Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
Békéltetés Uganda és Tanzánia között Martos Flóra emléke A tanzániai—ugandai határon fennálló „hallgatólagos” tűzszünet, a szomáli közvetítés jóelő- re beharangozott sikere derűlátó hangulatot keltett a két keletafrikai ország konfliktusának megoldása körül. Egyes ugandai megnyilatkozások azonban inkább hűtik, mint serkentik a béke iránti reményeket Kedden először egy tanzániai—indiai— zambiai „összeesküvés” hírét röppentették fel Kampalából, többek között azt állítva, hogy indiai hadihajók tartanak a kelet-afrikai partok felé. Később egy ugandai katonai szóvivő azt közölte, hogy jelentős tanzániai csapategységek haladnak a két ország határa, Mutukula és Ki- kagati városok felé. Tanzániában ugyanakkor Daudi Mwakawago tájékoztatásügyi miniszter egy hamarosan tető alá hozandó ugandai— tanzánia—Szomáliái békéltető értekezlet hírét jelentette be. A konferencia színhelye a Szomáliái fővárosi, Mogadishu lenne. Mint ismeretes, Szomália jelentékeny erőfeszítéseket tett Ugan. da és Tanzánia viszályának el- símitásáért. Egyelőre azonban csak tanzániai részről jelezték a szomáli béketerv elfogadását. Uganda és Tanzánia viszonyában az egyik fő probléma, hogy Julius Nyerere elnök, aki befogadta az Idii Amin által elűzött Obcte volt ugandai elnököt, mindmáig nem volt hajlandó elismerni Amin tábornok rendszerét. (AFP) | amerikai pilóták Moszkvában A Vietnami Demokratikus Köztársaság hatóságai által nemrégiben szabadon bocsátott három amerikai pilótatiszt — aki útba hazafelé kedden reggel a kínai fővárosba érkezett — szerdán a hajnali órákban Pe- kingből továbbutazott Moszkvába. A szabadon bocsátott amerikai repülőtisztek és kíséretük az Aeroflot szovjet légiforgalmi társaság IL—18-as típusú repülőgépén Irkutszk érintésével utazott Moszkvába. Edward Elias repülőőrnagy, valamint Norris Charles és Markham Gartley repülőhadnagy csütörtökön Moszkvából továbbutazik Koppenhágába. (Reuter) Vannak személyiségek, akiknek emberi nagysága a könyör- teVnül múló időben megnő. Történelmi távlatot kapnak tetteik és példaképévé válnak azoknak, akik nem tudnak eszmények nélkül élni, s akiket humanizmusuk azok táborába vr* íréi, akik a társadalmi haladást cselekvőén szolgálják. Martos Flóra (1897—1938) ilyen hőse a forradalmi munkásmozgalomnak. Mindazok akik a mai napon megemlékeznek 75-ik születésnapjáról gondolatban leteszik végső nyughelyére az emlékezés vörös rózsáit. Martos Flóra 38 éves volt, amikor a magyar reakció emberirtó rendszerének korabeli leghirhedtebb hóhérosztaga, a kémelhárítás lefogta. Behurcolták a reménytelenség házába, a Conti utcai katonai börtönbe és ott húsz hónapig kínozták. Ha semmi egyéb nem történt volna vele. „csak” húsz; hónapig tartó sínylődés a sötét és levegőtlen magánzárkában, deszkapriccsen, jóformán kenyéren és vizen — annak elviselésére is erős lélek kellett volna. De őt húsz hónapon át kitartóan, módszeresen „vallatták”. Joggal feltételezték róla, hogy az illegális kommunista párt vezetőiről, munkájáról, kapcsolatairól mindent tud. Fizikai és szellemi erejének megtörésére felhasználták a modern inkvizíció minden eszközét — eredménytelenül. Pedig a szenvedések óráiban minden perc egy örökkévalóság. Hát még a hetek és hón a nők együtt! Martos Flóra kiállta az embertelen kínzásokat és nem vallott. Erősebb volt a tiszti hóhérok együttes erejénél... 1937. márciusában hordágyon vitték a vérbíróság elé. amely ‘ hirhedt volt egész Euróoában. De a vád még a legkisebb bizonyítékot sem tudta produkálni. Martos Flórét bizonyítékok hiányában kénytelenek voltak felmenteni. Kiszabadult. A párt azonnal gondoskodott róla, Egy prágai szanatóriumba vitette s az orvosok mindent megtettek talpraállítására. De a leggondosabb kezelés sem menthette már meg. 1938. végén, 41 éves korában meghalt. Hősiessége a marxizmus— leninizmus világot formáló erejéből fakadt, öreá tökéletesen illik Marx híres mondása: „Az eszmék, amelypk legyőzik értelmünket, amelyek meghódítják érzelmünket, amelyekhez értelmünk odakovácsolja lelkiismeretünket. oly láncok, amelyektől szívszakadás nélkül nincs menekvés, oly démonok ezek .amelyeket az ember csak úgy győzhet le, ha meghódol nekik.. Martos Flóra mindössze 41 esztendőt élt. De csodálatosan gazdag volt az élete. Avatott tollal solkan írtak már róla méltó megemlékezéseket. Életműve, a tettek szakadatlan sora: 1918-ban a baloldali szocialisták soraiban harcolt. Akkor a Charité Poliklinika röntgen- asszisztense volt. Alig 22 éves az 1919-es forradalom idején: a proletár gyermekek gondozásának egyik lelkes munkatársa és szervezője És amikor az im- .perialista hatalmak nyeregbe ültették Horthy ellenforradalmát. Martos Flóra fáradhatatlan buzgalommal segítette az internáltakat és családtagjaikat. Különösen a zalaegerszegi lágerben gyötrődő kommunistákon és baloldali szocialistákon segített sokat. Életbenmaradá- sukat többen neki köszönhették. Működésének legális hátteret keresve belépett a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségébe. Akkor a Shell-olaivál- lalat csepeli laboránsa volt. A Kommunisták ( Magyarországi Pártja tagjaként 1927-től előbb a Vörös Segély aktívája, majd vezetője. Horthy rendőrsége 1931-ben letartóztatta, megkínozta ,a bíróság pedig 8 hónapra börtönbe csukatta. Kiszabadulása után, noha a kínzások felőrölték az egészségét, folytatta forradalmi munkáját mindaddig, amíg a Conti utcai kazamaták pokla végképpen tönkre nem tette. Halála megrázta a kor osztályharco- sait, és a szimpatizánsok sokezres táborát: a proletáriátus nagy szíve magába fogadta őt. Azóta ő a szocializmust építő egész magyar néo hőse már ... Földes Mihály A szombaton bejelentett szükségállapotot követően a Fülöp- szigeteken csak a katonai járművek sűrű őrjáratai jelzik a feszült helyzetet. A fülöp-szigeti állampolgárok egyelőre nem hagyhatják el az országot. Kép: katonák ellenőrzik a jármüveket. (Tele fotó — AP MII — KS) Tanaka Pekingiben Kuba közelről A Kínai Nagy Falnál tett, látó. gatássai kezdődött Tanaka japán miniszterelnök pekingi látogatásának szerdai napja. A vendéget a kirándulásra Csi Peng-fej kínai külügyminiszter kisérte el. Érdemben a tanácskozásokról továbbra sem közöltek semmit, de annyi kitudódott, hogy a külügyminiszterek tanácsadói kedden éjszaka műsoron kívüli eszmecserét tartottak a közös közlemény * vitás bekezdéseinek tisztázására. A Kyodo japán hírügynökség értesülése szerint a két fő vitapontban — az elméletileg még mindig fennálló japán—kínai haddállapot kérdésében és a tajvani problémát illetően — már alapvetően tisztázódtak a nézeteltérések. A nyugati hírügynökségek Pekingben tartózkodó tudósítóinak értesülései szerint azonban a tajvani probléma — a Kyodo jelentése ellenére — a vártnál keményebb diónak bizonyul, mivel Japán a Kínai Népköztársasággal teremtendő diplomáciai kapcsolat után is szeretne Tajvannal olyan viszonyt fenntartani, amely nem veszélyezteti több milliárd dollárra rúgó kereskedelmi forgalmát a szigettel. Visszhang Ázsiai politikai körökben vegyes érzelmekkel viszonyuknak a japán—kínai megbékéléshez. Számos fővárosban attól tarta. nak, hogy Tokió és Peking ölelkezése a bevezetője egy olyan japán—kínai együttműködésnek, amgly mind gazdaságilag, mind politikailag káros hatással lesz a térség kisebb országaira. A várható következményekért azonban nem Japánt és Kínát marasztalják el, hanem az Egyesült Államokat. A délkelet-ázsiai országok attól tartanak, hogy a japán—kínai összefogás a térség közös gazdasági és politikai, illetve katonai ellenőrzésére irányul. Malaysiái vélemények szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a pekingi csúcstalálkozón titkos megállapodás születik Tanaka és Csou En-laj között a délkeletázsiai „befolyási szférák” újrafelosztásáról. Több ázsiai lap véleménye szerint a japán—kínai rendezés a hatalmi politika új korszakának kezdetét je'enti — mindenekelőtt a kétévtizedes japán— amerikai „mézeshetek” végét és az olyan hatalmi csoportosulások hattyúdalát, mint a SEATO. Az a vélemény sem ritka, hogy tulajdonképpen egy Washington— Tokió—Peking-tengely kialakításának előkészületei folynak, s hogy ez a tengely elsősorban a Szovjetunió ellen irányul. (MTI) Kubai asszonyok A cikksorozat szerzője az MTI Hubai tudósítója egy esztendeje él a Karib-tengeri szigetországban. A ki Kubába érkezik, nem mulasztja el megtekinteni a La Tropicana műsorát. Valamikor a milliomosok kedvenc helye volt, s játékkaszinóiban a tétnek nem volt felső határa. Mesélik: éjjelente gyárak és bányák cseréltek gazdát. Ma is minden este telt ház van a kétezer személyt befogadó, félig tükörfalú, pálmaliget közepébe épített, háromeme'etes, hidraulikusan mozgatható színpadú Tropicanában. Az ötvenes évek elején építették, tervezője nemzeti díjat kapott. Az ember nem tudja megállni dicsérő jelzők nélkül. A kubaiak büszkék rá, de önérzetesen azonnal hozzáteszik: igaz, hogy a 30-as évektől a forradalom győzelméig majdnem minden amerikai pénzen épült, de kubai mérnökök tervezték, és kubai munkások építették. S ha járod Havannát, mindenütt találkozol a kubai mérnökök és munkások dúsfantáziájú alkotásaival. A Vedádoban (neve azt jelenti, tiltott terü’et). ahol a 30 emeletes felhőkarcolók tetején uszoda van, vagy a fővá. ros kertnegyedében, ahol nemigen találni két egyforma villát. De megcsodálhatod a kevert építészeti stílusú Ohavannát is, s ahol az utcasarkokon ott ül a o cipőtisztító, vagy rozzant masinájával az utcai fényképész. Kezdetleges eszközökkel, de tíz percen belül képet csinál rólad. Gil Green „Forradalom Kubai módra” című, nálunk is nemrég megjelent könyvében így jellemezte Havannát: „a főváros épületei magukon hordozzák a gazdagságot, a rendszertelenséget, a szellősséget, a tisztaságot, a csendet”. O ersze. ami a csendet illeti, • csak néhány építészeti stílusra mondható el. Mert jelképesen is, a valóságban is Havanna és az egész ország nagyon is zajos. A munka zajától. A szigetország azok közé az or_ szagok közé tartozik, ahol a legmagasabb a beruházások aránya: 31 százalék. Sok a pótolni való. Mert a cukoripart, a szórakoztató és szolgáltató ipart kivéve, nemigen beszélhettünk iparról Kubában. Talán meglepő, de tény: annak idején még egy kenyérgyára sem volt a fővárosnak. Mindennap repülőgéppel Floridából hozták a kenyeret. A forradalmi kormánynak tehát egész sor úi iparágat kellett létrehoznia Mégpedig olyan körülmények között, amikor a meglevő néhány üzem gépei is leállással fenyegettek. Nem jött alkatrészután Pótlás a túlsó partról. A forradalom győzelmekor például 300 ezer gépkocsi volt az országban. Ebből ma már mindössze 15—20 ezer fut az utakon. S itt, Kubában nincs semmi meglepő abban, ha látsz egy kocsit ablak vagy ajtó nélkül. Arról nem is beszélve, hogy az irány jelző egy kicsit luxusnak számít. Azért is, mert minden gépkocsivezető számára kötelező az irányváltoztatás jelzése — kézzel is. Érthető, hogy a kubai kormány nem a gépkocsipark felújítására fordította o figyelmet. Volt és van égetőbb gond is. P éldául a lakáskérdés. Itt is gond, mint az egész világon. Az idén 30 ezer család költözhet új otthonba, 1975-től már évi százezer lakás építését tervezik. Santiago de Cubában, a há_ rommilliós Oriente tartomány fővárosában, a Sierra Maestra-í hegyek lábánál nagy kapacitású szovjet házgyár do'gozik. ötvenezer lakosú városrész épül ki. Tízezer család már el is foglalta új otthonát. De ha Havannából délre indulsz, a Karib-tenger partján szintén új lakóteleppel találkozol, szomszédságában sporttelep és játszótér. Az ország — sok más mellett — építőanyag-gondokkal is küzd. Igaz, hogy a cementtermelésben évi egymillió tonnás rekordot értek el, de ez még mindig kevés. S főleg a munkáskéz hiánya, meg a gépesítés akadályozza, a nagyobb arányú építkezéseket. S a lakásépítésben is született egy kubai módszer, az úgynevezett mikrobrigádos építkezés. Lényege: a különböző üzemek küldik el munkásaikat az építkezésre?, így a fizetés az ümemből jár. A létszámtól függetlenül az üzem kapja majd a lakásokat, a legjobban rászorulók között osztja szét. De előnyt élv<gg{iek azok. Szükségállapot
