Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
Kedden este nyílt Medgyesegyházán a Csehszlovákia idegenforgalmi nevezetességeiről összeállított kiállítás. (Fotó: Barnácz, Bódís) Csehszlovák játékok és ajándéktárgyak megyénkben Csökkenő létszám — növekvő termelés A Csehszlovák Kultúra és a Békés megyei Univerzál Kiske- reskede'mi Vállalat vezetősége megállapodást írt alá egy hónappal ezelőtt, miszerint a Csehszlovák Kultúra Hetén és azt követően folyamatosan árusítanak csehszlovák ajándéktárgyakat és játékokat megyénkben. Az elmúlt héten a békéscsabai ajándékboltba 15 ezer, a játékboltba öű ezer, a hanglemezboltba 25 ezer forint értékű áru ér- j kezeit. Már az első napokban ; nagy volt az érdeklődés, és a já_ ! tékok és a hanglemezek nagy ré- ! szét megvásárolták. Cimermann ■ Mihály áruforgalmi osztályveze- ■ tő elmondta, hogy a kapcsolat i meghatározatlan időtartamú és j a megye községeiben, városaiban j ezután is vásárolhatnak az ér- S deklődők csehszlovák játékárut: és ajándéktárgyakat, • Érdekes, sok új vonást hordozó folyamat szemtanúi lehetnek azok, akik figyelemmel kísérik az ipari termelés és foglalkoztatottság változását. Ha e két tényezőt grafikonon szemléltetjük, azt láthatjuk, hogy a foglalkoztatottság görbéje jóval kiegyensúlyozottabb, mint a termelésé. Míg a termelésnövekedés éves szélső értékeiként három és kilenc százalékot találni az 1966 —1971 közötti időszakban, a foglalkoztatottak esetében ugyanez nulla és négy százalék. Némi túlzással azt is állíthatjuk, hogy nem fedezhető fel szoros összefüggés a termelés növekedése és a foglalkoztatottság bővítése között. Ez persze így nem igaz. Ám sok az igazság benne. Fordul a kocka Leggyorsabban 1967-ben nö- yekedett a szocialista ipar termelése. kilenc százalékkal. Leglassabban — három százalékkal — 1969-ben. Tavaly öt százalékkal volt több a produktum, változatlan létszám mellett! Idén, az első félévben úgy termelt három százalékkal többet az ipar, hogy az ott foglalkoztatottak tábora 0,9 százalékkal kisebb lett. Kényszerűség fakasztotta folyamat ez, de eredményei nélkülözhetetlenek. 1969 végén fordult a kocka. Addig évről évre egyre több embert alkalmazott az ipar, 1965-ben 1,5 milliót, 1989-ben már 1747 000-et. (1950-ben mindössze 680 ezer főt...) 1970- ben 18 ezerrel mérséklődik a létszám, s idén június végén 1 697 000 volt. Még szembetűnőbb e folyamat, ha adataink közé azt is oda soroljuk, hogy a munkáslétszám ezen belül gyorsabban csökkent, az 1969. évi 1,3 millióról idén június végéig 1,24 millióra, azaz 60 ezer fővel. A pozitívum rejt tehát negatívumot is. Nevezetesen az alkalmazotti létszám túlságosan gyors növekedését. Ám ennek ellenére a néhány éve sokat vitatott kérdésre — lehet-e bővíteni a termelést újabb tízezrek munkába állítása nélkül — meggyőző választ adott az élet. Nincs titka Szokványos újságírói fogás, hogy változások, eredmények láttán föl teszik a kérdést: mi ezek titka? Nos, mi a ,.titka” annak, hagy például a vegyIIHHIHaflHHIIMI ipar 1966—1971 között évente 8—14 százalékkal növelte termelését, de a foglalkoztatottságot csupán 1—8 százalékkal, s 1971-ben úgy ért el 11 százalékos termelésemelkedést, hogy mindössze egy százalékkal több embernek adott munkát? Semmiféle titok, varázslatos, megfejthetetlen erő nem rejlik mindezek mögött. Magyarázata természetesen van. A gyors műszaki fejlesztés, a korszerű technológiák terjedése, nagytermelékenységű berendezések üzembe állítása, modem szervezési eljárások alkalmazása. Az, amit a fejlesztés intenzív útjának nevezünk. Hasonló példák után szerencsére nem kell sokáig kutatni. Ami korábban ritka kivétel volt, az napjainkban — fokozatosan — szabállyá válik. Nem kis erőfeszítések árán, azaz nem könnyen, de szükségszerűen, megállíthatatlanul. Hajrák, átlagok Válasszuk esettanulmányként a közlekedési eszközök gyártását. Ez az iparterület ugyancsak dinamikusan fejlődik több esztendeje. 1971-ben úgy növelte kilenc százalékkal termelését, hogy a foglalkoztatottak száma egy százalékkal csökkent! Ássunk még mélyebbre. Az év tizenkét hónapjának produktuma alapján képzett átlag fontos , mércéje a termelés egyenletes- ' Aranygyűrű Botránnyal végződött a 60. születésnap. Nem. nem azért, mintha valaki úgy felönt ott volna a garatra, hogy elveszítette volna a mértéktartását. Ami az ünnepeltet illeti, világéletében józan és szolid ember volt, 60 esztendős korban már amúgy is kevés ember garázda. Ami pedig az ünneplőket illeti, azok is megfelelően viselkedtek. Nem is kiesit meghatva, hiszen nem túlságo. san gyakori az olyan ember, aki hatvan esztendejéből 27 esztendőt eltölt ugyanazon a munkahelyen. Belép, mint harmineegyné- hány éves fiatalember. , ottmarad. mint 60 éves örökifjú. IMit lehet egy ilyen embernek ajándékként adni hatvanadik születésnapjára? Nagy kunszto- kat nem lehet csinálni, mert a különböző pénzügyi keretek szigorúan megszabják az ajándékozás lehetséges mértékét. Ez a mérce elég szigorú, vagy inkább alacsony: valamikor régen szabhatták meg az összeget, mikor ennyiért még lehetett valamit kapni, s inkább azokra gondolva. akik nem érdemlik meg az ajándékot. Hosszú tanakodás után a vállalat dolgozói úgy érezték, hogy ez a hivatalosan engedélyezett ajándék inkább sértésnek számítana, mint örömnek. Összeült a vezérkar, g eleget tett a tömegek követelésének. Kendkívüli embernek rendkívüli alkalomkor rendkívüli ajándék jár! Vettek is egy aranygyűrűt, az ünnepeltnek később kiállított számla szerint 967 forintért. Mi. vei a keret felső határa 400 forint, ezzel megsértették a szabályokat. S ebbe a pénzügyi fegyelmet súlyosan sértő aranygyűrűbe bevésették a vállalat nevét. Az ünnepelt meghatottan vette át és húzta fel az ujjara. Ilyen gyűrűt még a munkatársak közül senki nem kapott. Erezte, őt jobban becsülik, mint mást. A többiek meg érezték, hogy ez az ünnepelt meg is érdemli ezt. Tartott a rendkívüli öröm, pontosan két hétig. Másodikán ugyanis bebizonyosodott, hogy a pénzügyi szabályokat nem lehet megsérteni, még akkor sem, ha megsértik az embereket. Másodi. kán megérkezett a fizetés. Volt a borítékban 3800 forint, ennyire vitte az illető 60 éves korára és 27, egyhelyben eltölött év alatt. S volt mellette egy elszámolás 4567 forintról. Vagyis alá kelleti \ volna írni, hogy ennyit vett át. S ennek megfelelően számolták \ ki természetesen az SZTK-járu- \ lékot is. A 967 forint egyébként prémiumként szerepelt a lapon. Az ünnepelt ezek után termé- \ szelesen reklamált. Miért írja ő alá egy olyan összeg felvételét, amit nem vett fd? Lement a bérelszámolásba, ahol annak rendje-módja szerint kioktatták. A szabályokra. Mely szerint a prémium után épp úgy kell járulékot fizetni, mint a törzsbér után. Aztán ment a munkaügyre. 1 Ahol ismét csak kioktatták. S nyomatékül az orra elé dugták J a gyűrűről a számlát. Igenis, ka- í pott prémiumot, mert különben mi az ördögből vették volna meg a gyűrűt? Csak nem képzeli, hogy úgy repülnek a százasok a g vállalatnál? A főkönyvelő meg \ nyomatékül elmagyarázta, hogy ő senki miatt nem hajlandó fegyelmi elé állni, akár hatvan éves az illető, akár huszonkettő. Azt magyarázták — ki türelmesebben. ki egyenesen gorombán —, hogy a pénzügyi szabályokat nem szabad megsérteni. Hogy egy hatvan éves embert szabad-e, s éppen az ünnepi születésnap alkalmából, az valahogy a sok paragrafus között senkinek nem jutott az eszébe. Az illető ezek után belenyugodott a dologba. Többé nem reklamált. Viszont nem hordja a gyűrűt. A munkatársak jóindulatú érdeklődésére azt felelte, hogy kissé szorítja az ujját. S mostanában már arról kezd beszélni, hogy előbb-ntóbb ideje lenne nyugdíjba menni. Semmiképpen nem akarja megvárni a hatvanötödik születésnapját a vállalatnál, Vannak, akik szerint attól tart, hogy akkor az ünnepi alkalomból egy arany nyaklánccal lepnék meg, úgy 1500 forint értékben. S lehet, hogy az már a prémiumalapból se futná, s valamit levonnának a törzsfizetéséből is. És ezek az öregek már kissé régi gondolkodásúak. Ügy vélik, hogy a megajándékozotton nem szokták behajtani semmiféle formában az ajándék árát. Még sértődékenyek is. Náluk nehezebben csak a pénzügyi előírások viselik el a sértést. Vigyázni is keli a paragrafusok önérzetére! Pintér István A Csehszlovák Kultúra Hete Szerdán Tótkomlós fogadta csehszlovák vendégeinket Szerdán délelőtt Tótkomlóson folytatódott a Csehszlovák Kultúra Hetének Béke« megyei esemény-sorozata. Tíz óra után néhány perccel érkeztek meg a vendégek a községi pártbizottságra- ahol a párt a tanács a község lakossága nevében Jambrik Mihály, az Alkotmány Ti-# elnöke fogadta OWrich Tesarikot, a Csehszlovák Kultúra igazgatóját. Jan Gothet, a Csehszlovák Kultúra igazgató-helyettesét. Ott volt a fogadáson Markovics Mihály* a községi pártbizottság titkára, Lehoczki István, a községi tanács elnöke és Urbán Pál, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára. A község történelméről, gazdasági, politikai és kulturális életéről Markovics Mihály mondott rövid tájékoztatót* majd a vendégek meglátogatták a húsz éve alakult Tótkomlósi Háziipari Szövetkezetei. Itt az elnök, Urbán Pál beszélt az Eu- rópa-hírü szövetkezet eredményeiről. Elmondotta, hogy termékeiknek mintegy 40 százaléka kerül exportra. Céljuk, hogy megőrizzék és tovább gazdagítsák a tótkomlósi népi hímzés motívumait, és azokat modem női blúzokon* kisleányka ruhákon, asztali térítőkön is felhasználják. A szövetkezet mühelyter- meiben tett látogatás után a vendégek felkeresték az április 4-én megnyitott szlovák táj házat is, ahol a századforduló tótkomlósi népi hagyományainak legszebb tárgyi dokumentumait gyűjtötték ösz- sze. Délután érkezett Tótkomlósra a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti •lan Gothe. a budapesti Csehszlovák Kultúra igazgató-helyettese nyitotta meg kedden Békéscsabán, a II. kerületi pártházban a csehszlovákiai múzeumokat bemutató fényképkiállítást. Mellette dr. Jlri Spét. a prágai múzeumok mellett működő múzeumi kabinet igazgatóhelyettese. nagytermében a ..Közös harccal a szabadságért” című dokumentum-kiállítást. Oldrich Teearik szlovákul üdvözölte a tótkomlósiakat, majd magyar nyelven méltatta a két nép közös harcát bemutató kiállítást. A művelődési házban este 7 órakor kezdődött barátsági nagygyűlésen dr. Rabay Zoltán mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a két ország népeinek baráti és őszinte kapcsolatairól, a béke védel- mezésének közös, nagy ügyéről. Beszéde után a zvoleni színház művészeinek műsora következett. A kulturális hét ma délután Dévaványán folytatódik. A vendégek délelőtt a békéscsabai Kner Nyomdával ismerkednek meg. nagykövetének helyettese, dr. Rábái Zoltán, Barna Pál az orosházi járási pártbizottság első titkára, és dr. Lipcsei István, az Orosházi Járási Hivatal elnöhelyettese. A délutáni programban szerepelt a Tótkomlósi Vegyesipari Ktsz megtekintése. A szövetkezet Lenin úti telepén Ónodi István, a szövetkezet elnöke és Ondreo Pál* a szövetkezet párttitkára fogadta a csehszlovák vendégeket, és vezették végig őket a szövetkezet textil, bőrruházati és vasas üzemrészében. Este fél hat órakor nyitották meg a községi tanács
