Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

\ Csupa ! nagy betűvel Szeptember 1. Kezdődik a tanév. Az iskolák már élénkek. Készülnek a nevelőik, a diákok, a szülők vásárolnak, panaszkod­nak, sok a család kiadása. A tanév kezdete az üzleteknek, a közlekedésnek is gond és még ki tudja kinek nem. De ezen ezen kívül gondolunk-e arra, hogy a ma iskolásai fogják meghatározni a mi öregségün­ket? Ök dolgoznak, vezetnek akkor, amikor mi már kiállunk a sorból. Ezek a gyerekek lesz-, nek 15—20 év múlva politikai, gazdasági és társadalmi vezetők. Ezeknek a gyerekeknek a mun­kájától függ a mi nyugdíjunk összege, s öreg napjaink mi­lyensége. A szülők nagy része már a mi rendszerünk iskoláiban ne­velkedett, így remélhetjük, hogy jobban érdekli őket gyere­keik tanulása, mint a mi szü­leinket érdekelte annak idején. Akik egy-két elemit végeztek csupán, tele voltak kisebbségi érzéssel, meg féltek is, bizal­matlanok voltak az „urakkal” szemben. De a mai szü­lők ha alkarnak, és kell, hogy akarjanak, mert saját ér­dekünk kívánja, segítő társaik­ként állhatnak a pedagógusok mellett. Szocialista rendszerün­ket építjük, nagy és szép ered­ményekkel dicsekedhetünk, de még kevés köztünk az igazán szocialista ember. Hiszen társa­dalmunk zöme egy másik rendszer neveltje, társadalmunk alapkövében a családban, még igen erősen él a múlt. Szüléink, nagyszüleink elfogadták, elis-. merik a szocializmus gyakorlati dolgainak jóságát, de az ideo­lógiában még nem vagyunk monopol helyzetben. Nagyon erősen él még a múlt. Éppen ezért gyermekeink nevelése nem lehet csupán a pedagógu­sok feladata. Egyedül nem képe­sek eleget tenni a nevelés kö­vetelményének. Az iskolán kí­vül az intézmények egész sora szükséges, hogy részt vegyen ebben a munkában. Kultúrhá- zak, könyvtárak, múzeumok. I mozik, a KISZ-szervezetek, a I színház. De elsősorban a csa­lád. Ne csak a gyermek járjon j" az iskolába, de járjon a szülő | is. A pedagógus családlátogatá- S sa ne azt jelentse, hogy jobban ; ki kell takarítani a lakást, il- I lik érdeklődő arccal végighall- » gatni a mondókáját, de jelent- í se azt, hogy rajtunk kívül lám f neki is fontos, hogy az én gyér- S mekemből milyen ember lesz. : Mert lehet, hogy a tananyagot | elég jól tudja a gyerek, de az » udvaron a gyengébbet fellöki, « vagy nem köszön a felnőttek- £ nek, csúnyán beszél, és ez leg- s alább olyan probléma, mintha * a tanulásban volna lemaradva. » Éppen ezért érjünk rá fogadni ! a tanítókat, menjünk a szülői s értekezletekre és most az év j elején, ne csak a bizonyítvány- [ osztás táján, mert akkor mái jj késő. A család időbeszotásában le- ■ gyen fontos a gyermek tanulási 5 ideje, legyen időnk meghallgat- j m a problémáit, gondjait és : esetleg keressük együtt a meg- * oldást. Különösen nagy feladat jj hárul az édesapákra, mert az : anyáknak munka után ott a : háztartás sok-sok gondja, mo- jj sás, vasalás, varrás, amit okvet- ■ len meg kell csinálni, nem ha- ! lasztható holnapra. De a kár- ■ tyapartik, kocsmázások, vendé- 5 geskedések, tv-nézés ötökként- ■ hető. A baráti körök legyenek ! tekintettel az olyan családokra, : akiknél iskolás gyermek van. j Különösen ott fontos ez, ahol j a lakás kicsi. Nem kívánható | a gyermektől olyan, hogy han- jj goskodó vendégség mellett egy j sötét sarokban készüljön a hol- • napi munkára. Mert a tanulás ■ munka, méghozzá a javából és a jj munkát el kell végezni. Az itt elmondottakat nemcsak ■ gyermekeinkért tesszük, önma- ■ gunkért is. azért, ha majd őre- : gek leszünk és szükségünk lesz : rájuk, ne legyünk számukra ti- ■ aedrangúak. : Dr. Koltern Róbenne Vflág proletárját egyesüljetek i NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA hm. SZEPTEMBER 1,, PÉNTEK Ära: 8» fillér XXVII. ÉVFOEV AM, 206. SZÁM Ma kezdődik a meteorológiai ősz A csillagok állása szerint csak szeptember második felében, a napéj egyenlőségkor kezdődik az ősz, de a meteorológusok nap­tári hónapok szerint, tehát szép. tember első napjától számítják. A meteorológiai intézet a száz évre visszanyúló adatok alapján vizsgálódásokat végzett: Lehet-e valami törvényszerűséget megál­lapítani arról, hogy a szeszélyes nyár után milyen lesz az őszi időjárás. A vizsgálat rendkívül változó képet mutatott. Nem lehetett megállapítani semmifé­le elfogadható törvényszerű sé_ get. Így felelőtlenség lenne akár jót vagy akár rosszat „jóso.'ni ' az idei őszről. Kisebb távlatra, a jövő hél keddjéig érvényes prognózis szerint a meteorológi. ai ősz első napjaiban az augusz­tus véginél kevesebb csapadékra kell számítani. A déli megyék­ben azonban még várható több helyen záporeső ebben az idő­szakban. A szelesebb idő jobban megtisztítja az ország légterét a felhőktől, s így majd valame_ lyest emelkedik a hőmérséklet, elérheti a 19—25 fokot. (MTI) A magyar borok nagy sikerét hozta az I. Borvilágverseny Magyar—Vietnami Barátsági Nap Szabadkígyóson Tegnap, augusztus 31-én a .Szabadkígyós, községiben ren­dezett Magyar—Vietnami Ba­rátsági Nappali befejeződött megyénkben a vietnami ven­dégek látogatása. A község kultúrtermében rendezeti bensőséges ünnepi gyűlésen a jelenlevők kifejezték szo­lidaritásukat a hős vietnami néppel, melyet a testvéri vi­etnami nép nevében Nguy§n Khac Duy, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének másodtitkára köszönt meg. A nagygyűlés befejeztével a vi­etnami vendégek visszautaz­tak Budapestre. Felvételünk a Hazafia« Népfront titkárságán Békéscsabán készült, ahoi Nagy József, a Nép­front megyei bizottságának elnöke köszönti Nguyen Khac Duy nagykövetségi másodtitkárt. iMirnnsimnmmMtnnifNtniiiminnimnimiiaiiímcmnnmmitniUfiiiimnmtniiK niiiíiii»»iMciii*umi«ii . ÉRMESEINK ÁZ OLIMPIÁN: ! Balcző András aranyérmes,! Kamuti Jenő dr* Marót Péter és az öttusa csapat ezüstérmes — A birkózó Rajkó Károly, Csatári József, Kiinga László M bronzérmet szerzett Balczo András Labdarúgásban: Magyarország—Dánia 2-0 Kam úti Jenő dr Klinga László Csütörtökön a kertészed egyetemen rendezték meg az I. Borvilágverseny díjkiosztó ün­nepségét. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter-helyettes, a világverseny főbizottságának elnöke értékel­te a verseny szakmai tapaszta­latait. A verseny rangját már eleve biztosította, hogy a világ 47 bortermelő országa közül 34 elküldte a magyar fővárosba legjobb italait. Világversenyen a legrangosabb bortermelő or­szágok képviseltették magukat; ezek a FAO összesítése szerint 1970-ben összesén 300 millió hektó bort termeltek — a vi­lág összes bortermelésének 96 százalékát — s így a verseny valóban a világ bortermelőinek eddig soha nem tapasztalt mér­tékű seregszemléje volt. Dr. Tompa Béla MÉM osz­tályvezető, a szervező bizott­ság titkára ismertette a hivata­los eredménylistát. Eszerint az I. Borvilágversenyen 1 382 bort bíráltak el. Ebből 87 nagy- arany-, 134 arany- és 279 ezüst­érmet érdemelt >ri. A magyar borok 16 nagyarany-, húsz arany- és tizennyolc ezüst­érmet kaptak. A legtöbb nagy­aranyérmet a következő orszá­gok kapták: Magyarország 16. NSZK, Portugália 10—10, Ro­mánia 9, Ausztria 8, Spanyol- ország és a Délafrikai Köztár­saság 6. A versenyre beneve­zett italokat 650 II. osztályú és 206 III. osztályú oklevéllel tün­tették ki. Odaítélték a kiállítás nagydíjait is. Miniszteri nagy­díjat kapott — 6 aranyérmet — a Szőlőszeti és Borászati Ku­tató Intézet. Nagydíjat kapott egy-egy svájci, osztrák, magyar és portugál ital. Ezenkívül 8 díjat osztottak ki a magyar termelők között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom