készül, idén az épületek nagy részével megleszünk. .Segítek a fiataloknak. Amíg a nyugdíjas nyolcszáznegyven órát ki nem merítem. Utána otthon maradok, Sarkadon, s míg el nem jön az új év, rokonoknak, szomszédoknak segítek, amit kell. Meg amit tudok... FEKETE JÁNOS gátőr, az elmúlt év utolsó napján ment nyugdíjba. A köröstarcsa-mér- gesi gátőrházból, ahol hosszú évtizedekig dolgozott. Most kö- röstarcsai házában idézi a múltat: — Nem könnyű munka a gátőré. Különösen, ha jön a víz. Mint kilencszázhetvenben. Ha akkor nem vigyáz az ember, elvitte volna a töltést a sodrás: Három hétig nem volt lent a lábamról a csizma. Megfáradtunk ott nagyon. És nem is kevesen. Talán az a nyár is az oka volt, hogy amikor eljött az idő, nyugdíjba kellett mennem. Nagy volt a megpróbáltatás, elszállt az erő. Most itt dolgozgatok a ház körül. Ötvenötben vettük, azóta fát. szőlőt telepítettem. Meg fél lánc a határban is van. Ott jobb lenni, mint itt az udvaron. Meg az őrháznál is jobb volt. Olykor a szeghalmi tornyot is láthatta az ember. Itt meg csak a szomszéd kerítését nézhetem. Másfelől azonban nagyobb a kényelem itt. Petrollámpa helyett villany világít. Az asszony pedig csaknem minden házimunkát géppel tud csinálni... így kezdtük a nyugdíjasság első évét. Próbálgatjuk. Tanulunk bele. Ez most a második inaskorunk ... ...így szóltak a történetek. Némelyiket elmondják majd a találkozón is. A hallgatóság, Kovács Pál műszaki tiszt, id. Szász Gábor hivatalsegéd, Kovács Mihály gépész, Licska Lajos mérnök, meg a többiek figyelik a régi mesét. S bizonynyal hozzá toldják a maguk históriáját.,. Űj utat nyitnak a forrásoknak Eliszaposodtak a pusztavámi Csuka-tó forrásai, s a festői környezetben levő tavat — amely- tiek partján már több üdülő épült — az elposványosodás veszélye fenyegeti. A tó megmentésére összefogott a környék: a Pusztavámi Községi Tanács kérésére a Balinkai Szénhánya geológusai vizsgálatot folytattak • tónál. Megállapították, hogy a'i eliszaposodott források kitisztítása nem hozná meg a várt eredményt, ezért a forrásoknak új utat kell nyitni a hegyoldalban. Fúrással, robbantással terelik új mederbe a tavat tápláló forrásokat, s így néhány évig megfelelő lesz a vízhozam, megoldódik a tó természetes tisztulása Minisztériumi állásfoglalás a lakásépítési támogatásról Több helyen viták támadtak abban a (kérdésben, hogy ha valamely vállalathoz olyan dolgozó lép be, aki előző munkahelyén lakásépítési támogatásban részesült, az új vállalat a támogatást nyújtónak köteles-e a dolgozó tartozását megtéríteni. A Pénzügyminisztérium most kibocsátott állásfoglalása szerint a jogszabályok értelmében a vállalatokat ilyen kötelezettség nem terheli. A lakásépítési támogatást nyújtó vállalatok ugyanis szabadon kiköthetik a támogatás feltételeit, kellő biztosítékokat tarthatnak fenn maguknak arra az esetre is, ha a támogatásban részesített dolgozó a vállalattól kilépne. A dolgozóval kötött szerződésben ugyanis megállapodhatnak abban, hogy a lakásépítési támogatás fejében a dolgozó meghatározott ideig nem válik meg munkahelyétől, a munkaviszony megszűnése esetére pedig a vállalat kikötheti az anyagi támogatás azonnali vagy gyorsított ütemű visszafizetését, a kamatfizetési kötelezettséget, stb. Ha a dolgozó áthelyezéssel kíván munkahelyet változtatni, akkor a támogatást nyújtó vállalat megállapodhat az új munkahellyel, hogy az átvállalja-e a dolgozó fennmaradó tartozásának visszafizetését. A Pénzügyminisztérium célszerűnek tartja, hogy a vállalatok éljenek a jogszabály adta lehetőségekkel, a lakásépítési támogatások esetén kellő biztosítékot kössenek ki, mert így több dolgozót segíthetnek új otthonhoz. (MTI) Javult a gyartmanyszerkezet, de nem megfelelő a minőség Felmérés a könnyűipar termeléséről A Könnyűipari Minisztérium- I ban felmérték és a minisztérium, valamint a szakszervezetek | vezetőinek együttes értekezle- ' tén értékelték: hogyan alakult eddig az ágazat ez évi termelése, milyen tendenciák érvényesülnek a továbbiakban. Megállapították, hogy a termelés növekedése elmaradt az éves tervben előirányzott ütemtől, az értékesítés viszont a termelést meghaladó mértékben növekedett. A szocialista országokba irányuló szállítás az előző év hasonló időszakához mérten 26, a tőkésexport pedig 15 százalékkal növekedett. Mindemellett a lakosság ellátását a tervezett színvonalon tudták biztosítani. Erőteljesen folytatódott a kötött-hurkolt kelmék térhódítása, növekedett a korszerűbb, gazdaságosabb mes- teséges nyersanyagok előállítássá, felhasználása. Tervszerűen haladó rekonstrukció eredményeképpen az ágazatban növekszik a korszerei gyártmányok aránya. A szalag- és zsinórgyárban üzembe helyezett új gépekkel tizennyolc millió forint értékű áruval tudnak majd többet gyártani. A Budapesti Harisnyagyárban a szintetikus harisnyák és harisnyanadrágok gyártásának növelésére 72 millió forintos beruházás fejeződött be. Elkészült a papíripari vállalat 20000 tonna kapacitású hajdúdorogi zsákgyára. A Car- do Bútorgyár fejlesztése nyomán 3000 garnitúrával többéi tudnak majd kibocsátani. Változatlanul problémát jelent azonban a munkaerőhelyzet, különösen a textil- és cipőiparban. Gondot jelent továbbra is a túlórák számának növekedése. (MTI) Népi ellenőri utóvizsgálat a főálláson kívüli foglalkoztatásokról A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1973. első negyedévé-! ben jelentést tesz a kormánynak a főálláson kívüli foglalkoztatásokról. Ebből a célból a KNEB ez év októberében és novemberében úgynevezett utó- vizsgálatot tart a fővárosban, valamint Békés, Heves, Komárom, Nógrád, Pest, Szabolcsi, Veszprém és Zala megyében. A korábbi országos vizsgálat a fővárosiján és kilenc megyében 520 gazdálkodó egységre terjedt ki. A felmérés tapasztalatai alapján az derült ki, hogy a főállásuk mellett — a foglalkoztatottak összes létszámához képest — viszonylag kevesen vállaltak másodállást, vagy mellékfoglalkozást. A vizsgált egységeknél az alapmunkaviszonyban dolgozók létszámához viszonyítva a pótlólagos munka- vállalások aránya mindössze 2,7 százalék volt. Az ilyen munkát végzők közül egyharmad volt a munkások és kétharmad a műszaki és az egyéb szellemi dolgozók aránya. A főfoglalkozáson kívüliek részére kifizetett díjak a béralap 0,41 százalékát tették ki. Az ilyen módon szerzett jö4 BiKßJjlM 1972. SZEPTEMBER M, vedelem átlagban szerény keretek között mozgott, de — mint a vizsgálat megállapította — az e címen kifizetett díjak növekedési üteme kétszerese volt a főfoglalkozásúak részére kifizetett munkabérek növekedésének, s az átlagon beiül nagy különbség volt az egyes személyi jövé_ delinek között. A vizsgálat szabálytalanságokra, visszásságokra is rámutatott. A most kezdődő vizsgálat keretében felmérik, hogy a gazdálkodó egységeknél miként alakult a másodállásé, mellékfoglalkozású, a szakértőd és az egyéb, egyszeri megbízás alapján történő foglalkoztatás, hogyan tesznek eleget a vonatkozó jogszabályok követelményeinek, a díjazások összhangban vannak-e a végzett munkával. Kiterjed a vizsgálat arra is, hogy a vizsgálatba bevont egységeknél a megtett intézkelések, . a szabályozatlan területek rendezése milyen hatással volt a főálláson kívüli foglalkoztatások alakulására, az alapvizsgálat által feltárt törvény, és szabály- sértések kiküszöbölődtek vagy mérséklődtek-e, felszámolták-e a nyilvántartásbeli és egyéb hiányosságokat, megszüntették-e az indokolatlan és összeférhetetlen munkaviszonyokat, a végzett munkával arányban nem álló kifizetéseket, Danlss Győző
