Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

Brandt az ésszerű politikát tartja szükségesnek Willy Brandt nyugatnémet kancellár, csütörtökön Bonnban az NSZK újonnan kinevezett nagyköveteinek tiszteletére adott díszvacsorán kifejtette kormá­nya álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az NSZK előtt két nagy fel­adat áll — hangoztatta Brandt —, egyfelől szorosabbra fűzni együttműködését a Nyugattal, másfelől pedig újabb megbíz­ható kapcsolatokat kialakítani a kelet-európai országokkal. Az NDK és NSZK kapcsolatá­ról szólva, hangsúlyozta, hogy a két német állam közötti vi­szony szerződéses rendezésének kérdése központi helyet foglal el a szövetségi kormány politiká­jában. Hozzátette, hogy ezek a tárgyalások nehezek, az NSZK V kormánya azonban nem a rájuk fordított időt, hanem az azokon elért eredmények minőségét tartja szem előtt. Az ésszerű politikára van szüksége az NSZK kormányának azért is, hogy a nyugatnémet ipar kihasználhassa lehetőségeit a Szovjetunióval és más európai szocia'ista államokkal való ke­reskedelmi, tudományos-techni­kai együttműködéshez. Az európai biztonsági konfe­rencia jelentőségét méltatva, azon véleményének adott kife­jezést, hogy annak jó kapcsola­tokat, az eddigieknél szorosabb együttműködést kell teremteni a tanácskozáson résztvevő ál­lamok, s az államok lakói kö­zött. Az európai enyhülés — mon­dotta végezetül a nyugatnémet kancellár — előnyös hatást fog gyakorolni a harmadik vtfág, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika államaira is. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy helytelennek tartja az arab népekkel szem­beni igazságtalan általánosításo­kat a müncheni tragikus esemé- I nyék miatt. (AFP) Újabb jobboldali összeesküvés Chilében Űjabb jobbóldali összeeskü­vést lepleztek le Chilében. Mint Dániel Vergara belügyminisz­tériumi államttikár sajtóértekez­letén bejelentette, az összeeskü­vők a Patria y Libériád” (Haza és Szabadság) neofasiszta cso­portosulás, valamint a jobboldali Nemzeti Párt több tagja — az Allende-kormány megdöntését tervezték, teljes zűrzavart akar­tak okozni az országban. Mind- annyinkat e'fogták. Vergara kö­zölte. hogy az 8 művük volt a Chilei Kommunista Párt egyik Irodájának felgyújtása a múlt hónapban. Szabotázsakciókat szerveztek a gyárakban is és robbanószert loptak. Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt Központi Bizott­ságának főtitkára a pártaktíva ülésén rámutatott: teljes kudarc­ba fulladtak a reakció próbál­kozásai, hogy fegyveres össze­csapásokat idézzen elő az or­szágban. A jobboldali erők ter­veinek meghiúsulása a cht’ei dolgozó nép éberségének köszön­hető — mondotta. (TAS2S2) Pénteken Pekingben, helyi idő szerint tíz órakor Tanaka japán és Csou En-laj kínai mi­niszterelnök aláírta a négy­napos tárgyalás-sorozatot záró közös közleményt, mely beje­lenti a két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvételét. A nagyfontosságú dokumen­tumban a japán kormány hang­súlyozza, hogy a Kínai Népköz- társaság kormányát a kínai nép egyedüli és teljesjogú kép­viselőjének ismeri el. A japán kormány „teljesen megérti és tiszteletben tartja” a kínai kor­mánynak azt az álláspontját, amely szerint Tajvan a Kínai Népköztársaság területének el­idegeníthetetlen részét alkotja. A közös közleményben a két fél kijelenti, hogy a kínai—ja­pán kapcsolatok normalizálása nem irányul harmadik országok ellen, és hogy az „aláíró felek közül egyik sem tart igényt, egyeduralomra az ázsiai Csen- des-óciáni térségben”. A diplomáciai kapcsolatok felvételét tudtul adva a közle- . mény hozzáfűzi: a két kormány elhatározta, hogy a nemzetközi 1 jognalk és gyakorlatnak megfe­lelően minden intézkedést meg­tesz a diplorháciai képviseletek létesítésére mindkét fővárosban és a legrövidebb időn belül nagyköveteket cserél. A két nép közötti barátság érdekeit szem előtt tartva a kínai kormány le­mond a japán háborús jóváté- 1 telre támasztott igéhyeiről. A két fél továbbá megállapodott abban, hogy tárgyalásokat kezd a két ország közötti béke és barátsági szerződés, valamint kereskedelmi, hajózási, légifor­galmi, halászati és egyéb meg­állapodások megkötéséről. A kínai—japán közös közle­mény aláírása a kínai Népi Gyűlés Palotájában zajlott le ünnepélyes keretek között. Az aláírásnál jelen volt a kínai ve­zetés számos tagja és több mint száz újságfrő. *** Tanaka Kakuei japán minisz­terelnök a pekingi tárgyalásai­ról szóló közös közlemény alá­írása után Csou En-laj minisz­terelnök társaságában külön- repülőgépen Sanghajba uta­zott. (Űj Kína) Tkieu nyilatkozata az amerikaiak elképzeléseiről Ságion , Nguyen Van Thieu, saigoni elnök egyetemi tanárok, orvosok és más értelmiségiek pénteki saigoni gyűlésén elhangzott be­szédében reagált a Kissinger amerikai nemzetbiztonsági fő­tanácsadó és Le Due Tho, a VDK Párizsban tárgyaló kül­döttsége különleges tanácsadó­ié e heti bizalmas megbeszélé­sei nyomán elterjedt híreszte­lésekre. Azt erősítgette, hogy „Ságion nem fél a tűzszünettől, de an­nak tárgyalás útján és nemzet­közi ellenőrzés mellett kell megvalósulnia”. Szerinte az esetleges tűzszünetnek egész Indokínára ki kell terjednie és garanciákon kell alapulnia. Megfogalmazása szerint a tűzszünetnek nem szabad lehe­tővé tennie, hogy „a kommu­nisták (értsd: a VDK) a bom­bázások és kikötők elaknásítá- sának beszüntetése után után­pótláshoz jussanak, illetve hogy a Vietcong (értsd: a dél-vietnami hazafiak) új erőre kapjanak”. Határozattan elutasította a DIFK szeptember 11-i nyilat­kozatában foglalt rendezési ja­vaslatokat Thieu saigoni elnök az ér­telmiségiek pénteki gyűlése utón nyilatkozott a helyi és a külföldi sajtónak is. Kifejtette elképzeléseit az „igazi” tűz­szünetről és az „igazi” béké­ről. Mint mondotta, a tűzszü­net elfogadása előtt „igen ko­molyan kell tanulmányozni an­nak módozatait és tényleges alkalmazását”. Azt állította, hogy 1908. má­jusa, vagyis a párizsi Vietnam- konferencia megnyitása óta semmit sem változott a „kom­munisták” magatartása. „Ma sokkal keményebbek és maka- csabbak, mint valaha” — mon­dotta. Végül bejelentette, egyetért azzal, hoev a két Vietnam az újraegyesítésre várva, tagja le­gyen az ENSZ-nek. Elképzelé­se szerint ugyanis a két Viet­nam ENSZ-tagsága „nem szen­tesítené országunk végleges megosztottságát. han°m mind­két Vietnam függetlenségének biztosítéka lenne”. Thieu elnök egyidejűleg Is­mételten határozottan elvetett minden olyan politikai megol­dást. amely kormányának „el­tűnésére” és olyan koalíciós kormánnyal való felváltására vezetne, amelyben — miként azt a DIFK javasolta — a há­rom legfontosabb dél-vietnami politikai irányzat képviselői foglalnának helyet. (AFP) Jelentés a vietnami hadműveletekről B—32-es amerikai repülő- erődök a csütörtök déltől pén­tek reggel 6 óráig terjedő 18 órában 14 bevetésben bombáz­ták a demokratikus Vietnam sűrűn lakott területeit és Dél- Vietnam felszabadított körze­teit. A legfrissebb indokínai hadi­jelentésekből kitűnik ,hogy pén­teken tovább folytak a heves harcok a Dél-Vietnam északi frontján lévő Quang Tri tarto­mányi székhely környékén. A várostól mintegy 2 kilométerrel délnyugatra bevetett saigoni ejtőernyős alakulatok a népi erők heves ellenállásába ütköz­tek. Egyébként a forradalmi erők az elmúlt 24 órában Dél-Viet­2 ZZ^NfPVJSUi 1972. SZEPTEMBER 30. nam 7 tartományában hajtottak végre sikeres akciókat a sai­goni alakulatok ellen. Amerikai harci repülőgépeik csütörtökön — már a harmadik egymást követő napon folytat­ták tömeges bombázásaikat Kambodzsa déli részének fel­szabadított területei ellen is. A UPI amerikai hírügynökség tu­dósítója szerint a Kambodzsa elleni támadásokba bevetették a Délkelet-Ázsiában állomásozó B—52-es repülőerődök több mint egyharmadát. Dennis Doolin amerikai had­ügyi államtitkárhelyettes csü­törtökön megdöbbentő adatokat közölt a VDK elleni amerikai légiagresszióról. A szenátus menekültügyi albizottságában Edward Kennedy-nek, a bizott­ság elnökének kérdéseire vála­szolva azt mondotta: az ame­rikai légierő 1972. májusa óta ■ 4 260 elektronikus vezérlésű Smart-típusú bombát, valamint 27 napalm-bombát szórt le Észak-Vietnamra. (Reuter) Harcok a két Jemen között A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság beirutí nagy- követségén közölték, hogy a szomszédos Jemeni Arab köz­társaság fegyverei által támo­gatott zsoldosok behatoltak az országba, elfoglaltak négy ha­tármenti falut, s megöltek 23 polgári személyt. A nagykövet­ség nyilatkozata szerint a csü­törtökön kezdődött támadás még az éjszakai órákban tar­tott. A behatoló észak-jemeni katonák és zsoldosok felgyúj­tották a békés polgárok lakó­házait, asszonyokat és gyerme­ket gyilkoltak meg. (UPI) Mao Ce»?ung és Tanaka Mao Ce-tung elnök pekingi idő szerint szerda este fogadta Ta­naka Kukéi japán miniszterelnököt és egyórás beszélgetést foly­tatott vele. Kép: Tanaka Mao Ce-tungnál. (Ta’efotó—AP—MTI—KS) Kuba közelről Egy blokád csődje A cikksorozat szerzője az MTI kubai tudósítója egy esztendeje él a Karib-tengeri szigetország­ban. E z év június elején, aki­nek volt alkalma Ma­gyarországon találkozni Fiüel Caströval, az meggyőződhetett róla, hogy a kubai párt első titkára, a forradalmi kormány elnöke nem szereti a protokolt. Az atlétatermetű miniszterel­nök rendkívül közvetlen ember. Kubában nem keltett olyan feltűnést, de az amerikai lapok sokáig cikkeztek arról az eset­ről, amikor tavaly októberben Koszigin Havannában járt. A főváros közelében lévő egyik létesítményt látogatták meg. Egy katonai gépkocsiban ült a két kormányfő. S a kocsit Fi­del vezette. A kubaiak termé­szetesnek vették. Épp úgy mint azt, hogy a miniszterelnököt (vagy ahogy itt nevezik co- mandante en jefe — a főpa­rancsnok —) 15 éve nem lát­ták civilben. Mindig katonai egyenruhát visel. Egy kicsit jelképezve azt, hogy a mai élet egyenes folytatása a Sierra Ma- estrai harcoknak. A kubaiak rendkívül nagyra becsülik Fidel Castró személyes bátorságát, forradalmi elszánt­ságát. Annák idején — 1953- ban — 26 éves jól menő fiatal ügyvéd volt (apósa közlekedés- ügyi miniszter, sógora belügyi államtitkár). Mégis látva népe mérhetetlen nyomorát, egy ma­roknyi csoporttal együtt meg­támadta a Batista diktatúra egyik fellegvárát a Santiago de Cuba-i Moncada laktanyát. Az akció nem sikerült: 15 évre Ítélték. Két év múlva kiszaba­dult, s újból folytatta. Mexi­kóból a Granma nevű hajón elindult társaival, partraszáll- tak, a Sierra Maestrai hegyek­ben kezdték néhányan. S csapa­tuk egyre duzzadt. 1950. január elsején győztesen vonultak be Havannába. M agyarország 1980 decem­berében vette fel a diplo­máciai kapcsolatot Kubával. Akkor ez az aktus egy volt az események sorában, amely je­lezte, hogy Amerika első sza­bad földjének dolgozói szövet­ségesekre, barátokra találtak a szocialista tábor országaiban. Azóta ez a barátság szélesedik, erősödik. Az utóbbi időszakban növekedett a műszaki és tudo­mányos együttműködés. A ko­rábbi Ikarusz-büszok, DieSel- mozdonyok szállítása mellett, magyarok vesznek részt példá­ul a kubai vágóhidak rekon- stukciójában, az ország geoló­giai térképének elkészítésében. A szigetország laboratóriumai­ban, mezőgazdasági üzemeiben több mint száz magyar szak­ember ténykedik. De különö­sen nagyra értékelik a kubaiak a magyar segítséggel épült üvegkombinátot. A két ország közvetlen gazdasági kapcsola­tán túl az eszmék és az érdekek azonossága alapján a nemzetkö­zi porondon is szoros együtt­működés alakult ki. K uba és a szocialista orszá­gok kapcsolata egyre szo_ rószbb. Még inkább érezhető ez azóta, amióta a FIdel Castró vezette kubai párt és kormány- küldöttség az európai szocialis­ta országokban járt. Fidel a kap­csolatokról szólva Moszkváiban kijelentette: „Kuba a gyakorlat­ban tanulta meg mit jelent és fnekkora erő az internacionalis­ta szolidaritás, a szocialista ál­lamok szövetségével való szövet­ség. A kubai nép maradéktala­nul bízik a Szovjetunió elvi po­litikájában.” A kubai emberek tudják, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági ,katonai segítsége nél­kül sohasem tudták volna meg­vívni forradalmukat, építeni a szocializmust. Különösen a Szov„ jetunió támogatását értékelik nagyra. HiSzen a szocialista tá­bor vezető országa a legnehe­zebb időkben, sietett a kubai nép segítségére. Az USA 1960. júü­l Kínai-japán Pdf* KIsS iS* #7

Next

/
Oldalképek
Tartalom