Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Tovább csökkeni a gimnazisták száma Széleskörű vizsgálatot tar_ tottak a művelődésügyi szakem­berek a gimnáziumi helyzet elemzésére. Megállapították, hogy 1965 óta fokozatosan csök­ken a gimnazisták aránya. Ez a tendencia megfelél az oktatás- politikai elképzeléseknek: foko­zatosan növelni kell a szakkö­zépiskolák és a szakközépisko’á- sok arányát a középfokú okta­tásban. A szakemberek azt is leszö­gezték, hogy a jelenlegi gim­náziumi tanterv egyik súlyos problémája a mozaikszerűség, az összehangolatlanság. A jövőben új tantervek szer­kesztése esetén a szaktudomá­nyok tudományos testületéi vé­leményének ismeretében közok­tatáspolitikai szakemberekből, a széles értelemben vett pedagó­gia elméletének és gyakorla­tának képviselőiből álló mun­kabizottságnak kell a tantervet elkészítenie. Nem megoldott a gimnázium és az általános iskola tantervi anyagának összehangolása sem. A másik súlyos probléma a tantervi anyag túlméretezése. Csaknem valamennyi tárgy ese­tében ellentmondás alakult ki az adott óraszámok és a tana­nyag mennyisége között. A tan­anyag túlzsúfolt, emiatt nem jut elég idő gyakorlásra, ismétlés­re, szilárd, teljesítményképes tudás kialakítására, a nevelési lehetőségek optimális kiaknázó­Megjelent a Fáklya új száma A Fáklya legújabb számában központi helyet foglal el Szi­béria. Képes riportok számol­nak be a földrésznyi területről, ahol télen még mínusz 60 fokot is mutat a hőmérő, nyáron pe­dig időnként melegebb van, mint a Földközi-tenger partján. Szibériában a föld rengeteg kincset rejt magában. Az észak- nyugati részen, Tyumenyben és másutt óriási olaj. és földgáz­mezőket találunk. Az egyik képriport bemutatja, hogyan jut el a lelőhelyektől 70o kilométer hosszú vezetéken a földgáz az új ipartelepekig. Bepillantha­tunk az építők hősies munkájá­ba is. Jakutföld gyémántkincse már- már legendás. Azt is megtudhat­juk a Fáklya legújabb számá­ból, hogyan fedezték fel ezt a rendkívül értékes drágakövet. Novoszibirszkről és az Aka­démiai városrészről sokszor volt már szó, most azokról a légi észlelő eszközökről is tudomást szerezhetünk, amelyek segítsé­gével egyre több ásványi kin­cseit fedeznek fel. Novoszi- birezkben mutatta be a város kiváló operaháza — először a Szovjetunióban — Erkel Bánk bán című operáját, balettművé­szeit pedig már többször üdvö­zölhettük Magyarországon. A lapban cikk található arról, milyen az új Zaporozsec sze­mélyautó, milyen lesz az órán­ként 950 km-es sebességgel köz­lekedő 350 személyes légibusz, az IL—86-os. Érdekes család-szociológiai kutatásokról olvashatunk szov­jet. amerikai, bolgár és jugo­szláv szerzőktől. „A Szervezeti Szabályzatban is benne van" w így látja egy községi titkár a közművelődés pártirányítását B ezőberényben Zolnai László, a községi párt- bizottság titkára. Tő­le kérdeztük, milyen eredmények, problé­mák vannak Mezőbe- rény közművelődésé­ben, hogyan érvénye­sül a párt vezető szerepe az életnek ebben a szeletében: — A X. kongresszus különös gonddal foglalkozott a közmű­velődés kérdéseivel s az ott el­hangzottak, elhatározottak nagy feladatokat rónak a párttagok­ra, alapszervezetekre, párt­szervekre. Mindenütt az or­szágban, így természetesen, nagyközségünkben is. A helyi eredmények közül elsőnek a felnőtt lakosság po­litikai, szakmai és általános műveltségbeli érdeklődése fel­keltésének és kielégítésének le­hetőségeit sikereit kell említe­nünk, melyben a különböző állami és tömegszervek mellett nagy szerepük volt a pártta­goknak, szerveknek és szerve­zeteknek. Rendszeresen foglal­koznak a dolgozók szakmai képzésével és továbbképzésé­vel, például a Patmuttextil- művek és a MEZŐGÉP heré­nyi gyáregységeiben, az ÁFÉSZ- nél, a faipari ktsz-ben — kü­lönösen olyankor, amikor egy- egy új technológia bevezetése az eddigieknél magasabb szin­tű ismereteket kíván. Üzemen belül s megyei és országos jel­leggel rendszeresen folyik a vezetők és középvezetőt szak­mai továbbképzése is. A párt- bizottság különösen az üzemen belüli továbbképzést szorgal­mazza jelenleg. Segítjük a vállalati vezetők politikai továbbképzését, a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem általános és szakosító tagozatára iskolázzuk be őket — többségük most végzi vagy már befejezte itteni tanulmá­nyait. Hét esztendeje szervez­zük középvezetőknek a Marxiz­mus—leninizmus Esti Középis­kolát. Eddig járási irányítás­sal, az idén pedig a magunk erejéből, a szervezésben és az előadók biztosításában egy­aránt. Harmincán kezdik itt tanulmányaikat az 1972/73-as tanévben, a korábbi években végzett gazdasági vezetők, párt­vezetők után most középveze­tők, pártcsoport-bizalmiak, KISZ-aktívák. Közülük minden harmadik nő, illetőleg minden harmadik fizikai dolgozó. A vállalatok jól látják a politikai képzés fontosságát, ezt egye­bek Aiellett az is bizonyítja, hogy az oktatás igényeit szem előtt tartva osztják be az ér­dekelt dolgozókat délelőtti vagy délutáni műszakba, hogy autó­busszal hozzák be a középis­kolába járókat az előadásokra. Több a gond a termelőszö­vetkezetekben. Általában olyan szemlélet érvényesül, hogy „igazi” szakmunkás egy mező- gazdasági gépszerelő, vagy a kőműves, de velük nem egyen­értékű egy szakképzett növény- termesztő vagy állattenyésztő. S ez anyagiakban is érződik, a mezőgazdasági szakmunkások — tehát növénytermesztők, ál­lattenyésztők — hátrányára. A FELVESZÜNK gyártástechnológiai munkakörbe gépészmérnököt vagy nagy gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat és egy fő gyakorlattal ren­delkező műszaki ellenőrt. FIZETÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZÉS: VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT II. sz. Gyáregysége GYULA, Béke sugárút 54. (x) technikai fejlődés, persze, itt is változásokat hoz majd, ezt máris bizonyítja, hogy például' a Lenin Tsz-ben megnőtt az érdeklődés az általános isko­lai végzettség megszerzése iránt. Ez szükséges ugyanis az állattenyésztő szakmunkás­bizonyítványhoz, amit viszont az épülőben levő szakosított sertéstelepen határozott előírá­sok követelnek majd meg. Ez év tavaszán a községi végrehajtó bizottság felmérte, hányán nem fejezték be ál­talános iskolai tanulmányaikat. Ennek és a több irányból fel­merülő igényeknek alapján augusztusban összehívtuk az érdekelteket, a község vezetőit, pedagógusokat, beszélgettünk velük, foglalkoztunk a kérdés­sel titkári értekezleten s mind­ennek eredményeként októ­berben megkezdődik a tanulás. Máris sokan jelentkeztek a dol­gozók általános iskolájába s úgy tervezzük, hogy a követ­kező években is folytatódjék ez a folyamat. Felhívtuk a gim­názium vezetőinek figyelmét, hogy készüljenek fel a két-há- rom éven belül jelenkező kö­zépiskolai továbbtanulási igé­nyek kielégítésére. A vállala­tokat pedig arra kértük, se­gítsék dolgozóik továbbtanulá­sát, még akkor is, ha pillanat­nyilag „olcsóbb” ‘ máshonnan felvett képzett dolgozót alkal­mazni. E kérdés másik oldala: az általános iskolai vagy szak­munkás-bizonyítványt szerzet­tek fokozott anyagi megbecsü­lése. Nem ilyen jó a helyzet a közművelődés más területein. Igaz, televízió minden máso­dik családnál van, a rádiók­nak számát se tudjuk, de ke­vés a könyvtárlátogató s élet­kori foglalkozás szerinti meg­oszlásuk sem a legjobb. Az ál­talános iskolások és a közép- iskolások, szákmunkásképző- intézetekbe járók, amint ki­kerültek a padokból, lemorzso­lódnak. A felnőtt olvasók kö­zül pedig kevés, összesen mint­egy háromszáz a fizikai dolgo­zó. E helyzet megváltoztatásá­ra javasoltuk, hogy a könyvtár ajánló bibliográfiákkal, szak­mai ■ könyvjegyzékekkel keresse fel a szocialista brigádokat. Nagy gond a helyiséghiány: nincs igazán megfelelő terem a községi rendezvényekre s a művelődési házban a szakkö­rök sem találhatnak otthonra. A fenti nehézségek le­küzdésére, s ezzel pár­huzamosan a jövő év helyi eseményeire Petőfi-évforduló, a köz­ség újratelepítésének 250. évfordulója •— ké­szülve kértük, a tanács és pártbizottság együttesen a vállalatokat, hogy segítsenek. Az alapszervezetek sokat tesz­nek annak érdekében, elsősor­ban a szocialista brigádokra támaszkodva, hogy a, dolgozók vállaljanak kommunista mű­szakokat s az ezért kapott ősz- szegekkel támogassák az emlí­tett tervek realizálását. Szá­mítunk arra, hogy a község összefogásának — s ebben nagy szerepe van a kommunisták­nak — eredménye lesz. új anyagi és szellemi értékekben egyaránt. Feladatunk, hogy mint a ko­rábbiakban, a községi párt- és állami szervek ezután is rend­szeresen vizsgálják a közműve­lődés helyi eredményeit, gond­jait s hozzanak megfelelő ha­tározatokat, biztosítsák a vál­lalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek a közművelő­dési munkájukhoz szükséges segítséget. Az alapszervezetek­re olyan feladatok hárulnak, hogy tekintsék fokozottan a politikai tevékenység részének a közművelődési tennivalókat — attól kezdve, hogy pártmeg- bizatásnak adhatják tagjaiknak, ha ez szükséges, a nyolc álta­lános iskolai osztály elvégzését, egészen odáig hogy munkahe­lyük KISZ- vagy szakszervezeti munkájának értékelésekor külö­nös hangsúllyal elemzik annak közművelődési oldalát. Az egyes párttagoktól pedig azt várjuk, hogy az eddiginél is többet törődjenek önmaguk mindenoldalú képzésével — úgy. ahogyan ez a párt Szer­vezeti Szabályzatában is benne van. (danlss) Megnyílt a „Korszerű magánlakásépítés” című kiállítás Szerdán, szeptember 27-én, délután a megyei tanács kis ta­nácstermében nyitotta meg Csepregi Pál, a megyei tanács el­nökhelyettese azt a kiállítást, amely október 5-ig — naponta 10—16 óráig — mutatja be, ismerteti a magánlakásépítés kor­szerűsítésének módozatait, eredményeit. A kiállítás megnyitó­ján részt vett Klaukó Mátyás (baloldalt), a megyei tanács el­nöke, ott voltak az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium képviselői, illetve a Típustervező Intézet munkatársa (középen), valamint dr. Takács János (jobboldalt), a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője. (Fotó: Barnácz) Bángyörgyi Károly — Halló! Szolnoki Szigligeti Színház?... Bángyörgyi Károly Jászai-díjas színművésszel sze­retnék beszélni. — Azonnal telefonhoz hívjuk. — Kérjük, mondja el dióhéj­ban eddigi szinészpályája törté­netét. — Tizennyolc évig voltam a debreceni és három esztendeig a szegedi színház tagja. Játszot­tam tragédiában és operettben egyaránt, de legtöbbször talán mai drámák rokonszenves, meg ellenszenves hőseinek a megfor­málása volt a feladatom: Ked­ves emlékek kötnek a III. Ri- chardhoz, a Macbeth-hez, Az ember tragédiájához, Illyés Gyu­la Fáklyalángjához, a Kormos éghez vagy Gáspár Margit sza­tírájához, a Ha elmondod, leta- gadom-hoz. Ez utóbbihoz fű­ződik a Jókai Színház igazgató­jával kialakult munkakapcsola­tunk, Miszlay István rendezte ugyanis Debrecenben a darabot, amelynek egyik főszerepét ját­szottam. A szegedi évadokból Miller Az alku című drámájára és Dürrenmatt János királyára gondolok vissza legszívesebben. Közben két alkalommal a Gyu­lai Várszínházban találkoztam, a Békés megyei közönséggel is, a Béldi Pál és A bíboros előadá­sain. — Színészi hitvallása? — Mélységesen hiszek abban, hogy a művészet, így a színház- művészet is bölcsebbé teszi az embert, szebbé az életet Mégpedig úgy, hogy az előadá­sokon folytonosan változó, de mindig eleven, szoros kapcsolat alakul színész és néző között, hogy közönség és színész szinte együtt lélegzik az előadás há­rom órájában. Ezért úgy gondo­lom, hogy a színésznek érthető eszközökkel és minél sokolda­lúbban kell embert ábrázolnia. Olyannak, amilyen az a valósán Ságban... — 'Milyen szerepekben látjuk az idén Békéscsabán? — Páskándi Géza Tornyot vá­lasztóik című darabjában a fő­hős, Apáczai ellenfelét játszom először, utána pedig még két drámában kapok szerepet. Ügy­nevezett negatív szerepben mu­tatkozom be a színház új tagja­ként, ebben is szeretném azon­ban elnyerni a közönség tetszé­sét. Annyival is inkább, mert fontosnak tartom, hogy a szí­nészt kedvelje annak a város­nak a közönsége, ahol estéről estére fellép. — Szolnokon mire készül? — A Szigligeti Színház meg­hívott a Szent Johanna Érseké­nek megformálására. E hét pén­tekjén lesz a premier, s néhány pillanat múlva kezdődik a da­rab főpróbája. Várom az itteni bemutatót, aztán az előadásso­rozat végén indulok haza, Csa­bára. d—ő. cSzülliüZi cuaak

Next

/
Oldalképek
Tartalom