Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-26 / 227. szám
A KÍOSZ hírei Vésőkések, Budapestre Az ősztől tavaszig tartó politikai oktatáson a megyében mintegy 40o kisiparos vesz részt. A kisebb községekben a párt- és tanácsi, a városokban és nagyobb községekben önállóan szervezett csoportokban. A megye kisiparosai 111 elsőéves szakmunkástanulót, köztük 73 fiút és 38 lányt foglalkoztatnak. A legtöbb közülük női föd rász, szobafestő, mázoló, tapétázó, kőműves és női szabó. Az őszi és téli időszakban körzetenként (járásonként) több szakmában szerveznek továbbképzést a kisiparosoknak. Az előadók központi meghívottak, a megyei üzemek mérnökei, tanárok, helyi szakemberek. Békéscsabán női szabó, női fodrász, kőműves, villany-, vízvezeték- és autószerelő továbbképzést tartanak. Munka- és egészségvédelmi, valamint tűzvédelmi előadások is lesznek. Októberben több mint 30 órás kisiparos néhány napos szakmai látogatást tesz a MOM dunaújvárosi gyárában. Az utóbbi időben elharapódzott a jogtalan iparűzés. Emiatt a KIOSZ Békés megyei vezetősége a KIOSZ helyi csoportjaival 112 tagból álló ellenőri hálózatot hozott létre, amely a megyei titkárság útján tesz a szabálysértési hatóságoknál feljelentést. Blahút János marós, a Békéscsabai Forgácsoló, és Szerszámgép- gyárban vésőkéseket gyárt, melyek Budapestre, a motorkerkpár- gyárba készül. (Fotó: Demény) Nem ettem mé Nagyon szeretem a gombát, mindenféle változatban elkészítve. A minap az egyik bolt kirakatában megláttam és mindjárt vettem is belőle. Este tejfeles gombapaprikás volt vacsorára. Jóízűen falatoztam, amikor eszembe jutottak a mostanában megjelent hírek a gombamérgezésekről. Egy pillanat alatt el is ment az étvágyam. Most csak viszolyogva raktam villára az ízes falatokat. Hátha éppen a mérgeset eszem ...! Nem tudtam kiűzni a gondolatot a fejemből, s azzal feküdtem le. ha az éjszakát átvészelem, akkor minden rendben. Reggel minden rendben volt. De azzal az elhatározással indultam munkába, hogy megkeresem, ki az Békéscsabán, aki a gombákért a felelősséget vállalja. Megtaláltam. A neve: Kovács Jánosné, a városi tanács kereskedelmi főelőadója, egyben gombaszakértő. Szerdán és szombaton a piaci irodán található. Ott ellenőrzi az eladásra hozott gombákat. Az idén különösen jó volt a termés. A sok esőzéstől megszaporodott az erdőkben, mezőkön, így aztán kosárszámra hozzák a legkülönfélébb fajtákat. Igaz, Békéscsaba környékéről általában csak két-három félét tudnak szedni, a legtöbbet az ízeshúsú csiperkéből. De az idén találtak nagykalapú őzlábgombát és vargányát is. Erzsikének — így hívják a gombások, ilyen közvetlen módon, hiszen van, aki évek óta ismeri, 10—15 éve szedi a gombát, tehát törzsvendég nála — az idén tehát sok munkája van, s mindegyik fajtát jól kell ismernie. Nagy felelősség a gombavizsgálat. Nem is vállalta szívesen, de mivel Békéscsabán évekkel ezelőtt gond volt a gombaszakértői hiány, így hát jelentkezett egy tanfolyamra, melyet 1068-ban sikeresen befejezett, s azóta — hivatali munkája mellett — ellátja ezt is. A szedők úgy ismerik, hogy szigorú és következetes. Eleinte nem is nézték jó szemmel, végül azonban rá kellett jönniük, hogy ők is jól járnak, mert szép és jó árut adnak a piacra, s így kialakul a törzsvásárlók csoportja. Erzsiké ugyanis kíméletlenül kidobja a minőségileg kifogásolható, törött, hibás vagy férges gombát. Ezek a kukába kerülnek. Feltehetően munkája nyomán gyarapodnak a gomba hívei is, egyre többen keresik a piacon, boltokban. Ezt hozza az a meggyőződés is, hogy amit megvásárolnak, biztosan ehető, nem mérgező. Egyszer az egyik vásárló nem bízott az eladóban. Bement a piaci irodába, ahol Kovácsné munkáját látva meglepetten szólt: hát így vizsgálják a gombát? Akkor ezután mindig nyugodtan veszek! Hogyan történik a vizsgálat? A szakértő minden darabot kü- lön-külön megnéz, ami nem odavaló, azt kidobja. Nem kis munka ez, hiszen sok-sok gombafejet kell kézbe venni. De megéri a fáradságot, mert biztonságot ad a vásárlónak és az eladónak. A vizsgálat után mindenki megkapja a papírt, az árusítás engedélyezését. De ezzel nem elégszik meg, a vizsgálat után a piaci asztaloknál is időnként ellenőriz. Persze ennek ellenére akad, aki igyekszik kibújni a szabály alól. Egy alkalommal éppen a Kulich Gyula lakótelepi ABC felé járt. amikor arra lett figyelmes, hogy egy férfi nagy kosár gombát visz be a boltba. Utána ment. Pillanatok alatt kiderült, hogy az előző napi piaci árusítás engedélyével ment és kínálta eladásra a bolt vezetőjének, az aznap szedett gombát, tehát vizsgálat nélkül. Az ügyből szabálysértés lett. És így történik minden alkalommal, hiszen nem kis dologról, emberéletről van szó. A gomba veszélyes növény, minden darabra külön kell vigyázni. A szigorúság ellenére is készségesen áll rendelkezésére mindenkinek. Hivatalában is felkereshetik azok, akik saját maguk részére szednek gombát. A legfontosabb: vigyázni az emberek egészségére. A beszélgetés után önkéntelenül adódott a kérdés: szereti a gombát? — Nem! Kasnyik Judit 4 békés mcrnssn 1972. SZEPTEMBER 26. Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója A* esemény amelynek alkalmából az európai fővárosok vezetői összegyűltek a magyar fővárosban, hogy eszmecserét folytassanak a városfejlődés közös tapasztalatairól, problémáiról és feladatairól : Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti eseménynek a jubileuma, amelynek során most száz esztendeje, három, addig egymástól külön élő és fejlődő dunaparti testvérváros, Buda, Pest és Öbuda egyesült, s egyesülésükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt évszázad, nemcsak a magyar főváros történetének volt rendkívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esztendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urbanisztikai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban folyó szocialista építésnek, az ország kormányzata megkülönböztetett figyelmet fordít a főváros fejlesztésére, rendszeresen foglalkozik Budapest fejlesztésének alapvető kérdéseivel, si a legjelentősebb beruházásokhoz — például a Metró létrehozásához, a lakásépítéshez — megfelelő anyagi támogatást biztosít . Az országos költségvetésből és Budapest saját erőforrásaiból származó anyagi eszközökkel természetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gazdálkodik. A mat Budapest demokratikus és szocialista arculatának jogi kifejezője az új tanácstörvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak népképviseleti, önkormányzati és igazgatási szervei. A szocialista városvezetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes célnak, amelyet röviden így fogalmazhatunk meg: „városfejlesztés — az emberért”. Vendégeink, az európai fővárosok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden Iákosát, egész népünket, mindazokat, akik bizakodással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek találkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit jelentett mindenkor, évszázadokkal ezelőtt is az országok közötti feszültség csökkentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozhatott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendülésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, visszavetve az emberiség fejlődését. Ez a történelmi tanulság ma is igaz, talán jobban, mint valaha. Ezért különösen tiszteletreméltó az a • cselekvő egyetértés, amely fővárosunk, Budapest centenáriumi ünnepsé- ségét kedvező alkalomnak vélte a találkozó megrendezésére, AZ ELEKI LENIN Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet szak- képzettséggel, 5 éves gyakorlattal rendelkező bolti eladói munkakör betöltésére Jelentkezés személyesen vagy írásban a termelőszövetkezet központi irodahelyiségében Elek, Beloiannisz u. 1. sz. __________________(x) h ogy megbeszéléseink hasznosan szolgálják az európai fővárosok együttműködését. Budapest lakossága és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsolatoknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsönös megismeréséhez, mozgósíthatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásához. A% európai országok fővárosai nemzeteik történelme során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudományos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennük, s ma is fontos központjai a szellemi életnek, az iparnak, kereskedelemnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosokban fejlődött ki leghamarabb, s legpregnánsabban a nagyvárosi életforma, valamennyi előnyével hátrányával, problémájával, s e problémák megoldására irányuló törekvésekkel. Az előbbiekből logikusan következik, hogy — bár minden nagyváros egyedi, sajátos „arculattal” rendelkezik — helyzetükben sok a közös vonás. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltételeket teremthessenek lakosságuk munkájához és pihenéséhez, azonos problémákkal kell megküzdeniök, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életforma előnyeit, csökkentsék aiz urbanizáció ártalmait. Városaink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük felhalmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek, egyre jobb, tartalmasabb, emberibb életet biztosítva a lakosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóságnak és jólétnek azok a feltételei, amelyek a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletbentartásán alapuló békés és baráti kapcsolatokhoz szükségesek”. Az Alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti az európai országok fővárosainak együttműködése a fővárosok vezetőinek gyakoribb találkozásai, a városfejlesztés és városvezetés kérdéseiről folyó eszmecsere, szakdelegációk tanulmányútjai, a fővárosok közötti információcsere, egyes általános problémák összehangolt kutatása, s a kutatások tanulságainak együttes megvonása. Az Európában végbemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kézzelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai országok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése — szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintkezés növelésére. Ma ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy közvetlen hatással lehet kontinensünk országainak békés egymás mellett élésére. Szilárdíthatja Európa békéjét és biztonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egyben kormányzati székhelyek is. Státusuk, gazdasági és kulturális irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, valamint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos problémák megoldására, de a nemzetközi helyzet alakulására is.
