Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
Mozgó hidak az akadályok leküzdésére A korszerű harc megnövekedett támadási üteme következtében a támadó csapatoknak gyakran kell átkelniük folyókon, megáradt patakokon, szakadékokon, vagy egyéb mesterséges akadályokon, naponta esetleg több esetben is. Az átkelés sikerét jelentős mértékben befolyásolja a gyors, meglepetésszerű végrehajtás, amelyhez nagy mennyiségű, korszerű teherbírású, vízen és szárazon egyaránt gyorsan és biztonságosan mozgó műszaki eszközök alkalmazása válik szükségessé. Klasszikus átkelésnek a folyókon való átkelés nevezhető — amelyet általában menetből hajtanak végre — mivel a támadó csapatok a folyóhoz való érkezés sorrendjében megállás nélkül kelnek át azon, leküzdve az ellenség ellenállását. Az ilyen átkelést deszant-, komp. és hídát- kelőeszközökkel hajtják végre, lehetővé téve ezzel az első átkelési lépcsők partraszállítását, A további lépcsők átkeléséhez a műszaki csapatok különböző nagyságú hadihidakat építenék, magasszintű gépesítés segítségével. Történelmi adatokból isnle_ retes, hogy a víziakadályok szervezett leküzdése az i. e. évszázadokra vezethető vissza, mivel az akkori asszír hadsereg már olyan hadihidakat épített, amelyen a harci kocsik, a szállító szekerek, valamint az ostromgépek is átkelhettek. Az új átkelési eszközök között elsőként az úgynevezett szalag- hidak érdemelnek említést, amelyekből igen rövid idő alatt (8 perc) harckocsikat átszállító kompok építhetők. A szalaghíd elnevezés a híd szerkezetéből adódik, mivel a pontonokat sza- lagszerűen kapcsolják egymás mellé. A velük szemben támasztott alapvető követelmény,, hogy teherbírásuk biztosítsa az összes „hadi” terhelés átbocsátását, továbbá hogy azok rövid idő alatt a helyszínen meglevő anyagokból előre elkészített és a hídépítés helyére szállított elemekből legyenek megépíthetők. A harccselekmények során azonban' előfordulhatnak olyan helyzetek is, hogy a műszaki csapatoknak aránylag keskeny, de a támadás ütemét fékezhető akadályokat kell leküzdeniük. Ezek 10—40 méter szélességűek lehetnek. A fejlesztés során kialakították az úgynevezett ro- hamhidakat, amelyeket harckocsialvázra vagy gépkocsira szereltek, biztosítva ezzel a nagymérvű mozgékonyságot. Ezek az önjáró áthidaló eszközök biztosítani tudják a harcban résztvevő csapatok számára a természetes és mesterséges akadályokon való áthatolást, a folyamatos mozgás lehetőségét. A gépjárművekre épített nyom. pályás önjáró hídkészlettel általában 30—35 méter széles és 2—3 méter mély akadályt lehet leküzdeni. E hidak teherbírása 10 tonna körül mozog. A gépjárművekre épített hidak továbbfejlesztett változatának lehet tekinteni a páncélozott csapatszállító járműre épített hídszerkezeteket, amelyeket az amerikai hadse- sereg használ fel a vietnami háborúban. Az önjáró hidak fejlesztésének következő állomása volt a harc. kocsi felhasználása szállító eszközként, amely megoldja egyrészt a különböző terepszakaszokon való közlekedést, másrészt a fémszerkezetek szállítását, amelynek súlya esetenként eléri a 60. 70 tonnát. A hídvető harckocsi elsősorban szakadékok, keskeny folyóakadályok áthidalására alkalmas. A hídelemet az akadály leküzdése után a harckocsi a túlparton képes fel. szedni. A jövőt illetően az átkelést biztosító eszközök minden bizonnyal további korszerűsítésnek néznek elébe. Várhatóan tovább fokozódik ezeknek az eszközöknek a hatékonysága, mozgékonyságuk növelése, szerkezetük egyszerűsítése, súlyuk csökkentése, valamint előállítási költségeik leszállítása. Egyes katonai szakértők véleménye szerint a jövő korszerű átkelőeszközei az olyan megoldású járművek lesznek, amelyek levegőben, közúton és vízen egyaránt közlekednek. Vannak már elképzelések az úgynevezett repülő-hidak megvalósítására, amely minden bizonnyal forradalmasítani fogja az átkelő eszközök technikáját. Növények levegőben, vízben A szobanövények vízkultúrá- ja egyre jobban terjed. Svájcban ezen a téren oly nagymérvű a fejlődés, hogy üzemi - leg állítanak elő, magvetéssel vagy dugványozással megfelelő növényanyagot nagy választékban. Svájcban több mint 30 ezer vízkultúrás berendezést tartanak nyilván és szükségessé vált egy tanácsadó és értékesítő hálózat kiépítése. Így létesült az Interhydro munka- közösség, amely mint „vízkultúrás központ” a módszer továbbfejlesztésével, nemzetközi kapcsolatok kiépítésével, az értékesítés és a propaganda koordinálásával foglalkozik. A munkaközösség további feladata a vízkultúrás növények terjesztése, a szaktanácsadás, és mindenféle vízkultúra-berende- zés egyedi létesítése. A munka- közösségnek Baselben, Bernben és más vidéki városokban vannak fióktelepei, Erőmű a Pasz folyón A Szovjetunió, Norvégia és Finnország határainak találkozásánál folyik a Pasz folyó, amelynél most 17 km2-es mesterséges tavat létesítenek. Ennék vize hajtja majd a szovjet—norvég Hevoszkoszki erőmű turbináit, amelyeket a két ország szakemberei most > szerelnek. Az erőmű épülete már elkészült és hamarosan megkezdődnek az üzemi próbák. Már több mint 20 éve együttműködnek a három szomszédos ország energetikusai. A finn szakemberek például már 3 erőművet építettek itt a Szovjetunió számára. Kis gép — nagy teljesítmény A szovjet repülőipar, világszerte egyre népszerűbb produktumai közül inkább csak a csúcsteljesítményekre képes „szupersztárok” ismertek (IL— 62, TU—144, AN—26, TU—154 stb.), a könnyű gépek kategóriájába tartozó konstrukciókról kevés szó esik. Pedig szép számban készülnek ilyenek is: futárgépek, betegszállító és mezőgazdasági gépek, sport- és műrepülőgépek, oktatógépek. Kidolgoztak egy négyszemélyes könnyű géptípust, a Jak—18T-t, mely kisebb változtatásokkal többféle célnak megfelel. Az alaptípus > repülősúlya 1600 kg, sebessége 300 km/óra, repülési távolsága 1000 km, a hajtómű teljesítménye 200—300 lóerő. Ha tangépet építenek belőle, mindazokkal a segédberendezésekkel és műszerekkel ellátják, amelyekkek a pilóta később a nagy gépen is találkozni fog. A speciális rendeltetésű változaton természetesén nincs szükség valamennyi berendezésre, csak a repülés veszélytelenségét biztosító minimális műszerekre és rendszerekre. Ha a gép télen-nyáron, éjjel-nappal repül, akkor a vakleszállás egyszerűsített rendszerét is alkalmazzák a repülőgépen. A sport- és műrepülőgépeknél, melyek csupán nappal és jó időben repülnek, csak rádió adó-vevő berendezés található. A képen látható típus — a Jak—18PM — műrepülő-változat, nagy sikerrel szerepel a nemzetközi versenyeken. Ólom a levegőben A Föld atmoszférájában majdnem mindenütt kimutatható ólom, túlnyomórészt auto- kipufogógázokból származik — mutatták ki az izotópanalizises kísérletek. Houstonban, Denver- ben, Bostonban, Münchenben, Párizsban, San-Diegóban, Los Angelesben, Bernben, San Franciscóban és Bangkokban végzett vizsgálatok szerint az ólom izotópösszetétele az egy helyről származó levegő-, talaj- és benzirmiintákban közel azonos. És a levegőben levő ólom mennyisége állandóan nő! Klinikai vizsgálatok szerint már viszonylag kevés ólom embereknél — különösképpen gyermekeknél — a központi idegrendszer zavarához vezethet és kifejezett mérgezést okozhat. Azt, hogy a nagyvárosok levegőjének ólomszennyezettsége a kipufogókból belekerülő ólomtól már eléri azt a fokot, amely mérgezést okozhat, bebizonyította egy vizsgálat, amelyet a New York-i állatkert egyes állatain végeztek. Az elmúlt év novemberében minden látható .ok nélkül kimúlt egy 11 hónapos leopárd. Röviddel utána megbénul ikertestvére. Nála sem tudták eddig ismert betegség tüneteit felfedezni. Végül a toxikológusok az állat vérében olyan mennyiségben találtak cinket és ólmot, amivel a megbetegedés magyarázható Volt. Ezután megvizsgálták az elhullott leopárd, valamint az előtte kimúlt különböző állatok — hüllőktől a majmokig — konzervált részeit. Ezeknél is magas ólomtartalmat tapasztaltak. További vizsgálatok egyes állatok ketreceinek vasát fedő festékben elvétve találtak ólmot, viszont meglepően "magas ólomszennyeződést mutatott az állatkert" pázsitja, növényei és talaja. A kimutatott mennyiség meghaladja az autósztrádák szegélyeinek ólomszennyezettségét is. Megállapították, hogy az állatok szervezetébe került ólom túlnyomó része csakis autókipufogó gázokból eredhet, miután ott is tapasztaltak mérgezést, ahol az állatok ketrecét teljesen ólommentes festékkel mázolták. Egértetemeken végzett vizsgálatok is alátámasztják azt a feltevést, hogy az állatokat a levegőben levő ólom mérgezte meg: az állatkertből és az állatkerten kívülről származó egerek egyaránt erősen ólommérgezettek voltak. Gyors diagnózis papír röntgenkép segítségével térium klinikai és kísérleti sebészeti tudományos kutatóintézetének munkatársai első ízben alkalmazták ezt a módszert a belső szervek megbetegedéseinek diagnosztizálásához. A szovjet orvosi műszeripar elkészítette az olyan elektromos röntgenkészülékek első sorozatát; amelyek segítségével az orvosok közönséges papíron, két perc alatt megkapják a felvételt. Önjáró mozgó híd. A drága filmhez képest tízszer olcsóbban és ötször gyorsabban készíthető röntgenfelvétel — papíron. Szovjet mérnökök és orvosok új elektromos töntgentényképe- zési módszert dolgoztak ki. Ez a felvétel gyors elkészültén és nagyfokú gazdaságosságán kívül lehetővé teszi azt is, hogy igen pontos, szinte rajzolt képet kapjanak a vizsgált objektumról. A szovjet egészségügyi miniszTudomány I ECHNIKA
