Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-12 / 215. szám

Amerikai vétő a BT ülésén Határozathozatal nélkül osz­lott szét a Biztonsági Tanács va_ sámap New Yórk-ban összeült ülése, amelynek az izraeli légitá­madások ellen benyújtott szíriai —libanoni panasz ügyében kel­lett állást foglania. Az Egyesült Államok vétója meggátolta az iz­raeli agresszió elítélését. A szavazás után Bush ameri­kai nagykövet azzal érvelt, hogy az indítvány ilyen formában „nélkülözi a realitást”, mint­hogy nem tesz említést a Mün­chenben lezajlott véres esemé­nyekről. Jakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-delegátusa az amerikai ér_ velősre válaszolva, hangsúlyozta, tarthatatlan az az álláspont, ame’y a „propaganda ködfüggö­nyét” akarja az Izraeli kormány banditizmusa és magánszemélyek akciója közé bocsátani. A nyugat-európai országok az afrikai és jugoszláv indítvány módosítására tettek javaslatot. A Franciaország, Nagy-Britan- nia, Belgium és Olaszország ál­tal indítványozott módosítások az érdekelt felek megnevezése nélkül együtt ítéltek ei minden terrorista akciót, s a közel-keleti tűzszünet megsértését. E kiegé­szítéseket a Szovjetunió és Kína elutasította. A szavazás után Huang Hua kínai ENSZ-delegátus a Bizton­sági Tanács soros elnöke „sajná­latosnak” minősítette a müncheni incidenst, s kijelentette, hogy kormánya soha nem támogatta az ilyen jellegű terrorista ka­landokat. Ezt az incidenst azon­ban nem lehet felhasználni Iz­rael újabb agresszióinak igazo­lására — mondotta. Az ülés végén szólásra emel­kedett Haisszam Kelami szíriai delegátus kijelentete: reméli, hogy az amerikai vétó nem mu­tat zöld utat az újabb agressziók­hoz. A Biztonsági Tanács vasárnapi vitáján Izrael a zsidó újév ün­nepségei miatt nem képviseltette magát. A határozati javaslatok elveté­se után a tanács bizonytalan időre elnapolta a kérdés meg­vitatását. (AFP) Izraeli tanácsok alapján? ' Manfred Schreiber, müncheni rendőrfőkapitány az ABC ame­rikai tv-társaságnak adott nyi­latkozatában azt mondotta, hogy „izraeli rendőrök csoport­ja” vett részt a nyugatnémet rendőrségnek szerdára virradó­an a fürstenfeldbrucki repülő­téren a palesztin terroristák ellen végrehajtott akciójában. A rendőrfőkapitány hozzá­fűzte, kedden este Tel Aviv­A GERLAI MAGVETŐ MG. TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN 600 q vetőmag céljára is alkalmas zab 400,— Ft-os q-kénti áron eladó 80455 ból különleges kiképzésű izra­eli rendőrök csoportja ér­kezett Münchenbe, hogy „taná­csokkal lássa el” a nyugat­német rendőrséget. Az izraeli rendőrségi szakemberek számát nem fedte fel. De azt nyoma­tékosan lgszögezte: „Szó szerint eleget tettünk tanácsaiknak”. Schreiber ezzel az egyértel­mű kijelentéssel válaszolt az ABC riporterének arra a kér­désére: ki döntött úgy, hogy nyissanak tüzet a palesztinai- akra akkor, amikor az izraeli túszok még a kezükben vol­tak? Schreiber rendőrfőkapitány nyilatkozatát Klein, az olim­piai játékok sajtófőnöke tol­mácsolta. Klein az interjúhoz szükségesnek tartotta hozzá­fűzni, hogy az izraeli rendőrök csak „tanácsolták a fürsten- feldbrudki műveletet, de nem irányították azt”, mert — mint mondotta — „idegen ország területén ez nem is lett volna lehetséges”. (DPA) Gyorsabb as épíikesés BLOKK-téglából! B. 30-AS BLOKK-TÉGLA a Mezőberényi I. sz. Téglagyárból és a Gyulai Téglagyárból. B. 29-ES BLOKK-TÉGLA a Békéscsaba II. sz. Téglagyárból, a TÜZÉP- és az ÁFÉSZ- telepeken váltott utalványra azonnal elszállítható A blokkos építkezéshez szükséges kisméretű téglát is biztosítjuk a környező téglagyárakból. 