Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
Tudomány — Technika ■miii«iHiiiiu«iiiiiiiiHin>n»»nim»nn»mii önjáró öntöző Napenergia az ember szolgálatában A világion, a legnagyobb napsugár-koncentrátor építését tervezik az Üzbég Tudományos Akadémia Műszaki-Fizikai Intézetében. A sajátos reflektor átmérője tizenöt méter, parabolikusán kiképzett felületét ékalakú üveglapokkal borítják be. Az üveglapocskák a fókuszpontba irányítják a napsugarakat, ahol ennek következtében az előzetes számítások szerint legalább háromezer fokra emelkedik a hőmérséklet, amely lehetővé teszi magas olvadásponté fémek fel- olvasztását és más, rendkívül keresett hőálló anyagok előállítását. A napenergiával működő kemencék segítségével igen tiszta fémek is előállíthatok. Ezekben a berendezésekben, a hevítendő anyag nem kerül érintkezésbe az égésiKermékek- kel, hanem közvetlenül kapja a napenergiát, mindenféle mellékfolyamat kiküszöbölésével. A berendezés egy másik váltó, zata villamosenergia termelésére is felhasználható. _Ebben az e setben az energia átalakítását egy gázdugattyús egység végzi. A készülék különösen a sivatagi vízszivattyúk energiaellátásánál talál majd széleskörű alkalmazásra, de használható kisebb települések energiaszükségleteinek kielégítésére is. Életünk szinte elképzelhetetlen a földgáz feldolgozása során előállított termékek nélkül. Az emberiség évente több milliárd köbméter földgázt használ fel és egyre nagyobb meny- nyiséget igényel. De mennyi ideig elég a felderített készlet? Találhatunk- e még a földön újabb készleteket? Az értékes nyersanyagot gáznemű, vagy folyékony állapotban találhatjuk meg az üreges rétegékben. Az újabb vizsgálatok azonban meglepő eredményeket hoztak: a Szovjetunió sarkvidéki területein, az örökösen fagyos rétegekben szilárd földgázt találtak. A sarkköri vidékeken már eddig is tártak fel gázmezőket és a mélyfúrásokból gáznemű alakban tört fel a földgáz. Legújabban azonban olyan helyet találtak, ahol szilárd halmazállapotban található földgáz. Korábban, laboratóriumi körülmények között, sikerült előállítani olyan gáz-víz-keveréket — hidrátot —, amely 20—25 fok C hőmérsékleten, kb. 300 atmoszféra nyomáson kristályos alakzatot vett fel. A kutatók elhatározták, hogy felülvizsgálják a földgázlelőhelyek geológiai szerkezetére vonatkozó eddigi elképzeléseiket. Megmérték az egyes rétegek elektromos vezetőképességét és találtak olyan helyeket, ahol ez megfelelt a szénrótegek vezető- képességének. Ugyanakkor más mérések a szén jelenléte ellen szóltak, míg a modellen végzett kísérletek során már megállapították, hogy a hidrátok vezetőképessége hasonlít a szénmezőkéhez. Feltételezték, ezen a helyen szilárd földgázt találnak.' Egy korábban feltárt lelőhelyet vegyszerekkel kezeltek, ami elősegíti a gáz kiválását a hidrátból. Lökésszerűen megnövekedett a kút gázhozama. Ez azt jelentette, hogy a mélyben szilárd halmazállapotú gáz is található. A szakembereknek eszébe jutott egy korábbi, rendkívül titokzatos eset. Egy alkalommal, télen, nagy hidegben, próbafúrást végeztek, majd bementek a melegedőbe, magukkal víve a mélyből felhozott kőzetmintákat. Körülülték a meleg kályhát, és hamarosan robbanás következett be. Most értették meg, hogy a szennyezett jéghez hasonló hidrát robbant fel akkor. Az újonnan feltárt lelőhelyek a megállapítás szerint, rendkívül értékesek. Egy egységnyi víz 200 egységnyi gázt köt le hidráiban. Ez lehetővé teszi, hogy a napi 10—20 köbméter helyett 200—500 köbméter legyen a kút gázhozama. A felfedezés jelentőségének kihangsúlyozására egy adat: a Szovjetunió területének mintegy 47 százaléka az említett geológiai szerkezetnek felel meg. A számítások szerint a szilárd gázlelőhelyei 15 trillió köbméter gáztartalékot rejtenek. A nagyüzemi kitermelés természetesen új technológiát [kíván. A szilárd gázt még a föld mélyében kell átalakítani. A robbanás elkerülése érdekében ezt csak fokozatosan, a nyomás csökkentésével, a hőmérséklet emelésével lehet elérni. A jó hatásfok elérése érdekében a rétegeket különleges vegyszerrel injekciózzák be. Akár „vízágyúnál!” is nevezhetnénk a szovjet ipar DDN—70 típusú önjáró öntözőberendezését, mely másodpercenként 100 liter vizet 70 méter távolságra lövell ki. A lánctalpas traktorHOL A HIBA? ral szállított berendezés baloldali szűrőkosaras szívócsövét a víznyerőhelyhez érve lebocsájt ja a gépkezelő, és máris üzembe helyezheti a nagyteljesítményű szivattyút. A sugárcső a vízszintes középálláshoz képest 2X45 fokos mozgást végezhet, ami viszonylag nagy terület vízzel való beszúrását teszi lehetővé. Ha a víznyerőhely a földeken át húzódó csatorna, az esőztető berendezés annak mentén haladhat helyről-helyre. A konstrukció nagy előnye, hogy csupán egy ember szükséges * nagyteljesítményű gépi rendszer kiszolgálásához. A dohányzás és a csecsemőhalandóság Angliában, Skóciában és Walesben 1958-ban három hónapon keresztül komplex vizsgálódásokat folytattak a terhes anyák dohányzásának a vetélésekkel .koraszülésekkel, a csecsemők súlyával és a csecsemő- halandósággal való összefüggésének felderítésére. Ez volt eddig a legszélesebb körű ilyen jellegű kísérletsorozat. A vizsgálat eredményeit most tették közzé. Megállapították, hogy a dohányzó nők csecsemőinél a születés első hetében a csecsemő- halandóság általában 30 százalékkal nagyobb a nem dohányzó nők rovására. A dohányos anyák gyermekei átlag 170 grammal kisebb súllyal jönnek a világra* mint a nem dohányosoké. Ennek azért van nagy jelentősége, mert közvetlen ösz- szefüggést mutat ki a csökkent születési súly, a csecsemőhalandóság és a terhes anyák dohányzása között. * Azokat az elméleteket, amelyek főként egyéb tényezőkkel magyarázzák e jelenségeket, megdöntötte az a tény, hogy azoknál az anyáknál, akik a dohányzást a terhesség negyedik hónapjától abbahagyták, a vetélések száma és a csecsemőik halandósága sem haladja meg az egyáltalán nem dohányzó anyáknál tapasztaltakat. A normálisan fejlődő gyermekekre is rossz hatással van az anya terhesség alatti dohányzása. A beiskolázáskor például a dohányzó anyák gyermekeinél gyakoribb a gyermek szellemi vagy fizikai elmaradottsága, mint az statisztikailag várható lenne. Egyesített sejtek Patkánymájsejteknek egérkö- tőszövet-sejtekkel való összeolvasztása útján olyan keveréksejteket állítottak elő, amelyek patkányok és egerek szérumal- buminját szintetizálják A szé- rumalbuminokat — amelyek a vérben keringő fehérjetestek legnagyobb részót képezik — normális körülményeik között a májsejtek termelik. A májsejteknek a kötőszó vetsejtekkel való egyesülése nyilvánvalóan normális körülmények között kikapcsolt öröklödési információt, gént aktivizál. Az anyaghibák — belső repedések, ölitési lég- 1 zárványok stb. —: időben történő felderítése elsőrendű gazdasági és biztonsági érdek. Ha a megmunkálás során vagy azután derül lei egy munkadarabról, hogy anyaghibás, sok energia és idő vész kárba. Még .jobbik eset. ha kiderül, a rejtett hiba ugyanis később még súlyosabb következményekkel is járhat. De az eredetileg hibátlan anyagból készült tárgyban később is bekövetkezhetnek elváltozások az elhasználódás, az anyag kifáradása, vagy nem várt túlterhelés következtében. A rendszeres műszeres ellenőrzés feladata, hogy mindezeket időben feltárja. Korszerű hibakereső műszerek csupán egy-két évtizede állnak a technika rendelkezésére. Kezdett ben meglehetősen terjedelmes és költséges üzemű röntgensugaras vizsgálóberendezés volt az egyedüli belső anyaghiba felderítő eszköz, amelyet később a sokkal könnyebben kezelhető ultrahangos készülék váltott fel. A képen ez utóbbi műszer-típus legkorszerűbb változata .látható, az angol gyártmányú „Sona- test TE—9” modell. Nem nagyobb egy középméretű táskarádiónál (215x125x260 mm), súlya 3,2 kg. (a táplálására szolgáló kis nikij. l-kadmium akkumulátor nélkül). A készülék hatósugara acélban 3—13 mm-ig terjed, egyéb fémeknél jóval mélyebben fekvő hibákat is felderít. A vizsgálat eredménye a kalibrált képernyőn jelenik meg, a szakember számára sokmindent elárulnak a kis hordozható készülék mérési adatai. Szilárd földgáz
