Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
Petőfi-évforduló előtt Megyei emlékünnepségek, történelmi vetélkedők, emléktúra Petőfi útján A Hazafias Népfront Békés megyei Elnökségié a párt-, állami és társadalmi szervekkel köröltve a közeljövőben megalakítja a megyei Petőfi Emlékbizottságot Az előkészítő munka, s a különböző rendezvények, események legfőbb célja, hogy a megye minden településének lakóit megismertesse a másfél évszázada született forradalmárköltő életével, munkásságával, az 1848—49-es szabadságharccal, a reformkor kimagasló képviselőivel, a jobbágyfelszabadítás eseményeivel, hogy mélyítse a békésiek hazafiasságát internacionalizmusát. A legikimelkedőbb megyei ünnepségek sorozata a költő születésnapján kezdődik Mező- berényben, s folytatódik majd az egész 1973-as esztendőben Gyulán, Oklányban, Biharúgrán, ahol megfordult mozgalmas életében Petőfi, s a megye olyan helységiben, ahol szobor, emléktábla, sír idézi a reformkor, 1848—49, a jobbágyfelszabadítás hőseinek cselekedeteit Egyebek között Kötegyánban — itt kapott menedéket Táncsics Mihály a szabadságharc bukása után, Békésen — emléktábla őrzi az 1848—49-ben elesettek dicsőségét Battonyón — Efti- miu Murgura, a magyar—román barátság harcosára emlékeznek itt Gyulán — Pfiffner Paulina, Lengyelország egyik természeti különlegessége a Krakkó melletti Wieliczka, a páratlan szépségű sóbánya. A lengyel bányászok sok nemzedéke vájta ki a föld alatti akna-sorokat Világhírnévét bizonyítja, hogy évente mintegy 600 000 turista fordul meg itt A föld alatt óriási kiterjedésű labirintus húzódik, folyosók, sófalakkal körülvett barlangok és termek. A járatok teljes hossza több mint 180 kilométer. A bánya már a XVII. század végén ismert látványosság volt, amiről az 1772-ből megmaradt emlékkönyvek is tanúskodnak. A sóbányában a Danilovicz beruházásokra tett javaslatok visszautasítását. Nyilvánvaló, hogy az állami beruházások döntéselőkészítésének e fokozott követeimé, nyei nem elégíthetők ki egyik napról a másikra. Mindenesetre bíztató, hogy az új pénzintézet döntéselőkészítéssel összes függő adottságai kedvezőbbek az elődintézményénél. Az Állami Fejlesztési Banknak ugyanis nem kell megosztania figyelmét az állami beruházások és a nagyszámú — bankhitelt, is igénylő — vállalati beruházások között; munkamódszerei is korszerűbbek, az előkészítésibe külső szakértőket is bevonhat, az alapadatokat többoldalúan — a kivitelezőkkel, szállítókkal, külkereskedelmi vállalatokkal — ellenőrizteti, a gazdaságossági számításokat pedig elektronikus számítógéppel végzi és ellenőrzi. Mindennek az a lényege: a fejlesztési bank tevőlegesen részt vesz a finanszírozási hatáskörébe tartozó beruházások előkészítésében, költségelőirányzatainak, gazdaságosságának ellenőrzésében. Az Állami Fejlesztési Bank — a kormányhatározat érteimében — a beruházási tevékenység pénzügyi információs rendszerének a központja. Ezzel összefüggő feladata: olyan átfogó információs rendszer kiépítése és működtetése, amely döntési hatáskörtől i és pénzügyi forrástól függetlenül lehetővé teszi a teljes beruházási tevékenység pénzügyi értékelését és elemaéa szabadságharc honvédtisztje raboskodott a városban 1853-ig. Az évforduló jegyében hely- történeti vetélkedő lesz a különböző korosztályoknak, akik számot adhatnak a Petőfi születésétől eltelt százötven év megyei történelméről. Hasonlóképpen helytörténeti pályázat, helyi szellemi versenyek az évfordulóhoz kötődő személyek nevét viselő termelőszövetkezeteknél, iskoláknál, úttörőcsapatoknál, intézményeknél, szocialista brigádoknál, lakótelepeken. Megemlékezéseket rendeznek a jobbágyfelszabadításban részt- vett községekben, városokban, a negyvennyolcas síroknál, emlé- műveknél, emléktábláknál. Honismereti sétákat, emléktúrákat, kirándulásokat, szerveznek, s jellegüknek megfelelően vehetik ki részüket az ünnepségsorozatból a honismereti szakkörök, irodalmi színpadok, nemzetiségi klubok, Röpülj Páva-körök. Emléktúra kiséri majd végig az úton Petőfi Békés megyei útját s kiállítások mutatják be a költő életének s a szabadság- harcnak az eseményeit. Ezek közül' különösen érdekesnek ígérkezik az a kiállítás, amelyen a gyulai levéltárban nemrég feltárt, Petőfi Sándorral, testvérével s fiával kapcsolatos dokumentumokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. nevű műemlékaknán jutnak le. A körút 63 méter mélységben kezdődik. A mintegy 3 kilométer hosszú út vájt aknákon és lejtős folyosókon vezet végig a sóbánya műemlékrésze felé, amely a XVII—XVIII. századból származik. A bányában mindenekelőtt számos, a sórétegbe faragott szóbor a legérdekesebb látvány. Az első teremben megejtően szép a Szent Antal kápolna. Ezt 1689-ben faragta ki egy helybeli bányász. A zöld sórétegből faragott kápolna egy akna mellett helyezkedik el, amelyet csaknem 300 éven keresztül csiszolt, vájt az állandó légörvény. sét. A beruházások teljes körét felölelő elektronikus adatfeldolgozásra épül az Állami Fejlesztési Bank közgazdasági-elemző tevékenysége. Érmek közvetlen célja a beruházások kivitelezésének — a beruházási teljesítésnek — számbavétele, a teljesítést befolyásoló tényezők vizsgálata rendszeres információ-szolgáltatás a gazdaságirányítás központi szerveinek, beruházási- prognózisok készítése. Az Állami Fejlesztési Banknak másmilyen közgazdasági feladatai is vannak. Beruházási rendszerünk, mechanizmusunk része az érvényben lévő közgazdasági szabályozó rendszernek; jogi és intézményi keretei is ahhoz alkalmazkodnak. Az új pénzintézet feladata a beruházási mechanizmus működésének, az előkészítés, a finanszírozás konkrét tapasztalatainak, a különböző szabályozók beruházási tevékenységgel összefüggő jogú szabályozás koordinálása^ kezdeményezése, szükség esetén javaslatok kidolgozása a közgazdasági szabályozás egyes elemeinek módosítására. össxegexésképpen az állapítható meg, hogy az Állami Fejlesztési Bank egyrészt pénzintézeti funkciókat tölt be, másrészt olyan. közgazdaságielemző munkákat végez, melyek a gazdaságirányítás feladataihoz kapcsolódnak és azokkal összefüggő állami döntéseket készítenek elő. G. L Huszonnyolc év távlatából „Fölszállott a páva (a vármegye-házra, Sok szegény legénynek [szabadulására. Kényes, büszke pávák, [Nap-szédítő tollak, Hírrel hirdessétek: [másképpen lesz holnap Egyszerűségében is kifejező a battonyai felszabadulási emlékmű. A jelképes, az országot körbezáró rács többször is kifordult sarkából Magyarországon. Hol azért, hogy a hárommillió koldus máshol próbáljon szerencsét, meg azért is mehetett a nép túl a Kárpátokon, hogy „Istentől megáldott fegyverével” harcolhasson a „Vörös veszedelem” ellen. De másképpen történt 1944. szeptember 23-án Batto- nyánál. Ekkor az országot körülfogó börtönrácsot nem a börtönőrök nyitották ki, hanem a Vörös Hadsereg harcosai fordították ki sarkaiból és a páva szabadon röpülhetett a fényes égbolt felé. A Battonyai Nagyközségi Tanács anyakönyvvezetője pillanatok alatt megtalálja az 1944-es anyakönyvet. A felszabadulás utáni első bejegyzés dátuma 1944. október 23-a. Ezen a napon kötött házasságot elsőként a felszabadult Magyarországon Várkövi Mihály és Csoszor Margit. Várkövi Mihály a hozzá hasonló fiatalokkal indult 1941- ben a frontra. Alig hiúit 20 éves. 1943-ban másfél évi front- szolgálat után leszerelt. — Itt Battonyán egy mozitulajdonosnál dolgoztam, aki gépész volt és nála tanultam ki az esztergályos szakmát. Hétközben a műhelyében dolgoztam, szombat-vasárnap pedig a moziban vetítettem. Leszerelés után is ide jöttem vissza. Mint katonaviselt embernek (nagyon érdekelt az elektromosság) sikerült bejutnom Budapesten a Kandó Kálmán Elektromos Szakipari iskolába. Szerencsémre vagy szerencsétlenségemre — ezt még ma sem tudom — tüdőgyulladást kaptam. Haza kellett jönni. Azon a napon, 1944. szeptember 23-án, mint addig is minden nap, bementem a műhelybe. De a levegőben már vibrált valami, hiszen előtte már hetekkel hallatszott a fegyverdörgés és esténként a kapuból néztük a sötét égbolton viliódzó torkolattüzet. Többen dolgoztunk a műhelyben, s tudja, abban a háborús időszakban reggelenként, amikor beértünk, mindig megvitattuk azt, amit a rádióban hallottunk. Egyre közelebb ért az égdörgés, kapott a falu is belö- vést, s mint frontot is megjárt ember, tudtam, már tájékozódni a fegyverek hangjából is. Azon a napon, szeptember 23- án nem sokat dolgoztunk. Délben kerékpárra ugrottam, elkarikáztam a menyasszonyomhoz, nincs-e valami baj? Aztán hazafelé menet a faluban különös, furcsa, félelmetes cgend fogadott. Apám már ebédelt, amikor hazaértem, én is asztalhoz ültem. Félig-formán tartottam az ebédelésben, amikor rövid, éles géppisztoly-sorozatot hallottunk, egészen közelről. De az egész csak addig tartott, ameddig most elmondtam. Kinéztem az ablakon. Hosszú rajvonalban géppiszto- lyosok tartottak a falu felé, az égre tartott fegyverrel lövöldöztek. Hamar túlértek íaluszéli házunkon. A látvány nem volt szokatlan. Láttam ilyet eleget a fronton. Azután nem sokkal később jött a második vonal. Ezekkel már szót tudtunk váltani. Benéztek a házba: Nyem- ci, jeszt? Mondtuk, nincs itt egy fia sem. Aztán továbbmentek. Fél kettő lehetett, amikor már mindenki az utcán volt. Két órával később pedig a szovjet parancsnokság kihirdette, hogy mindenki folytassa a munkáját ott, ahol abbahagyta. Néhány nap múlva újra vetítettem a moziban. Azt hiszem, Magyarországon először Battonyán láthattak eredeti szovjet játékfilmet. Még a címére is emlékszem: „Szivárvány”. A film egy partizánlányról szólt. Még 44 áprilisában eljegyeztem Csoszor Margitkát. De az esküvőre már nem kerülhetett sor, csak a felszabadulás után, pontosan egy hónappal. Minden túlzás nélkül mondhatom, életem együtt gazdagodott a faluéval. 1952-től dolgozom a gépjavító állomáson, most a helyi Petőfi Termelőszövetkezet gépműhelyében. 64-ig voltam esztergályos, aztán csoportvezető, 69-től ennek az üzemnek a vezetője. 1946-ban született meg Laci fiam, aki szintén itt dolgozik technikusi beosztásban. Néhány évvel ezelőtt nősült, de már olyan házuk van, mint régen a szolgabírónak volt. Hogy mit tartok az elmúlt 28 év legnagyobb vívmányának? Azt, hogy nem ismerjük a munka- nélküliséget, a létbizonytalanságot. Órákig mesélhetnék arról is, mit jelentett a falunak, de minden itt lakónak az, hogy 28 éve békében dolgozhatunk. Büszke vagyok arra — persze ez nem a battonyaiak érdeme —, hogy ez a darab szabadult fel Magyarországon legelőször. S velem együtt minden battonyai erre a legbüszkébb. Béla Ottó Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalat felvételre keres Békéscsaba és a megye területén lévő munkahelyeire: Acs-állványozó, parkettás, épületburkoló .asztalos, kőműves szakmunkásokat, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában. Békéscsaba, Kétegyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett.) x Föld alatti ást ányemlékmű „1944 tavaszán jegyeztem el Csoszor Margitkát.”
