Békés Megyei Népújság, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-24 / 199. szám
A MEGYEI PÁRT BÍZOTT S A G £ S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1972. AUGUSZTUS 24., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVIL ÉVFOLYAM, 199. SZÁM Duzzasztóművel biztosítják az öntözést a szeghalmi járásban Előkészületek Körösladányban Mikor kezdődik a gparadicsomszezon ? , <• ' A munkás tudja Mindennapos eset: az esztergályos, vagy a lakatos reggel 6- kor munkába, kezd, és aztán másfél órát szaladgál szerszámért, anyagért, tmk-ért, rajzokért, miegyébért. Aztán egy időmúlva ráun a dologra és felteszi magában a jogos kérdést: ..miért jövök én a gyárba, és mi_ ért kapom a fizetést? Azért, hogy 8 órán át a gép mellett dolgozzam, vagy azért, hogy ebből a 8 órából jó esetben másfél-két órát olyasmivel töltsék, ami mások feladata, amiért mások kapják a fizetést?“? Az esztergályos nemcsak kér. dez, válaszol is önmagának, s ezt a választ aligha kell idézni. Megkockáztatnám: az esztergályost nehéz lenne minden további nélkül elmarasztalni, még akkor is, ha egy idő után a műszak felét ellógja anyag- alkatrész-rajz stb. utáni futko- sás ürügyén. Néha még megszólal a lelkiismerete, ám dörzsöltebb szaktársai gyorsan megnyugtatják: „Ne törd magad, mutasd a munkát, mások is ezt teszik, különben nem állnánk nap mint nap jó néhány órát...” Lehet, hogy borúlátó a kép, ám a lényegen mit sem változtat. Találkoztam már neves üzem speciálisan képzett szakmunkásával, aki csak azért hagyta ott a munkahelyét, s állt be egy ablakszigetelő kisiparoshoz alkalmazottnak, mert nem bírta, hogy éveken át úgy játszót, tak vele, mint macska az egérrel. Felszerszámozták a modern karusszel esztergát, majd két óra múlva átszerszámozták; elkezdették vele az egyik munkát, s mire a felénél tartott, jött az utasítás, hogy kezdjen másikhoz. Így ment éveken át, s bár e kapkodást nem érezte meg a fizetésén, mégis megunta a dolgot. „Itt, a maszeknál legalább tudom azt, hogyha valamit elkezdek, azt be is fejezem...,,— mondotta, s hinnem kellett: az embernek. Aki nem próbálta, nem tudja, hogy milyen idegőrlő, ha valaki láthatóan oél és értelem nélkül dolgozik, ha része egy olyan szervezetnek, amely sokszor maga sem tudja, hogy mit akar. amelyből hiányzik az átgondolt, világos koncepció. A munkások többnyire tudják, miért kell a lehető legjobban dolgozniuk. Nemcsak a bérért, vagy azért, hogy ne kerüljenek az utcára, hanem mert fontos részei egy nagy szervezet, nek, s ha ők hibáznak, akkor társaik isszák meg annak a levét, Ha most konkrét példát idéznék, teszem azt egy nyugat-európai gyárból — mert bőven idézhetnék — akkor lehetne vitázni,, ideológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, de lehet gondolkodni és lehet tanulni is. Elsősorban mód. szereket. S aztán gondolkodni kell azon, hogy ezeket a módszereket hogyan állítjuk a saját céljaink szolgálatába. Persze a legegyszerűbb, a legkézenfekvőbb dolgokért nem kell külföldre — sem keletre, sem nyugatra menni. Egyszerűen az alapigazságot kell tudomásul venni. A munkásember azért megy a gyárba, hogy dől. gozzon, s aztán munkája után — és annak arányában — rendesen megkapja a fizetését. Egyszerű recept, amely egyúttal a jó munkahelyi légkör titka is. Minden más, csak eszköz e cél eléréséhez. Nálunk azonban sok helyen még csak a célt látják és megfeledkeznek mindarról, ami annak eléréséhez vezet. —'V— A Körösökön Romániából érkező nyári vízhozamok igen csekélyek. így a szárazság idejére a növények öntözéséhez a megfelelő vízmennyiséget műszaki létesítményekkel kell biztosítani. Ismeretes, hogy a Hármas-Körösön 1896-ban épült a Bökényi vízlépcső. Ugyanakkor helyezték üzembe a Fehér-Körösön a gyulai tűsgátat is. A Körös csatornázás következő műtárgya 1942-ben készült el a békésszentandrási duzzasztóművel. Legutóbb 1989- bsn helyezték: üzemibe a Kettős- Körösön a békési duzzasztóművel. Vízügyi szakemberek szerint egy évtizeden belül a meglévő művek már nem tudják i kielégíteni a várható mezőgaz-; dasági vízigényeket. Erre való tekintettel az Országos Vízügyi Vállalat elkészítette a VIZI- TERV-vel a Körös-csatornázás következő műtárgyának, a kö- rösladányi duzzasztóműnek a koncepciós tervét. Kombájnosaink dicsérete bezárult a dunántúli gabonacsata. Az ott gazdálkodó tsz- ek megnyerték a küzdelmet. A július végi és az augusztusi kiadós esőzések következtében a dunántúli megyékben elmaradtak az aratással. A községek falvak és városok lakossága az árvizekkel birkózott ugyanúgy, mint mi 1970- ben. A felázott földön saját kombájnjaik csak nehezen vágták a gabonát. Segítséget kértek a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségétől. Száztíznél is több kombájnt adott a megye Dunántúlra, hogy az aratást minél hamarabb bebefejezhessék. Megyénk kombájnosai augusztus 20-a körül hazaérkeztek. Derekasan helytálltak az aratása, betakarítási munkákban. A dunántúli tsz-ek vezetői, a területi tsz-szöveségek dicsérték a Békés megyeiek odaadó, áldozatkész munkáját. Szövetkezeteinkből műszakilag kiválóan karbantartott gépekkel mentek a Dunántúlra. Ezek jól bírták azt az iramot, melyet a kombájnosok diktáltak. Kora reggeltől késő estig megállás nélkül hajtottak a hatalmas búztatáblákon. Nem is egy kombájnos három hét alatt annyi gabonát vágott le, mint a dunátúli tsz- ek kombájnosai az aratás egész idényében. Az elismerés tehát innen* fakad. Dicséret illeti azokat a kom- bájnosokat, akik részt vettek ; a dunántúli gabonacsatában és hathatósan közreműködtek a betakarítás sikerében. Valamennyien meggyőzően tanúsították megyénk szövetkezeti parasztságának munkaszeretetét, szorgalmát —sik Az Országos Vízügyi Hivatal, az OVIBER, a Megyei Pártbizottság, valamint a körösvidéki és Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei az elkészített tanulmánytervet Körösladányban megtárgyalták. A duzzasztómű Körösladány- nál, a Sebes-Körös 13,6 km-ében épülné és mintegy 3—4 méter magasságú vízszintet állítana. A duzzasztóműhöz kapcsolódva megtervezték a Sebes-Körös bal partján a Dondorogi, valamint a Sebes-Körös és a Berettyó között a Papzugi tározót. A Sebes-Körös, valamint a Berettyó medrében és a tározókban ösz- szesen 33,9 millió köbméter víz tározása válik lehetővé. !A Békés megyét és Hajdú— Bihar megyét érintő hatásterületen mintegy 10 ezer hold területet öntöznek: jelenleg'. A duzzasztómű megépítése után újabb 27 ezer hold terület öntözése válik lehetővé. A duzzasztómű biztosítja Szeghalom ipartelepeinek vízellátását. Külön témaként tárgyalja a terv a Biharúgrai Állami Halgazdaság 3 540 hold területű halastavainak vízellátását. Köztudott, hogy a Sebes- Körösön július-augusztus hónapban az érkező vízhozam igen csekély, így a halastavak vízpótlása nagy nehézséget okoz. Külön gondot jelent a Romániából érkező vizek szennyezettsége. A tanulmányterv megoldást kínál. A Keleti-főcsatornának a Sebes-Körösig való vezetését irányozza elő a K—XIV. csatorna útján úgy, hogy a Sebes- Körös alatt átbújtatva 3,5—4,0 köbméter/sec. víz leadása válik lehetővé. Ez ügyben a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Hivatalhoz rövid időn belül felterjesztést ad. Mostmár fokozottan foglalkozni ikeiiene a duzzasztómű hatásterületén a vízrendezés megoldásával úgy, hogy az beilleszkedjék a majdan épülő mű koncepciós tervébe. A duzzasztóműhöz kapcsolódó Berettyó és Sebes-Körös menti árvízvédelmi töltések erősítését is tervbe vették. A mintegy 3 milliárd forintba kerülő duzzasztómű és hozzá kapcsolódó építmények megvalósítása teljes egészében a következő évtizedek feladata lesz. Románia nemzeti ünnepe, fel- | szabdulásának 28. évfordulója alkalmából szerdán koszorúzása ünnepség volt a rákosligeti temetőben nyugvó román hősök sírjainál. A Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének képviseletében loan Co- tot nagykövet, loan Bochis nagykövetségi tanácsos és Ion, Címünkben azért használtuk a kérdőjelet, mert a Békéscsabai Konzervgyár felkészülten várta a paradicsom be- érésének idejét, de a rossz, esős időjárás közbeszólt és a napi 75 vagon feldolgozásra felkészült gyár jelenleg csak mintegy napi 20. vagon paradicsomot tud feldolgozni. Az időjárás gyors megjavulása eredményezheti, hogy a konzervgyár teljes kapacitással fejezze be a paradicsom feldolgozását. Puscas ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt , Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőrségparancsnok is. A nemzeti ünnep alkalmából az ország különböző részein megkoszorúzták a hazánkban nyugvó román hősök sírját. (MTI) Termelésszervezési tanácsadás az építőiparban A munka- és üzemszervezés fejlesztését szorgalmazó kormányhatározatnak megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium intézkedett arról, hogy a tárca központi termelésszervezési intézménye, az Építésgazdasági és Szervezési Intézet messzemenő segítséget nyújthasson az építő és építq,- anyagipari vállalatok munka- szervezésének korszerűsítésében. A minisztérium megbízására az intézet részt vett az építésügyi ágazat szervezési irányelveinek kidolgozásában és számos elméleti, módszertani és gyakorlati témában végez kutatásokat. Az eddigi tapasztalatok gyakorlati hasznosítása érdekében az intézet szervezési tanácsadó szolgálatot alakított. Az intézeti tanácsadók részt vesznek a vállalatok középtávú és éves munka- és üzemszervezés-fejesztési terveinek elkészítésében. á megvalósított újabb szervezési módszerek eredményeinek érté-, kelésében és a fejlesztési tervek ellenőrzésében is. Többek között a Középületépítő Vállalatnál a könnyűszerkezetes és a zsaluzatos építés termelésprogramozásának szervezési mintáit készítik elő. Koszorúzás a román nemzeti ünnep alkalmából a rákosligeti temetőben