80464 c « : ■ ■ : ■ A DIFK nyilatkozata Polgárháborús veszély Chilében A polgárháború veszélye fe­nyegeti Chilét — nyilatkozta a santiagói rádiónak adott nyi­latkozatában Allende elnök. A Reuter angol hírügynök­ség jelentése szerint Allende felszólította a legnagyobb el­lenzéki pártot, a keresztény- demokratákat, hogy a tárgya­lások útján próbálják megolda­ni az ellentéteket. Az elnök hangsúlyozta, hogy el akarja kerülni a konfrontációt, amely polgárháborúba sodorhatja az országot. Allende a súlyos politikai és gazdasági problémákról szól­va elmondotta, a fő kérdést politikai síkon a parlamenti ellenzék magatartása, vala­mint a felforgató fasiszta te­vékenység és ideológia jelenti- A gazdasági problémákért el­sősorban az Egyesült Államo­kat tette felelőssé, mivel le­zárta a Chilébe irányuló hite­lek előtt az utat. A chilei elnök hangsúlyozta: a nép 90 százaléka a fegyveres konfrontáció ellen van és a jelenlegi kormány a béke egyetlen biztosítéka. A Kennecott amerikai tár­saság, amely Chilében levő érdekeltségeit államosították, mint ismeretes, nagyszabású akciókra készül Chile ellen. Terveik szerint az országból exportált chilei rezet „lefoglal­ják majd”. Allende élesen tá­madta ezt a tervet, és közölte, mindent megtesznek megaka­dályozására. (Reuter) Koreai delegáció Budapesten Dzong Dzun Thék-ndk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyette­sének, a Magyar—Koreai Gazda­sági és Tudományos-Műszaki Konzultatív Kormányközi Bi­zottság Koreai Tagozata elnöké­nek vezetésével hétfőn Buda­pestre érkezett a KNDK delegá. ciója. A küldöttség a konzulta­tív kormányközi bizottság elsői ülésszakán vesz részt. (MTI) I A Dél-Vietnami Köztársaság ideiglenes kormányának hanoi különleges képviselete hétfőn reggel közzétette kormánya új nyilatkozatát az amerikai ag­resszió beszüntetéséről és a viet­nami béke helyreállításáról. A nyilatkozat bevezetőjében részletesen elemzi a vietnami háború jelenlegi helyzetét. A többi között megállapítja, hogy az Egyesült Államok népirtó háborút folytat Vietnamban, egyúttal az élet feltételeinek megsemmisítésére törekszik. Le­tagadhatatlan példája ennek többek között a felszabadított Quang Tri város ellen két és fél hónap óta folyó állandó terrorbombázás. Ez idő alatt az amerikai repülőgépek annyi bombát dobtak erre a városra, amennyinek pusztító ereje egyenlő hét Hirosimára ledo­bott atombomba pusztító erejé­vel. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az amerikai propaganda szólamokkal ellentétben az amerikai szárazföldi hadsereg katonáinak kivonása a harcte­rekről nem a béke közeledtét jelzi. Ellenkezóleg: a háború fo­kozódik, mert egyidejűleg meg­növekedett a dél-vietnami báb- I rezsimnek nyújtott amerikai lé-! gi és haditengerészeti támoga­tás, miközben minden eddigi­nél nagyobb bombatámadásokat Hétfőn délután fontos tanács- I kozások sorozata vette kezdetét | Rómában. Az olasz főváros a , színhelye azóknak a megbeszé­léseknek, amelyeket a kibővült Közös Piac országainak külügy­minisztered és pénzügyminisz­terei folytatnak egymással az októberi párizsi Közös Piac-i csúcsértekezlet előkészítésére. Schumann francia, Scheel nyugatnémet, Hamvéi belga, Schmelzer holland, Thom luxemburgi és Douglas-Home brit külügyminiszter. Medici olasz külügyminiszter elnökleté­vel hétfőn délután a nyugat­európai unió miniszteri taná­csa keretében ült össze először. intéznek a VDK ellen, elaknásí­tották annak kereskedelmi ki­kötőit, s kiterjesztették a hábo­rút egész Indokínára. A DIFK nyilatkozata végül ünnepélyesen kijelenti, hogy a vietnami béke helyreállításához az USA kormányától két kér­désben vár pozitív és egyértel­mű választ: O Az USA tartsa tisztelet­ben Dél-Vietnam népe szuverenitását és önrendelkezési jogait: szüntesse be a VDK bombázását; oldja fel az akna­zárat; vessen véget a vietnami- zálási politikájának; minden katonai személyt és haditechni­kát vonjon ki Dél-Vietnamból; szüntesse meg légi és haditen­gerészeti támaszpontjait ebben a térségben. £N| A Dél-Vietnam belső helyzetének rendezéséhez abból a tényleges helyzetből kell kiindulni, hogy ott két kormány és két hadsereg van. Paritásos alapon létre kell hozni a három erőt magábafog- laló nemzeti egyetértés ideig­lenes kormányát, amelynek egyenlő számú tagjait a DIFK, illetve a saigoni adminisztráció, (de Thieu nélkül) jelölné ki, míg a kormány harmadik har­madát más politikai erők kép­viselőivel konzultációk után töltenék be. (MTI) Mint ismeretes, e* a politikai szervezet a Közös Piac hat or­szágát és Nagy-Britanniát tö­möríti. A külügyminiszterek itt a közÖ6 piaci problémákon túl megtárgyalták a közel-keleti helyzet legújabb fejleményeit, valamint az európai biztonsági értekezlet előkészítésével kap­csolatos kérdéseket is. Ezzel egyidőben a kibővített Közös Piac tíz országának pénzügyminisztered, Malagodi olasz kincstárügyi miniszter elnökletével a közös piaci valu- táris és gazdasági problémákat tekintették át. (MTI) Tanácskozik a Közös Piac Japán — a K nil in na után Mióta véget ért Honolulu szigetén1, a Kuilima luxusszál­lodában Tanaka japán minisz­terelnök és Nixon találkozója — százszámra jelennek meg a nemzetközi sajtóban a találga­tások milyen lesiz az új hely­zetben Japán külpolitikája? A találgatásoknak természe­tesen egyetlen próbájuk van: a tények. Annyit azonban min­denképpen le lehet szögezni, hogy a stratégia leglényege­sebb, legdöntőbb kérdésében a helyzet a belátható jövőben aligha fog változni. Japán ed­dig az Egyesült Államok első számú szövetségese volt és bármilyen fontos részletválto­zások is következzenek be a távol-keleti szigetország hely­zetében és politikájában — Ja­pán alapevtő stratégiai elköte­lezettsége nem változik. Tény marad ugyanis, hogy Japán a világ második legna­gyobb monopóltőkés országa. amelynek gazdasági kapcsola­taiban az Egyesült Államokat még igen sokáig nem helyette­sítheti semmilyen más ország. Épp>en ilyen tény marad az is, hogy Japán az úgynevezett „amerikai atomemyő” alá hú­zódott — ez viszont feltételezi a Tokió politikájának alapját alkotó japán—amerikai kato­nai „védelmi szerződés” ta- vábbi fentartását. Mindehhez még azt is hozzá lehet fűzni: nem bizonyos, hogy Japán kilépése az „atom­ernyő” alól feltétlenül pozitív hatással lenne Tokió politiká­jára. Ebben az esetben ugyanis Japán mint a világ második legnagyobb tőkés hatalma, önsúlyánál fogva szinte feltar­tóztathatatlanul elindulna az önálló japán atomhatalom megteremtése felé — annál is inkább ,mert Kínának is van atomfegyvere s ez óhatatlanul megnövelné a japán militarista erők nyomását. Minden változást, tehát, amely a belátható jövőben be­következhet, ennek az alapvető stratégiai elkötelezettségnek a keretein belül lehet csak el­képzelni! Ez természetesen nem je­lenti azt, hogy a változások nem lehetnek nagyon komo­lyak: a nemzetközi és az ázsiai helyzet enyhülése ese­tén ugyanis az alapvető straté­giai elkötelezettség háttérbe szorul. Ha viszont a helyzet élesedik, — akkor szükségsze­rűen újra előtérbe lép az a ka­tonai kapcsolat amelynek lé­nyegén a monopóltőkés Japán kormányai a belátható jövőben nem kívánnak változtatni. A viták és kombinációk kö- zéppxmtjában álló egyik leg­fontosabb kérdés Japán és az Egyesült Államok közismert gazdasági ellentétei: a két or­szág külkereskedelmi forgal­mának mérlege évi 3 milliárd dollárnyi többletet mutat Ja­pán javára. Ez természetesen erősen terheli az amúgyis de­ficites amerikai kereskedelmi mérleget és állandóan irritálja azokat az amerikai trösztöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom