Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
Egy nap Gerendáson opol Pál, a Csorvás és Vidéke ÁFÉSZ gerendási ügyintézője. Régebben a párt községi csúos- vezetőségének titkára volt, majd 15 évig a HNF községi bizottságénak elnöke. Ez a tisztséget idős kora és betegsége miatt az idén tavasszal adta át Bellák Ferencnek. Popol Pál Gerendáson született. Édesapja még 7 holdas kisparaszt volt, ő maga 9 testvérével együtt pedig már napszámos lett. Jól ismeri a község történetét. Túdja azt, hogy valamikor a környék nagyrészt gróf Appo- nyi Albert birtokához tartozott. Apponyi a földjét 1908-ban felosztotta. Sokan hitelbe vásároltak tőle néhány holdat, a kamat azonban olyan magas volt, hogy fizetni nem tudtak és tönkrementek. A felszabadulás előtt a Dri- enyovszki, Botyánszki és a két Szalai család több száz holdas birtokán, valamint a Beliczai uradalomban dolgoztak a község szegényei. Jártak más vidékre is idénymunkára. A lakosság 60—70 százaléka tanyán élt. A felszabadulás után a föld- birtokosok Gerendás tájára sem mentek, ezért a parlagföldeket a szegényparasztok művelték meg. És 1945 tavaszán, mint mindenütt az országban, megkezdődött a földosztás. Kétszáz nincstelenből és kisparasztből lett újgazda. Hatvan személygépkocsi, 376 tv Elsőként — 1949-ben — a Petőfi Tsz alakult meg. A földhöz- juítatottak szövetkezete. Később átmenetileg még néhány tsz szei'Veződött, de csak a Petőfi állta a vihart. És 1960-ban — főként középparasztok — létrehozták a Búzakalász Tsz-t. Ma tehát két közös gazdasag van a 2300 lakosú Gerendáson. A Petőfi 580 tagja 3450 holdon, a Búzakalász 370 tagja pedig 2470 holdon gazdálkodik, méghozzá mind a kettő igen jól. Gerendás lakossága 75—80 százalékának biztosítanak megélhetést. A községből vagy 200-an járnak el máshová dolgozni, főleg az Orosházi Üveggyárba, a Békéscsabai Konzervgyárba, a Ferii Feherneműgyár békéscsabai gyáregységébe, az építőiparba. Az utóbbi időben többen visszajöttek a községbe. A lakosságnak már csak a 30 százaléka él tanyán, a többi a belterületen. Évente 4—5 családi ház épül Az emberek anyagi helyzetét tükrözi, hogy 60 magánszemélygépkocsi, 376 tv, 300 motorkerékpár és mintegy 600 rádió van Gerendáson. Persze mindenért alaposan meg kellett dolgozniuk. Fő jövedelem- forrásuk a két termelőszövetkezet, amit az igen fejlett háztáji állatnevelés egészít ki, „Elúszott" fél hold föld jussa Szép új családi házak sorakoznak a Móra utcában. Az egyikben Szkaliczki János la- ki|k feleségével és két fiával. A férfi 47 éves. Tíz testvére közül 8-an tsz-tagok. Apja 5 holdját 10 részre oszthatta volna, ha nem ,szól” közbe a tsz, amely magába olvasztotta a „birtokot”. Így Szkaliczki Jánosnak a fél hold föld jussa is „elúszott”. A Petőfi Tsz-ben 1960 óta sertésgondozó. A munkában az élenjárók közé tartozik. Tavaly (az ő, a felesége és a nagyobbik fia munkája után) több mint 250 mázsa kukorica, 40 mázsa takarmánygabona, 40 ezer forint készpénz volt a család jövedelme (a munkaegység után és a háztáji földről). Ehhez részesművelésért még 15 ezer forintot kapott. Otthon egy anyakocát tartanak, 14 süldőt és 8 hízót nevelnek Szkaliczkiék, amiről a férfi így vélekedik: — Ez szenvedély, nagy jövedelem ninc$ belőle. Talán annyi, hogy a 3—4 hízó, amit minden évben levágunk/ „ingyen” van. Tavaly 15 hízót adtunk le, 75 ezer forintot kaptunk értük. Mennyi pénz! 1— gondolhatná valaki. De hányszor kellett a kukoricakapálásnál a verejtékező homlokunkat megtörölni! És „ingyen” van a baromfi is, amit csak maguknak nevelnek, hogy jusson minél több finom falat az asztalukra. Sóhajtva mondja: — Ha én 30 éves lehetnek! Ma annyit kereshet az ember, amennyit nem szégyell. Van munka bőven. Valamikor? ... No, de minek beszéljek, tudja jól maga is. Szkaliczíkiék mindent legalul kezdtek, s lépésről lépésre, kitartó szorgalommal jutottak feljebb a létra fokán. Lakásuk, házuk, udvaruk nemcsak jómódról, hanem jó ízlésről, a tisztaság és rend szeretetéről is tanúskodik Jó közepes esztendőre számítanak A Popol családban a 7. gyéreik volt András, aki az egykor középparasztokból alakult Búzakalász Tsz elnöke. Az idei várható eredményekről óvatosan nyilatkozik, ami talán főleg abból ered, hogy búzából 850 holdon 20 mázsa helyett csak 18 és fél mázsa volt az átlagtermés. Az igaz, hogy jól fizet a kertészet, jónak mutatkozik a kulkorica is, de a betakarításig még sok minden történhet. — Jó közepes esztendőt remélünk — jelenti ki végül is, bízva abban, hogy az állattenyésztés pótolja majd azt a kiesést, amelyet a vártnál kevesebb búzatermés okozott. A fejlesztési tervet azonban mindenképpen megvalósítják. Saját célra daráló- és keverőüzemet hoznak létre. Kevés a takarmánykeverék, így segít magán a szövetkezet. Elkészül a gázolaj kút is, amely megkönnyíti és olcsóbbá teszi az erőgépek üzemanyaggal való ellátását. Nemrég fejezték be egy gabonatároló-szin átalakítását istállóvá, amelyben 200 hízóbikát nevelnek. Ez is, mint a két előző, hamar visszatérülő befektetés. Talán az idén elkészül az a sertéskombinát is amely a két gerendási és a négy csorvási tsz összefogásával épül. A Búzakalász Tsz saját alapból 2 millió forinttal járul hozzá. A tsz-tagok szorgalmáról csak elismerően . nyilatkozik Popol András és örömmel közli, hogy az állattenyésztő és növényvédő brigád, valamint a gépcsoport a szocialista cím elnyerését tűzte céljául. A kertészet női munkacsapata is követi majd őket; Tiszták, rendesek az iskolák Mivel pedig szeptember 1-én kezdődik a tanítás, Zatykó Andrással, a községi tanács elnökével és Gyivicsán Pállal, a pedagógus pártalapszervezet titkárával ellátogatunk az iskola igazgatójához, Rajtár Jánoshoz, aki így kezdi: — Tiszták, rendesek az iskolák, jöhetnek a gyerekek. Teljes a pedagógus-létszám, csak énektanár nincs. Elmondja, hogy az idén nagy fába vágják a fejszét: szaktantermes oktatást vezetnek be. — Hány tanuló lesz? — Kétszáztizenhét. (Régebben azonban volt 372 is.) Jövőre emelkedik majd a létszám. Az idei elsőosztályosokat is már Ikét csoportra kell osztani. — Mi a gond? — Az első az. hogy nincs tornaterem. A másik: sok gyerek lakik még távoli tanyákon, akik — hiába van napközi — nem maradhatnak itt Korán el kell indulniuk, hogy hazaérjenek. Otthon nincs villany, kicsi a lakás, nagy a család, nem tudnak másnapra készülni. — Mi a megoldás? — Csak az, hogy a család a faluba költözik. Ez a folyamat tart. Laczóék igen messze laknak, ők a két gyereket a csorvási kollégiumba adták. Gyivicsán Pálnak is van mondanivalója: — Kicsi az iskolák fenntartását szolgáló költségvetési ösz- szeg. Annyi, mint 6 évvel ezelőtt volt, közben emelkedtek a munkabérek és az anyagárak — állapítja meg, amit nem ártanak az illetékeseknek tudomásul is venniük. Van öröm és gond is Mire büszke a község? — Jambrik Istvánnal, a párt községi csúcsvezetőségének titkárával, Zatykó András tanácselnökkel és Gyivicsán Pállal beszélgetve kapok feleletet a kérdésre. Ök nagyra értékelik a lakosság szorgalmát, a közös gazdaságok iránti felelősségérzetet. Törekvők az emberek, ami abban is megnyilvánul, hogy a gyermekeikből képzett, művelt embert igyekeznek faragni. Például az általános iskola nyolcadik osztályából az idén kikerült 41 fiatal közül 37- en tanulnak tovább. Különösen az utolsó 10 év alatt igen sokat fejlődött, szépült a község. Van új iskolája, óvodája kultúrháza, két boltja, kisvendéglője, gyógyszertára, sok járdája. 9 artézi kútja, és a Csorvást Gerendással összekötő betonút — bár még 1931-ben épült — még mindig kitűnően állja a „sarat”. Ám vannak gondok is. A tanácstagoktól egyre gyakrabban kérdezik: „Mikor kezdik meg a község vízművesítését?” A válasz: 1980-ban. A tanács nem tud előbb annyi pénzt tartalékolni, amennyi szükséges hozzá. Persze majd a lakosságnak is jelentős összeggel kell a költségekhez hozzájárulnia. Az új posta építésének megkezdésére 1975-ben lehet számítani. A ravatalozó is akkor épül majd, s egyúttal bővítik a temetőt. Ezzel megszűnik a háztól való temetés. Nem kell sokáig várni a TÜZÉP-telep és a mázsaház áttelepítésére. A feladatot a tanács és az ÁFÉSZ már jövőre megoldja. Nők és fiatalok a vezetésben! A jobb életkörülmények kialakításához a fokozódó igények kielégítéséhez pénz kell. Méghozzá egyre több, amit csak a termelés fejlesztésével, korszerűsítésével, a termelékenység, növelésével lehet elérni. Ezzel kapcsolatban mondja Jambrik István: — Mi, kommünisták, arra ösztönözzük a tsz-eket, hogy jó szervezéssel, a tartalékok kihasználásával és fejlesztéssel igyekezzenek minél jobb eredményt elérni. Helyezzék előtérbe a társadalmi érdekeket, ami az egyéni boldogulás feltétele is. A csúcsvezetőségnelk az a megállapítása. hogy a vezetők ilyen vonatkozásban eleget tesznek a kötelességüknek. Ám a fejlődés megkívánja, hogy — főként a középvezetők — fokozzák szakmai képzettségüket. A párt csúcsvezetősége arra is törekszik, hogy a nők és a fiatalok közül minél többen kerüljenek a vezetésbe, lennek az eredménye, hogy Rálik Pálné tavaly a tanács vb-tagja lett. (Először került nő a végrehajtó bizottságba.) A Petőfi Tsz vezetőségi tagja Lengyel Katalin KISZ-titkár. Az iskola igazgató- helyettese Hrabovszki Mihály- né. A pedagógusok szb-titkára Baráth Mihályné. Csizmadia Zoltánná tanárnő a járási párt- bizottság tagja. A nőknek és a fiataloknak a vezetésbe és a közéleti tevékenységbe való bevonása azonban még mindig nem arányos. Hasonlóan kevesen vannak a párt- alapszervezetekben. Ezek is megoldásra váró gondok. Pásztor Bei» A% első írásos emlék 1075-bői való I. Géza fejedelem egyik oklevelében említi Dobozt, amikor is engedélyezi, hogy a gyulai Szent-Benedeki apátság sertéseit a dobozi királyi hizlaldában hizlalják meg. A doboziak ettől az időponttól számítják községük fennállását és készülnek az 1975-ös 900 éves évforduló megünneplésére. Oroszlánrészt vállal ebben a munkában a Hazafias Népfront hely. bizottsága1 mellett működő honismereti szakkör. A több mint 70 tagot számláló szakkörben felosztották a munkát. Egy csoport helytörténeti kutatásokkal foglalkozik, mások a veteránok emlékeit gyűjtik csokorba, felkutatják a helyi szokásokat, a régi használati, eszközöket, kiderítik a határrészek elnevezésének eredetét. Van bőven tennivaló, hiszen a hagyományok évszázadra nyúlnak vissza. Itt, ebben a régen - szinte teljesen elzárt faluban gazdag forradalmi múlttal rendelkeznék. Hogyan is írta Féja Géza „Vihairsarok” című könyvében 3 vr .. mégis a népi erők lüktetése, téttvágya, a zendülés és vállalkozás, a harc és az alkotás kedve Itt rég töretlen, időtlen...’’ Ez az időtlen alkotókedv ma is töretlenül él a község lakóiban, amit nagyon példásan fog össze és aknáz ki a közös cél érdekében a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Marsi László pedagógus, a honismereti szakkör vezetője, Kámyáczki Mihály, Lipcáei Pálné, Komlósi Mátyás, és még nagyon hosszasan lehetne sorolni azoknak, a nevét, akik szinte „megszállottként” keresik, kutatják a község és az itt lakók történetére vonatkozó adatokat, emlékeket. Külön öröm, az irányító munkában résztvevőknek, hogy a fiatalok közül is egyre többen kapcsolódnak be a szakkör tevékenységébe. A legutóbbi gyulai Erkel Diák Ünnepeken Kámyáczki Júlia nyert aranyérmet helytörténeti munkájával. Az évfordulóra máris rengeteg anyagot ajánlottak fel a községben. Egyetlen és legnagyobb gond, hogy nincs megfelelő helyiség, amelyben megfelelő körülmények között tudnák ösz- szegyűjteni, elhelyezni a felajánlott muzeális értékű dokumentumokat, használati tárgyakat. A tervek között szerepéi az is, hogy az összes Dobozról szóló könyvekért, kiadványokat • összegyűjtik, és ebből kiállítást rendezneík. Be szeretnék majd mutatni a Doboz határában már tíz éve tartó régészeti kutatásnál előkerült tárgyakat és azokat a dokumentumokat is, amely abból az időből való, amikor Dózsa serege a gyulai vár elleni ostrom előtt Dobozon töltött. Van emlék — dobozi vonatkozású — a Péró féle lázadásról. és az 1848-as szabadságharcról. Még bár van idő bőven az ünnepségsorozatig, de a község apraja-nagyja már készülődik, hogy minél méltóbb módon és keretek között ünnepelhesse meg a megye legrégebbi településének, Doboznak 900. születésnapját. B. O. 1872. AUGUSZTUS 27. ill Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, „UGRÓKÉIT felhívja vásárlóinak figyelmét, hogy az alábbi szakmákban az alant feltüntetett időpontokban leltározást tart: Len-, kenderáru, bőr és ruházat Műtrágya és növényvédőszer szeptember 1—10-ig, szeptember 1—15-ig. Leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel Gép, alkatrész, csapágy, műszaki es vegyes áruféleségekből a kiszolgálás a leltározás ideje alatt is zavartalanul folyik. Békés megyei IGROKER Vállalat 80213 Helytörténeti kutatások