Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
lÜÜinwiwuMiwHUHiimfmin» »«••*« niniiiiiiiini ■■■••••■»«•*•■■••■«•»• »«*«*•■•»■»««■•»»•»»* «■•**! iiniiiiNinayMiimmifinii1 untf) <(i|<f<uiiaiiiiiaiM4niiMMi0»|ff|||inMi Hetvenöt éves az áramszolgáltatás Dél-Magyarországon A DCMASZ hétvégi pihenőháza Szanazugban. ,—- villamosenergia a I I mai ember szá- / * I mára mindenna/ Ä \ P°ssá vált. E cso1 1 dálatosan egyszer y V rűnek látszó szol- ■ » ■ mi I gáltatás fejlődése a múlt század végén indult meg. Tudósok és mérnökök — Galvani, Volta, Ohm. Ampäre, Jedlik, Siemens, Edison, Zip- pernovszki, Déri, Bláthy — munkálkodtak felfedezésén és fejlesztésén. Hazánkban, így a Dél-Alföld területén is hetvenöt éve alakultak meg az első közcélú villamosművek. A kapitalista szemléleti mód és a két világháború azonban megakadályozta szélesebb körű elterjedését és csaik a felszabadulás után a szcialista állam tette általánossá felhasználását. Elkeződött a falvak villamosítása. Szinte teljesen szakképzetlen, de annál lelkesebb emberek ezrei dolgoztak e program végrehajtásán és váltak az idők folyamán szakemberekké. Megindult az ipar és a mezőgazdaság villamosítása is. A kisszámú, lerombolt erőművek újjáépítésén kívül olyan új erőművek sora kapcsolódott be az energiaszolgáltatásba, mint Inota, Pécs, Tiszapalkonya, Borsod, mint a Dunamenti és a Gagarin Hőerőművek, hogy csak néhányat említsünk. Nemzetközi vezetékrendszer létesült a csehszlovák, szovjet és román testvérállamokkal. Ma harminchatezer ember dolgozik éjjel-nappal az országban, hogy a szolgáltatás zavartalan legyen. A Magyar Villamos Művek Tröszt vállalatai, üzemegységei, és ezen belül a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békéscsabai üzemigazgatóságának, kirendeltségeinek kollektívája a sokszor nehéz körülmények ellenére is igyekszik mindent megtenni, hogy az ipar, a mezőgazdaság és minden fogyasztó részesüljön áldásos Jelenlétében. £s ha valamilyen üzemzavar következtében még sincs áramszolgáltatás, ez a kollektíva mindig talpon van, hogy elhárítsa a hibát. Most, e lapon keresztül kívánunk tájékoztatást nyújtani üzemünkről. Az üzemigazgatóság alapvető tevékenysége a fogyasztók villamosenergiával való ellátása. A vállalat megalakulásakor egy eléggé elhanyagolt és korszerűtlen állapotú elosztóhálózatot és villamos berendezést örököltünk. -r. A villamosenergiaiparban és üzemigazgatóságunk területén azóta óriási fejlődés következett be. Üzemigazgatóságunk tulajdonában és kezelésében áll jelenleg 128 km nagyfeszültségű, 1291 km középfeszültségű, 1487 km kisfeszültségű hálózat és 818 tanszfor- mátorállomás mintegy 345 millió forint, egyéb vagyontárgyak (gépek, készülékek, berendezések, stb.) pedig 185 millió forint értékben, mely önmagában is felelősségteljes, lelkiismeretes munkát igényel dolgozóinktól. Üzemviteli tevékenységünk ennek megfelelően igen magas színvonalon áll. Az egyes berendezéseken, hálózatokon és alállomásokon — az idő előtti elhasználódás megakadályozása, az elosztó-berendezések üzemkészségének biztosítása céljából — tervszerű, szervezett karbantartásokat végzünk. Az üzemviteli tevékenység során arra törekszünk, hogy az energiaellátást korszerű, modern készülékekkel, megoldásokkal biztosítsuk. Míg 1951-ben hat, addig 1971-ben már 51 különböző célú gépjármű segítette munkánkat. A felszabadulás után a villamosenergiafogyasztás olyan rohamos emelkedésének lehettünk tanúi, melyre aligha van példa a népgazdaság más területein. Ebben jelentős szerepe van annak az árpolitikának, amely a lakosság minden rétege számára lehetővé tette az energiaszolgáltatás olcsó áron való igénybevételét. A felszabadulás után átlagosan öt évenként duplázódott meg az értékesített villamosenergia mennyisége és ez a fejlődés jóval meghaladta az országos átlagot is. 1951. és 1971. között az évi átlagos fejlődés 14,8 százalék, míg az országos átlag 8,9 százalék volt. A háztartási fogyasztás évi átlagos növekedése 16,5 százalék. Az életszínvonal emelkedése jut kifejezésre abban is, hogy húsz év alatt ez egy háztartásban felhasznált villamos- energia-mennyiség hatszorosára nőtt. A város és falu közötti különbség csökkenésére pedig az a tény utal hogy a falvakban az egy háztartásra jutó fogyasztás növekedési üteme nagyobb, mint a városokban. A közvilágítás fejlődése csak az utóbbi 10—15 évben vált erőteljessé. A tanácsok évente több százezer forintot fordítanak közvilágítás korszerűsítésére, a nagyobb hatásfokú fénycső és higanygőz fényforrások alkalmazására. Az üzemigazgatóság másik nagyjelentőségű termelési ága a hálózatszerelési tevékenység. Fő feladatunk az elmaradott községek és az alakuló termelőszövetkezetek villamosítása volt. Ez a „hőskor” faluvillamosítás néven vált emlékezetessé az ország és a mi üzem- igazgatóságunk történetében is. A Békés megyei községek villamosítását — akkor még kezdetleges technológiával — igen nagy erőfeszítések és mostoha életkörülmények között lényegében 1962-ben fejezték be dolgozóink. Békés megyében — a területünkre jellemző külterületi tanyarendszerre ügyeimmel — még számos lakás vár villamosításra. Ez a folyamat az érdekeltek jelentős anyagi hozzájárulásával megkezdődött ugyan, — például Kardos, Két- soprony, örménykút, Kondoros községekben — de a teljes ellátottsághoz bizonyára még sok évre lesz szükség. Fejlődésünk nemcsak feltételezi, de egyenesen megköveteli a fogyasztókkal való jó együttműködést. Mivel a centralizá- lódás feltételei/ kedvezően alakultak (hírközlés-, jármű-, munkagép-ellátottság javulása) 1966-tól fokozatosan alakultak meg a nagyobb létszámú, megfelelő hírközléssel, gépkocsikkal ellátott kirendel.ségek. Ez a szervezetfejlesztés javította dolgozóink helyzetét és egyben a fogyasztók kiszolgálásának szín_ vonalát is. Kirendeltségeinken a nap minden szakában — éjjel is — van hibafelvétel. Sikereinket dolgozóink munkaszeretete, felelősségérzete és nem egyszer áldozatos munkája eredményezte. Emlékezünk még az 1962. évi rendkívüli téli időjárás okozta elemi csapásokra, melyek során csak dolgozóink helytállása mentette meg megyénket attól a nagyarányú népgazdasági kártól, amely az elhárítatlan üzemzavarok miatt bekövetkezhetett volna. Dolgozóinknak 63,5 százaléka törzsgárdatag, akik mindig aktívan részesei voltak a szocialista munkaverseny- mozgalomnak. A dolgozók 72,6 százaléka tagja a szocialista brigádmozgalomnak és vállalá- saik teljesítésének magas szín- ; vonalát bizonyítja a 26 kitün- ! tetett brigád, valamint az a j számos kitüntetés, elismerés, j amit munkájukkal kiérdemel- ; tek. Üzemi orvosi rendelőt lé- ! tesítettünk, kifejlesztettük üdül- ! tetési rendszerünk mai állapo- ■ tát. Dolgozóink Szanazugban és • Gyulán épített, kényelmes és ! célszerűen berendezett üdülők- j ben pihenhetik ki egész évi ■ fáradalmaikat. A törzsgárda- • éves korukban teljes értékű szakemberként tevékenykednek. A negyedik ötéves terv Időszakában — a feszített beruházási helyzet mellett — továbbra is biztosítani kell a fogyasztói igények zavartalan kielégítését, a villamosenergia- termelő-, átviteli- és elosztó-j kapacitás nagymértékű fejlesz-! tését, a meglevő berendezések! szinten tartását E feladatok megoldásában! változatlanul számítunk az! üzemigazgatóság szakmát szere-j tő, iparághoz hű dolgozóira,! akik az elmúlt 25 év alatt is! mindenkor megfeleltek a tár sadalml követelményeknek és elvárásoknak. (-) KIRENDELTSÉGEINK: Békéscsaba, József Attila u. 5- sz. Tel.: 12—672. Gyula, Alpár u. 33. sz. Tel.: 204. Békés, Rákóczi u. 4. sz. Tel.: 67, 68. Mezőberény, Szabadság u. 17. sz. Tel.: 11. Medgyesegyháza, Gádonyi a. 3. sz. Tel.: 24. Sarkad, Kossuth u. 49, sz. TeL: 48L »*»•■»• ■■••■•■■■ NiiinaMimiaaunuHnimHumuHunnn A békéscsabai 120/35/24 kV-os aUUlomás egyik részlete. tagság kialakítására, stabilizálására és a kulturális életkörülmények formálására kamatmentes hitelt nyújtunk lakóházak építéséhez. Dolgozóink felismerték a szakmai és politikai képzés szükségességét és napi munkájuk mellett nagyon sokan vállalták a jelentős többletterheléssel járó továbbtanulást. Nagy gondot fordítunk a szakmunkás-utánpótlásra. E tekintetben üzemigazgatóságunk bázisüzemnek tekinthető, mert a saját szükségleten felül figyelembe kell vennünk más üzemek szakmunkásigényét is. A fiatal szakmunkások szakmai, gyakorlati elméleti és általános műveltsége magas szintű, többen közülük már harmad-
