Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

Egy nap Gerendáson opol Pál, a Csorvás és Vidéke ÁFÉSZ gerendási ügyinté­zője. Régebben a párt községi csúos- vezetőségének titkára volt, majd 15 évig a HNF községi bizott­ságénak elnöke. Ez a tisztséget idős kora és betegsége miatt az idén tavasszal adta át Bellák Ferencnek. Popol Pál Gerendáson szü­letett. Édesapja még 7 holdas kisparaszt volt, ő maga 9 test­vérével együtt pedig már nap­számos lett. Jól ismeri a község történe­tét. Túdja azt, hogy valamikor a környék nagyrészt gróf Appo- nyi Albert birtokához tartozott. Apponyi a földjét 1908-ban fel­osztotta. Sokan hitelbe vásá­roltak tőle néhány holdat, a kamat azonban olyan magas volt, hogy fizetni nem tudtak és tönkrementek. A felszabadulás előtt a Dri- enyovszki, Botyánszki és a két Szalai család több száz holdas birtokán, valamint a Beliczai uradalomban dolgoztak a köz­ség szegényei. Jártak más vi­dékre is idénymunkára. A la­kosság 60—70 százaléka tanyán élt. A felszabadulás után a föld- birtokosok Gerendás tájára sem mentek, ezért a parlagfölde­ket a szegényparasztok művel­ték meg. És 1945 tavaszán, mint mindenütt az országban, meg­kezdődött a földosztás. Kétszáz nincstelenből és kisparasztből lett újgazda. Hatvan személygépkocsi, 376 tv Elsőként — 1949-ben — a Pe­tőfi Tsz alakult meg. A földhöz- juítatottak szövetkezete. Később átmenetileg még néhány tsz szei'Veződött, de csak a Petőfi állta a vihart. És 1960-ban — főként középparasztok — létre­hozták a Búzakalász Tsz-t. Ma tehát két közös gazdasag van a 2300 lakosú Gerendáson. A Petőfi 580 tagja 3450 holdon, a Búzakalász 370 tagja pedig 2470 holdon gazdálkodik, még­hozzá mind a kettő igen jól. Ge­rendás lakossága 75—80 száza­lékának biztosítanak megélhe­tést. A községből vagy 200-an jár­nak el máshová dolgozni, főleg az Orosházi Üveggyárba, a Bé­késcsabai Konzervgyárba, a Ferii Feherneműgyár békéscsa­bai gyáregységébe, az építőipar­ba. Az utóbbi időben többen visszajöttek a községbe. A lakosságnak már csak a 30 százaléka él tanyán, a többi a belterületen. Évente 4—5 csalá­di ház épül Az emberek anyagi helyzetét tükrözi, hogy 60 ma­gánszemélygépkocsi, 376 tv, 300 motorkerékpár és mintegy 600 rádió van Gerendáson. Persze mindenért alaposan meg kel­lett dolgozniuk. Fő jövedelem- forrásuk a két termelőszövet­kezet, amit az igen fejlett ház­táji állatnevelés egészít ki, „Elúszott" fél hold föld jussa Szép új családi házak sora­koznak a Móra utcában. Az egyikben Szkaliczki János la- ki|k feleségével és két fiával. A férfi 47 éves. Tíz testvére közül 8-an tsz-tagok. Apja 5 holdját 10 részre oszthatta vol­na, ha nem ,szól” közbe a tsz, amely magába olvasztotta a „birtokot”. Így Szkaliczki Já­nosnak a fél hold föld jussa is „elúszott”. A Petőfi Tsz-ben 1960 óta sertésgondozó. A munkában az élenjárók közé tartozik. Tavaly (az ő, a felesége és a nagyobbik fia munkája után) több mint 250 mázsa kukorica, 40 mázsa takarmánygabona, 40 ezer fo­rint készpénz volt a család jö­vedelme (a munkaegység után és a háztáji földről). Ehhez ré­szesművelésért még 15 ezer fo­rintot kapott. Otthon egy anyakocát tarta­nak, 14 süldőt és 8 hízót nevel­nek Szkaliczkiék, amiről a férfi így vélekedik: — Ez szenvedély, nagy jöve­delem ninc$ belőle. Talán annyi, hogy a 3—4 hízó, amit minden évben levágunk/ „ingyen” van. Tavaly 15 hízót adtunk le, 75 ezer forintot kaptunk értük. Mennyi pénz! 1— gondolhatná valaki. De hányszor kellett a kukoricakapálásnál a verejtéke­ző homlokunkat megtörölni! És „ingyen” van a baromfi is, amit csak maguknak nevelnek, hogy jusson minél több finom falat az asztalukra. Sóhajtva mondja: — Ha én 30 éves lehetnek! Ma annyit kereshet az ember, amennyit nem szégyell. Van munka bőven. Valamikor? ... No, de minek beszéljek, tudja jól maga is. Szkaliczíkiék mindent legalul kezdtek, s lépésről lépésre, ki­tartó szorgalommal jutottak fel­jebb a létra fokán. Lakásuk, házuk, udvaruk nemcsak jó­módról, hanem jó ízlésről, a tisztaság és rend szeretetéről is tanúskodik Jó közepes esztendőre számítanak A Popol családban a 7. gyé­reik volt András, aki az egykor középparasztokból alakult Bú­zakalász Tsz elnöke. Az idei várható eredményekről óvato­san nyilatkozik, ami talán főleg abból ered, hogy búzából 850 holdon 20 mázsa helyett csak 18 és fél mázsa volt az átlagter­més. Az igaz, hogy jól fizet a kertészet, jónak mutatkozik a kulkorica is, de a betakarításig még sok minden történhet. — Jó közepes esztendőt remé­lünk — jelenti ki végül is, bíz­va abban, hogy az állattenyész­tés pótolja majd azt a kiesést, amelyet a vártnál kevesebb bú­zatermés okozott. A fejlesztési tervet azonban mindenképpen megvalósítják. Saját célra daráló- és keverő­üzemet hoznak létre. Kevés a takarmánykeverék, így segít magán a szövetkezet. Elkészül a gázolaj kút is, amely meg­könnyíti és olcsóbbá teszi az erőgépek üzemanyaggal való el­látását. Nemrég fejezték be egy gabonatároló-szin átalakítását istállóvá, amelyben 200 hízó­bikát nevelnek. Ez is, mint a két előző, hamar visszatérülő befektetés. Talán az idén elkészül az a sertéskombinát is amely a két gerendási és a négy csorvási tsz összefogásával épül. A Bú­zakalász Tsz saját alapból 2 millió forinttal járul hozzá. A tsz-tagok szorgalmáról csak elismerően . nyilatkozik Popol András és örömmel közli, hogy az állattenyésztő és növényvédő brigád, valamint a gépcsoport a szocialista cím elnyerését tűzte céljául. A kertészet női munka­csapata is követi majd őket; Tiszták, rendesek az iskolák Mivel pedig szeptember 1-én kezdődik a tanítás, Zatykó And­rással, a községi tanács elnökével és Gyivicsán Pállal, a pedagó­gus pártalapszervezet titkárával ellátogatunk az iskola igazgató­jához, Rajtár Jánoshoz, aki így kezdi: — Tiszták, rendesek az isko­lák, jöhetnek a gyerekek. Tel­jes a pedagógus-létszám, csak énektanár nincs. Elmondja, hogy az idén nagy fába vágják a fejszét: szaktan­termes oktatást vezetnek be. — Hány tanuló lesz? — Kétszáztizenhét. (Régebben azonban volt 372 is.) Jövőre emelkedik majd a létszám. Az idei elsőosztályosokat is már Ikét csoportra kell osztani. — Mi a gond? — Az első az. hogy nincs tor­naterem. A másik: sok gyerek lakik még távoli tanyákon, akik — hiába van napközi — nem maradhatnak itt Korán el kell indulniuk, hogy hazaérjenek. Otthon nincs villany, kicsi a lakás, nagy a család, nem tud­nak másnapra készülni. — Mi a megoldás? — Csak az, hogy a család a faluba költözik. Ez a folyamat