Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

Évforduló közben a Szarvasi Takarékszövetkezetnél Most volt 15 éve, hogy a földművesszövetkezet akkori ve­zetőinek segítségével megalakult Szarvason a takarékszövetkezet. Tagságát alapvetően a kisipari szövetkezetek és a környékbeli parasztság alkotta. A történethez tartozik, hogy a Pénzügyminisz­térium annak idején nem akarta megadni a működési engedélyt, mondván, Szarvason OTP műkö­dik A takarékszövetkezet alapi tói azonban nem nyugodtak belé a minisztérium elutasító vála­szába. Batta György, dr. Gerő Pál, Csicsely János és Práznóczy Iván személyében négy tagú bi­zottság utazott Budapestre a mű­ködési engedély megszerzéséért. A küldöttség útja sikerrel járt. Ez azt jelentette, hogy 1957. feb­ruár 27-én 268 taggal megkezd­hette működését Szarvason a ta­karékszövetkezet. Nem volt könnyű az indulás Következett ez abból, hogy a be­tétállomány lassú növekedése miatt nem tudták kielégíteni a nagy számú kölcsönigénylőt. Ép­pen ezért az alapvetően termelő­szövetkezeti parasztság által be­tétként elhelyezett állományból kezdetben csak kisebb összegű kölcsönöket adott az igazgató­ság. Hogy ilyen gondok közepette mégis létezni, sőt tevékenykedni tudott a most 15. évfordulóját ünneplő takarékszövetkezet, az mindenekelőtt a földművesszö­vetkezet akkori vezetőinek kö­szönhető. Azoknak, akik díjtala­nul biztosítottak a pénzintézet számára helyiséget, fűtést, vilá­gítást, sőt munkaerőt is. Statisztikai adatok 5i_ zonyítják. hogy a Szarvasi Taka­rékszövetkezet az 1959. végéig tartó lassú fejlődés után tapasz­talható volt a taglétszám gyors­ütemű növekedése. Rövid idő alatt a betétállomány is emel­kedő tendenciát mutatott. 1969 decemberében már 3650 szarvasi lakos vallotta saj áljának Szarva­son a szövetkezeti pénzintézetet. Ugyanakkor a betétállomány meghaladta a 14 millió forintot. A kölcsönállomány összege vi­szont elérte a 8 millió 422 ezer forintot. A takarékszövetkezet eredmé. nyeit a megyei és az országos szervek is elismerték. Több eset­ben részesült a pénzintézet ki­tüntetésben. így — többek között — az 1966. évi munkájuk ered­ményeként elnyerték a SZÖ- VOSZ igazgatósága által adomá­nyozott „Legjobb Takarékszövet­kezet” országos kitüntető címet. Betét- és kölcsönállományuk nö­vekedése időközben lehetővé tet­te, hogy 1962. február 1-én Bé- késszentandráson kirendeltséget nyithattak. A minden korábbinál gyorsabb ütemű fejlődés azon­ban az új gazdaságirányítási rendszer életbelépése után kö­vetkezett be. A kapott önálló­sági eredményeik felfelé íveltek, vált lehetővé, hogy 1969. feb­ruár 1-én Kardoson megnyithat­ták második kirendeltségüket is. Legfiatalabb kirendeltségük vi­szont Csabacsűdön működik, me­lyet .1970. novemberében nyitot­tak meg. Mindez azt példázza, hogy a Szarvasi Takarékszövet­kezet az új gazdaságirányítási rendszer éveiben tudta működési körzetét kifejleszteni. A megnö­vekedett működési körzetből egyenesen következett a taglét­szám, a betét- és kölcsönállo­mány növekedése. Talán nem fe­lesleges ezek után múlt évi mér­legükből néhány számadatot is megemlíteni. Többek között azt, hogy 1971. decemberében már 6356 tagja volt a takarék- szövetkezetnek. Rész jegy alapjuk ugyanakkor meghaladta a 660 ezer forintot. Betétállományuk 26 millió 302 ezer, kölcsönállo­mányuk pedig 11 millió 792 ezer forint volt. És miközben gazda- ( sági eredményeik felfelé íveltek, üzletházaik is pénzintézethez méltó külsőt öltöttek. Ez év vé­gére Szarvason is átadják ren­deltetésének az új üzletházat. Miközben idáig jutott Szarvason és környékén másfél évtized alatt a takarékszövetke­zeti mozgalom, érthetően büsz­kék az igazgatóság tagjai arra, hogy a megyében, de az ország­ban is csak egyetlen takarékszö­vetkezet működik városban, és ez az övéké. Az sem mellékes, hogy a 15 év alatt e pénzintézet bebizonyította: időnként még az OTP-nek is versenytársa tu­dott lenni. Balkus Imre •• Ölvén féle gyorsfagyasztott készítmény Jan Fodor: „A kulturális kapcsolatok erősítik népeink barátságát” (Folytatás az 1. oldalról) Délután Med gyesegyházára la. togattak a vendégek. Herczeg Zoltán tanácselnök tájékoztatta a baráti ország küldöttségét a nagyközség múltjáról, lakóinak mai életéről, eredményeikről és gondjaikról, majd végigvezette őket a község központján, bemu­tatva egyebek mellett a modem áruházat és a művelődési házat. Ez utóbbi színháztermében nyílt Oldrich Tesarik bevezető­jével a Csehszlovákia idegenfor­galmi nevezetességeit bemutató fotókiállítás. Színes és fekete­fehér tablók idézték Prága, Brno, Karlovy-Vary nevezetessé­geit, a műemlékvárosok felmér­hetetlen értékű kincseit, az Óri­áshegység és a Magas-Tátra gyö. nyörű tájait, várkastélyait, a népművészet gazdagságát, a ma­sairól, a párt vezető szerepéről, arról a segítségről, amelyet 1968- ban a baráti országok nyújtot­tak Csehszlovákia népének a szo­cializmus vívmányainak megvé­désében, a csehszlovák—magyar gazdasági, politikai és kulturá­lis kapcsolatok erősödéséről. Az est második felében a zvo- leni Tajovsky Színház művészeti adtak ízelítőt hazájuk művésze­tének legszebb alkotásaiból. Maria Malátková és Jan Hadra- ba népdalokat, balladákat, mo­dern szlovák komponisták da­lait adták elő, Vlado Lakota pe­dig mai szlovák költők versei­vel váltotta ki a közönség tap­sait. Ebből és a nagygyűlés baráti hangulatából meggyőző erővel érződött, hogy ezen a délutánon, estén megyénk egyik nagyköz­ségében tovább erősödött, még közvetlenebbé vált a csehszlo­vák-magyar barátság. a •» * Délelőtt Tessedik városál *s felkereste a vendégek egyik csoportja. Dr. Karel Dobes, a népművelés csehszlovákiai hely­zetéről, tapasztalatairól számolt be a városi tanács előadótermé­ben a szarvasiaknak. * * * Békéscsabán, a U. kerületi pártház nagytermében tegnap délután fél 6-kor fényképkiál­lítást nyitottak. A képeken a csehszlovák múzeumokkal is­merkedhetnek meg az érdeklő­dők. Megnyitót Jan Gothe, a bu­dapesti Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettese mondott. Részt vett a megnyitón dr. Jiri Spét, a prágai múzeumok mel­lett működő múzeumi kabinet igazgatóhelyettese is. gyár—szlovák történelmi kapcso­latokat, a fiatalok mai életének jellemző mozzanatait. Este a zsúfolásig megtelt mű­velődési házban a medgyesegy­házi úttörők szlovák- és magyar nyelvű dalaival kezdődött a csehszlovák—magyar barátsági nagygyűlés. Utána dr. Sebők Fe­renc, a Hazafias Népfront nagy­községi bizottságának elnöke kö­szöntötte a csehszlovák delegáció tagjait, a megyei, járási és helyi párt-, állami és társadalmi szer. vek képviselőit, a megjelent ven­dégeket. Jan Fodor, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára tartott ünepi beszédet. Szólt az elmúlt csaknem három évtized közös történelméről, a Szovjet­unió felszabadító harcáról, a szo­cializmus építésének közös ered­ményeiről. Méltatta a szocialista országok óriási gazdasági, poli­tikai és katonai erejét, állhatatos küzdelmét a világ békéjéért. Megemlékezett a szocializmus , építésének 27 esztendejéről Csehszlovákiában, azokról a si­kerekről, gondokról és tervek­ről, amelyek hazája társadalmát. Hétfőn délután a gyulai Dürer Teremben nyílt Desider Mill; Nemzeti-díjas csehszlovák képzőművész kiállítása. Képűnkön balról dr. Vidó István, a városi tanács elnöke, Oldrich Tesarik, aki a megnyitót mondta és Ranadics Márton, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke. Dr. Dimény Imre felszólalása »■■H ■■ r a I! ■ .<r I* mg g ifir a riiu európai Regionális Romerenciajan Rövidesen véget ér a zöldség­félék fő szezonja; hogyan biztosít­ja az őszi—téli hónapok vitamin­ellátását, milyen új mirelit-ké­szítményeket ígér a hűtőipar? — az MTI munkatársásának kér­désére Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipar vezérigazgatója elmon­dotta: — Idén csaknem kétszer annyi mirelit-árut ad az ipar a belke­reskedelemnek, 1972-ben egyfe­lől az teremtett kedvező helyze­tet, hogy két új mélyhűtőházat adtak át, s ezzel 50 százalékkal, kereken 65 ezer tonnára növe­kedett a tároló-kapacitás; más­felől megerősödött a mezőgaz­dasági termelők és az üzemek kooperációja. Ennek eredménye, hogy idén nyersanyaghiány miatt a mélyhűtőipar egyetlen szállí­tását sem mondja le. — A hűtőipar idén, mindent egybevetve 20 ezer tonna árut hozott, illetve hoz belföldön for­galom!«. A készlet döntő több­ségét az év hátralevő részében értékesítik. 1973 első negyedévé­re külön 600 vagonnyi zöldség­félét tartalékolnak. A belföldi értékesítés gyorsütemű fejlődése következtében az egy főre jutó mirelitfogyasztás országos átlaga idén eléri az évi 2 kilót, Buda­pesten az 5 kilót. — Jelenleg mintegy 40—50 féle gyorsfagyasztott gyümlöcs-, zöld- .ség és készétel között válogat­hatnak a vásárlók, s ősszel to­vább bővül a készételek válasz­téka. A csepeli mirelite-gyár re­konstrukciója az év végéig be­fejeződik, s így a IV. negyed­évben — a hazai ipar történeté­ben először — olyan választékot kínálunk a fogyasztóknak, amelyből két héten át ismétlődés nélkül vásárolhatnak félkész, és kész mirelit-ételeket. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának szep­temberi közgyűlése határozatá­ban állást foglalt az indokínai népek békéjének mielőbbi meg­teremtése mellett. A határozat leszögezi: A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, az egész magyar néppel együtt, mélysé­gesen együttérez a mérhetetlen szenvedéseket átélt vietnami néppel. A magyar nép állásfog­lalásaihoz csatlakozva tiltako­zik az indokínai népirtó és kör- nyezetirtó háború ellen, sürgeti, hogy a keresztények szerte a vi­lágon egyértelműen nyilvánítsák Isten és ember ellen való bűn­nek és ítéljék el azt a pusztí­tást, amelyet az Amerikai Egye­sült Államok hadserege Indokí­nában végez. Ebben az össze­a kommunistákat ma foglalkoz­tatják: lakásépítésről, ipari üze. mekről, iskolákról, óvodákról, életszínvonalról, a mezőgazdaság kemizálásáról, a fejlődést bizo­nyító statisztikai adatokról, a kü­lönböző művészeti ágak alkotá­függésben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa egyetértőleg magáévá teszi a keresztény békekonferencia In­dokínaival kapcsolatos állásfog­lalását. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagegy­házad ismételten felhívják gyü­lekezeteiket és híveiket, hogy vegyenek részt a magyar társa­dalom megmozdulásában, ado­mányaikkal és felajánlásaikkal járuljanak hozzá a vetnami né­pet támogató segítőakciókhcz. El kell végre érkeznie annak az időnek, amikor Indokína népei békében, szabadságban, függet­lenségben élhetnek és nem fe­nyegeti létüket, alkotómunká­juk gyümölcseit naponkénti bor­zalmas pusztítás. München , Megnyílt Münchenben a FAO j európai regionális konferenciá-1 jának 8. ülésszaka. Az ülésszak fő napirendi pontja az európai országok mezőgazdasági terme­lésének és kereskedelemének összehangolt fejlesztése. A vitában hétfőn délután fel­szólalt dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, a magyar kormánykül­döttség vezetője. Bécs Dr. Dimény Imre hétfőn este dr. Oscar Weihs osztrák föld-' művelésügyi és erdőgazdaság- j ügyi miniszter meghívására Ausztriába érkezett, hogy viszo-1 nozza osztrák kollégájának múlt évi magyarországi látogatását. Kedden délelőtt Becsben a két miniszter és munkatársaik kö­zött megkezdődtek a hivatalos megbeszélések, a magyar—oszt­rák mezőgazdasági együttműkö­dés és a kereskedelmi forgalom kérdéseiről. Dr. Dimény Imre ezután ellátogatott a fővárosban levő osztrák növényvédelmi in­tézetbe. majd a Duna-kanyarban elterülő' történelmi szőlővidékre Wachauba utazott. Délután is­merkedett a duernsteini szőlő- termelő szövetkezet munkájával, amely ennek a vidéknek egyik legjelentősebb gazdasága. A magyarországi egyházak ökumenikes tanácsa közgyűlésének állásfoglalása az indokínai népek harcának támogatásáról i KGST-tanócskozás Veszprémben A Veszprémi Nehézvegyipari I Kutató Intézet igazgatói tanács­termében kezdte meg kedden ] 8. ülését a KGST-országok vegy- j ipari állandó bizottságának a i vegyipari folyamatok komplex automatizálásával foglalkozó tu- I dományos tanácsa. A tanácskozáson részt vesz valamennyi KGST-tagország képviselője és az automatizá- j lássál foglalkozó neves szak-1 embereik. A téma aktualitását és fontosságát mutatja, hogy több nemzetközi iparfejlesztő és tudományos szervezet is elküld­te képviselőit a veszmprémi megbeszélésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom