Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-26 / 227. szám

A KÍOSZ hírei Vésőkések, Budapestre Az ősztől tavaszig tartó politi­kai oktatáson a megyében mint­egy 40o kisiparos vesz részt. A kisebb községekben a párt- és ta­nácsi, a városokban és nagyobb községekben önállóan szervezett csoportokban. A megye kisiparosai 111 első­éves szakmunkástanulót, köztük 73 fiút és 38 lányt foglalkoztat­nak. A legtöbb közülük női föd rász, szobafestő, mázoló, tapé­tázó, kőműves és női szabó. Az őszi és téli időszakban kör­zetenként (járásonként) több szakmában szerveznek tovább­képzést a kisiparosoknak. Az előadók központi meghívottak, a megyei üzemek mérnökei, taná­rok, helyi szakemberek. Békés­csabán női szabó, női fodrász, kőműves, villany-, vízvezeték- és autószerelő továbbképzést tarta­nak. Munka- és egészségvédelmi, valamint tűzvédelmi előadások is lesznek. Októberben több mint 30 órás kisiparos néhány napos szakmai látogatást tesz a MOM dunaúj­városi gyárában. Az utóbbi időben elharapód­zott a jogtalan iparűzés. Emiatt a KIOSZ Békés megyei vezető­sége a KIOSZ helyi csoportjai­val 112 tagból álló ellenőri há­lózatot hozott létre, amely a me­gyei titkárság útján tesz a sza­bálysértési hatóságoknál felje­lentést. Blahút János marós, a Békéscsabai Forgácsoló, és Szerszámgép- gyárban vésőkéseket gyárt, melyek Budapestre, a motorkerkpár- gyárba készül. (Fotó: Demény) Nem ettem mé Nagyon szeretem a gombát, mindenféle változatban elkészít­ve. A minap az egyik bolt ki­rakatában megláttam és mind­járt vettem is belőle. Este tej­feles gombapaprikás volt va­csorára. Jóízűen falatoztam, amikor eszembe jutottak a mos­tanában megjelent hírek a gom­bamérgezésekről. Egy pillanat alatt el is ment az étvágyam. Most csak viszolyogva raktam villára az ízes falatokat. Hátha éppen a mérgeset eszem ...! Nem tudtam kiűzni a gondola­tot a fejemből, s azzal feküdtem le. ha az éjszakát átvészelem, akkor minden rendben. Reggel minden rendben volt. De azzal az elhatározással in­dultam munkába, hogy megke­resem, ki az Békéscsabán, aki a gombákért a felelősséget vál­lalja. Megtaláltam. A neve: Kovács Jánosné, a városi tanács keres­kedelmi főelőadója, egyben gombaszakértő. Szerdán és szombaton a piaci irodán található. Ott ellenőrzi az eladásra hozott gombákat. Az idén különösen jó volt a ter­més. A sok esőzéstől megszapo­rodott az erdőkben, mezőkön, így aztán kosárszámra hozzák a legkülönfélébb fajtákat. Igaz, Békéscsaba környékéről általá­ban csak két-három félét tud­nak szedni, a legtöbbet az ízes­húsú csiperkéből. De az idén találtak nagykalapú őzlábgom­bát és vargányát is. Erzsikének — így hívják a gombások, ilyen közvetlen mó­don, hiszen van, aki évek óta ismeri, 10—15 éve szedi a gom­bát, tehát törzsvendég nála — az idén tehát sok munkája van, s mindegyik fajtát jól kell is­mernie. Nagy felelősség a gom­bavizsgálat. Nem is vállalta szívesen, de mivel Békéscsabán évekkel ezelőtt gond volt a gombaszakértői hiány, így hát jelentkezett egy tanfolyamra, melyet 1068-ban sikeresen be­fejezett, s azóta — hivatali munkája mellett — ellátja ezt is. A szedők úgy ismerik, hogy szigorú és következetes. Eleinte nem is nézték jó szemmel, vé­gül azonban rá kellett jönniük, hogy ők is jól járnak, mert szép és jó árut adnak a piacra, s így kialakul a törzsvásárlók csoportja. Erzsiké ugyanis kí­méletlenül kidobja a minőségi­leg kifogásolható, törött, hibás vagy férges gombát. Ezek a ku­kába kerülnek. Feltehetően munkája nyomán gyarapodnak a gomba hívei is, egyre többen keresik a piacon, boltokban. Ezt hozza az a meg­győződés is, hogy amit megvá­sárolnak, biztosan ehető, nem mérgező. Egyszer az egyik vá­sárló nem bízott az eladóban. Bement a piaci irodába, ahol Kovácsné munkáját látva meg­lepetten szólt: hát így vizsgál­ják a gombát? Akkor ezután mindig nyugodtan veszek! Hogyan történik a vizsgálat? A szakértő minden darabot kü- lön-külön megnéz, ami nem odavaló, azt kidobja. Nem kis munka ez, hiszen sok-sok gom­bafejet kell kézbe venni. De megéri a fáradságot, mert biz­tonságot ad a vásárlónak és az eladónak. A vizsgálat után min­denki megkapja a papírt, az árusítás engedélyezését. De ez­zel nem elégszik meg, a vizsgá­lat után a piaci asztaloknál is időnként ellenőriz. Persze en­nek ellenére akad, aki igyekszik kibújni a szabály alól. Egy al­kalommal éppen a Kulich Gyu­la lakótelepi ABC felé járt. amikor arra lett figyelmes, hogy egy férfi nagy kosár gombát visz be a boltba. Utána ment. Pillanatok alatt kiderült, hogy az előző napi piaci árusítás en­gedélyével ment és kínálta el­adásra a bolt vezetőjének, az aznap szedett gombát, tehát vizsgálat nélkül. Az ügyből sza­bálysértés lett. És így történik minden alkalommal, hiszen nem kis dologról, emberéletről van szó. A gomba veszélyes nö­vény, minden darabra külön kell vigyázni. A szigorúság ellenére is kész­ségesen áll rendelkezésére min­denkinek. Hivatalában is felke­reshetik azok, akik saját maguk részére szednek gombát. A leg­fontosabb: vigyázni az emberek egészségére. A beszélgetés után önkéntele­nül adódott a kérdés: szereti a gombát? — Nem! Kasnyik Judit 4 békés mcrnssn 1972. SZEPTEMBER 26. Az európai fővárosok vezetőinek budapesti találkozója A* esemény amelynek alkalmából az európai főváro­sok vezetői összegyűltek a magyar fővárosban, hogy esz­mecserét folytassanak a vá­rosfejlődés közös tapasztalata­iról, problémáiról és feladatai­ról : Budapest centenáriuma. Annak a várostörténeti ese­ménynek a jubileuma, amely­nek során most száz esztende­je, három, addig egymástól külön élő és fejlődő dunaparti testvérváros, Buda, Pest és Öbuda egyesült, s egyesülé­sükből megszületett Budapest. A városegyesülés óta eltelt év­század, nemcsak a magyar fő­város történetének volt rend­kívül fontos korszaka. E kor egybeesik az utóbbi száz esz­tendő hatalmas arányú európai — sőt világméretű — urba­nisztikai fejlődésével. Budapest fejlődése szerves része az egész országban fo­lyó szocialista építésnek, az ország kormányzata megkülön­böztetett figyelmet fordít a fő­város fejlesztésére, rendszere­sen foglalkozik Budapest fej­lesztésének alapvető kérdései­vel, si a legjelentősebb beruhá­zásokhoz — például a Metró létrehozásához, a lakásépítés­hez — megfelelő anyagi tá­mogatást biztosít . Az orszá­gos költségvetésből és Buda­pest saját erőforrásaiból szár­mazó anyagi eszközökkel ter­mészetesen a város lakosságát képviselő Fővárosi Tanács gaz­dálkodik. A mat Budapest demok­ratikus és szocialista arcula­tának jogi kifejezője az új ta­nácstörvény. A tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocia­lista államnak népképviseleti, önkormányzati és igazgatási szervei. A szocialista városve­zetés pedig hathatós eszköze annak a nagy és nemes cél­nak, amelyet röviden így fo­galmazhatunk meg: „városfej­lesztés — az emberért”. Vendégeink, az európai fő­városok vezetőinek jelenléte méltóan emeli centenáriumi ünnepségünk fényét. Egyúttal büszkeséggel tölti el városunk minden Iákosát, egész népün­ket, mindazokat, akik bizako­dással tekintenek az európai metropolisok képviselőinek ta­lálkozója elé. Európa viharos történelméből tudjuk, mit je­lentett mindenkor, évszázadok­kal ezelőtt is az országok kö­zötti feszültség csökkentése, a nemzetközi enyhülés. A ritka békés időszakokban virágozha­tott a kereskedelem, az ipar, a művészetek nagy alkotásokkal gazdagíthatták az egyetemes kultúrát. A fellendülésnek, a társadalmi kiteljesedésnek mindig a háborúk emeltek szörnyű akadályokat, vissza­vetve az emberiség fejlődését. Ez a történelmi tanulság ma is igaz, talán jobban, mint va­laha. Ezért különösen tisztelet­reméltó az a • cselekvő egyet­értés, amely fővárosunk, Bu­dapest centenáriumi ünnepsé- ségét kedvező alkalomnak vél­te a találkozó megrendezésére, AZ ELEKI LENIN Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet szak- képzettséggel, 5 éves gyakorlattal rendelkező bolti eladói munkakör betöltésére Jelentkezés személye­sen vagy írásban a ter­melőszövetkezet köz­ponti irodahelyiségében Elek, Beloiannisz u. 1. sz. __________________(x) h ogy megbeszéléseink haszno­san szolgálják az európai fő­városok együttműködését. Bu­dapest lakossága és tanácsa bízik abban, hogy találkozónk eredményes ösztönzője lehet további gyümölcsöző kapcsola­toknak, fórumot teremthet örömeink és gondjaink kölcsö­nös megismeréséhez, mozgósít­hatja erőinket napjaink oly fontos kérdéseinek megoldásá­hoz. A% európai országok fővárosai nemzeteik történel­me során mindig a társadalmi és gazdasági fejlődés, a tudo­mányos és technikai haladás, a civilizáció és a művelődés színhelyei voltak. Évszázadok alatt felbecsülhetetlen értékek halmozódtak fel bennük, s ma is fontos központjai a szellemi életnek, az iparnak, kereskede­lemnek, mindenekelőtt pedig az állami életnek. A fővárosok­ban fejlődött ki leghamarabb, s legpregnánsabban a nagyvá­rosi életforma, valamennyi előnyével hátrányával, problé­májával, s e problémák megol­dására irányuló törekvésekkel. Az előbbiekből logikusan kö­vetkezik, hogy — bár minden nagyváros egyedi, sajátos „ar­culattal” rendelkezik — hely­zetükben sok a közös vonás. Számos hasonló feladatot kell megoldaniuk, hogy jó feltéte­leket teremthessenek lakossá­guk munkájához és pihenésé­hez, azonos problémákkal kell megküzdeniök, hogy érvényre juttassák a nagyvárosi életfor­ma előnyeit, csökkentsék aiz urbanizáció ártalmait. Városa­ink alapvető közös érdeke, hogy békés körülmények közt megőrizhessék a bennük fel­halmozott óriási értékeket, s háborítatlanul fejlődhessenek, egyre jobb, tartalmasabb, em­beribb életet biztosítva a la­kosság millióinak. Ezek a törekvések teljes mértékben megfelelnek az Egyesült Nemzetek Alapokmá­nya szellemének, mely szerint az ENSZ előmozdítja, „hogy létrejöhessenek az állandóság­nak és jólétnek azok a feltéte­lei, amelyek a nemzetek kö­zött a népeket megillető egyen­jogúság és önrendelkezési jog elveinek tiszteletbentartásán alapuló békés és baráti kap­csolatokhoz szükségesek”. Az Alapokmányban kitűzött célok megvalósítását segítheti az eu­rópai országok fővárosainak együttműködése a fő­városok vezetőinek gyako­ribb találkozásai, a városfej­lesztés és városvezetés kérdé­seiről folyó eszmecsere, szakde­legációk tanulmányútjai, a fő­városok közötti információcse­re, egyes általános problémák összehangolt kutatása, s a ku­tatások tanulságainak együttes megvonása. Az Európában vég­bemenő társadalmi folyamatok, a népek törekvései egymás megismerésére — aminek kéz­zelfogható megnyilvánulása egyebek között az európai or­szágok közötti turistaforgalom ugrásszerű fejlődése — szinte ösztönzést adnak a fővárosok közötti érintkezés növelésére. Ma ez a szándék kölcsönösen erősödik, bizonyos, hogy köz­vetlen hatással lehet kontinen­sünk országainak békés egy­más mellett élésére. Szilárdít­hatja Európa békéjét és biz­tonságát. Fővárosaink ugyanis nem csupán nagyvárosok, egy­ben kormányzati székhelyek is. Státusuk, gazdasági és kulturá­lis irányító szerepük, anyagi erejük és lehetőségeik, vala­mint kötelezettségeik folytán jelentős hatást gyakorolhatnak nem csupán az országos prob­lémák megoldására, de a nem­zetközi helyzet alakulására is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom