Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

Folytatta munkáját a Legfelsőbb Tanács A Kremlben szerdán folytatta munkáját a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsénak ülésszaka. A nemzetiségi tanács — a szovjet parlament egyik háza — kül­döttei megvitatják azokat az in­tézkedéseket, amelyek a termé­szet fokozott védelmét és a ter­mészeti erőforrások ésszerű fel- használását szolgálják. Ezt a kérdést a szovjet kor­mány terjesztette az ülésszak elé. Kedden Vlagyimir Kirillin képviselő, a minisztertanács el­nökhelyettese tartott róla be­számolót. B—52-es nehézbombázók ismét támadták aVDK-t A saigoni amerikai parancs­nokság szerdai közlése szerint az amerikai légierő B—52-es óriás­bombázói ismét támadták a Vi­etnami Demokatikus Köztársa­ságot, mindenekelőtt Dong Hói városát A B—52-eseket Dél-Vietnam- ban is bevetették. Itt főként a demi'itarizált övezettől közvetle­nül délre fekvő területeket bom­báztak. A leghevesebb légitáma­dást azonban Quang Ngai tar­tomány és Pleiku ellen indítot­ták. Mint ismeretes, a hazafiak kedden birtokukba vették a Sai­gontól 530 kilométerre fekvő Ba To Városát, az egyiket azon há_ rom járási székhely közül, ame­lyek ellen támadást indítottak. Most az amerikai légierő beve­tésével igyekeznek támogatni azokat a saigoni alakulatokat, ame'yek elkeseredetten tartják magukat a Ba Totói nem messze fekvő állásaikban. Az ENSZ-re nagy felelősség hárul Trepczynski sajtóértekezlete New York Stanislaw Trepczynski, a Len­gyel Népköztársaság külügymi­niszter-helyettese, akit egyhan­gúlag megválasztottak az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakának elnö­kévé, kedden sajtóértekezletet tartott New Yorkban, az ENSZ központjában. Trepczynski a tartós béke és a biztonság szavatolása igen fon­tos tényezőjének nevezte a békés egymás mellett élést. Ma még a békés egymás mellett élés esz­méjének legmegrögzöttebb el­lenfelei is kénytelenek elismerni, hogy ez az eszme mind több hí­vet hódít meg magának — mon­dotta. Másik fontos tényező a jelen­legi világ oszthatatlansága. A haladás, amelyet politikai téren elérnek a földkereség egyik ré­szében, feltétlenül pozitív hatás­sal van a föld más részeinek helyzetére is — mutatott rá Trepczynski. Brit—egyiptomi tárgyalások Az ENSZ-re — hangsúlyozta a szónok — nagy felelősség hárul a világ sorsáért. Bár még van­nak fogyatékosságok az Egye­sült Nemzetek Szervezetének munkájában, a világ kevesebbet haladt volna az ENSZ létezése nélkül. Különösén nagy érdemei vannak a világszervezetnek a gyarmati rendszer felszámolása folyamatának meggyorsításában. Miután emlékeztetett arra, hogy az ENSZ nagy erőfeszítése­ket tett a közel-keleti válság bé­kés rendezése érdekében, az e kérdésben hozott határozatok teljesítésére hívott fel. Politikai anakronizmusnak ne­vezte azt a tényt, hogy az ENSZ- ben a két Németország még nincs képviselve, holott, az NDK és az NSZK felvétele a szervezet tagjai sorába feltétlenül elősegí­tené a béke és a biztonság meg­szilárdítását, elsősorban az euró­pai földrészen. Trepczynski kifejezte azt a re. ményét, hogy építő megoldások teszik majd emlékezetessé az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakát. Ünnepélyesen köszöntötték a hazatért katonákat Szerdán ünnepélyesen köszön­tötték az egyik dunántúli lakta­nyában a „Pajzs 72” hadgya­korlatról hazatért magyar tör­zseket. Mint az már ismeretes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek parancsnoksá­ga egyeztetett kiképzési tervei- r. k megfelelően, a tagállamok hadseregeinek kijelölt törzsei és csapatai ez év szeptemberében nagyszabású közös hadgyakorla­tot tartottak a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság területén. A hazadért törzsek tiszteletére rendezett ünnepség elnökségé­ben ott volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Komárom megyei pártbizottság első titká­ra, Kroszner László, a megyei tanács elnöke, a megye más párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. Részt vettek az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői is. Megkezdődött a magyar-mongol kormányközi bizottság ülésszaka Az új egyiptomi külügyminiszter, Mohammed El-Zajjat két és fél napos látogatásra Londonba érkezett, hogy Nagy-Britan- nia és Egyiptom kapcsolatairól tárgyaljon. Képünkön az egyip­tomi külügyminiszter brit kol légájával, Douglas-Home-al. (Telefotó — AP—MTI—KS) Szerdán a Parlament delegá- cdós termében plenáris üléssel megkezdődött a magyar—mon­gol gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mánybizottság VI. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Szonomin Luvszan, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Huráljának el­ső elnökhelyettese, a magyar illetve mongol tagozat elnöke vezeti. Az ülésen Fehér Lajos érté­kelte az előző ülésszak óta vég­zett munkát, amely a Mongol Népköztársaságban elősegíti a nagyüzemi szocialista termelés megvalósítását, az ásványi kin­csek felkutatását, a lakosság, valamint az állatállomány ivó­vízzel való ellátását, az öntözé­ses növénytermesztés kialakítá­sát és egyéb közösen előirány­zott feladatokat. A„ ülésen meghatározták, hogy a bizottságnak milyen fel­adatai adódnak a júliusi magyar —mongol magasszintű tárgyalá­sokon létrejött megállapodások nyomán. A kormányközi bizottság a KGST programjának megfelelő­en előirányozta az 1975 utáni ötéves tervek egyeztetésének megkezdését. E feladatra a két ország tervhivatalainak elnökeit kérték fel. Riadt KM Mi van a Tizek szőnyege" alatt Kincs válság Bejrut és a gerillák között Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára a libanoni kormány és a palesztin ellenállás képvi­selőivel folytatott bejrúti meg­beszélései után kijelentette, hogy nincs semmiféle válság a hivatalos Bejrút és a gerillák között. Mahmud Riad kedden háromórás eszmecserét tartott Jasszer Arafattal, a palesztin J felszabadítási szervezet végre- I hajtó bizottságának elnökével. ! A kormány tagjai, közül Szaeb : Szalam miniszterelnökkel tár- : gyait. Riad közölte, mindkét fél • biztosította arról, hogy „fenn- ; tartják testvéri kapcsolataikat”. • A libanoni parlament egyéb- S ként kedd este zárt ajtók mö- : gött ülést tartott és megvitatta ■ az ország védelmi politikájával ; kapcsolatos kérdéseket. Újabb interjú Kim ír Szénnél Tokio I Az Aszahi Simtoun szerdai j száma csaknem két teljes olda- 1 Ion közli annak az interjúnak a szövegét, amelyet a tokiói lap munkatársai Kim ír Szénnél, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével készítettek. Kim ír Szén egyebek közt el­mondotta, hogy véleménye sze­rint a koreai forradalom egyik legfontosabb feladata az ország békés egyesítése, a külföldi ag- resszorok kiebrudalása és a nemzeti egység alapján. Az idő — mondotta — gyorsan érik az, egyesítésre, s nemcsak az ország északi felének lakossága, hanem a déliek körében is. A KNDK miniszterelnöke, miután rámutatott, hogy az Észak . és Dél-Korea között le­zajlott magasszintű tárgyalások­ról kiadott közös nyilatkozat „a reménység fénylő sugaraként” hatott mindazokra, akik a füg­getlenségért és a békés egyesíté­sért küzdenek, élesen bírálta Dél-Korea vezető köreit, ame­lyek „kétarcú taktikához” fo­lyamodnak és nem hajtják vég­re becsületesen a közös nyilat­kozatban vállaltakat. Tis nyugat-európai or­szág Rómában tanácskozó kül- ügy- és pénzügyminiszterei ki­terítették a „piros szőnyeget” az októberi közöspiaci csúcs­értekezlet előtt. A római ta­nácskozáson az eredeti Közös Piac hat tagállama (NSZK, Olasz­ország, Franciaország, a három Benelux-ország) mellett, a most csatlakozottak (Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Írország) kép­viselői is részt vettek. A meg­beszélések napirendje rendkí­vül széles volt. Megelégedéssel lehet leszögezni; az európai biztonság ügyében a Tízek „kö­zös óhajnak” nyilvánították, hogy Helsinkiben november 22- én kezdődjenek meg az euró­pai biztonsági értekezlet előké­szítő megbeszélései és azok „lehetőleg rövid időn belül eredményt hozzanak”. Ezt az állásfoglalást minden­képpen úgy lehet értékelni, mint annak a tudomásulvéte­lét, hogy az európai politikai fejlődés olyan szakaszba ju­tott, amikor a halogatás eddi­gi taktikája már használhatat­lan. így szükségszerűen na­gyobb súlyt kapott azoknak a nyugat-európai országoknak az állásfoglalása, amelyek — mint Franciaország — eleve hajléko­nyabb, alkotóbb módon foglal­koztak az európai biztonsági értekezlet gondolatával. Termé»*eteaen a Tí­zek diplomáciájának és pénz­ügyeinek irányítói mindenek­előtt a maguk gondjaival és problémáival vannak elfoglal­va, s ezek a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak. Arra vonatkozóan azonban megszü­letett a döntés, hogy a tíz­tagúvá bővülő Közös Piac csúcsértekezlete a tervezett időpontban Párizsban összeül­jön a további fejlődés vezérel­veinek meghatározására. A nagy kérdés természetesen éppen az, hogy milyenek legye­nek ezek a „vezérelvek”. S ez­zel kapcsolatban meg kell álla­pítani, hogy a csúcsértekezletet váró ünnepi vörös szőnyeg alá számos súlyos problémát söpör­tek. A legfontosabb természetesen az a teljesen reális veszély, hogy a Tízek közös piaca még- inkább az Atlanti Blokk „pár­huzamos gazdaság szervezeté­vé” válik, mint a Hatok idő­szakában; tovább folytatja diszkriminációs kereskedelem­politikáját — s ennek politikai hatásaképpen károsan befolyá­solja a kollektív európai biz­tonság rendszerének létrehozá­sát. A szocialista országok magatartását elsősorban ez szabja meg a Tízek piacával szemben. S tényként kell leszö­gezni, hogy ebben a vonatko­zásban mindmáig nem alakul­taik ki egy új, a korábbinál pozitívabb politika körvonalai. Enélkül pedig az európai biz­tonsági értekezlet felé tett gesz­tus üdvözlendő ugyan, tényle­ges értéke és hatása azonban kétséges. EsPtt túlmenően számos olyan ellentét is rejtőzik a piros szőnyeg alatt, amelyek a kibővülő Közös Piac legfonto­sabb országainak egymás kö­zötti hatalmi viszonyait érin­tik. Látszólag ezek a hatalmi ellentétek gazdasági köntös­ben jelennek meg. Ismeretes például, hogy Franciaország eredetileg követelményként ál­lította fel az arany árának újabb felemelését. Ezzel rész­ben az volt a célja, hogy meg­nyerje Olaszországot. Az olasz líra ugyanis pillanatnyilag a Közös Piac leggyengébb pénz­nemed közé tartozik és köny- nyebben lenne megvédhető, ha a viszonylag nagy olasz arany- tartalékok értéke egy újabb aranyáremelés után emelked­nék. Az aranyár növelésére vo­natkozó francia követelés ugyanakkor azt is jelentette volna, hogy a tőkés pénzügyi rendszer reformiát a franci*

Next

/
Oldalképek
Tartalom