Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
Szabad idő Gyalog és kerékpáron Vékony kabátok esős napokra is sok örömöt, felüdülést' találhatunk az egész heti munka E után. A modern ember keveset mo_ zog. Az orvosi megállapítás szerint ezt a láb- és szívizomzat sínyli meg elsősorban, de csökken az ízületek rugalmassága is. Egyik ellenszere: kerékpározás a friss levegőn. Világszerte az emberek milliói kerékpároznak, mert ez a sport alkalmas rövi- debb-hosszabb kirándulásokra. Kerékpározás a friss levegőn: jó és egészséges időtöltés. Érdemes volna az európaszerte újraéledő kerékpározást nálunk is támogatni. Sokak számára idegnyugtató és hasznos időtöltés a barkácsolás. Néhány deszkából, polcok, előszobofalak készíthetők és akiknek érzéke van hozzá, ócska bútorok átalakításával hangulatos szobasarkot is teremthet. A barkácsolásban — ha a második műszak megengedi — a feleség ás segíthet egy-egy órát. Így válik egyébként „terhes” munkából kellemes és hasznos időtöltés. (v. Zs.) Receptek Párolt gyümölcs húshoz: Nem mindenki szereti az uborkát, ■ vagy egészségi okokból jobb • húshoz a párolt gyümölcs. Majd- : nem mindenféle gyümölcsből : készíthetünk a következőkép- j pen: jól megmossuk a gyümöl- • csőt, kimagozzuk és felvágjuk. : Egy kis vajon, kevés vízzel pá- • roljuk. Csak annyi cukrot • adunk hozzá, hogy ne legyen j nagyon savanyú. . ' Gyümölcsleves: Nyáron na- : gyón egészséges, könnyű étel a j hideg gyümölcsleves. Majdnem ; mindenféle gyümölcsből készít- • hétj ük. A gyümölcsöt megmos- ; suk, kimagozzuk, cukros vízben ! megfőzzük, ízlés szerint fahéj- | jal citromhéjjal ízesítjük, majd ! két deci tejfelt elkeverünk egy [ kávéskanál liszttel és a gyű- ! mölcshöz öntjük, felforraljuk, ■ hidegen tálaljuk. Cukor helyett i használhatunk mézet is, vágy j Vorvitalt. S 1. Piszkos fehér, impregnált ballonból készített, a mellrészen a nyak alá gombolható, dupla szárnnyal, elől húzózárral, vékony kabát. Ugyanabból az anyagból készült fejkendővel és esernyővel, szí■é n Házi kozmetika ősszel ivorunK emoereneic egyia legnagyobb problémája az idő. S ez a gond nemcsak arra szorítkozik, hogyan tudjuk munkaidőnket legjobban kihasználni, hanem arra is, hogy szabad időnkkel is megfelelően tudjunk élni, gazdálkodni. Ma már igen sok ember abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szabadszombat révén heti két pihenőnappal rendelkezik. De az már egyáltalán nem biztos, hogy ezt mindenki megfelelő módon használja fel. Pedig jó beosztással bárki megoldhatja, hogy szabad idejét kellemesen, okosan és nem utolsósorban egészségére hasznosan töltse el. Vannak, akik a zsúfolt közlekedési eszközökön elfáradt tagjaikat tornával, vagy egyéb sporttal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. Oe semmi sem pótolhatja a természetjárás áldásait, a gyaloglás frissítő hatását. A természetjárás, nemcsak a testnek tesz jót. hanem frissítőén hat az idegrendszerre is. A gyalogló ember újra ismerkedik a természettel, felüdíti őt az útmenti virágok és bokrok színes, kellemes látvá- " nya. A fák alatt, a jó levegőn ■ jobb étvággyal eszik az ember, ■ mint a legfényesebb városi ven- • déglőben. A kellemes kirándu-: lások legszebb időszaka a tavasz, ; és most tavasz van, a legjobb 5 alkalom arra, ha eddig nem tét- : tűk, hogy élvezzük a" jó levegőt, ■ a természet szépségét. Aki szeret fényképezni, fii- ; mezni, a kirándulást igen jól ; összekötheti ezzel a kellemes • időtöltéssel is. Aki ért a fényké- j pezéshez, annak nem nehéz a • filmezés sem: nemcsak technika- " ilag egyeznek meg, hanem egymást nagyszerűen ki is egészítik. A sok téma közül a sport és a játék alkalmas arra, hogy filmezzünk. Ebben az időtöltésben Még sokan fürdőnek a Balaton hullámaiban, még melegen tűz a nap, azonban már gondolnunk kell az őszi hónapokra. Bőrünk megőrizte a nyári barnaságot, de ezzel együtt alaposan kiszáradt és megviseltté vált. Éppen ezért őszi előzetes „óv- intézkedési kiskátét” javallunk. Borfajták sorrendjében a következőképpen igyekezzünk regene_ rálni bőrünket. 1. Zsírszegény — vízgazdag bőr. Hetente egyszer frissítő pa_ Kötött pulóver gén különösen — vizes ujjakkal, • tenyérrel, masszírozó mozdula- ■ tokkal kenjük fel arcunkra. ; Ezáltal jobban felszívódik és a j víz is bejut a pórusokba. ; Gáspár Judit ; nes esőcsizmával. 2. Négy zse- bes, elől gombos, kapucnis, fehér-zöld mintás, impregnált anyagból öves esőkabát. Zöld pulóverrel és nadrággal, fehér esőcsizmával. 3. Pelerin szabású esőkabát, virágos mintával a minta színével egyező esősapkával és csizmával. 4. Csíkos anyagból varrt, impregnált derékig érő esőkabát, megfelelő színű kord sapkával és nadrággal 5. Nápsárga vékony ballonkabát, derékhoz gombolható dupla elejjel és mellrésszel. A kabát anyagából esőkendő, piros esőcsizma. Bakó liana Az égési sérülésről és első ellátásáról A modell 3 és 3 1/2-es kötőtűvel készül. Alapminta: A mintát páratlan számmal kezdjük. Leírása- színe, egy szemet simán hátulról mintegy nyolcasként megcsavarva kötünk le, egy szem síma, ismételjük, végül egy szem csavart szem, bal oldala 1 fordított, 1 sima ismétlés és végül egy fordított. Copfminta: 10 szemmel kötjük, színe: 2 fordított, 6 sima, 2 fordított, bal oldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A kilencedik sorban tovább minden 1®. sorban a hat sima szemet keresztezzük, 3 szemet eegédtűre veszünk a munka elé tesz- szük, lekötjük a következő 3 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket mind simán. A szegélyek mintája hárommal osztható + 2 szem, színe: 2 szem hátulról simán beleöltve, simán lekötjük, egy fordított, ismétlés, végül 2 szem hátulról simán beleöltve, bal oldala 2 fordított, 1 sima, ismétlés, végül 2 fordított. Háta: Pontosan a szabásminta alapján kezdjük a szegélymintát 3-as tűvel, majd 3 cm vastagság után 3 1/2-es tűvel az alapmintával dolgozunk, végig azonos szemmennyiséggel. Kb. félkaröltő magasságtól a munkát 2 részre vesszük é® kü- lön-külön kötjük azokat. Eleje: A szegélymintát a hátával azonos módon kötjük, az alapminta kezdésénél a középső 10 szemet, valamint a vállszé- lesség közepétől az ujjak felé két oldalt 10—10 szemmel a copfmintát kötjük. A többi szemmel az alapmintát kötjük a hátával azonos módon. A középső 10 szemes mintát mellmagasságnál befejezzük. A nyakkivágást pontosan szabásminta szerint kötjük. Az ujjakat szintén a sze- gélymintával kezdjük és 5 cm után az alapmintával kötünk tovább Kidolgozás: Az egyes részeket kifeszítjük, átgőzöljük, majd ösz- szevarrjuk. A hátnyílást mindkét oldalon 2 soron szorosszemmel behorgo’juk és a cipzárat bevarrjuk. A nyak szemeit tűre szedjük, kb. 100 szem és a szegélymintával 5 cm-t kötünk a j 3-as tűvel. (Sz. B-né) S tolást alkalmazzunk. A pako- ást tejfelből vagy aludtejes-tú- •óból állítsuk össze, ezzel nagy- nennyiségű A-vitamint nyerünk. 2. A zsíros bőrűek — a gyógy- iru-szaküzletekben megvásárolhatják a pakoláshoz szükséges alapanyagot: zsáíyalevele't és bú- | zakorpát parádi vízzel összeönt- ! ve főzetként, vattára téve he- ! Lyezzék rá arcukra. 3. Sápadt, zsíros és mégis víz- ! szegény bőr. Ez ritka bőrfajta j — különösen most, nyár végén, j Ez a bőrtípus hámlasztó pako- j lást igényel. Zabpelyhet kevés tejjel péppé keverünk és enyhe radirozó mozdulattal bedörzsöljük az arcunkat vele. 4. Kevert — azaz seboreás — bőrtípus, amely az orr és áll környékén zsíros, a többi helyen száraz. A seboreás tájékra joghurt és zabpehely pépét kenjük fel, a többi száraz részre pedig ricinus-olaj-tojás-sárgája keverékét. 5. Normál bőr. Apróra vágott fejei-' salátát langyos tejjel péppé formálva, vagy paradicsom- tej-búzadara pépjét helyezzük rá az arcra. 6. Ideges bőr. Mindenre reagál, könnyen piros foltos, érzékeny. Nyugtató pakolást igényel. A gyógyszertárban vásárolható Orisa gyermektápszerből egy kávéskanálnyi vízzel péppé formálunk é® ecsettel felvisszük a bőrre. Hetenkét egyszer zsurlófüvet vagy kamillatea-oldatos borogatást teszünk az arcra — természetesen csak langyosan. 7. Száraz — vízszegény bőr. Ez a nyárvége „divatos” bőrtípusa. Meleg vízzel lenmagot keverjünk össze — kb. egy kávéskanálnyit — ezzel pakoljuk be az arcot. Ugyancsak A- és B-vi- tamin , valamint vízpótló hatású a héjában főtt burgonya péppé törve, langyos tejjel keverve. Az ilyen bőrt ne mossuk szappannal, csak langyos vízzel. Szokj uk meg, hogy kamil- lás babaolajjal vagy növényi olajjal töröljük le mielőtt megmossuk, s így megtisztíthatjuk a fölösleges rárakódásoktól. Jó a heti egyszeri olajpakolás is — ami talkum- és ricinusolaj ősz- . szetételébő! £1. Lényeges, hogy a megszokott! krémünket — ilyenkor nyár vé-: A baleseti eredetű sérülések tekintélyes hányadát az égés teszi ki. Gyakori előfordulása miatt hasznos tudni okait, lényegét, súlyossága fokozatait, esetleges következményeit és néhány irányelvet az elsősegély- nyújtáshoz. Az előidéző okok skálája igen széles. Lényege, hogy a szervezetet hőhatás éri akár légnemű, folyékony vagy szilárd ainya@ közvetítésével, akár közvetlen sugárzás által. így a tüzes kályhától a forró vízen át a napsugarakig számos ok idézhet elő égési sérülést. A gyermekeik égé. sei külön említést érdemelnek az esetek nagy száma miatt, és mert sajátos élettani viszonyaikból eredően az égésre és következményeire fokozottabban érzékenyek. Szinte típusosnak mondható az eset, amikor a tipegő gyermek beleesik a földön elhelyezett, kopás ztásra szánt forró vizes fazékba, vagy az asztalról magára rántja a meleg levest, teát vagy tejet. A megelőzés terén fokozottabb gondossággal még többet kell tennünk, hiszen osztályunkon majdnem folyamatosan vannak gyógykezelést és gondos ápolást igénylő égiett gyermekek. A külvilág behatásainak legközvetlenebbül kitett bőr bizonyos hőmérsékletet képes elviselni károsodás nélkül, egy fokon túl azonban a szövetek elfajulnak, elhalnak. A behatás hőfoka és időtartama szerint az égésnek különböző súlyossági fokozatai Vannak. I. fokú égés fájdalom, duzzanat, bőrpir formájában jelentkezik, nyomtalanul gyógyul. IX. fokú égésnél az előbbiek melleft savós izzad- mányt tartalmazó hólyagok is megjelennek. Gyógyulhat heg nélkül is. A III. fokú szövetelhalással, a IV .fokú szenesedéssel jár, kiterjedhet a bőr alatti mélyebb rétegekre, izmokra, csontokra is. (Más beosztás szerint az utóbbi kettőt együtt nevezi^ III. fokúnak.) Soha nem gyógyul nyomtalanul. Az égés súlyos eseteiben egy sor következménnyel kell számolnunk. Közvetlenül az életet veszélyezeti a szervezet megterhelése, a fájdalom, az óriási sebfelületen át történő vérzés következtében kialakuló shock állapot. Egy későbbi szövődményt jelent a nagy felületen kiáramló savóban igen jó táptalajt találó baktériumok megtelepedése következtében a seb gennyedése. Gyógyulás után a mozgást akadályozó és csúfító hegek képződ, nek. Mint minden sérülésnél, így az égésnél is sokkal kevesebb az amit tenni kell az elsősegély- nyújtónak, mint amit nem szabad. Az égetteket ellátó orvos igen sokféle módon „kezelt” sebbe) találkozik. Volt már pókhálóval fedett, tojással bekent, pörkölt liszttel meghintett sebbel jelentkező beteg. Ellátás előtt az orvosnak mindezektől gondosan meg kell tisztítania a sebet, hogy a kezelés számára hozzáférhetővé tegye. Az egyedüli amit tenni kell: Az esetleg még jelenlevő tényező behatását mezszüntetni, a sebet védelmi céllal vagy steril kötszerrel vagy ennek hiányában tiszta, frissen vasalt, fehér textíliával fedni és a sérültet haladéktalanul orvoshoz juttatni. Ezzel a kévéséi nyújhat valóban igazi segélyt az elsősegélynyújtó. Suhajda János dr.