Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-24 / 226. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1912. SZEPTEMBER 2i„ VASÄRNAP Ara: 1,20 forint XXVII. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM Befejeződött a Csehszlovák Kultúra Hete Szovjet a forgácsológyárban Univerzális vésőgépet állítottak munkába a Békéscsabai Forgácsoló- és Szerszámgyárban. A Szovjetunióból érkezett gép többfajta műveletet végez. Képűn kön: Balázs Lajos marós figyeli a vésőgép munkáját. (Fotó: Demény) Kiszélesítik az Elek—Lökösháza közötti utat Több helyen erősítik az útbúrkolafot Szombaton délelőtt Nyári Sándor, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottságának titkára búcsúfogadást adott a Csehszlovák Kultúra Hetén részt vett vendégeknek. A hét eseményeit összefoglalva elmondotta, hogy a megye városaiban, községeiben rendezett kiállításokon, nagygyűléseken csaknem háromezren találkoztak közvetlenül a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének és a Csehszlovák Kulturális Központnak vezetőivel, munkatársaival, további ezrek a megnyitó után tekintették meg a baráti ország múltját és jelenét bemutató kiállításokat, nézték meg az ezekben a napokban műsorra tűzött csehszlovák filmeket, vásárolták meg az ajándékboltok csehszlovákiai népművészeti termékeit. S még több volt azoknak a száma, akik a tömegkommunikációs eszközökből szereztek tudomást a megyében és a megyehatáron túl a csehszlovák—magyar barátságot, egymás megismerését segítő eseményekről. A vendégek nevében Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója köszönte meg a megyei, járási és városi párt-, állami és társadalmi szervek munkáját a kulturális hét szervezésében, lebonyolításában, abban, hogy Békés megye lakói az eddiginél mélyebben megismerhették hazája kultúráját, társadalmi, politikai, gazdasági életének múltját, jelenlegi eredményeit, jellegzetességeit Kifejezést adott továbbá annak az örömének, hogy mindezek mellett ők maguk is jobban megismerhették Békés megye népét, iparát, mezőgazdaságát, kultúráját. Megállapította hogy a Békés megyei Csehszlovák Kultúra Hete elérte a kitűzött célt: mélyítette a két nép barátságát. A fogadáson megjelent Karel Notin, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy- követségének kultúrattaséja, Jan Gothe, a Csehszlovák Kulturális Központ igazgatóhelyettese; a vendéglátók közül Enye- di G. Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és Csende Béla, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának csoportvezetője. A KPM Békéscsabai Közúti Igazgatósága a megye útjainak a fenntartására, javítására a közelmúltban újabb 6 millió forintot kapott. Ennek alapján még az idén kiszélesítik és karbahelye- zik az Elek—Lökösháza közötti út burkolatát, ami elősegíti a lökösházi bányából kitermelt kavics szállítását. Lehetőség nyílt Füzesgyarmaton az évek óta húzódó átkelési szakasz 4 méte_ rés burkolatának 6 méterre való szélesítésére, s ezzel a baleset- veszély csökkentésére. A munkát az igazgatóság dolgozói jövőre fejezik be. Komádi és Zsadány között (a megye határától) a télen alig járható 4 méter széles utat 6 méterre szélesítik. Zsadánytól Nagygyanté felé a bolcsi-pusztai elágazásig a munkát a jövő évben folytatják. Erősítik az út burkolatát a békés—kondorosi úton 2 kilométeres, a bélmegyeri bekötőúton 1 kilométeres, Kondoros belterületén pedig másfél kilométeres szakaszon. Több más helyen mintegy 20—25 kilométer hosszban bitumenes kezeléssel javítják a megye útjait. Az igazgatóság a megnövekedett feladatokat, amely az éves tervének 15 százalékos túlteljesítését jelenti) létszámemelés nélkül, a meglevő eszközök jobb felhasználásával hajtja végre. Ifjúsági küldöttség utazik Zrenjaninba Huszonegy tagú békéscsabai ifjúsági küldöttség utazik ma, szeptember 24-én reggel Zrenjaninba, viszonozva a jugoszláv ifjúsági szervezet képviselnek augusztusi látogatását. Az Irházi Lajosnénak, a KISZ Békéscsabai Városi Végrehajtó Bizottsága tagjának vezetésével induló delegáció az alapszervezeti szinten történő kapcsolatok felvételéről tárgyal a zrenjanini ifjúsági vezetőkkel. A békéscsabai küldöttség tagjai — a szőnyegszövő, a kötöttárugyár, az UNIVERZÁL, a megyei tanács, a városi tanács, a Férfifehérneműgyár, a forgácsológyár, a téglagyár, a Szabadság és a Lenin Tsz, valamint a sütőipari vállalat ifjúkommunistái — hét napot töltenek Jugoszláviában. Nyolc általános Ismerek olyan édesapát, aki a gyermekei előtt titkolja, hogy nincs meg a nyolc általános iskolája. A gyerekek harmadikba, ötödikbe járnak, s a „titok” így még nem „pattant” ki, nem vált nyomasztóvá. Az édesapa szorongása azonban jelzi — számára is terhes, ő is túl szeretne már adni ezen a. „szégyellnivalón”. Dehát nehéz nagyon nehéz újra beülni az iskolapadba annak, aki egyszer onnan már kinőtt. Ma hazánk felnőtt lakosságából több, mint másfél millióan vannak, akik nem végezték el a nyolc általánost, s ennek a sok embernek a fele harminc éven aluli. Sokaknál a családi körülmények, másoknál a saját fiatalkori restségük vezetett ide, hogy az ötödik, hatodik, hetedik osztályánál megrekedtek, s fél- analfabétaként éppen csak az írás, olvasás küszöbét lépték át, az alapvető ismeretek elsajátítását nem fejezték be. Akár így, akár úgy történt, nem szabad ezt most felhánytorgatni. Ha valamilyen társadalmi akcióhoz nagy körültekintés és sok-sok emberi tapintat szükséges. akkor az általános iskola befejezésénél nincs ennél fontosabb. Üzemek szocialista brigádvezetői, iskolák pedagógusai mondják ezekben a hetekben „Tanulj, segítünk, jelentkezz, ne tarts semmitől, nem hagyunk magadra...” Akik ezt mondják, azoknak számolniuk kell vele, hogy nem keveset kérnek, h<?gy sok gátlást és kisebbségi érzést kell leküzdeniük a felnőtt fejjel tanulást vállalóknak. A Diósgyőri Gépgyárban nyolcszáznegyvenegy negyven ével aluli munkást keresnek fel és kínálják fel: tanuljon, fél év alatt, nyolcvan órában előkészítik egy osztályvizsga letételére. Nem a családi körülményétől függetlenül és mindenáron akarják ebben az üzemben rábírni a nyolc általánost el nem végzetteket arra, hogy nekivágjanak a tankönyvek világának. Felnőtt-oktatásunk módszereiben is megújultan várja az esti iskolásokat; nincs feleltetés, nincs leckenézés, nem csinálnak harminc-, negyven-, ötvenéves emberekből „felelj” kisdiákat, hanem előadásokkal segítik elő, heti két foglalkozás keretében a magántanulást. Ilyen módon fél év alatt eljutnak a hetedik, vagy a nyolcadik általánosból az osztályozó vizsga letételéig. Számos nagyüzemben — nagyon helyesen a szakképesítés megszerzésével kötik össze az általános iskolát és növelik a szakmai anyagot. A felnőtt- oktatás módszereinek megújulásán túl azonban, mindennél fontosabb a környezet segítése és megértése. Élcelődésnek most nincs itt a helye és az ideje, csak megbecsülés, megértés és támogatás illetheti azokat, akik a gyermekkorukban el- mulasztottaik pótlására vállalkoznak. S, hogy milyen fontos ez a támogató és egyetértő légkör, azt jelzi, hogy a Csepel Művek esti általános iskolájába a tavalyi oktatási évben négyszáztizenhárman jelentkeztek, közülük háromszáztizenöten iratkoztak be, de csak százhuszonnyolcán vizsgáztak. Nem könnyű tanulni az élet gondjaitól elfoglaltan; úgy tűnik az általános iskolai végzettség általánossá tétele nem megy máról holnapra. Ezen az őszön sem érheti be azzal senki, hogy az embereket rábírja és beülteti az iskolapadba, s aztán magukra hagyja őket. Kollégáktól és a családtól, de a tanároktól is sok jóindulat és türelem szükséges ahhoz, hogy a tudásra vágyók ne riadjanak vissza az első nehézségektől és képesek legyenek a tanulás jó ízeinek a megismerésére. Az alapiskola elvégzése nem kinek-ki- nek a magánügye, ez üzemi érdek, ez társadalmi érdek és családi érdek egyszerre. k.6. Pénteken délután a nagyközség vezetői kísérték gyomai kirándulásra a csehszlovák vendégeket. A Kner Nyomda Múzeumban Petöcz Károly (képünkön középen kalauzolta Oldrich Tesarikot és Karel Notint. (Fotó: Bőd is Miklós)
