Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
Sikeres volt a főelőadók kétnapos kiképzése A megye üzemeiből, intézményeiből jöttek, hogy ismereteiket gyarapítva, segítői legyenek a polgári védelem szervezetének újjátere intésében. A címben foglaltakat nem a cikkíró monflja, hanem azok az emberek, akik szeptember második hetében Békéscsabán, a megyei tanács épületében részt vettek azon a kiképzésen, amelynek célja volt megismertetni az újrendszerű oktatás főelőadóit a polgári védelem előtt álló kiképzési feladatokkal és elsajátít- tani azokat a tudnivalókat, amelyeknek birtokában a főelőadók a számukra meghatározott területen az alegységek kiképzését irányítják, szervezik. A kétnapos tájékoztatót Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Beszélt a főelőadók felelössségéről, az új rendszerű oktatás céljáról, majd átadta a szót Tímár Ernő alezredesnek, a megyei polgári védelem törzsparancsnokának. Előadásában a polgári védelem három legfontosabb megyei feladatával foglalkozott. Általános tájékoztatójában arról szólt, hogy a két nap alatt elhangzott előadásokból mit és hogyan használhatnak fel a főelőadók a szakszolgálatok parancsnoki állománya és a személyi állomány, a lakosság és az üzemi dolgozók felkészítése során. Ezután azokat az elveket ismertette, amelyeket országszerte figyelembe kell venni a polgári védelem kiépítésénél. Előadásának ezt a részét négy alkérdés- ben részletesen taglalta, majd megyénk helyzetét értékelte. A védelmi feladatokat térképeken kidolgozott Variánsok segítségé, vei mutatta be a kiképzés résztvevőinek. A részletes tájékoztatóban a törzsparancsnok foglalkozott a polgári védelmi erők tevékenységével a mentő és mentesítő munka időszakában, majd azt elemezte részletesen, hogyan kell megszervezni a termelést az üzemekben és a mezőgazdaságban. Felhívta a főelőadók figyelmét arra, hogy a differenciált oktatásban milyen fontos az üzemi dolgozók általános és szakmai felkészítése. Hogy az üzemi dől. gozók — beleértve a termelőszö. vetkezetek dolgozóit is — szükség esetén alkalmazni tudják a speciális polgárvédelmi feladatokat, amelyek lehetővé teszik a termelés zökkenőmentes folytatását. Előadásának további részében a törzsparancsnok a vezetés mechanizmusáról beszélt, majd a hírösszeköttetés módszereit, lehetőségeit ismertette háborús viszonyok esetére. Részletesen foglalkozott az üzemi dolgozók és a lakosság védelmének biztosításával, a védelmi rendszerek; óvóhelyek kiépítésének módoza. taival, széttelepítéssel, kitelepítéssel. A bevezető előadást tájékoztató követte, amelyben a törzsparancsnok ismertette azt, a nem közömbös tényt, hogy megyénk ipari és mezőgazdasági üzemei évente milyen meny- nyiségben használnak fed olyan mérgező anyagokat, amelyek háborús viszonyok között további gondot jelenthetnek a polgári védelmi erők számára. Befejezésül pedig arról adott tájékoztatást, hogyan tagozódnak a szervezeti feladatok a mérő- és adatszolgáltató szolgálatokban, hálózatokban. *** A polgári védelem kiképzési feladatairól dr. Szalay Tibor százados tartott előadást. Elmondta azokat a fő irányelveket, amelyeket az 1972-től 1975-ig tartó kiképzési időszakban meg kell valósítani. Részletesen beszélt annak fontosságáról, hogy a parancsnoki állomány előkészítése után milyen feladatokat kell megvalósítaniuk a kétnapos kiképzés résztvevőinek. Jelentősnek ítélte meg, hogy a főelőadók az oktatáson elhangzottakat és a tankönyvekben leírtakat az év végéig tökéletesen elsajátítsák és a beosztott állomány alapképzésében a jövő évben teljes fel- készültséggel részt vegyenek. A kiképzési elvekről szólva, a gyakorlati foglalkozásnak és a szemléltetésnek tulajdonított nagy jelentőséget és természetesen azt is elmondta, hogy a kiképzések kezdetéig megfelelő számú könyv és más tansegédlet rendelkezésre áll majd. Ezután a jelenlegi helyzetet elemezve, a főelőadók szerepét emelte ki a szervezett erők kiképzésében. Majd a szervezeti felépítésről adott áttekintést. Ismertette, hogy megyénkben a tanácsi üzemekben, intézményekben, a minisztériumi üzemekben, intézményekben, valamint a nemdo'gozó, vagyis az alkalmazásban nem levő lakosok közöl az állampolgárok tízezreit vonják. be a differenciált kiképzésbe. Ezután a kiképzés részletes végrehatjásáról beszélt. Elmondta, hogy az előadók kiképzése megyénkben októberben, a polgári védelem megyei parancsnokának 17 számú intézkedésének megfelelően történik meg. Ez év végén pedig megkezdődik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a lakóhelyeken is a kiképzés. A kétnapos kiképzés alatt a főelőadók vegyvédelmi, biológiai és radológiai előadásokat is hallgattak. Tapasztalatokkal gazda, godva tértek vissza munkahelyeikre, felkészülve, hogy a polgári védelem hivatásos tisztjeitől hallottakat a következő hónapokban, években tovább adják azoknak, akiket fel kell készíteniük egy esetleges háború következményeinek elhárítására, éle. tek és anyagi javak mentésére. B, J. Az előadások szünetében a résztvevők megtekinthették az újszerű tablókon bemutatott szemléltető anyagot. „Öreg harcos“ búcsúfása Matvon Pálról nem nehéz portrét készíteni. Sorsa, életútja semmiben sem különbözik a hozzá hasonló mankás- emberek tízezreiétől. A sokcsaládos parasztember fia a felszabadulás előtt hova is mehetett volna máshova, mint gazdasági cselédnek. A felszabadulás után első útja a pártba vezetett, s itt, értette meg, hogy a helye ezentúl a munkásosztály soraiban van. A békéscsabai téglagyárban lett rakodómunkás. Egész életében emlékezetes dátum, az 1951-es év. Kora tavasszal tisztiiskolára jelentkezett és év végén már mint a Békés megyei Légoltalmi Parancsnokság tisztje kezdte meg a szolgálatot. Néhány mondat a minősítéséből: „szakamai munkáját oda_ adóan végzi, a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint végrehajtja. Magatartását a feltétlen rendszeretet és a kötelességtudás jellemzi.” Az elismerés nem is maradt eL Ezt nemcsak a nyolc különböző kitüntetés jelzi, hanem az is, hogy fokozatosan halad a ranglétrán, egészen az alezredesi rendfokozatig. Persze az évek gyorsan telnek 1972. szeptember 1.: „Matvon Pál alezredes elvtársat a PV Békés megyei szervezési és „M” főtisztjét 21 év eredményes hivatásos tiszti szolgálat után a Honvédelmi Miniszter Elvtárs nyugállományba helyezte.” Eddig a hír. Ebből az alkalomból nemrégiben Matvon alezredes elvtársai, munkatársai kedves, bensőséges hangulatú ünnepséget rendeztek „az öreg harcos” búcsúztatására. Ekkor adta át Tímár Ernő alezredes a több mint két évtizedes munka elismeréseként a parancsnokság jutalmát, Klaukó Mátyás, a Békés megyei Tanács elnöke pedig a dicsérő oklevelet. Minden résztvevő számára — de legjobban, természetesen az ünnepeltnek — megható pillanatok voltak, amikor a munkatársak egymás után sorban elköszöntek a volt baj társtól. És mivel búcsúzhatnánk, mint a katonai köszöntéssel: Erőt, egészséget alezredes elvtárs! — még nagyon hosszú ideig. B. O. Törzsgárda a polgári védelemben Nagyon kevés vállalatnál mondhatják el, hogy polgári védelmi szervezetük olyan erős és sok olyan sok emberre támaszkodik, aki több éve, évtizede aktív munkása a polgári védelemnek. A Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai téglagyárában ez így van. A tömeges polgári védelmi kiképzés 1952-ben kezdődött a vállalatnál, s azóta elért eredményeik bizonyítják, a szervezet, vagyis a műszaki mentő egysége és a most kialakuló önvédelmi csoportjai mindig megállják a helyüket. Az okokat, a magyarázatot keresve, Rákóczi István törzsparancsnokot kerestük fel a békéscsabai városi törzsparancsnokkal. Tőle tudtuk meg, hogy nagyon sok fizikai dolgozót vontak be a polgári védelembe. Rájuk épül a műszaki egység, s nem kevés közöttük, aki 20 éve teljesít szolgálatot. Az elismerést ezek az emberek a haza szolgálatáért tett munkájukért megkapják. Évente 10—15-en veszik át a Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést. Olyanok, mint Kucsora Pálné, Szák Mihályné. vagy Sztankó Judit szocialista brigádtag, Nagy Dorottya, Paulik János égető szocialista brigádvezető, Nagy Imre berakó, Karlovszkí Andrásné, Hrabovszki Judit szocialista brigádvezető, Árendás Béláné, Kovács Mária. Az erkölcsi elismerésen túl anyagiakkal is jutalmazza a gyárvezetés a polgári védelemben jól dolgozókat. A kitüntetett munkásoknak minden esetben magas pénzjutalmat adnak. Többek között ez is magyarázata, hogy a vállalat régi dolgozói nemcsak üzemükhöz ragaszkodnak, hanem a polgári védelmi szervezethez is. Jól összekovácsolódott szervezet a téglagyáriaké. Bebizonyították ezt az 1967-es nagy gyakorlaton is. Megmutatták, képesek nemcsak az üzem területén, hanem ha szükség van rá, városi méretekben vagy akár területi bevetésben is működni. A becsületes, lelkes munka másik magyarázata, hogy a gyárvezetők, vállalatvezető a dolgozókkal együtt vesznek részt a polgári védelmi feladatok végrehajtásában. Berki László igazgató például 20 éve. Munkásöntudat és felelősség- érzet mérhető a téglagyári PV szervezetnél. Az egység személyi állományának 90 százaléka fizikai munkás, a kitüntetettek 90 százaléka pedig szocialista brigádtag. Azt is megtudtuk, hogy a polgári védelmi szervezet 70 százaléka törzsgárda-tag. Az alegységek kiképzése a téglagyárakban szeptemberben kezdődik. Az előkészület ennek a feladatnak végrehajtására már megtörtént. A parancsnoki állomány előkészítése befejeződött. Módszernek is jó az, amit a téglagyárban megvalósítottak. A kitüntetések, jutalmazások odaítélésénél ugyanis úgy bírálják el a felterjesztéseket, hogy csak azok kerülhetnek a iistákra. akik a foglalkozásokon, kiképzéseken mindig megjelennek. A városi törzsparancsnokság pedig azzal segíti a téglagyáriakat, hogy a több fokozatú törzsvezetési gyakorlatok végrehajtásában minden esetben bevonják a vállalat parancsnoki karát. B. J,
