Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

Vendégmunkások lesznek az NDK-ban Csütörtökön indul az első csoport Művezető, nyugdíj előtt —Te miért mész? — Szakmát, nyelvet tanulni — válaszol a békéscsabai ME­ZŐGÉP 19 éves könyvelője, Kovács Viktória. — És te? Mester József, a Békéscsa­bai Vasipari Szövetkezet laka­tosa pillanatra elgondolkodik, azután így indokol: — Huszonhárom éves vagyok. Szeretném kipróbálni mire ju­tok saját erőmből, szülői támo­gatós nélkül. Az egyik munka­társam már volt kint. A szak­mában is rengeteget tanult. Hát ezért. Hegedűs József, a Sarkadi Cukorgyár 19 éves munkása szakmát akar tanulni. Emel­lett — azt mondja — csak egy kis világlátás és már is tá- gabb az ember látóköre. Nem kergetnek romantikus ál­mokat. Jól tudják, hogy ven­dégmunkások lesznek, és azt is hogy ez mit követel tőlük. Szakmát, nyelvet tanulni mennek 3 évre az NDK-ba. S hogy mindezt meg -is találhat­ják, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy Silling László, a Békéscsabai Forgá­csoló Szerszámgyár 23 éves esz­tergályosa másodszor is útnaik indul. A Magyar Népköztársaság és a Némét Demokratikus Köztár­saság kormánya 1967-ben meg­állapodott abban, hogy az NDK hosszabb időre fogad magyar fiatalokat munkavállalókként. Az elmúlt héten pedig a Tv „Fórum” műsorában Vályi Pé­ter miniszterelnökhelyettestől, azt kérdezte valamelyik néző, hogy miért. mennek magyar fiatalok az NDK-ba dolgozni, miikor itt­hon is munkaerőhiány van. Vályi Péter is a két ország kormányközi megállapodására hivatkozott válaszában. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy az egyezményt a célból kötötték, hogy a két nép között elmé­lyedjen a barátság és a magyar fiatalok gyarapíthassák szakmai ismereteiket. Igazság szerint ez nem is új azzal a meggyőződéssel, hogy nem élhet tovább abban a vi­lágban, amelyhez tartozik.” Nem mulaszthatom el ide nem iktatni Dávidnak, a fiatal né­ger írónak vádbeszédét, melyet Boldizsár Iván idéz már emlí­tett könyvében. „Látja, ide jönnek (Harlem) a fehér embe­rek a várostól, az egyetemek­ről, a különféle szövetségi hi­vataloktól, az újságoktól, kö-. rülnéznek, és azt írják, hogy a fekete ember kábítószerrel él. De ki ismertette meg a ká­bítószerrel? A fehérek. Mi elől menekülnek a kábulatba? A nyomor, a megkülönböztetés, a munkanélküliség, a hiábava­ló és kilátástalan élet elől.” A kábítószer élvezetének kulcsa tehát — egyszerűbb sza­vaikkal fogalmazva — abban a társadalmi és kultúrális kör­nyezetben gyökerezik, amely a drogevőt körülveszi, amely­ben mozog, s amely egyénisége kifejlődésére hat. Egy-egy ká­bítószer-élvező életrajzában különböző súllyal, c}e rábukka­nunk a megoldatlan szociális kérdésekre, a rossz anyagi kö­rülményeikre, a társadalmi bo­nyodalmakra, a nyugtalansá­gokra és feszültségekre, a rendezetlen családi viszonyok, ra, a kitöltetlen szabadidőre, a feltűnési viszketegségre, s nem kevésbé az ifjúkori kalandvágy­ra. A kérdés egy másik oldala, hogy a fennálló tőkés társadal­mak e visszásságai ellen a tilta­kozásnak ez a megnyilvánulása helyes és megfelelő-e? Mi több: eredményre vezető-e? Semmi esetre sem. Egyéni vagy tár­sadalmi bajt az egyénben vagy a társadalomban mesterségesen dolog nálunk sem. Nagyapáink, dédapáink annak idején — hogy igazi mesterekké válhassanak — maguk is vándorbotot fogtak. Nekivágtak — több évre — világot látni, kitanulni szakmá­juk minden ‘csínját-bínját. Eddig 1967-től folyamatosan összesen mintegy 700 Békés me­gyei fiatal jutott el az NDK különböző városaiban, — Drez­dában, Karl Marx Stadtban, Leipzigben, Halléban, Schwedt- ben, Eberswaldeban — működő gyárak valamelyikébe két—há­rom évre vendégmunkásként. Jelenleg 285-en vannak „kinn”. Jóval több fiú, mint lány. A fiúk vasipari szakmák­ban lakatosként, gépszerelőként, esztergályosként, villanyszerelő­ként, de kőművesként, ácsként is dolgoznak, a lányokat pedig fonodában alkalmazzák. Az idén augusztusban eze­ket a fiatalokat hivatalból láto­gatta meg Bagyinka Mihály és Csepregi Pál, a megyei tanács munkaügyi osztályának megbí­zott vezetője illetve főelőadója, valamint Varga Imre, a KISZ Békés megyei Bizottságának politikai munkatársa. Hármójuk egybehangzó véle­ménye szerint az NDK-ban dol­gozó magyar fiatalok helyzete mindenben előírás-szerű, szer­ződésszerinti munkakörökben dolgoznak, jó fizetéssel és négyen-négyen laknak együtt egy-egy kétszobás, jól felszerelt lakásban. Útjuk során a láto­gatók afelől is megbizonyosod­tak, hogy a gyorsabb és zök- kenőmentesebb beilleszkedéshez továbbra is szükség van a fia­talok itthoni felkészülésére. Ezen az őszön további 94 fiú és lány utazik vendégmunkás­ként a Német Demokratikus Köztársaságba Már túl vannak a hathetes intenzív német nyelvtanfolyamon. A megyei ta­nács, a KISZ megyei Bizottság, az SZMT és a megyei kiegészí­felidézett újabb és káros je- ; lenséggel gyógyítani nem lehet. £ E fiatalokat éppen a drogevés S teszi képtelenné arra, hogy ak- : tívan felléphessenek az általuk ; kifogásolt társadalmi jelensé- j gekkel szemben. Sok örvendetes tényezője van • annak, hogy Magyarország — ! és általában a szocialista or- £ szágok — menteseik a kábító- £ szerek élvezetére vezető ba- £ jóktól. Egy országos értekezle- ' létén feltett kérdésre: „van-e £ hazánkban jele a kábítószer- £ fogyasztásnak”, határozott nem ! volt a válasz. Babérjainkon : azonban ne pihenjünk édesde- : den szenderegve. Nem élünk £ a világ káros jelenségeitől tel- ! jesen izoláltan. Érnek hatások, £ és mérhető befolyásuk. Csörsz £ István közelmúltban megjelent £ regények egyik szereplője a £ következőket mondja: „Min- S dig alább száll a hit. Mindig £ fogy. Ezért kellene nekem a £ kábítószer, engem csak az se- • gítene ki a bajból, tudnám, : az mindig hűséges hozzám, és £ azt nyújtja, amit én kívánok. £ A pia más. Nekem a pia soha S nem nyújtott semmit.” íme egy képzelet szülte re- £ gényfigura vágya, akit írója ; talán sok-sok apró tapasztala- ■ ti jelenségből gyúrt ilyenné. : Éberen őrködjünk, hogy a Zord Khánok, Bőrlábúak, a Lordok £ és Calvadosok elszigetelt hűli- £ gánok, hippik magyar világá- : ból elő ne bukkanjon a drog- £ evő magyar fiatal. • A vágy — szüli a tettet. • Józan felnőttek: figyelem! ; (Vége.) ; ■ Összeállította: SZABÓ ENDRE tő parancsnokság illetékesei már minden kiutazó fiatalt tájé­koztattak jogairól és kötelessé­geiről, mely utóbbiak közül a legfőbb az, hogy méltóképpen képviseljék hazánkat és me­gyénket. Minden készen áll már, csak az indulás napjára kell várni. Arra sem sokáig. Az első cso­port a lakatosoké ugyanis már csütörtökön, szeptember 21-én útnak indul Haliéba. A máso­dik csoport tagjai a kőművesek és a lakatosok Erfurtba és Leip- zigbe, hat lány pedig ebben az évben először az elsterbergi mű­anyagfeldolgozó üzembe utazik október 5-én. A Kari Marx Stadtba menő lakatosok és esz­tergályosok, illetve a Bitter- feldbe utazó csőszerelő laka­tosok vonata október 12-én hagyja el majd az országot. Mi pedig jó utat, sikeres, itt­hon is hasznosítható szakmai tapasztalatokban gazdag két, il­letve három esztendőt kívánunk megyénk azon fiataljainak, akik vendégmunkások lesznek ettől az ősztől az NDK-ban és kérjük hogy a hat év alatt rólunk, magyarokról kialakult ottani jó véleményt továbbra is őrizzék meg! Kőváry E. Péter Zielona Gorába utazott a gyulai szövetkezeti táncegyüttes Tizennégy nemzet népi tánco­sai és muzsikusai hagyományo­san a szüret idején találkoznak a jó szőlőtermő hírében álló Zie­lona Górában, hogy sok tánccal és mókával ünnepeljék meg a szüret vidám perceit. A 700 eves városnak mérnöki főiskolája, ön­álló színháza és önálló szimfo­nikus zenekara van. így a fiatal-' ság mozgalmas élete hozzátarto­zik a városképhez. Hazán­kat idén a gyulai szövetkezeti „Körös” népi táncegyüttes és ze­nekara képviseli, akik szeptem­ber 18-án hajnalban a fenntartó szervek képviselőivel együtt au­tóbuszon indultak el Lengyelor_ szágba. Zakopanéban töltik a éjszakát és Krakkón—Katowi- czon keresztül jutnak el Zielona Gorába. Fellépéseik mellett szü­reti mulatság is szerepel a prog­ramban. A nemzetközi néptánc, fesztivál szeptember 20-tól 25-ig tart, de a gyulai együttesnek to­vábbi két napra is van még meg­hívása és így csak szeptember 28-án érkezik haza. ai— Már készülnek a télapó ajándékok A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban 48 szocialista brigád dolgo­zik. Tagjaik többsége édesanya. Nem csoda hát, ha a brigádok napáéiban sok olyan bejegyzés található, hogyan segítik a több gyermekes családokat és a gyer­mekintézményeket. Az üzemi nőbizottsággai közösen most is összefogtak és egy-egy összejö­vetelen kedves ajándékokat ké­szítenek az óvodának, bölcsődé­nek. A télapó ünnepségen ad­ják majd át a sok kis állatfigu­rát, amit a gyárból kapott hul- la dékanyagokból maguk varié­nak. Ay idősebbek Princinek, a fia­talabbak Princi bácsinak hívják Pribojszki Andrást. Az egész városban így ismerik. Még fut­ballista korában kapta ezt a be­cenevet, s rajta is maradt. Akkor fiatal kőműveslegény­ként építőmestereknél dolgozott. Édesapja gazdasági cseléd volt, édesanyja a malomba járt zsá­kot varrni. Szülei nehéz, fárasz­tó munkával is igen keveset ke­restek és sok-sok küzdelem, le­mondás árán tudták csak őt és hét' testvérét felnevelni. András hálából segíteni akart rajtuk és kezdettől fogva arra töreke­dett, hogy a munkahelyén „meg­kapaszkodjon”. Mbrt bizony aki egy kicsit is lógott, az a hét vé­gén nemcsak a fizetését, hanem a munkakönyvét is megkapta. A II. világháború alatti kato­náskodásból neki is épp>en elég­gé kijutott. Amit az életében jó­nál! mondhat, az tulajdonkép­pen a felszabadulás után kezdő­dött. A Bálint-cégnél dolgozott, de akkor már nem volt úgy ki­szolgáltatva mások kénye-ked- vének, mint azelőtt. És 1949- ben a Bálint, és Lipták-cég ál­lamosításával létrejött Békés­csabán a mai Békés megyei Ta­nácsi Építőii>ari Vállalat, ahol ő mint kőműves dolgozott to­vább. Igaz, nemsckáig. Mint ki­váló szakmunkást tanfolyamra küldték és sikeres vizsga után művezető lett. Azóta 23 év telt el. Ezalatt egyre nehezebb feladatok vég­rehajtásával bízták meg. ö volt a művezető többek között a 'gyulai nővérszállás, a sarkadi művelődési ház, a nagygyantéi tanácsháza, a zsadányi és a bél- megyeri 2 tantermes iskola, va­lamint a gyulai ifjúsági presz- szó építkezésénél. Közben 1964-ben egy tragikus baleset is történt, óz egy:k munkahelyen panaszkodtak a dolgozók, hogy rossz a beton­keverőgép. Ö a biztonság ked­véért kikapcsolta az áramot és megtiltotta, hogy bárki is meg­próbálja a, automatát kijavíta­ni. Aztán elment. Amikor visz- szajött. egy fiatal munkás már halott volt. A tilalom ellenére bekapcsolta az áramot. A vizsgálat Pribojszki And­rás vétlenségét állapította meg, a tragikus eset azonban meg­rendítette őt. Azóta van baj a szívével. A munkát nem hagyta abba. Ám egy kicsit talán szigorúbb lett. Az életével játszik, aki fe­gyelmezetlen. Megköveteli a kifogástalan munkát, a jó minőséget is. Elő­fordult ugyan már, hogy vala­ki semmitérő munkát végzett. Amikor felelősségrevonás kö­vetkezett, az illető így próbált „zsarolni”: — Ha nem tetszik magának Princi bácsi, adja ki a munka­könyvem! Lakások, gyárak A moldovai építkezések gyors ütemére jellemző adat, hogy az elmúlt másfél esztendőben több mint 50 000 család költözött új lakásba. A lakásépítés itt is ál­lami költségen történik. A váro­sok új lakónegyedeiben és a fal­vakban iskolákat, üzleteket, kul­turális létesítményeket, sport- központokat is építenek. Molda- vában a jelenlegi ötéves tervben 140 ipari üzemet építenek. Nagyszabású antikvár könyvvásár szeptember 25—29-ig. Békéscsabán a Jókai Színház előcsarnokában Könyvek vétele és eladása. Ne mulassza el felkeresni! Nagy választék! Olcsó árak! Nyitva: 25-én 10—18-ig, 26, 27, 28-án 8—18-ig, 29-én 8—12-ig ______________ 80585 P ribojszki András nem alku­dozott. Menjen, aki nem hajlan­dó tisztességesen dolgozni. Az ilyen ember csak kárt okoz. Nem szereti azt sem, ha va­laki túlságosan nagyhangú és gyengébb munkás létére a leg- j óbbakkal azonos bért követel magának. Azon viszont nagyon is őrködik, hogy a jogosan járó keresetet mindenki megkapja. Kivétel nélkül. Szerinte főképp ez a „titka” a jó munkahelyi légkörnek, ami aligha vonható kétségbe. Ritkán fordul elő va­lakivel nézeteltérése. A, Igazságosságra való törek­vés mellett tekintélyt ad neki a szakmai hozzáértés is. Nem­csak kifogásol, hanem a kőmű- vességtől a burkolásig minden munkát be is tud mutatni. És hogy ne maradjon el a fejlődés, tői, rendszeresen képzi magát, Ha pedig valamit nem tud, nem szégyelli mástól megkérdezni, mégha az éppenséggel az egyik hozzá beosztott fiatalabb mun­kás is. Pribojszki András kétszeres Kiváló Dolgozó. A jövő év feb­ruár 8-án lesz 60 éves. El is me­hetne akkor nyugdíjba, de a bé­késcsabai vasútállomás kéteme­letes szociális épülete terv sze- rtint csak jövő májusban készül el. ö kezdte itt a művezetést, be is akarja fejezni. Soha sem adott ki a kezéből félmunkát. Ez a nagy építkezés lesz tehát a „hattyúdala”. De csak mint művezetőnek. Mert ha az egész­sége engedi, szívesen dolgozik még tovább is burko'óként. őzt a munkát pontosan, szépen kell csinálni. Érzékkel. És a szívét sem vesz annyira igénybe. Pásztor Béla Békéscsabai Hizlalda I. sz. telepe (Kétegyházi út) felvesz kazánfütűt kisvasúti motorost, éjjeliőrt és ács dolgozókat. ___________________ 80534 A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet értesíti tisztelt megrendelőit és ügyfeleit, hogy telephelye Kétegyházi útról elköltözött a Békéscsaba, Vörös Október sorra. (Faipari Ktsz mellé). 80586

Next

/
Oldalképek
Tartalom