tart. Laczóék igen messze lak­nak, ők a két gyereket a csor­vási kollégiumba adták. Gyivicsán Pálnak is van mondanivalója: — Kicsi az iskolák fenntar­tását szolgáló költségvetési ösz- szeg. Annyi, mint 6 évvel ez­előtt volt, közben emelkedtek a munkabérek és az anyagárak — állapítja meg, amit nem ár­tanak az illetékeseknek tudo­másul is venniük. Van öröm és gond is Mire büszke a község? — Jambrik Istvánnal, a párt köz­ségi csúcsvezetőségének titká­rával, Zatykó András tanácsel­nökkel és Gyivicsán Pállal be­szélgetve kapok feleletet a kér­désre. Ök nagyra értékelik a lakosság szorgalmát, a közös gazdaságok iránti felelősségér­zetet. Törekvők az emberek, ami abban is megnyilvánul, hogy a gyermekeikből képzett, művelt embert igyekeznek fa­ragni. Például az általános is­kola nyolcadik osztályából az idén kikerült 41 fiatal közül 37- en tanulnak tovább. Különösen az utolsó 10 év alatt igen sokat fejlődött, szé­pült a község. Van új iskolája, óvodája kultúrháza, két boltja, kisvendéglője, gyógyszertára, sok járdája. 9 artézi kútja, és a Csorvást Gerendással összekö­tő betonút — bár még 1931-ben épült — még mindig kitűnően állja a „sarat”. Ám vannak gondok is. A ta­nácstagoktól egyre gyakrabban kérdezik: „Mikor kezdik meg a község vízművesítését?” A vá­lasz: 1980-ban. A tanács nem tud előbb annyi pénzt tartalé­kolni, amennyi szükséges hoz­zá. Persze majd a lakosságnak is jelentős összeggel kell a költ­ségekhez hozzájárulnia. Az új posta építésének megkezdésére 1975-ben lehet számítani. A ravatalozó is akkor épül majd, s egyúttal bővítik a te­metőt. Ezzel megszűnik a ház­tól való temetés. Nem kell sokáig várni a TÜZÉP-telep és a mázsaház át­telepítésére. A feladatot a ta­nács és az ÁFÉSZ már jövőre megoldja. Nők és fiatalok a vezetésben! A jobb életkörülmények ki­alakításához a fokozódó igények kielégítéséhez pénz kell. Még­hozzá egyre több, amit csak a termelés fejlesztésével, korsze­rűsítésével, a termelékenység, növelésével lehet elérni. Ezzel kapcsolatban mondja Jambrik István: — Mi, kommünisták, arra ösztönözzük a tsz-eket, hogy jó szervezéssel, a tartalékok ki­használásával és fejlesztéssel igyekezzenek minél jobb ered­ményt elérni. Helyezzék előtér­be a társadalmi érdekeket, ami az egyéni boldogulás feltétele is. A csúcsvezetőségnelk az a meg­állapítása. hogy a vezetők ilyen vonatkozásban eleget tesznek a kötelességüknek. Ám a fejlődés megkívánja, hogy — főként a középvezetők — fokozzák szak­mai képzettségüket. A párt csúcsvezetősége arra is törekszik, hogy a nők és a fiatalok közül minél többen ke­rüljenek a vezetésbe, lennek az eredménye, hogy Rálik Pálné tavaly a tanács vb-tagja lett. (Először került nő a végrehajtó bizottságba.) A Petőfi Tsz ve­zetőségi tagja Lengyel Katalin KISZ-titkár. Az iskola igazgató- helyettese Hrabovszki Mihály- né. A pedagógusok szb-titkára Baráth Mihályné. Csizmadia Zoltánná tanárnő a járási párt- bizottság tagja. A nőknek és a fiataloknak a vezetésbe és a közéleti tevékeny­ségbe való bevonása azonban még mindig nem arányos. Ha­sonlóan kevesen vannak a párt- alapszervezetekben. Ezek is megoldásra váró gon­dok. Pásztor Bei» A% első írásos emlék 1075-bői való I. Géza fejedelem egyik okle­velében említi Dobozt, amikor is engedélyezi, hogy a gyulai Szent-Benedeki apátság serté­seit a dobozi királyi hizlaldában hizlalják meg. A doboziak ettől az időpont­tól számítják községük fennál­lását és készülnek az 1975-ös 900 éves évforduló megünneplé­sére. Oroszlánrészt vállal ebben a munkában a Hazafias Nép­front hely. bizottsága1 mellett működő honismereti szakkör. A több mint 70 tagot számláló szakkörben felosztották a mun­kát. Egy csoport helytörténeti kutatásokkal foglalkozik, mások a veteránok emlékeit gyűjtik csokorba, felkutatják a helyi szokásokat, a régi használati, eszközöket, kiderítik a határré­szek elnevezésének eredetét. Van bőven tennivaló, hiszen a hagyományok évszázadra nyúl­nak vissza. Itt, ebben a régen - szinte teljesen elzárt faluban gazdag forradalmi múlttal ren­delkeznék. Hogyan is írta Féja Géza „Vihairsarok” című köny­vében 3 vr .. mégis a népi erők lükte­tése, téttvágya, a zendülés és vállalkozás, a harc és az alkotás kedve Itt rég töretlen, időtlen...’’ Ez az időtlen alkotókedv ma is töretlenül él a község lakói­ban, amit nagyon példásan fog össze és aknáz ki a közös cél érdekében a Hazafias Népfront helyi bizottsága. Marsi László pedagógus, a honismereti szakkör vezetője, Kámyáczki Mihály, Lipcáei Pálné, Komlósi Mátyás, és még nagyon hosszasan lehetne so­rolni azoknak, a nevét, akik szinte „megszállottként” kere­sik, kutatják a község és az itt lakók történetére vonatkozó adatokat, emlékeket. Külön öröm, az irányító munkában résztvevőknek, hogy a fiatalok közül is egyre többen kapcsolód­nak be a szakkör tevékenységé­be. A legutóbbi gyulai Erkel Diák Ünnepeken Kámyáczki Júlia nyert aranyérmet helytör­téneti munkájával. Az évfordulóra máris renge­teg anyagot ajánlottak fel a községben. Egyetlen és legna­gyobb gond, hogy nincs megfele­lő helyiség, amelyben megfelelő körülmények között tudnák ösz- szegyűjteni, elhelyezni a fela­jánlott muzeális értékű doku­mentumokat, használati tárgya­kat. A tervek között szerepéi az is, hogy az összes Dobozról szó­ló könyvekért, kiadványokat • összegyűjtik, és ebből kiállítást rendezneík. Be szeretnék majd mutatni a Doboz határában már tíz éve tartó régészeti kutatás­nál előkerült tárgyakat és azo­kat a dokumentumokat is, amely abból az időből való, amikor Dózsa serege a gyulai vár elleni ostrom előtt Dobozon töltött. Van emlék — dobozi vonatkozású — a Péró féle lá­zadásról. és az 1848-as szabad­ságharcról. Még bár van idő bőven az ünnepségsorozatig, de a község apraja-nagyja már készülődik, hogy minél méltóbb módon és keretek között ünnepelhesse meg a megye legrégebbi telepü­lésének, Doboznak 900. szüle­tésnapját. B. O. 1872. AUGUSZTUS 27. ill Békés megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, „UGRÓKÉIT felhívja vásárlóinak figyelmét, hogy az alábbi szakmákban az alant feltüntetett időpontokban leltározást tart: Len-, kenderáru, bőr és ruházat Műtrágya és növényvédőszer szeptember 1—10-ig, szeptember 1—15-ig. Leltározás ideje alatt az árukiadás szünetel Gép, alkatrész, csapágy, műszaki es vegyes áruféleségekből a kiszolgálás a leltározás ideje alatt is zavartalanul folyik. Békés megyei IGROKER Vállalat 80213 Helytörténeti kutatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom