Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

MA ŐSZ A CSABAI FÖLDEKEN (3. oldal) ELLENŐRZÉS ÉS FELELŐSSÉGREYONÁS <5. oldal) HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK (7—8—9. oldal) Országaink népeinek barátsága megbonthatatlan Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete nyitotta meg a Csehszlovák Kultúra Hetét Ma Szarvason, Csabaszabadiban és Medgyesegyházán folytatódik a kulturális hét programja Fogadás a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Képünkön balról jobbra: dr. Karel Dobes, .Ián Gothe. AH Gyula, Nyári Sándor és Oldrich Tesarik, a budapesti Csehszlovák Kultúra igaz­gatója. Az áru ruhája Aminthogy nem a ruha teszi az embert, hasonlóképpen nem is a csomagolás az áru lényege. De... És ez a „de” ezúttal azért aktuális, mert szeptember 26-a és október 2-a között kerül sor Budapesten az immár két éven­ként Ijagyományos nemzetközi csomagolási eseménysorozatra. A csomagolástól a kereskede­lem elsősorban több eladási le­hetőséget vár, a vásárló pedig jobb vételi lehetőséget remél ál­tala. Amiben a vevő és az eladó egyetérthet: mindkettőjük célját csak gondosan megválasztott, korszerű csomagolással érhetik el. Napjainkban, amikor már ná­lunk is gyakorlat döntötte el az önkiszolgáló és önkiválasztó üz­letekkel kapcsolatos vitát, mind­annyian közvetlenül tapasztal­hatjuk a csomagolás jelentősé­gét és előnyeit. A korszerű ke­reskedelemben az eladást tulaj­donképpen a vevő végzi s eb­ben nagy segítségére lehet a „né­ma eladó”: a csomagolás. Egy kereskedelmi szakember össze­állította, hogy a fogyasztó szem­pontjait figyelembe véve: mi­lyen követelményeket kell kielé­gítenie a csomagolásnak, Köny- nyen vihető legyen, és a ház­tartásban a többi eszközök kö­zött jól lehessen elhelyezni; a lehetőség szerint segédeszköz nélkül lehessen kinyitni és biz­tonságosan — a benne lévő ter­mék eredeti állapotának meg­tartásával — visszazárni: a vá­sárlók kapjanak a csomagolá­son kellő tájékoztatást annak tartalmára, az áru kezelésére és használatára vonatkozóan; a csomag méretét úgy kell kiala- kítani, hogy azt könnyen lehes­sen kézben tartani. Ugyancsak a csomag, illetve az áru méreté­vel, mennyiségével függ össze az a követelmény -is, hogy ve­gyék figyelembe az átlagos csa­ládi háztartásban szokásos fel- használást és a vásárlásra fordí­tott összeg nagyságát; fontos, hogy a fogyasztói ár megfelelő­en és mindig azonos helyen le­gyen feltüntetve; előnyös, (ha a csomagolás másodlagos fel- használásra is alkalmas, például varródoboznak, gyermekjáték­szernek vagy más háztartási eszköznek. Egyelőre azonban még gya­kori az áru nem megfelelő cso­magolása miatti panasz. Itt van például az úgynevezett áruvé­delmet szolgádé csomagolás. Ter­mészetesen a vevőt az is érdekli, hogy milyen állapotban érkezik az áru az üzletbe, hiszen elő­fordul, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon meg­rongálódott árut is kénytelen megvenni. (Megkarcolt bútor, agyonlapított kenyér stb.) A rossz csomagolás a szemcsés, da­rabos élelmiszereknél pedig álta­laiban azzal is együttjár, hogy A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának pártmunkás küldöttsége, dr. Rudolf Kratochnak. a CSKP KB osztályvezetőjének vezetésé­kevesebb áru marad a csomag­ban. (Ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen árut műanyag burkolásban áru. sítanak.) A vásárlói panaszok alapján megállapítható, hogy noha a do­boz a papírcsomagolásnál egy fokkal biztonságosabb, de éppen a gondatlan bolti' kezelés miatt néhány árufajtánál mégsem elégséges. Kirívó példaként a teasütemény említhető: előfordul hogy a tetszetősen csomagolt édes és sós süteményekből a do­bozban csak törmeléket talál a vevő. Ezzel kapcsolatban mind­járt szót kell ejteni az úgyneve­zett „zsákba macska” csomago­lásról. A korszerű anyagban bur­kolt áruk — kivéve az átlátszó anyagba csomagoltakat — egyik hátránya, hogy csak a felbon­tás után, leginkább otthon, jó­val a vásárlás után derül ki a lényeg: milyen az áru? Riasztó példa a zárt csomagolású, hibás romlott áruk ügye. Az ilyen bur­kolat alkalmazása megköveteli az ipar fokozott minőségi ellen, őrzését, a kereskedelemtől pedig a gondos tárolást és a szavatos­sági idő pontos betartását. A terület legfőbb gazdájának, az Anyagmozgatási és Csoma­golási Intézet következetes te­vékenységének jóvoltából- a ha­zai üzletekben is egyre több az olyan termék, amelyik tetszetős megjelenésével, praktikus „ru­házatával”, csomagolásával vá­sárlásra ösztönző, vonzó hatást fejt ki. A szakemberek akkor mondják sikeresnek a csomago­lást, ha az képes a vevő figyel­mét az észrevételre rendelkezés­re álló rövid idő alatt (20—50 másodperc) magára vonni, sőt valósággal „hipnotizálni” a vá­sárlót. (Egy külföldi vizsgálat során megállapították, hogy az ügyesen elrendezett világítás, a sokszínű csomagolás, különösen az asszonyokat valóságos „transzba” hozza.) A magyar csomagolóipar a nemzetközi mezőnyben ma még szerény helyet foglal el. (A fej­lett csomagolóiparral rendelkező országokban 50—70 dollár az egy lakosra jutó csomagolási rá­fordítás, nálunk 22—23 dollár.) A „Csomagolás ’72” rendezvény- sorozatnak most az a célja, hogy felmérje az eddigi eredménye­ket, lehetőséget adjon a tapasz­talatcserére, és meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait. Ennék érdekében ren­dezik meg a 3. Országos Csoma­golási Konferenciát, a HUNGA- ROPAOK’72 Magyar Csomagolá­si Versenyt, a BUDAPACK ’72 Nemzetközi Csomagolási Kiállí­tást ég a Nemzetközi Csomagolás Szakirodalmi és Dokumentációs Kiállítást. A kiállításon 47 magyar kiál­lítón kívül 63 külföldi cég vesz részt. Pálos Miklós vél. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Klézl Róbert, az MSZMP KB osztályvezető-he­lyettese fogadta. Jelen volt dr. Zoltán Rabay, a budap>esti cseh­szlovák nagykövetség tanácsosa is. Tegnap délelőtt 11 órakor Nyári Sándor, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára fogadta a Csehszlovák Kultúra Hete alkalmából Bé­késcsabára érkezett vendégeket: Oldrich Tesarikot, a Cseh­szlovák Kultúra igazgatóját, Ján Cothet, a Csehszlovák Kultúra igazgatóhelyettesét, dr. Karel Dobes prágai egyetemi tanárt, Alt Gyulát, a Magyar- országi Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének munkatár­sát, Gregorovicz Anikót és Sólymos Gábort, a Csehszlovák Kultúra munkatársait A foga­dáson részt vett Cserei Pál, a Békés megyei Népújság főszer­kesztője, Nádházi András, a Hazafias Népfront gyulai váro­si bizottságának titkára, Vich- nál Pál a Hazafias Népfront megyei bizottságának munka­társa és Dobróczki Jánosáé, a megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa. A foga­dáson Nyári Sándor és Oldrich Tesarik pohárköszöntőt mon­dott. Nyári Sándor hangsúlyoz­ta. hogy a Csehszlovák Kultú­ra Hetének Békés megyei ese­ménysorozata sololdalú élményt ígér, és méltón szolgálja majd a magyar és a csehszlovák nép barátságának további ápolását és mélyítését. Oldrich Tesarik a vendégek nevében örömét fejezte ki azért, hogy Békés megyébe látogathattak és be­mutathatják a csehszlovák nép életét, munkáját, újabb ered­ményeit. „örülünk — mondot­ta —, hogy ez a hét is hozzá­járulhat népeink barátságának I erősítéséhez, közös céljaink /megvalósításához”. Délután a békéscsabai váro­si tanács kistermében dr. Karel Dobes tartott nagy érdeklődés­sel kísért előadást „A népmű­velési munka jelenlegi helyze­te Csehszlovákiában” címmel. A hétfői eseménysorozat dél­után 5 órakor Gyulán, a mú­zeum Dürer Termében folyta­tódott. Desider Milly Nemzeti­díjas csehszlovák képzőművész kiállítását Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója nyitotta meg. Bemutatta a mű­vészt, aki már a felszabadulás előtt a haladó szlovák festő­művészet csoportjához tartozott és képein érzékletesen tükröző­dik a kor légköre, a művészet örök szépségeibe vetett hit és életigenlés. A Csehszlovák Kulturális Hét megyei nyitóünnepsége este 7 órakor kezdődött Gyulán, a Ze­neiskola hangversenytermében. A magyar és a csehszlovák himnusz elhangzása után Frank Ferenc, az MSZMP megyei Bi­zottságának első titkára köszön­tötte a megnyitóra érkezett Frantisek Dvorskyt, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövetét, feleségét, a nagykövetség jelenlevő mun­katársait, Oldrich Tesarikot, a Csehszlovák Kultúra igazgatóját és a megnyitó résztvevőit. Han­goztatta, hogy a csehszlovák— magyar kulturális hét alapvető célja a magyar—csehszlovák ba­rátság ápolása és további elmé­lyítése, mely mindkét nép egye­temes érdeke. Frantisek Dvorsky ünnepi be­szédében történelmi visszapil­lantást tett a két szomszédos ország őszinte baráti kapcsola­tainak alakulására, beszélt Cseh­szlovákia népgazdaságának meg­erősödéséről, a Csehszlovák Kommunista Párt XIV. kong­resszusának munkájáról határo­zatairól, a dolgozók életkörül­ményeinek javításáról, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatok hasznos bővülésé­ről. Szólt Csehszlovákia kultúr­politikájának jellemző vonásai­ról, a kölcsönös kulturális kap­csolatok és a Csehszlovák Kul­túra Hete Békés megyei ese­ménysorozatának jelentőségéről. „Meggyőződésem — mondotta befejezésül —, hogy országaink népeinek barátsága megbontha­tatlan !” A megnyitó ünnepségen részt vett Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke. Enyedi G. Sán­dor, a megyei pártbizottság első titkára, Nyári Sándor, a Haza­fias Népfront megyei Bizottsá­gának titkára, Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese, Jámbor István, a gyulai városi pártbizottság első titkára és dr. Vidó István Gyula város ta­nácselnöke is. Az ünnepség hi­vatalos részét követően a zólyo­mi színház művészei népballa­dákat és népdalokat adtak elő, nagy sikerrel. A Csehszlovák Kultúra Hete ma Medgyesegyházán, Szarva­son és Csabaszabadiban folyta­tódik előadásokkal, találkozók­kal, kiállítások megnyitásával és magyar—csehszlovák barátsá­gi esttel. Budapestre érkezett a CSKP KB pártmunkás küldöttsége * i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom