Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Hacfceieg, alakulat mindig kö- ■acisséget jelent, olyat, amelynek az emberi erő, az akarat adja a magját és csak ezután következik a gép, a technika. Ahhoz azonban, hogy a gépi erőt, a harcos kezelni tudja és nem is akárhogyan, sokmindent meg keli tanulnia. Ahhoz, hogy a rendőr kulturáltan intézkedjen, nem elég a fegyverismeret, több kell ennél. Hogy a gyárban, a földeken dolgozó munkás, ha szükség van rá, védelmezze a magateremtette javakat, fegyverrel is ugyanúgy tudnia kell hánni, mint a termelőeszközzel. Ezeket az ismereteket senki nem sajátítja el magától. Ezekre a fegyveres alakulatok parancs, nokai képezik ki a beosztottakat. Milyen emberek, hogyan gondolkodnak a parancsnokok?

A technikai szolgálat vezetője

Keménykötésű, olajmarta tenyerű munkás. Vasas. A TMK vezetője a Pamutipari Vállalat Békéscsabai Gyárában. Több mint 23 éve dolgozik egy helyen; Ismerik és szeretik a munkatárA technikai szolgálat vezetője.

sai. Nem sokat beszél, csak any- nyit, amennyi a munkához szükséges. A munkásőrség fegyverraktárát zárja éppen, amikor ta.

mondanak üzemi ügyekről, véleményezik a vállati tervet, ellenőrzik a normák teljesítését, külön munkásbrigádok vizsgálják: mi az oka a magas gépállósi időknek, vagy az akadozó anyag- ellátásnak. S ezekben a hetekben vitáznak egy új törvény- tervezetről, amelyet a kormány bocsátott a nép elé. Ez pedig a nemzetgazdasági és népvagyon ellen elkövetett bűncselekményekről szóló törvénytervezet. Éppen a munkások javaslatai alapján került be a tervezetbe az a szankció, amelyet — elfogadás esetén — azok ellen alkalmaznak majd, akik a rossz minőségű árukért felelősek.

A közéleti vita, az aktív, kollektív élet a kubai emberek új szokásai közé tartozik. De még él a múlt, annak beidegződései, szép hagyományai. A kubai vidék, a kubai táj csodálatos. A trópus minden igézetével szolgáló valóság, a pálmaligetek sora, még inkább megerősíti Ko- lombusz Kristófnak. Kuba megpillantásakor tett kijelentését: „Ez a föld szebb, mint amit emberi szem valaha is látott”. S ennek a földnek a szépségét az új élet követelményeinek, adományainak, a kubai falu változó arcának valósága még élénkebbé teszi. A vályogkunyhók helyén ma már új utcák emelkednek. Igaz, itt nincs szükség vastag betonszigetelésre a hideg ellen, nem használnak fűtőberendezéseket, így hát a parasztember is könnyebben fel tudja építeni új otthonát, mint más országokban. Ablakra sincs szükség, csak fordítható rácsra. De lakás nem épül tornác

PARANCSNOKOK

lálkozunk. Utolsónak megy el a kétnapos gyakorlat után, pedig elsőnek érkezett.

— Ilyen a beosztásom — válaszol szűkszavúan Zsilinszki János, a Békéscsabai Kulich Gyula Munkásőrzászlóalj technikai szolgálatának vezetője. Később aztán azt is elmondja, ha az egység valamelyik százada kimozdul állomáshelyéről, neki minden esetben ott kell lennie.

— Lehet, hogy ez nagy megterhelés.-Ezen még nem gondolkoztam. Az üzemben és a munkásőrségnél is jól érzem magam. Talán ezért van, hogy nem veszem észre a fáradtságot.

Amikor közel tíz éve az üzemi pártszervezettől megkeres, tek, hogy lépjek be a munkásőrségbe, meglepődtem. Munkásőrnek én? Nem vagyok párttag. Persze örömmel jöttem és tavaly a pártba is felvettek.

A honvédségnél fegyvermestei volt. A munkásőrségnél ugyanazt a beosztást kapta, csak később lett parancsnoka a technikai szolgálatnak. S hogy miért éppen őrá esett a választás, arra a zászlósljparancsnok ad magyarázatot:

— Nyugodt, pontos, nagy munkabírású ember Zsilinszki elvtárs. Ehhez a beosztáshoz ilyen kell. Amióta a technikai szolgálatot vezeti a felsőbb parancsnokság ellenőrzései csak jót állapíthattak meg. Szereti az embereket és tiszteli őket, ám. ha kell, keményen is tud beszélni. Abban a parancsnoki beosztásban, amit ellát, erre sokszor szükség van. A fegyver nem játék, az éles lövészetek „bedöglött” aknáival, gránátjaival nem lehet felelőtlenül bánni.

— Szabad időm? Az nincs. Nem panaszképpen mondom, de lia jól emlékszem, van vagy 15 éve, hogy a családdal nem voltam moziban. Egyedüli szórakozásom a labdarúgó-mérkőzés. Ha itthon játszik a csapatom, megnézem — mondja a szolgálat- vezető és beszélgetésünk alatt

nélkül, ahol ott a nélkülözhetetlen kellék: a hintaszék. Na és az elmaradhatatlan kubai szivar. Azt mondják, sehol a világon nem készítenek ilyen zamaté szivart. S a rágyújtás külön szertartás. Tüzet nem adhatsz másnak. Mindenki saját maga „csavarja” az égő lángot a szivar eleje köré. S ha megkínálnak egy dobozból, nem veheted ki az elsőt. Először végig kell tapogatni néhányat. Mert ez szakértelemről árulkodik. Nemrégiben Cojimárban, Hemingway mostani halászaival beszélgettem a szivarszokásokról. S amikor az után érdeklődtem, miért kell végigtapogatni, csak azt a választ kaptam: már nagyapám is így csinálta.

S nagyapám, dédapám szokásaiból nagyon sok él még a kubai emberek életében. Kultúrájukban, művészetükben keveredik a spanyol, a kínai, az afrikai, az amerikai. Őhavan- na lakásaiban még sok helyen ott találod az oltárt. Krisztusét, ■' vagy éppen valamelyik afrikai védőszentét. S esetleg mellette Castro vagy egy Che-képet látsz. Sokféle vallás, népszokás ötvöződik az új erkölcsérlelő szokásokkal. Egyben azonban közös a tulajdonságuk: szeretik, imádják a zenét, a táncot. Óvodai ünnepségeken rumbázik a csöppség. S legyen az idős vagy fiatal, a mélyhangú dob ritmusára megmozdul a vére.

Nem hiszem, hogy van még egy nép a világon, amely ilyen kecses ritmikával tudna táncol- , ni, ilyen önfeledten énekelni. ; (Folytatjuk)

Király Ferenc

először látom mosolyogni. — Pihenésem pedig az a két hét, amit évente szabadságidőm alatt a családdal Miskolc fölött töltök.

Arról is beszélgettünk, jó érzés. ha az ember tudja: számítanak rá, szükség van a munkájára.

— Közel lakom az üzemhez. Van, hogy éjszaka is felzörgetnek. Megyek. Tudom, nem szórakozásból hívnak.

Miközben búcsúzóul kezetrá- zunk, mellén megcsörren a Haza Szolgálatáért kitüntetés bronzes ezüst fokozata.

Az alosztályvezető- helyettes

Kübekházi születésű. Bármilyen hosszú ideje is lakik Békéscsabán. még mindig kicsit öbetűzve beszél. A megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztály forgalomellenőrző alosztályvezetőjének helyettese. Sokan ismerik, tisztelik a megyében Csipei József rendőrfőhadnagyot, hiszen szolgálatának jelentős idejét a közutakon tölti. Ott találkoztunk mi is, amikor éppen az egyik közlekedés- rendészeti járőrt ellenőrizte.

— Nagyon sokat lehet erről a munkáról beszélni — mondja érdekesen mosolyogva —, de sok beszédnek sok az alja. Szeretni kell a hivatást, amit az ember választott. Igen, van szépsége a közlekedésrendészetnek. Felkelteni az emberek felelősség- érzetét. Ezt szeretem a munkámban. Lényegében az állampolgárok testi épségét, életét védelmezni nagyon szép feladat.

Beosztottait is erre neveli, és arra, hogy kultúráltan intézkedjenek, becsüljék, szolgálják a dolgozó embert.

— Nagyon elszomorító, amikor kék fénnyel szirénázva megyünk egy-egy balesethez. Ilyenkor mindig emberélet van veszélyben. Ezt soha nem lehet megszokni, ebbe nem szabad belefásulni.

Egyszerű földműves volt. mielőtt 1950-ben a rendőrséghez jött. Sok iskolát kijárt azóta. Parancsnok lett.

Az alosztályvezető-helyettes.

— Emlékek? Vannak. Rosszak és jók. Legszebb az volt, amikor először ülhettem gépkocsira. Nyitott Jeep volt. Télen az ember majd megfagyott, eső verte, szél fújta, de nekem olyan örömöm telt benne, amilyet ma talán a legmodernebb zárt ka- rosszéniás gépkocsi sem okozna,

Lehet hogy azért, mert sokkal fiatalabb voltam?

Szívesen elmékszik azokra az órákra is, amikor iskolákba kérték, előadást tartani. Azt mondja, olyan hálás hallgatósága ritkán volt, mint a gyerekek. Amikor azt kérdeztem, miért kapta a kitüntetéseit, csupán annyit mond; talán többet tett, mint amennyi a feladata lett volna,

Az osztályfőnök

A honvédségnél ez ritka parancsnoki beosztás. Csak az iskolákon alkalmazott. Nádor András főtiszt több mint 22 éve oktatja a katonafiatalokat különböző iskolákon. Sorsának alakulása semmiben sem különbözik a többi katonatisztétől. Gumigyárban volt vasesztergályos. 1949-ben egy toborzó plakáton olvasta, hogy jelentkezni lehet katonatiszti iskolára. ElAz osztályfőnök.

ment, felvette az egyenruhát, amit azóta is visel. Tanult szakmájától azonban nem tudott és

•nem ís afiart elszakadni. A Kossuth Lajos Tüzértiszti Iskolán fegyvertechnikusi tagozaton végzett. Majd a Gábor Áron Tüzértechnikus Iskolára került oktatónak.

— Az egy év sorkatonasági idő és a parancsnoki beosztás jó emberformáló — mondja, miután a tiszthelyettes iskolásoknak pihenőt engedélyez. Aztán arról beszél, hogy a vasas szakma ismerete, szeretete segítette át sok gondon, hiszen a fegyverzeti technikusnak fémekkel kell dolgoznia, és csak akkor láthatja el jól a feladatát, ha mindenre felkészült.

— Mindez azonban kevés lenne, mert az emberekkel való foglalkozáshoz ennél több kell. Az is bizonyos, hogy egyedül senki nem oldaná meg azokat a feladatokat, amelyek a katonafiatalok neveléséből adódnak. Csak a többi parancsnokkal közösen, kollektíván érhető el jó eredmény.

Sokmindenről beszélgettünk, zenéről, művészetről, mert az osztályfőnök kedvenc időtöltése a zenehallgatás. Lemezgyűjteménye „testvérek között” is megér többezer forintot.

— Igen, volt egy időszak, amikor gondolkodtam azon, hogy megválók az iskolától. Ingerlékeny voltam, mert feleségem nehéz szívműtéten esett át. Rossz idegzetű ember pedig ne foglalkozzon emberekkel. Szerencsére a családi gond rendeződött és most már örülök, hogy akkor nem jutottam tovább a gondolatnál.

A kitüntetési szalagokat látva zubbonyán, arról is érdeklődtem, miért kapta. Oktató, nevelő munkájáért. Legnagyobb elismerésnek azonban azt tartja. ha azok a volt bosztottjai, akik különböző alakulatoknál teljesítenek szolgálatot, nem feledkeznek meg névnapjáról,

születésnapjáról és egy-egy üdvözlőlappal köszöntik. Akkor is örül az osztályfőnök, ha más alakulatoknál járva azt hallja, hogy a volt növendék megállja a helyét.

A honvédség főtisztje és mégis ugyanolyan munkás maradt, mint amilyen volt. A haza fegyveres szolgálata élethivatása,

ugyanúgy, mint a többi, a fegyveres testületeknél szolgálatot teljesítő parancsnoknak.

Botyánszki János

Kitüntetések

A Fegyveres Erők Napja alkalmából tegnap, szeptember 28-án bensőséges ünnepség keretében kitüntetéseket adtak át.

A Központi Tiszthelyettes Iskola parancsnoka, Kerekes Szilveszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát egy, bronz fokozatát öt tisztnek, a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatait nyolc katonának nyújtotta át. A polgári alkalmazottak közül Szolgálati Érdemérem kitüntetést egy, a KISZ arany koszorús jelvényt egy, a Szocialista Kultúráért kitüntetést egy dolgozó kapta meg.

Hidas Mihály ezredes, a Békés megyei Rendőrfőkapitányság vezetője a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát négy, ezüst fokozatát három, bronz fokozatát két, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát öt, ezüst fokozatát három, bronz fokozatát két rendőrnek adta át. A rendőri munka segítése terén kifejtett eredményes munkájáért öt polgári személy kapta meg a Közbiztonsági Érem ezüst és bronz fokozatát. Huszonegy rendőr kapta meg a zászlósi rendfokozatot, és soron kívül egy őrmester, a törzsőrmesteri előléptetést.

A Munkásőrség megyei parancsnoka, • Hugyik András a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozatát adta át dr. Drágán Istvánnak, továbbá ezüst és bronz fokozatát két munkásőrnek. Munkásőr Emlékjelvény- |

nyel hat munkáson tüntettek ki.

Az HMSZ Honvédelmi nevelő munkájában, az elő- és utóképzési feladatok megoldásában kiemelkedő tevékenységért Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára jutalomban részesítette Benkő Bálintot, az MHSZ Békés megyei titkárhelyettesét.

Honvédelmi Érdemérmet kapott 20 évi munkája után Ha~ vancsák Ferenc és Parázs Béla, 10 évi munkája után Bukva Páh Kurucz Mihály, Nagypál Sándor, Torda Lajos és Tóth Pál MHSZ-aktíva. A kitüntetéseket Dobra János, az MHSZ megyei titkára adta át. Soron kívüli előléptetésekre is sor került.

A Békés megyei Kiegészítő Parancsnokságon a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával egy, ezüst fokozatával kettő, bronz fokozatával egy, a Szolgálati Érdemérem különböző fokozatával három hivatásos tisztet tüntettek ki. A polgári alkalmazottak között három női dolgozó kapta meg a Honvédelmi Érdemérem különböző fokozatait, hárman pedig a Kiváló Dolgozó kitüntetést.

BÉKÉS MEGYEI ^

1972, SZEPTEMBER 29

3